Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-17 / 40. szám

VÁLTOZÓ IDŐ, VÁLTOZÓ TÁRSADALOM Az elmúlt évtized munka­erő-foglalkoztatósának fej­lődési irányát vizsgálva, a népszámlálás adataiból meg­állapítható, hogy jelentősen megváltozott az aktív kere­sők népgazdasági ágak sze­rinti összetétele. Ezt jól szemlélteti az alábbi táblá­zat: Népgazdasági ág Itt dolgozók Aktív keresők %-ában: negnevezesc: 1970. 1980. \ 1070. 1980. Ipar 1813 1729 36.3 34,2 Építőipar 370 411 7,4 8.1 Mező- és erdőgazdaság 1317 938 24,4 18.5 Szállítás, hírközlés 363 418 7.3 8.3 Kereskedelem 395 483 7,9 9,5 Vízgazdálkodás 59 78 1.2 1,5 Nem anyagi ágazat 772 1008 15,5 19.9 Míg a korábbi évtizedek­ben az ipar létszámnöveke­désének üteme volt nagy­mértékű. a 70-es évtizedben a személyi és gazdasági jel­legű szolgáltatás területén dolgozók száma növekedett Már a tavaszra készülnek Műtrágyák, növényvédő szerek és gépek Noha még hidegek a feb­ruári éjszakák, a hőmérsék­let gyakran fagypont alá süllyed, napközben a száraz időben mégis észrevehető a mozgás' a határban. A gé­pek nagy része ugyan még pihen, hiszen állami gazda­ságaink, termelőszövetkeze­teink műhelyeiben tart a felújítás, a karbantartás, ám a műtrágyaszórók már működnek. Megkezdték az ősa búza és az árpa fejtrá- gyázásáf megyénk szántó­földjein. A Heves megyei AGRO- KER Vállalatnál időben gondoskodtak a műtrágyá- szüksíjgietröl. így azok na­gyobb '"része már eljutott a közös gazdaságokba. Amint Joo Imre igazgató érdeklő­désünkre elmondta, jól fel­készültek á gazdaságok el­látására és még tavaly az utolsó negyedévben 31 mil­lió forint értékű műtrágyát szállítottak a\ nagyüzemek­nek. Ezek legjelentősebb része nitrogén hatóanyag- tartalmú. Az idei esztendő első ne­gyedére háromezer tonna nitrogént kapott a vállalat, melybtl 2400 tonnát már eladtak a gazdaságoknak. További 600 tonnával ren­delkeznek tehát, . melyre várják a nagyüzemek igé­nyeit. Importból is érkezett 34 százalékos nitrogén tar­talmú műtrágya, valamint ömlesztett karbamid is. Ugyancsak biztató a fosz­for-, a kéntartalmú, vala­mint a kombinált műtrá­gyából az ellátás, miután ezekből kiegyensúlyozott el­látást ígér az AGROKER. A vállalat időben felké­szült a növényvédőszer-be- szezzésre is. A tavalyinál több lesz a ■ kukorica-, a napraforgó- és a gabona- {lyomirtószer. Az őszi veté­sekben jelentkező vadzab irtásához is elegendő meny- nyiségű szert biztosítanak. Javul a gomba-, illetve a rovarölő anyagok száma is 1981-ben. A vállalat a kis­kertek ellátására is gondolt. Így a szakboltokon kívül március elejétől Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen és Füzesabonyban kiállítással egybekötött vá­sárt rendeznek, ahol kis csomagolású műtrágyákat és növényvédő szereltet áru­sítanak majd. A tavaszi készülődés je­gyében az állami gazdasá­gok és a termelőszövetke­zetek már folyamatosan szállítják az újonnan vásá­rolt gépeket. A tavalyinál nagyobb az érdeklődés ezek iránt, ezért a további igé­nyek biztosítására az AG- ROKER-nél várják az üze­mek jelentkezését a külöm- Mgaő erő- ée munkagépekre. másfélszeresére és jelentősen nőtt a kereskedelemben, vendéglátásban dolgozók szá­ma is. Felértékelődtek a szolgáltatások A kereskedelemben és a szolgáltató ágazatban történt létszámnövekedés tudatos gazdasagpolitika eredménye. Alapja az a felismerés, hogy a szolgáltatások színvonalá­nak növekedése a gazdasági társadalmi fejlődés szükség- szerű követélménye, hogy a szolgáltatások helyzete nagy­mértékben befolyásolja az emberek közérzetét is. Ha elromlik a tv és nincs, aki .megjavítsa, ha a mosógép mellett kénytelenek vagyunk téknőben mosni, mert hiába vártuk a szerelőt (ha egyál­talán van), ha kirándulás közben a gyanús tisztaságú étteremben órákig várunk az ebédre, bizony sok keserű­ségben lehet részünk. Még az évtized elején ezen a helyzeten kívánt változ­tatni a kormányzat az e te­rületekre juttatott többlet- pénzzel, az itt dolgozók anya­gi és erkölcsi ösztönzésével, s ez érezhetően segítette a létszámnövekedést is. Az aktív .keresők- össze­tételében további változás, hogy 1978—19j)0-ban meg­gyorsult a dolgozók vissza­áramlása a mezőgazdaságba. Ennek okai között szerepel, hogy már nincs lényeges kü­lönbség — legalábbis a jö­vedelmek tekintetében — a mezőgazdaságban és a nép­gazdaság más • ágazataiban dolgozók között. Ugyanak­kor a mezőgazdaságon be­lül is átrétegződés történik, mert a technikai fejlődéssel, a kisegítő tevékenység bő­vülésével növekedett a na­gyobb szakértelmet kívánó javító, szerelő, szolgáltató tevékenységet végzők ará­nya. Csökkenhet a papírmunka Az elmúlt' évtizedben erő­teljesebben folytatódott a vidék iparosítása. Ezt mu­tatja. hogy míg a fővárosban csökkent, a megyékben élő aktív keresők között növe­kedett az iparban dolgozók száma. Az arányok szinte minden népgazdasági ágban a megyék javára tolódtak el. Az elmúlt évtizedben — a korábbinál kisebb mérték­ben ugyan — tovább növe­kedett az aktív keresők kö­zött a szellemi munkát vég­zők arán a. Ez a technikai fejlődéssel, továbbá a gaz­daságirányítás színvonalá­nak növekedésével függ ösz- sze. örvendetes, hogy — részben a jobb munkaszer­vezés. részben az admi­nisztratív korlátozó intézke­dések hatására — az igazga­tási. ügyviteli, számviteli munkakört ellátók száma jóval mérsékeltebb ütemben emelkedett. mint az előző évtizedben. Ettől remélhetjük a párhuzamos ügyintézés, a papírmunka csökkentését, általában a bürokrácia visz- szaszorulását. Nő a szakképzettség becsülete Ugyanebben az időszak­ban tovább csökkent a fi­zikai foglalkozásúak, főleg a mezőgazdasági tevékenységet végző, továbbá a semmiféle képesítést nem igénylő, többnyire segédmunkás munkakörben levő fizikai dolgozók száma. Kedvező jelenség, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen (mintegy 350 ezer fővel) emelkedett a képesítéshez kötött, vagy betanulást igény­lő fizikai dolgozók száma. A növekedés elsősorban a kereskedelmi és .vendéglátó­ipari. valamint a szolgálta­tási ágazatban dolgozóknál következett be, ami a lakos7 ság kulturáltabb ellátására irányuló szándékok megva­lósulását jelzi. Ezeken a te­rületeken nagyobb részt nők dolgoznak, ami — tariultsá- guk emelkedésével párhuza­mosan — kifejezi igényüket a munkájukhoz szükséges képzettség megszerzésére, és ennek anyagi 'elismerése iránt. (Gy. Z.) A Butller.kastélya révén, a Különös házasság áital hí­ressé lett Erdőtelek olyan helyzetbe került ez évben, hog" hirtelenében nem is tudja eldönteni: nevessen-e avagy sírjon. A nagy gon­dot egy meglehetősen várat­lanul érkezett, igazi főnye­reménynek beillő, bőkezű ajándék okozta — tízmillió forint. Tudni kell, hogy az aján­dékot nem valami dúsgaz­dag, de mindeddig ismeret­len amerikai nagybácsi ha­gyományozta — ilyenek ma már amúgv is inkább csak mesékben léteznek —, ha­nem a község termelőszövet­kezete, a Szabadság Mgtsz. Ez a g-zdaság mind ez ideig' arról volt híres, hogy tagjai igen dolgos, munkáé embe. ' rek, akik nemcsak szeret­nek, de tudnak is gazdál­kodni. Ennek eredménye, hogy éppen az utóbbi évek­ben (évtizedben?) • erőteljes fejlődésnek indult a falu, és mind a termelőszövetke­zet; mind annak tagsága ál­landóan gyarapodik, gazda­godik. A Tenk felől 'érke­zőknek már a község hatá­rához érve feltűnik, a való­Sággal külön lakótelepet »al­kotó új házak sora, de bel. jebb haladva is számos szép épület és a boldogulás egyéb jelei találhatók. Ezzel a képpel alkot szö­ges ellentétet az erdőtelki iskola, amely a Buttler-kas. télyban kapott otthont, és ahova jelenleg 484 gyerek Kívülről ma is igen tetszetős az egykori Buttler-kastély, melynek udvarán — testnevelés óra keretében — fociznak a fiúk PÁRTÉLET Beilleszkedni a közösségbe EMLÉKEZETES pillanat a, kommunista életében, ami­kor először veheti kezébe a párthoz való tartozását kife­jező kis piros tagsági köny­vét. Tagjává vált ezzel egy számára új közösségnek, s ez a tény újfajta kötelezett­ségeket és jogokat is jelent. A kommunistává válás folyamata nem fejeződik be a pártba való felvétellel, a tagkönyv átvételével. A-párt új tagjának továbbra is se­gítséget keíl kapnia ahhoz, hogy kommunista kötelezett­ségeit megfelelő módon tel­jesíthesse. Rossz úton jár az olyan alapszervezet, amely csak a tagfelvétel megtör­téntéig fordít figyelmet le­endő tagjára. A szó legjobb értelmében vett nevelés fo­lyamata nem szenvedhet tö­rést ezen a ponton, hanem — más feltételek, mellett — folytatódik. .Jogilag — hogy így mond juk — az új tagkönyv bír tokosa a felvétel megtörtén tetői kezdve teljes jogú párttag: bizonyos választha­tósági korlátozástól eltekint­ve éppen úgy részt veh*t a párt életében és munkájá­ban, mint az, aki már akár 30—35 éve hordozza zsebé­ben a tagsági könyvet. De tartalmát tekintve más a helyzet. Az új párttagnak még tájékozódnia kelj: meg­ismernie a belső rendet, a szokásokat, a közösség éle­tének írott és íratlan szabá­lyait. A párt programnyilat­kozatával, szervezeti sza­bályzatával megismerkedett már a felvétel előtt, de tag­gyűlésen, pártcsoportülésen legjobb esetben is csak egy- szer-egyszer vett részt, ha mint tömegszervezeti akti­vistát vagy munkahelyi ve­zetőt meghívták oda. S most e fórumokon véleményt kel­lene mondania olyan dol­gokban. amelyekben már állást foglalt a vezetőség, hozzászólt a főnök vagy a nagy tekintélyű munkatárs Igaz. ha egyébként az adót' munkahely fórumain de­mokratikus a légkör, ebbő a szempontból kedvező „elő iskolával" rendelkezik. Dt akkor is úgy érzi, hogy mint kommunistának ebben a közösségben fokozottabb a felelőssége — s joggal ' érzi • így. AZ ALAPSZERVEZETI kollektívának megvan a ma­ga szerepe és felelőssége ab­ban. hogy új tagjának meg­könnyítse a részvételt a kö­zös ügyek megvitatásában, az állásfoglalások és dön­tések kialakításában. A bá­torítás, az ösztönzés ebben a tekintetben nem nélkülöz­hető. A közvetlen munka­társak, a volt ajánlók és konzultánsok, a vezetőségi ta­gok buzdító szava egyaránt sokat nyomhat itt a latban. A légkör, az új párttag észrevételeinek fogadtatá­sa és kezelése ugyanpsak nem tekinthető mellékesnek. Például valamely napirend kapcsán új tagját is meg­kérheti a pártcsoport, hogy együttesen kialakított állás­pontjukat ő ismertesse a tag­gyűlésen. Nem a formális jegyek a mértékadóak ebben a munkában, hanem az. hogy milyen gyorsan és megala­pozottan válik természetes készséggé a közös ügyek megvitatásában és eldönté­sében való érdemi részvétel. Nem kevésbé fontos ter­mészetesen a részvétel a közös cselekvésben, a hatá­rozatok, döntések valóra váltásában. Ma szinte kivé­tel pélkül olyanok kerülnek a part soraiba, akik már ezt megelőzően részesei a köz­életnek, gyakran valamilyen tisztséget is betöltenek a társadalmi szervezetek egyi­kében. Ezért az esetek több­ségében a pártmegbízatás a korábbi társadalmi tevé­kenység folytatására irá­nyul. Az is megtörténhet, hogy az új párttagot újfajta poli­tikai feladattal látják el, mint ahogy gyakorta kap megbízatást, ösztönzést ilyen­kor tudása, politikai isme­retei további bővítésére is. Fontos, hogy mindez a le­hetőségekhez mérten igazod­jék képességeihez, érdeklő­dési köréhez. A túlterhelés­től indokolt óvakodni: sem­milyen tekintetben nem jó, ha az új párttag , úgy érzi, tőle többet várnak, mint a pártszervezet' régi tagjaitól. De ha csekély a teher, az sem jó, hiszen az új párttag tettrekész, bizonyítani akar, s csalódást okoz, ha erre nem nyílik módja. A FELVÉTELT követő idő­szakban gyakorlatilag pró­bára tevődik, megméretik a pártszervezet döntésének he- ' lyessége. Az egyénen, de a kollektíván is múlik, hogy az új párttag zökkenőmen­tesen illeszkedhessen be a kommunista közösségbe, s hogy ez a közösség erősödjék vele és általa. jár szellemi (és persze: tes­ti) táplálékért, s ehhez itt hét tanterem és égy tanmű­hely áll rendelkezésükre. De milyenek ezek a termek! Sötétek, zsúfoltak, ócskák, kopottak, szívszomorítóak. a tantestület, a pedagógu­sok számára pedig igen sok - gondot okozóak, hiszen az órarend összeállítása ilyen szempontból rendkívül ne­héz, már-már lehetetlen. De ne fessük sötéte'obre az amúgy is sötét képet. Térjünk inkább vissza ah­hoz a bizonyos ajándék-tíz­millióhoz, amit a termelő- szövetkezetek tagjai szavaz­tak meg önzetlenül és teljes egyetértésben, azért, hogy" . egy jelentős alaptőkét bizto­sítsanak egy új, korszerű is­kola megépítéséhez Erdőtel-■ ken. És itt jön a bökkenő: az ajándékozó ugyanis jó néhány feltételt, kikötést „mellékelt” a kerek tízmil­lióhoz. Így pl. kiköti, hogy a pénzt még ebben az évben fel kell használni, meg kell indulni az új iskola építésé­nek. A kastélyt a tanács szociális otthonnak rendezze be. És még egy-két apróság. Első látásra, nem vitás — igen irdokoltnak tűnnek ezek a meghagyások, de azt is tudni kell, hogy egy je­lentős beruházáshoz manap­ság hosszadalmas előkészítő munka, tárgyalások és alku­dozások sora szükségeltetik. Arról nem is beszélve, hogy ez sok a sok pénz — kevés. Ahhoz, hogy hozzá tegyen mégennyit, nemcsak a köz­ségi tanács nem elég gazdag, de a hevesi járás sem, így hát a megyétől kellene újabb tízmilliót kipréselni- sírni. Ami viszont megint csak nem könnyű dolog, an­nál is inkább, mert a me­gyei keretet már jóval az ajándékozás előtt szétosz­tották, nem is beszélve a többi problémáról. Ez tehát a meglehetősen ■groteszknek tűnő erdőtelki helyzet napjainkban. Ezért örül és szomorkodik és töp­reng rengeteget a tanács-is­kola „tengely”. Mi magunk pedig, akik még lényegesen kisebb összegek felétt sem rendelkezünk, csak remélni tudjuk hogy összefogással, aktív tenni akarással meg­keresik a módját annak, hogy a faluban felépüljön az új, és az oktatási gon­dokat hosszú időre megoldó iskola. B. Kun Tibor Gyenes László 1981. február 17„ kectd Ki, hol, mit dolgozik? Tanteremcsendélet... (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom