Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-23 / 19. szám
A föld védelmében Melioráció — olyan dallamos szó, hogy talán a hozzá nem értő sem idegenkedik tőle. A mezőgazda viszont gyakran kelletlenül hallgat, ha szóba kerül. Pedig itt az ideje, hogy beszéljünk róla. A mezőgazdasági termelők sajátos helyzetben vannak: nekik mindig hiányzó meny- nyiségeket, mindenhol eladható, felhasználható, — s megintcsak — mennyiségeket kell pótolniuk. Versenyt kell futniuk a mindenható mennyiséggel. Előbb utói kellett érni önmagukat, aztán másokat, fokozni a hozamokat, növelni a rakományok súlyát. Felhasználva mindent: munkát, energiát, takarmányt.» Sokáig téhették ezt akadálytalanul, amíg a termelés extenzív tartalékaiból futotta. És amíg a ráfordítási költségek nem mondtak megálljt. Csak műtrágyával? A verseny mind könyörte- Senebb iramát sokszor baljós jelek is kísérték. „Sebaj” — mondták gyakran még a neves agronómusok is — majd teszünk róla, van elég erőnk, technikánk, tudományunk”.- A megoldás egyik mindenese, szorgalmas inasa lett a műtrágyázás, amely kétségkívül jót tett, amikor a hozamok fokozására volt szükség. (De sajnos hathatós eszköznek látszott olykor ahhoz is, hogy elfedjék vele az agrotechnika hiányosságait.) Az időközben nagyüzemi- lég összeszántott táblákon sokfelé megszűnt a természetes vízvédelem. S bár a vegyi anyag egyelőre még „hajtotta” a növényeket, las- san-lassan egyre több gondot okozott a belvíz. Meg az, hogy a homoktalajokon már . kétszer annyi műtrágyával boldogultak csak, mint amennyire ésszerű fel- használás esetén szükség lenne. Egyre nyíltabban beszéltek arról is, hogy a talajok szervesanyag-tartal- ma mind több helyen a felére csökkent, s 40—50 százalékkal nőtt a szikesedés a felszíni vizek rendezetlensége miatt. Megszólalt az ellentábor is. „Csökkentsük a műtrágyát? Álljunk vissza a szerves trágyára? Jó, rendben! De akkor vegyük tudomásul, hogy öt év alatt akár 70 százalékkal is visszaeshet a mezőgazdasági termelés ...” Összetett művelet Ha eltekintünk a túlzásoktól. akkor is igaz, hogy a melioráció megítélésében sokáig nem volt egységes álláspont. Holott a hetvenes évek közepén, amikor a mezőgazdaság intenzív tartalékai kimerültek, már a leg- komorabb formában napirendre került a földek valódi védelme; az a bizonyos melioráció, amely összetett műveletet jelent. Azt, hogy a vízrendezés, a talajvédelem, a talajjavítás és a -területrendezés szerves egészet alkot. Amely figyelembe veszi, hogy legnagyobb természeti kincsünk és energiaforrásunk a termőföld. Most végre megszületett az az átfogó, a kormány által jóváhagyott koncepció a melioráció mikéntjére. Ötévenként persze 5 milliárd forintot eddig is elköltötték hasonló célokra. Azért nem lehet mondani, hogy meliorációra, mert sajnos gyakran nem ismerték fel a legfontosabbat. Nevezetesen, hogy a rendezés csakis általános lehet; egy . egész tájegységre kell kiterjednie, különben egy-egy üzem fáradozása mit sem ér! Az új meliorációs koncepció, amelyet az ország legjobb szakembereinek bevonásával dolgoztak ki, sok mindent átvett a régi gyakorlatból. Például azt, hogy továbbra is a mennyiségi termelést tartja szem előtt. Ám — a korábbi gyakorlattal ellentétben — abból indul ki, hogy a művi, a vegyi és a gépészeti beavatkozásoknak nem a kialakult helyzet „kozmetikázása” a célja. Ellenkezőleg: az erőket most tudatosan a nemzeti vagyon, a föld „rekonstrukciójára” kell mozgósítani, a bajok alapvető orvoslására. A földeket állandóan, folyamatosan és egységes szemlélet alapján „ge- nerálozni” kell. Nagyfokú nagyüzemek A VI. ötéves tervidőszakban rendelkezésre álló 10— 11 milliárd forintos állami támogatás elnyeréséért a termelők, azok érdekképviseleti szervei, továbbá a megyei tanácsok együttes munkával területegységenként pályázatokat nyújtottak be. Ezekben felelősséggel vállalják, "hogy megfordítják a talajromlás folyamatát. Nagykorúvá vált nagyüzemeink önállóságát hangsúlyozza kimondatlanul ez a koncepció. Lehet, hogy a melioráció végre tényleg segít? Jászonyi Ferenc I 12 ezer számlálóbiztos Sikeres mezőgazdasági összeírás A statisztikai információk nélkülözhetetlenek a mező- gazdasági kistermelés fejlesztési terveinek kialakításához és — ebből kiindulva 1980 elején másfél millió mezőgazdasági termelőre, továbbá a nagyüzemekre is kiterjedő statisztikai összeírás kezdődött az országban. A kérdések a kistermelők földterületeire, január 1-i állatállományára és fontosabb gépeire vonatkoztak. A Központi Statisztikai Hivatal illetékesei az MTI munkatársának elmondották, hogy az összeírás a tervezett határidő — január 15 — előtt mindenütt befejeződött. A tapasztalatok általában kedvezőek voltak; a lakosság túlnyomó többsége megértette, hogy az adatgyűjtés információi — amelyeket csakis statisztikai célokra lehet felhasználni — a kistermelők személyes javát is szolgálják. Bizalommal fogadták a KSH által alkalmazott 12 000 számlálóbiztos közül a hozzájuk betérőket. A számlálóbiztosok — köztük nagy számban tanácsi dolgozók, mezőgazdasági üzemi szakemberek — jól és odaadóan dolgoztak, különösen nehéz munkát végeztek a távoli tanyák felkeresése során. Elismerés illeti azokat a tanácsi és más helyi szervek vezetőit is, akik változatos és ötletes módszerekkel segítették az összeírás sikerét. A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságainak szervezésével, szakmai irányításával végzett összeírás nagy mennyiségű anyagát már összegyűjtötték, jelenleg az adatok rendezése és ellenőrzése folyik. Elsőként az állattartás főbb adatait dolgozzák fel. (Az állatállomány kulcsfontos. tású összesített adatai már néhány héten belül ismertté válnak.) A teljes körű összeírás ki. egészítéseként, a szokásos negyedévi reprezentatív állatszámlálások alkalmával a kistermelők növénytermelési és állattenyésztési tevékenységére vonatkozóan is gyűjtenek információkat. Ezek az adatfelvételek azonban a kistermelők négy százalékára terjednek ki, mintegy 70—80 ezer családot (háztartást) érintenek. Ülést tartott a megyei HEB A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülést tartott csütörtökön délután Egerben. A testület ez alkalommal összefoglaló jelentést hallgatott meg az ifjúsági törvény végrehajtásainak tapasztalatairól Fe- renczi Károlynak, á vizsgálat vezetőjének előterjesztésében. Ezután Hartman István elnökhelyettes' a megyei NEB idei ellenőrzési tervét ismertette a résztvevőkkel majd egyéb szervezeti ügyekről esett szó. D.vat a steppeli Termékszerkezet-váltás a Május 1. Ruhagyárban. A Május 1. Ruhagyár a hagyományos termékek mellett sorozatban készít a Selyemipari Vállalat alapanyagából sportos öltözékeket. A keresett termékekből az idén nyolcvanezret készítenek belföldre. A képen: lehet válogatni. (MTI fotó — Balaton József felv. — KS) SZOLGÁLTATÁS - 75 KILOMÉTERES VEZETÉKBEN Amikor az 1950-es évek végén, a hatvanas évek elején Eger határában az úgynevezett „demjéni mezőben” földgázra bukkantak, elhatározták, hogy a megyeszékhelyen hasznosítják ezt az országos minőségűnél nagyobb fűtőértékű természeti kincset. Az első kiépített vezetékrendszer a demjéni medencéből a belvároson át a Tűzoltó térig húzódott, érintve a Hadnagy úti, a Csákány úti. az Egészségház úti es a Gólya úti lakótelepeket. Óránként hét- nyolcszáz köbméter volt az akkori termelés. Ez a forrás azonban kevésnek bizonyult, s ezért kizárólag csak háztartási célokra használhatták a lakók. Az igény azonban egyre nőtt, s 1968-ban a város nyugati részén csaknem tíz kilométer hosszú gázvezetéket fektettek le. Ekkor épült meg Eger legmagasabb pontján, a Hajdúhegyen a gázfogadó állomás, valamint 3—4 körzeti szabályozó. S hogy miért volt erre szükség akkor? A demjéni medencéből érkező földgáz a hajdúhegyi állomáson keresztül szagosítás nélkül került a fogyasztóhoz. — Erre a szagosításra biztonságtechnikai okok miatt van szükség — kaptuk a magyarázatot Molnár Ferenc- től, a TIGÁZ megyei kirendeltségének vezetőjétől. — A gáz, mint köztudott, színtelen, szagtalan, ezért csak így tudja észlelni a fogyasztó az esetleges szivárgást. — Mikor „nőtte ki” a város a demjéni forrást? — Tulajdonképpen már 1967 telén sürgőssé vált az országos hálózatra való rákapcsolódás, ez 1968-ban meg is valósult. Azóta a gázt az északi gerincvezetékről kapjuk, amelyik Hajdúszoboszlóról indul, s érinti Leninvá- rost, Özdot, Miskolcot, illetve Salgótarjánt. Innen egy leágazáson jut el az egri Hajdúhegyen levő fogadóállomásra. Ennek a vezeték- rendszernek a kiépítése gyakorlatilag korlátlan mennyiségű gáz felhasználását teszi lehetővé. , Megkezdődtek tehát a munkálatok a gázvezeték építésén. Az igények egyre nőttek, s a város pedig élt a lehetőséggel. Az újonnan épült lakásokban már a gázfelhasználás az uralkodó. Eger lakótelepein mindenütt bevezették. azzal fűtenek. s ezt használják a háztartásokban is. Emellett bekapcsolódtak az intézmények: iskolák, óvodák. áruházak, vagy például a déli, új ipartelep is teljeKÜLDÖTT A NÉPFRONTÉRTEKEZLETRE n falugyűlésen döntöttek , A havas Mezőtárkányban járva keressük a Bajcsy- Zsilinszky utat. Érdeklődünk, ám az a néhány járókelő sem tud felvilágosítással szolgálni, pedig ez az utca réges-régen még a közséjg központi részének számított. Ma már egy kissé kiesik a forgalomból. „Kit keresnek? Ügy talán meg tudom mondani.” — kérdezi egy idős ember. „A Vas Gézát? De melyiket: az idősebbet vagy a fiatalabbat?” Tanácstalanul állunk. „Azt, amelyik a Fémművekben dolgozik” — póbálunk szerencsét.. S így már meg is kapjuk az útbaigazítást. Jellegzetes mezőtárkánvi tornácos ház. Mindenkit otthon találunk. A középkorú férfit, feleségét, s három kislánya közül a legfiatalabbat. a háromhónapos újszülöttet A másik két gyermek • oviban, iskolában. — Éppen tegnap kaptam meg a küldöttgyűlés beszámolójának tervezetét azzal, hogy tanulmányozzam át, írjam föl megjegyzéseimet, észrevételeimet az anyaggal kapcsolatban — mondja Vas Géza, a Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyáregységének lakatosa. — A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletére „delegálta” a község. Mit visz a „tarsolyában”? — A falugyűlésen döntöttek úgy. hogy ismét én képviselhetem Mezőtárkányt. így volt ez már az előző ciklusban is: lehet, nem csalódtak bennem. ..Nem úgy. mint a feleségem", aki egyre inkább zokon veszi közéleti szerepemet, akkor, ha nem jut idő a családra. Mert tanácstagnak is választottak az elmúlt évben, munkásőr is vagyok, s most van folyamatban felvételem a pártba. A küldöttgyűlésre pedig viszem a falu gondjait, s sikereit egyaránt. Pár hónapja új. modern tanácsházánk ■ van. (ami jórészt társadalmi munkával épült fel: minden évben megrendezzük az öregek napját, s megkülönböztetett figyelmet fordítunk a községi öregek napközi otthonára, De úgy érzem, keveset foglalkozunk a fiatalokkal. a népfrontnak itt még kiaknázatlan lehetőségei lennének.' — Nemcsak a falut, de egyben egy munkáskollektívát is képvisel majd. — Sokan .járnak Abonvba dolgozni Mezőtárkányból is. Az ingázók érdekében kell szólni, a lakóhelyi közéleti munkát sürgetve még akkor is. ha ..csupán” az utakról, vagy a közvilágításról beszélünk. Azzal semmire sem megyünk, ha állandóan a termelésről, a munka fokozásáról prédikálunk. Ezt előbb-utóbb megunják az emberek. Faluhelyen is akad mindig tennivaló, igaz. az anyagi lehetőségek meglehetősen szűkek, a lakosokra a társadalmi munkában bátran számíthatunk. S nemcsak a virágosítási, fásítási akcióknál. A gyárban pedig, ahol a Költői Anna szocialista brigádot vezetem, számos más egyéb kérdésben — órabérmegállapításnál, fegyelmiknél, a jutalmak differenciálásánál — kell dönteni, a 'dolgozókra figyelni, meghallgatni őket, segíteni abbán, amiben tudok. ★ Január 24-én kerül sor a HNF megyei küldöttértekezletére Egerben. Ott lesz Vas Géza is, aki a Fémművek kollektíváját, s Mezőtárkány községet képviseli majd. Józsa Péter sen a gázfelhaszriálásra rendezkedett be. — Mennyi a város gázfogyasztása? — Az elmúlt évben 45 millió köbméter földgázt fogyasztott a megyeszékhely. Az elmúlt hetek hideg időszakában értük el az idei tél rekordfogyasztását, amikor egy nap alatt csaknem félmillió köbméter gázt használtak el fogyasztóink. Ez nem kis feladatot ró vállalatunkra, mivel a városban levő lakások mintegy 55 százalékban veszik igénybe szolgáltatásunkat. Ma már 75 kilométer hosszúságú a városi rendszer, s ez mindennapi ügyeletet, vizsgálatot igényel. A feltételek a vezeték- rendszer hosszával együtt javultak. A hajdúhegyi álló3 más teljesen automatikus rendszerű. Itt tulajdonképpen nincs személyzet, csak az esetleges üzemzavarok azonnali elhárítására tartanak ügyeletet. A szivárgást vizsgáló műszerkocsik VRH- készülékekkel s a hibák felderítését segítő műszerekkel vannak felszerelve. Minden reggel átvizsgálják a csúcsidő kezdete előtt a körzeti szabályozókat, s a továbbító rendszert. Ez mindennapos munka. A nagy karbantartást a holt szezonban, nyáron végzik el. A fűtési időszakban vizsgázik a rendszerünk. — Csaknem 20 éves a gázszolgáltatás Egerben. Gondoltak-e a vezetékek rekonstrukciójára? — 1981-ben kicseréljük a legrégebbi vezetékeket. Ha műszaki problémák — például a város alatt húzódó üregrendszer — nem jönnek közbe, akkor kizárólag műanyag csöveket fektetünk le, ezeknek különös előnyük, hogy hosszú élettartamúak. Nem fejezzük be bővítési ténykedésünket sem, az igényeknek megfelelően további körzeteket kapcsolunk a városi hálózatunkra. Felelősségteljes munkájuknak köszönhető, hogy ma már megbarátkoztunk egyik legmodernebb, kényelmünket biztosító szolgáltatással: na fázunk, akkor csak tekernünk kell egyet a konvektorok gombjain. Viszont azt se tévesszük szem elől, hogy forráskészletünk az ilyen ütemű kitermelés mellett egyre kevesebb lesz. Takarékoskodjunk vele, hogy még sokáig élvezhessük. Kis Szabó Ervin JllpjuikniiMi 1981. január 33. péntek Baj uan, Ha itt nincs gaz...
