Népújság, 1981. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-17 / 40. szám

HÉTFŐ ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Herceg az Idd sodrában NORODOM SZIHANUK HERCEG neve ismét fel­tűnt a világpolitikai porondon — és a világsajtó ha­sábjain —, méghozzá alighanem az eddigi legveszé­lyesebb összefüggésben. A kövérkés, franciás elenganciával öltözött férfiú­ról már eddig is sokat és sokfélét hallottunk. Volt — királyi család sarjaként, öröklési jogon — Kambod­zsa uralkodója, aztán, afféle felvilágosult gesztusként lemondott erről a címről és „egyszerű” államfőként vezette Kambodzsát, egy ideig valóban pozitív sem­legesség ösvényén. Csakhogy az indokínai háború idején az amerikai­aknak stratégiai okokból egész Kambodzsa kellett, területestül-kormányostul, mindenféle el nem köte­lezettség nélkül. A „nagykönyvben” megírt, klasszi­kus CIA-puccs nyomán hatalomra jutott Phnom Penhben, a fővárosban egy Amerika-barát generális, bizonyos Lón Nol — és az addig ázsiai viszonylatban kifejezetten jómódú, kellemes kis ország számára megkezdődött a pokolba torkolló hanyatlás szomorú szakasza. A puccsal Kambodzsára az apokalipszis valamennyi lovagjának kíséretében rázúdult a há­ború. Az Amerika-barát rezsim ellen a Vörös Khmer mozgalom vette fel a harcot. A kambodzsai nép leg­nagyobb tragédiáját elsősorban az okozta, hogy e mozgalom vezetését Peking-barát, primitíven fanati­kus tömeggyilkosok kaparintották kézbe. Ha néha aranykalitkában is, ha egyszer-egyszer fenntartásokkal is, de Norodom Szihanuk sajnos együttműködött ez­zel a véreskezű társulattal. Ami ezután következett — Pol Poték rémuralma és a vietnami segítséggel harcoló népi mozgalom győzelme, majd az azt követő nehéz, de eredményes talpraállás —, az közismert. Kambodzsa népének hosszú idő után most ismét reménye van arra, hogy újra teljes értékű, emberhez méltó életet éljen. És egy ilyen pillanatban, nem akármilyen vonatkozás­ban került szóba Szihanuk neve. NEM KEVESEBBRŐL VAN SZÓ, mint egy olyan politikai és katonai kambodzsai front megteremtésé­ről, amely a herceg formális, de Peking, Washingon és az ASEAN-fővárosok igazi vezetésével az eddigi­nél is veszélyesebb tűzfészket kíván állandósítani egy nagyon neuralgikus térségben, egy nagyon so­kat szenvedett nép földjén. HARMAT ENDRE Kania Prágában Gustáv Husiknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkárának, köztársasági elnöknek meghívására vasárnap Prágában folytatott tárgyalásokat Staniszlav Kania, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára. (Népújság telefotó — CTK—MTI—KS) Hírügynökségek jelentik KARACHI II. János Pál pápa hétfőn Karachiba érkezett. A római katolikus egyházfőt Ziaul Hak tábornok, pakisztáni elnök fogadta a repülőté­ren. Rendkívüli biztonsági in­tézkedéseket léptettek élet­be a pakisztáni nagyváros­ban, ahol a pápa mintegy százezer ember — az ország katolikus lakosságának egy- hetede — előtt misét ponti­fikáit. A pápa Karachiból a Fülöp-szigetekre utazott to­vább. MADRID A dokumentumok szer­kesztésének szakaszába lé­pett madridi találkozó hét. főn plenáris ülésen és szer­kesztőcsoportokban foly­tatta munkáját. Az érdemi, munka azonban nem annyi­ra magukon az üléseken mint inkább a különböző PAKISZTÁN Hangot váltott a tábornok-' A Közép-Kelet sok feszült­séggóccal terhelt körzeté­ben Pakisztán kulcsfontos­ságú állam. Az 1979 áprilisa óta Afganisztánban zajló for­radalmi folyamattal szem­ben ez az ország a fegyve­res intervenciós kísérletek kiindulópontja. A Pakisztán­nak nyújtott amerikai kato­nai segély bővítésekor, 1980 januárjában a kínai külügy­miniszter megjelent Pakisz­tánban, s a Pakisztán terü­letén táborozó afgán törzsi lázadozóknak szánt kínai fegyverszállítás növeléséről tanácskozott. Belső feszültségek A nemrég Taifban tartott iszlám csúcskonferencián a pakisztáni hangvétel némi­leg módosult, óvatosabbá vált Ziaul Hak, Pakisztán tá­bornok-elnöke alapvetően szovjetellenes magatartásán nem változtatott ugyan, Af­ganisztán ügyében azonban már tartózkodott a teljesen nyílt, brutális fellépéstől és inkább arról beszélt, hogy „kedvezőek a feltételek” az ENSZ-közvetítés számára. A fokozatos hangváltás oka az, hogy Pakisztánt bonyolult belső feszültségek gyötrik. A pakisztáni állam megma­radt nyugati részét — a ke­leti Bangladesh néven vélt függetlenné — az egykor brit uralom alatt lévő India északnyugati határtartomá­nyából. Beludzsisztán és Szind tartományból, vala­QcMkMsw 1981. február 17., kedd mint Pandzséb nyugati te­rületeiből „szerkesztették . össze”. Ez súlyos problé­mákat hagyott örökül. A pa­kisztáni—indiai konfliktus jelenleg sem rendezett, ma már azonban a belső törzsi ellentéteknek, így a kétmil­liós Beludzs-törzs és az északnyugati határtarto­mányban élő Pathan-törzs problémáinak a korábbinál lényegesen nagyobb szerepük van. Beludzsok és pathanok Ami a beludzsokat illeti, a törzs másik része a szom­szédos Irán lakója. Amikor Pakisztán megalakult, Belud­zsisztán törzsi vezetői ere­detileg független állam meg­alakítását tervezték. Ehelyett a tartomány korlátozott au­tonómiát kapott. Később, amikor a hadsereg került hatalomra, ezt is megszün­tették. Az időről időre fel­lángoló törzsi lázadásokat büntető expedíciókkal foj­tották el. A beludzs-problé- ma elsősorban az Irán és Pakisztán közötti viszonyt érinti: amikor ez kiéleződik, felizzik a Beludzs-törzs har­ca. Amikor viszonylag jók a két ország kapcsolatai, a Beludzsisztán-probléma „álomba merül”. Jelenleg éppen ilyen csendes szakasz van. A nemzetközi helyzetben élesebben vetődik fel a Pa­kisztán területén élő Pat­han-törzs problémája. Az angol gyarmatosítás fényko­rában önkényesen vonták meg Afganisztán és Rrit- India határát. Ezzé' n határt — az úgynevezett r>u>’«nd- vonalat — örökölte Afga­nisztán és Pakisztán. így ke­rült az, afgánokkal rokon törzs Pakisztánhoz. Afga­nisztán és Pakisztán között ezért is volt évtizedekig rendkívül kiélezett a viszony. Időről időre újra felmerült a régebbi afgán rezsimek részéről az a követelés, hogy a Pathan-törzs területe, amelyet a törzsbéliek Pas- tunisztánnak neveznek, kap­jon önrendelkezési jogot. Később ezt úgy módosítot­ták, hogy megelégedtek a pakisztáni állam határain belüli önkormányzati joggal. A pakisztáni katonai rezsim azonban ezt sem biztosította. Taktikus óvatosság Pakisztán nyugati részén, az afgán határ mentén te­hát olyan kiterjedt törzsi terület húzódik, ahol az af­gánokkal rokon és hozzá juk; hasonló nyelvet beszélő la­kosság él. Hatása kettős le­het: megkönnyítheti annak a washingtoni stratégiának a végrehajtását, hogy Pakisz­tánt, és ezen belül Pastu- nisztánt felhasználják az af­gán kormány elleni akna­munka. szervezésére. E tak­tika azonban Pakisztánra nézve sem veszélytelen. A kábuli rendszer megszilár­dításával párhuzamosan Pa­kisztán nem hagyhatja fi­gyelmen kívül, hogy az or­szág nyugati részén harcos törzs él, amely egy koráb­bi történelmi szakaszban Af ganis zt á n ra támaszkodva igyekezett kivívni önrendel­kezési jogát. Pakisztán ka­tonai rendszerét ez óvatos­ságra inthpti, s ez egyik ma­gyarázata Ziaul Hak tábor­nok hangváltásának. , ( — i — ej küldöttségek közötti nem hivalos találkozókon fo­lyik. » MOSZKVA Nyilatkozatban ítélte el a Szovjetunió külügyminisz­tériuma azt a szovjetellenes kampányt, amely Japánban indult és jogellenes területi követeléseket támaszt a Szovjetunióval szemben. A nyilatkozatot hétfőn nyúj­tották át Japán moszkvai nagykövetének, Umoto To- kicsirónak. HANOI Vietnam értékelése szerint az el nem kötelezett orszá­gok külügyminisztereinek új-delhi értekezlete a bo­nyolult nemzetközi helyzet, a nehézség ellenére megerő­sítette a mozgalom alapve­tő céljait, antiimperialista, antikolonialista irányvonalát. LENGYELORSZÁG Dolgoznak az üzemekben, sztrájk van az egyetemen VARSÓ: Számos lengyel vállalat; kollektíva és szakszerveze támogatásáról biztosította, az új kormány programját A hét végén a többi kö­zött táviratban üdvözöltél a miniszterelnököt a gdansk hajógyár párt- és állami, va­lamint szakszervezeti veze­tői. Mint a varsói rádió hét­főn jelentette, üzenetet in­tézett Wojciech Jaruzelsk1 miniszterelnökhöz a czes- tochowai „Szolidaritás” re­gionális alapító bizottsága. A levélben a helyi „Szoli­daritás” vezetői a többi kö­zött ezt írják: mindent meg­tesznek azért, hogy a kor­mányfő felhívásának meg­felelően a körzetben meg­valósuljon a 90 napos sztrájkmentes időszak. A czestochowai „Szolidaritás” egyben felhívta a szakszer­vezet más körzeti szerveit hogy hasonló értelemben foglaljanak állást. Lengyel- ország számos körzetében egyébként az elmúlt szomba­ton, amely hivatalosan pi­henőnap volt, sok üzemben normális hétköznapi mun­ka folyt, és dolgozott a szén- bányászok többsége is. Tovább tart azonban á lodzi diéksztrájk. A főisko­lai hallgatók képviselőivel kormánybizottság tárgyal; élén Janusz Gorski felsőok­tatási, tudományos és mű­szaki miniszterrel. Az ország tíz felsőiskoláján hétfőre sztrájkkészültséget, a pozna- ni egyetemen és a varsói or­vosi egyetemen, „szolidari­tási sztrájkot” hirdettek meg. A lengyel diákok szocialista szövetségének a varsói orvo­si egyetemen működő szer­vezete felhívással fordult az egyetemi és főiskolai hall­gatókhoz, hogy hagyjanak abba mindenféle sztrájkak­ciót és lássanak hozzá a ta­nuláshoz. Wieczislaw Rakowski mi­niszterelnök-helyettes hét­főn találkozott a lengyel ágazati szakszervezetek egyeztető bizottságának el­nöki tisztét betöltő. Eugeé niusz Mielnickivel. Ezt meg­előzően szombaton Rakows­ki miniszterelnök-helyettes Lech Walesával, a Szolidari­tás szakszervezet országos egyeztető bizottságának elnö­kével tárgyalt. Teheráni nyílt levél Patthelyzet az iráni—iraki háborúban Bejrút (Teherán) Dzsidda, Harmincnyolc neves irá­ni értelmiségi hétfőn nyílt levelet tett közzé, amelyben „a nép semmibevételével, az emberi jogok megsérté­sével, a nemzetiségek elnyo- - másával és katasztrofális gazdaságpolitikával” vá­dolta a hatalmait gyakorló iszlám hatóságokat. Khóméin! ajatollah hét­fői beszédében élesen el­Sztrájk Baszkföldön Hétfőre általános szlrá.jkot hirdettek Baszkföldön. Képün­kön: egy San Sehastlanban (ártott felvonulás tüntetői egy rendőri őrizetben levő baszk nacionalista halála miatt tilta­koztak. mivel a gyanú szerint- Josc Augirret rendőri kínzás ölte meg. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) utasította a nyílt k lben megfogalmazódott értel­miségi bírálatot. „Az isz­láméi lenes erők, — mon­dotta —, behatoltak az is­kolákba, a bazárba és más nyilvános intézményekbe, olyan nézeteket terjesztve, hogy a jelenlegi kormány­zat nem jobb a sah rend­szerénél. Ez a legnagyobb sértés a nemzet számára” — jelentette ki a főpap. K hóméi ni támadását azokra az „írástudókra” összpontosította, akik — mint mondta — vagy nin­csenek tisztában az iszlám köztársaság jelentőségével, vagy pedig „összeesküvése­ket” forgatnak a fejükben. Mindazonáltal a főpap is hangsúlyozta, hogy a jelen­legi iráni állapotok nem fe­lelnek meg maradéktalanul az elképzeléseinek, kiemel­ve egyes erkölcsi és ellátá­si problémákat. A bagdadi és teheráni ha­dijelentések arra utalnak, hogy tovább tart a patthely­zet az iráni—iraki háború­ban. A hét végi harcok két tő színterén, Khuzisztánban és a Zagrosz-hegység lábai­nál a két fél deszantalaku- latokkal és messzehordó lö- veg'ekkel támadta egymást, Irán mintegy 180 iraki, Irak 80 iráni elestét jelentette. Az iraki légierő gépei Aba- dan közelében állítólag el_ süllyesztettek egy iráni ha­dihajót. Egy teheráni jelen­tés szerint az iráni erők Irak északkeleti részén el­foglaltak egy dombvonula­tot. Gyakorlott szakértők müve Merénylet rakétákkal PÁRIZS Rakétamerényletet kö­vettek el hétfőn hajnalban a Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság párizsi nagykövetsége ellen. A szomszédos épület udvará­ról időzítéssel indított két rakéta jelentős anyagi kárt okozott, de — a kora hajna­li időpont miatt — szeren­csére senki sem sérült meg A francia rendőrség ed­dig csak annyit közölt, hogy a támadás nyilvánvalóan ..gyakorlott sz.akértök" műve és nem bocsátkozott találga tásokba a merénylet célja és elkövetőit illetően. A kö rülmények azonban arra utalnak, hogy gondosan el­tervezett arabellenes pro vokációról van szó, A merénylők n rakéta1 indítóállványa mellett — angolul — a falra festették, hogy „emlékezzetek a Co- pernicre”. Egy ismeretlen telefonáló pedig röviddel a robbanás után azt mondta a francia hírügynökségnek, hogy a Copernic utcai me. rénylet áldozatainak nevé­ben, bossz.úból támadtak a nagykövetségre. A Copernic- utcai zsinagóga ellen elkö­vetett merénylet volt — mint emlékezetes — a má­sodik világháború óta a leg­súlyosabb és legvéresebb antiszemita merénylet Fran_ ■iaovszágban. A merényié* ^követését akkor egy új­fasiszta szervezet vállalta magára, de egyes francia újságok — minden bizonyí­ték nélkül — az arabokra próbálták hárítani a felelős­séget. Igaz, a hecckampány akkor egy másik arab or­szág, Líbia ellen irányult. A tényékhez tartozik, hogy rö­viddel a Copernic utcai po­kolgépes robbantás után kü­lönböző zavaros cionista csoportok több bosszúme- rényletet is elkövettek, de kizárólag francia újfasiszták ellen. Az Arab Liga párizsi iro­dája hangsúlyozta, hogy a terroristák hivatkozása a Copernic -utcai merénylet­re „koholmány”. A Paleszti­nái Felszabadítás! Szervezet párizsi képviselője pedig ki­jelentette, hogy az. akció „beleillik a jelenlegi arab­ellenes gyűlölethullámba” éa „egybeesik a PFSZ tagjai ellen Párizsban elkövetett provokációk elharapódzá- sával az utóbbi napokban”,

Next

/
Oldalképek
Tartalom