Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-06 / 4. szám
A jó munka terve NEM ÍGÉR KÖNNYŰ álmokat. könnyen teljesíthető feladatokat népgazdaságunk 1981. évi terve. Bár legfontosabb előirányzatai első pillantásra szerénynek visszafogottnak tűnhetnek ám jól tudjuk: manapság ipár azért is nagyon keményen meg kell dolgoznunk, hogy egy helyben maradhassunk. A külső és belső körülmények, amelyek nagymértékben megváltoztak, jól ismertek. Mi ezekkel számolva. az új feltételekhez alkalmazkodva, ahol lehet fejlődni, vagy az elért eredményeinket megőrizni akarjuk. Ezt fejezi ki a terv azzal, hogy nem látványos növekedést ír elő, hanem reális, szinte névre szóló munkaprogramot ad a társadalom minden tagjának. Emlékeztetőül néhány főbb adat az 1981. évi nép- gazdasági tervből. Eszerint ebben az esztendőben % nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékkal, az ipari termelés 3—3,5 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelése 3 százalékkal, az egy lakosra jutó reáljövedelem 1, a lakossági fogyasztás 1,5 százalékkal növekedjék. Épüljön meg 76—78 ezer lakás, ebből 23—24 ezer állami erőből. Létesüljön 1500 gyógyintézeti, 3000—3500 bölcsődei hely és 1100 általános iskolai tanterem. Ebben az évben át kell adni 12 ezer óvodai és 1000 szociális otthoni helyet. Megkezdődik a Magyar Állami Operaház korszerűsítése, folytatódik a Budavári Palota rekonstrukciója, befejeződik a budapesti Nagysportcsamok építése. A létrehozott nemzeti jövedelmet — nemzetközi fizetési kötelezettségeink teljesítése miatt — nem használhatjuk fel teljes egészében itthon. Ezért beruházásokra valamelyest kevesebb jut, mint tavaly. De ezt á keveset jobban, okosabban kell felhasználnunk, hogy meggyorsulhassan^c a folyamatban lévő építkezések, és szűk körben ugyan, de új beruházásokat is indíthassunk. Ilyen lesz például a nagy tradíciójú Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója, a budapesti Arpád-híd régen esedékessé vált szélesítéséKi tudná számokba foglalni mindazt a tennivalót, amelyek életszínvonalunk megőrzéséhez, szerény fejlesztéséhez nélkülözhetetlenek? Nevezetesen: termelő és kereskedelmi vállalatok együttműködésének szervezettebbé, rugalmasabbá tételét, a vevők kiszolgálása színvonalának fejlesztését, az utóbbi időben fel-feltünedező rokonszenves kereskedelmi kezdeményezések bátorítását és gyakoribbá tételét. Nem lehet tervezni azt sem, hogy ki hol, miképpen differenciálja jobban, ösztönzőbben a jövedelmeket. A múlt évben bevezetett, és eredményesnek bizonyult közgazdasági szabályozók alkalmazásával meggyorsult a magyar népgazdaság új követelményeknek megfelelő átállítása. A változás szele már sok vállalat és szövetkezet vitorláját kedvező irányba feszíti, ám még mindig vannak vállalatok, amelyek eredményeiket nem a* termelés és az értékesítés javításával, hanem kalkulációs zsonglőrködéssel akarják javítani. Ezeknek a gazdálkodó egységeknek címezd a terv azt'a szigorú előírást, hogy erősödjék a közgazda- sági szabályozók normatív jellege. Más szóval: semmilyen kifogással ne bújhasson ki egyetlen vállalat sem az általános előírások teljesítése alól. „A szegény költség- vetés” és „gazdag vállalatok” korszakának egyszer s mindenkorra el kell múlnia. A gyakorló esztendőnek — amely sok szép eredményt? és tapasztalatot hozott — vége. Most mór „élesben” kell gazdálkodnia minden vállalatnak. , E KÖVETELMÉNY érvényesítése a tervben nemcsak abban fejeződik ki, ’hogy az állam és a vállalat között a gazdálkodásban keletkezett jövedelem elosztásakor az előbbinek jutó részarányt növelni kell, hanem abban is, hogy a vállalatok az eddiginél szigorúbb hitelfeltételekre, mérsékeltebb állarn- kölcsönre és állami támogatósra számíthatnak. Nagyobb rangot kap a rugalmas, jól alkalmazkodó, öntevékeny j gazdasági munka, a vállala- j ti anyag- és készletgazdál- ' kodás javítása. Ez feltételezi, hogy az ésszerű anyag- és készletgazdálkodás terhét, gondját ne csupán a főkönyvelők, a számviteli emberek viseljék, hanem a műhely falánál messzebb látó műszakiak, szakmunkások is. Egyáltalán: a termelés, a gazdálkodás emberi tényezői, a vállalkozó típusú, kezdeményező kedvű, a váratlan helyzetekhez is gyorsan alkalmazkodni tudó emberek munkájának összefogását, érvényesülését a terv szinte minden fejezete feltételezi, sürgeti. Éneikül nem szilárdítható _meg a népgazdaság egyensúlya, nem javíthatók életkörülményeink. Például . nem kezdhetjük meg az áttérést az ötnapos munkahétre. de nem gyorsíthatok meg azok a szerkezeti változások sem, amelyek révén külkereskedelmi mérlegünk — a tavalyihoz hasonlóan — tovább javítható. Konstruktőreink, mérnökeink, külkereskedőink számokkal pontosan ki nem fejezhető együttes erőfeszítéseit igényli az a követelmény. hogy a külkereskedelmi kivitel 7,5—8 százalékkal, a behozatal pedig csak kismértékben nő oly módon, hogy a külpiacra szánt termékek gazdaságos értékesítése, a jobb műszaki jellemzői, a megbízhatóbb minőség és szállítás révén tovább javult. SZÓLHATNÁNK MÉG az idei tervünkben foglaltak kapcsán az építők, a b. mm. a kereskedők, a közlekedési és szállítási dolgozók, a kistermelők, az államigazgatási és egészségügyi dolgozók. a gazdasági, társadalmi élet megannyi „láthatatlan” szereplőjének szív- vel-lélekkel "végzett munkájáról. felelősségéről. De száz szónak is egy a vége: ez a terv a jó munka terve, amelynek teljesítéséért, ahol szükséges és lehetséges túlteljesítéséért érdemes mind- annyiunknak pontosan, szépen, jól dolgozni. Betonfeszítő huzalok A miskolci December 4. Drótmüvek termelésének mintegy húsz százaléka betonfeszítő huzal. Az eddig gyártott csavarbordás megoldás továbbfejlesztéseként hatszög profilú fe^zítőhuzalt állítanak elő. A gyártmány- fejlesztés eredménye: gazdaságosabb gyártás, jobb minőség. (MTI fotó — Kozma István felv. — KS) A gyalogosoké az egri belváros 1981. május 31-ével: Most már egészen biztos, hogy 1981. május 31-ével újabb, és nem is akármilyen nevezetességgel gazdagodik majd a történelmi hírességekben egyébként sem szegény Eger városa. Legutóbbi ülésén ugyanis a megyeszékhely tanácsa törvényerőre emelte az egri gyalogos-belváros kialakítását. Az elfogadott tervek értelmében a város következő utcáiból és tereiről tiltják majd ki a gépjárműforgalmat: Széchenyi utcának a Kossuth Lajos és Csiky Sándor utcák közti szakaszán, az Alkotmány, a Marx Károly, a Macky Valér, a Sándor Imre, a Jókai Mór, a Zalár József, a Fellner Jakab, a Bajcsy-Zsilinszky, a Dobó István, a Foglár, a Bródy Sándor és a Tárkányi Béla utcákból, valamint a Katona István és a Dobó térről. Több éves tervező és előkészítő munka van a döntés mögött, s a tervezett változásokról már lapunk ez év október 5-i számában részletesen tájékoztattuk is olvasóinkat. Egyebek mellett ki kellett dolgozni a város új forgalmi rendjét, és meg kellett keresni annak a lehetőségét és módszerét is. hogy a célforgalomhoz mikor és hogyan lehet majd igénybe venfii a teher- és személygépkocsik elől elzárt utcákat. Nem volt körrhyű vállalkozás. de úgy tűnik,, hogy végül is „minden összejött” és a szakemberek ma már kivétel nélkül optimistán várják a premiert, az egri gyalogos-belváros bemutatkozását. Örömük annál is inkább jogos és megalapozott, mert a tervezett változtatásokat korántsem csak néhány „hivatalosan kinevezett okos” találta ki, hanem a város lakossága is igen nagy számban vett részt a gyalogos és a gépjárműforgalom új rendjének kialakításában. Az egri kommunisták többsége a közelmúltban véget ért beszámoló taggyűléseken, a pártonkívüliek pedig a Hazafias Népfront által rendezett különböző rendezvényeken mondták el véleményüket a tanács szándékáról. Akár hencegni is lehetne vele, hogy említett cikkünkre még Párizsból és Londonból is kaptunk véleményeket, a levelek feladói — egykori egri lakosok — kivétel nélkül örömmel és elégedettséggel üdvözölték a gyalogosbelváros kialakítását. De egy Budapesten rendezett szakmai konferencián is az elismerés hangján szóltak az egriek szóban forgó kezdeményezéséről. Az igazsághoz tartozik ugyanakkor az is, hogy nem mindenki egyformán örül a belváros új közlekedési rendjének. Időt, s energiát nem sajnálva próbálják bebizonyítani, hogy elméletileg ugyan nagyszerű lesz, ha a gépkocsik füstje, korma nem szennyezi majd a várost, de mivel a „bennszülöttek” egyikének-másikának a gépkocsijával az eddig megszokottnál esetleg néhány méterrel arrébb kell majd parkíroznia, ezért úgy vélik, hogy még egyszer fontolóra - kellene venni a döntést és a belvárosban lakó gépkocsitulajdonosoknak is még több kedvezményt kellene adni. A város közlekedését szervező szakemberek nem vették ugyan zokon a városi tanács ülésén is,elhangzott interpellációt, a többség érdekét képviselve ugyanakkor mégis úgy döntöttek, hogy a gyalogosoké lesz az egri belváros. Így aztán a rekonts- rukció során kialakított terek, utcák, elsősorban azok kényelmét és egészségét szolgálják majd, akik gyalog járják a várost, akik nyugodt, kényelmes körülmények között kívánnak ismerkedni a valóban szívet- lelket gyönyörködtetően szép egri belváros történelmi nevezetességeivel. De azok sem járnak rosszul egyébként, akik a belvárosban laknak és gépkocsikkal közlekednek, mert a tősgyökeres belvárosiak külön engedélyt kapnak majd a parkírozáshoz és a közforgalom elől elzárt utcák használatához is. A döntés megszületett, vagyis mégis lesz gyalogos - belvárosa Egernek. Az elhatározás a többség érdekét szolgálja, és valamennyiünk kényelmét, nyugalmát biztosítja majd. De az idelátogató nagyszámú turista is mindössze annyiban kerül „hátrányosabb helyzetbe”, hogy gépkocsijukkal nem a Dobó téren, hanem a Csiky Sándor, vagy a 25-ös számú főútvonalhoz csatlakozó mellékutcákban kialakított parkírozóhelyeken kell maid hagyniuk gépkocsijukat. És kétszázötven-háromszáz méternél azoknak sem kell tovább gyalogolniuk, akik a helyijáratú autóbuszon ki- ~. vánnak a város egyik részé- ■ ről a másikba eljutni. Evek óta okkal és joggal szidtuk az egri belvárosi utcák túlzsúfoltságát, a forgalom korszerűtlenségét. A gyalogos-belváros megvalósításával véglegesen sikerül majd a keserves útvesztőket megszüntetni a városban, a város közlekedésében. Koós József nek megkezdése, a mecseki széntermelés fejlesztése, a mányi bányaüzem és a dunaújvárosi kokszolómű be- ruházásának kivitelezése. A termelő ágazatokban, akár központi, akár vállalati hatáskörben valósulnak még, csak azok a beruházások kaphatnak zöld utat — ezt segíti a hitelpolitika is, — amelynek a népgazdaság energia- és nyersanyag-ellá- tasát. a gazdaságos külkereskedelmi kivitelt és behozatalt, az anyag- és energiamegtakarítást szolgálják. SZÁNDÉKOSAN NEM soroltunk fel minden tervben foglalt mutatót, előírást. Már csak azért sem, mert nemzeti feladataink, amelyeket különösen komollyá és felelősségteljessé tesz az, hogy ebben az évben kell megadnunk a VI. ötéves terv teljesítéséhez is a szükséges kezdősebességet, nem minden területen fejezhető ki számokkal. Csak a fogyasztási cikkeket előállító termelő, szolgáltató és kereskedelmi vállalatok dolgozói a megmondhatói, hogy a lakossági fogyasztás másfél százalékos növelése milyen kemény feladatokat ró rájuk. Csakis ezek teljesítésével érhető el, hogy a fogyasztók áruellátása, elsősorban a keresletnek jobban megfelelő minőségű és választékú termékek bővülé- K revén javuljon. Kongresszus után, kongresszus előtt Ez év áprilisában össze ifjúkommunista mozgalmunk tizedik kongresszusa, hogy fölmérje az utóbbi évek tevékenységét, illetve további irányt szabjon az ifjúság körében végzendő, szocialista tartalmú nevelő munkának. Néhány hónappal a nevezetes esemény előtt, hasonló vizsgálódásra ültünk le a hatvani KISZ- bizottság titkárával, Ságiné Szűcs Klárival, aki 1978 novembere óta tölti be ezt a tisztet. Mozgalmi múltja, persze. korábbi eredetű „Bajzás” gimnazistaként már 1968-ban KISZ-tag majd különböző funkciókat tölt be az egri tanárképzőn illetve első munkahelyén, a Bajcsy-Zsilinszky utcai általános iskolában. Mikén’ beszélgetésünk elején el mondotta, a kongresszus' készülődés jó ütemben ha lad városszerte, s néhán\ hete kibővített titkári ér tekezleten döntöttek küldött gyűlésük összehívásáró1 Ezen a település alapszer vezetei száz fiatallal képvi seltetik magukat. Ami •< visszapillantást illeti, első ként a szervezetek fejlődé séről érdeklődtünk a KISZ bizottság titkárától. Új alapszervezetek — Tudom, hogy általában a mozgalmi életet nem a taglétszám minősíti, de az 1976-os kongresszus után fokozott figyelmet fordítottunk tömegbázisunk növelésére. Ennek az eredménye, hogy ma már 2650 ifjúkommunistát tudunk sorainkban. A taglétszám gyarapodása voltaképpen új alapszervezetek alakulásának köszönhető, éspedig olyan munkahelyeken, ahol eddig a KISZ nem létezett, önálló alapszervezetük lett példa-, ul a közművelődés terén dolgozó fiataloknak, akik ilyenformán nagyon sok segítséget nyújtanak bizottságunknak a „Müveit ifjúságért” akció feladatainak megoldásában. Űj, életképes az Aprítógépgyárban létrehívott alapszervezet is, míg a Volán helyi telepén bizottság alakult. Ami a minőséget jelenti, városunkban kiemelkedően jó munkát végeznek a Lenin Termelőszövetkezet KISZ-esei. Nem is maradt el a legmagasabb -lismerés! Kilencedik kong •esszusunk óta kétszer nyerték el a KISZ Központi Bizottságának vörös vándorzászlaját. Ilyen szempontból fontosnak tartom, hogy sikerült állandó instruktor! hálózatot teremtenünk. Tagjai pártmegbízatásként végzik munkájukat, s igen sok gyakorlati scgiUcsol nyújtanak a különböző alapszervezeteknek. 180 ifjúgárdista — Ami ifjúkommunistáink alapkötelességeit, a munkában és a tanulásban való helytállást jelenti, ugyancsak eredményesnek tartjuk az utóbbi éveket — mondotta későbbiekben Ságiné Szűcs Klári. — A Lenin Termelőszövetkezet KISZ- bizottsága különösen a betakarítási munkák idején végzett hasznos mozgósítást, a konzervipar és a cukorgyár KISZ-esei pedig a kampányfeladatokat segítették, gyakorta ti zenhat - órázva. A gazdasági vezetők érezték leginkább ennek az eredményét, s nem is maradtak adósai a mozgalomnak, illetve rangjához, jelentőségéhez méltóan ítélték meg üzemi KlSZ-bizottsá- gaink szervező tevékenységét. Nem független e kérdéstől a hazafias, honvédelmi nevelés, amelynek színvonala szintén jelentőser javult az elmúlt időszakban A városi „Elefánt József” ifjúgárda-zászlóaljnak például 180 tagja van, akik a közeli hojivédalakulattal kötött megállapodásunk eredményeként nem csak a szak- keeaasbea jefa&adaek, haMiként ítél, s mit vár a hatvani KISZ-bizottság titkára ül nem állandó szereplőd a társadalmi ünnepségeknek, megemlékezéseknek, továbbá minden évben elindulnak a kétnapos úttörő és ifjúgárda szemle változatos versenyein. A honvédségen kívül egyéb szervezetekkel, intézményekkel is szorosabbra fűztük kapcsolatainkat. Sok a velük közösen szervezett program, ami szintén a KISZ-munka javát szolgálja. örömbe üröm Beszélt Ságiné Szűcs Klári a KISZ Központi Bizottsága 1977-ben hozott határozatáról is, amely az alapszervezetek, a mozgalom érdekvédelmi feladataival foglalkozik. Eszerint javult a szervezetek érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenysége, s az szűrhető le általánosságban, hogy Hatvan ifjúkommunistái ma már jogaikkal együtt hangoztatják kötelességeiket, szemléletük pedig mindinkább közösségi igényű, a társadalom és a népgazdaság érdekeivel van összhangban. Probléma ugyanakkor a fiatalok szórakozási feltételeinek a biztosítása, sokan várnak közülük lakásra, az alapszervezetek pedig még mindig keveset törődnek az egyes tagokkal. Természetesen minden vonalon keresik a megoldást! A városi KISZ-bizottság például nemrég adta ki a jelszót: amilyen lehetőség van, azt kell tudomásul vermi, abból kiindulva kell szórakozási, művelődési alkalmat teremteni a éiataJságnak. -Vagy» az alapszervezetek törekedjenek helyi, házi szabad idő programok szervezésére, s az érzelmi kötődés végett szorgalmazzák a családtagok, gyermekek részvételét a különböző találkozókon. Nagyobb önállóságot — Hogy én mit várok a KISZ tizedik kongresszusától? Nagyon örülnék, ha például az eddiginél nagyobb önállósághoz jutnának az ifjúkommunista szervezetek. Itt arra gondolok, hogy sok a központi előírás, a központból szervezett rendezvény, akadályozva a helyi adottságokhoz, egy-egy kis közösség igényéhez szabott megmozdulásokat, akciókat. Mi, Hatvanban minden esetre olyan ajánlást, olyan tervet készítettünk az 1981-es évre, hogy válogathassanak benne 106 alapszervezetünk tagjai, vezetői. Illetve az adott ötleteket tovább fejlesztve dolgozzák ki sportolási és kulturális tennivalójuk rendjét, figyelemmel sajátos helyzetükre. Remélem továbbá, hogy a kongresszuson városunkat is több fiatal képviselheti, akik azután kiveszik majd részüket a születő határozatok széles körű népszerűsítéséből, megvalósításából — zárta le a beszélgetést a KlSZ-bizott- ság titkára. Moldvay Győző 1981» >18.841 ag 4«.
