Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-23 / 19. szám

I CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTAR \ ** í Unneprontók A KELET-ÁZSIAI NÉPEK hagyományosan nagy ünnepe a holdév tavaszi fordulója — vietnami nyel- | ven a TÉT. Ezen az ünnepen évszázadok óta elhall- í gatnak a fegyverek. Így volt ez többnyire a három ; évtizedes indokínai háború ideje alatt is. Vietnam e í hagyományra hivatkozva fordult Pekinghez azzal a \ felhívással: a TÉT ideje alatt a közös határ teljes! hosszában rendeljenek el fegyvernyugvást, tartóz- \ kodjon a kínai fél a különböző — sajnos az utóbbi ;> években szokásossá vált — provokációktól. } A pekingi válasz, mint annyi más vietnami kezde- J ményezésre, ezúttal is a „nem” volt. A hivatalos \ Hanoi a barátságtalan döntés után rámutatott: „A s javaslat visszautasítása újabb nyilvánvaló bizonyíték í Kinának a két ország viszonyát érintő tettei és sza- { vai közötti ellentmondásra”. A Vietnami Kommunis- í ta Párt lapja, a Nhan Dhan, a kínai döntést kom- ( mentáivá arra hívta fel a figyelmet, hogy Kína — a < VSZK-val ellentétben — a feszültség fenntartására ^ törekszik a határon és az ország egész térségében. [ A LAP MEG ÁLLAPÍTÁSÁT alátámasztja a tény: > az utóbbi időben szinte folyamatosan intéznek a pe- 1 kingi irányítás alatt álló diverziós bandák támadáso- < kát Vietnam északi tartományai ellen. A kínai veze- < tés számára világos: frontális támadással, nagy ka­I tonai erőkkel képtelen sikereket elérni Vietnammal , szemben. Ezért azt választották, hogy diverziós ban- ? dákat dobnak át a határon, és a nemzetiségi lakos- j ság fellázításával okoznak »nyugtalanságot a VSZK < északi részében, hogy akadályozzák a szocialista épi- < tést, zavarják az ország nyugalmát. Kína a „másik fronton” is a Vietnam-ellenes erők 1 tömörítésére készül. Igyekszik minden olyan délke- s let-ázsiai, indokínai reakciós erővel szövetséget köt- S ni, amely szemben, áll Hanoival, az indokínai népek ! egységtörekvéseivel. Kínai zsoldba szegődtek a laoszi I meók hajdani CIA-hadseregének vezetői, és a külön- l böző „szabad” és „vörös” khmerek is. A FELFORGATÓ AKCIÓK súlyos károkat okoz- í nak Vietnamnak, Laosznak és Kambodzsának, aka- ( dályozzák a gazdasági munkát, a nép életszínvona- \ Iának emelésére tett erőfeszítéseket. Céljukat azon- S ban nem érhetik el, nem tudják megzavarni az 1981- í es TÉT örömünnepét. í Miklós Gábor < Ifjúsági világfórum fl leszerelést csakis békés úton lehet elősegíteni HELSINKI A világ ifjúságának több­ségében megerősödött a fel­ismerés. hogy korunk egyik legégetőbb problémáját, a le­szerelést, csakis sokoldalú, alapos és felelősségteljes eszmecserék révén lehet elő­segíteni — ebben foglalha­tó össze a helsinki ifjúsági fórum csütörtöki, negyedik munkanapjának lényege. Ez így van annak ellenére, hogy egyes nyugati küldöttségek a leszerelés kérdését háttérbe akarván szorítani, a konfe­rencia napirendjéhez szoro­san nem tartozó problémá­kat próbálnak előtérbe állí­tani. A fórum pénteken a bi­zottságok beszámolóival, ple­náris üléssel és a tervek szerint zárónyilatkozat elfo­gadásával ér véget. Sztrájk Gdans'< ban és Bydgoszczban VARSÓ Mint a lengyel rádió kö­zölte, csütörtökön reggel nyolctól déli 12 óráig „fi­gyelmeztető sztrájk” volt a gdanski vajdaságban. Az ak­ciót a „Szolidaritás" gdanski üzemközi alapító bizottsága hirdette meg, és kiterjedt a folyamatos üzemmódban dolgozó gyárak kivételével valamennyi ipari üzemre. Nem volt leállás a víz-, az áram- és a gázszolgáltatás­ban, dolgoztak az egészség- ügyi alkalmazottak is. A többi vállalat azonban — köztük a közlekedésiek, va­lamint az élelmiszerboltok többsége — négy órára be­szüntette a munkát. A dél­előtt folyamán hasonló sztrájkok voltak Bydgoszcz- ban és környékén is. A kormány képviselői a „Szolidaritás” vezetőivel tar­tott szerda esti megbeszélé­sükön a sztrájkjoggal való visszaélésnek minősítették, hogy az új szakszervezet ilyen lépésekkel igyekszik érvényre juttatni saját el­képzeléseit a vitatott kérdé­sekben. Megdrágult a benzin Jugoszláviában BELGRAD Jugoszláviában csütörtök reggeltől megdrágult az üzemanyag. A szuperbenzin (98 oktános) literje az ed­digi 21-ről 26, a normálben­ziné (86 oktános) 19-ről 24, a dízel benziné 16,40-ről 22, a fűtőolajé 10,30-ról 13 di­nárra emelkedett. Egyidejűleg drágább lett a cigaretta. Egy doboz Drá­va (a legolcsóbb) az eddigi 5,50 helyett 7,30, a Kent (a legdrágább) 20 helyett 26 di­nárba kerül. Felemelték számos más termék, köztük az építő­anyag, papír, villamos ház­tartási gépek, szeszes italok, kávé árát is. Az árak a forgalmi adó emelése miatt drágultak meg. Reagan első napja Carter „hazautazott” WASHINGTON Jól vagy rosszul, Ronald Reagan és a republikánus kormányzat „új seprűje" minden esetre igen energi­kusan seper Washingtonban. Első munkanapján az el­nök kétórás kormányülésen elnökölt, majd a Fehér Ház politikai apparátusának 38 tagját hívta össze túso meg­beszélésre. Az új kormányzat első belpolitikai intézkedései: Reagan létszámstoppot ren­delt el az össze, 'miniszté­riumokban és állami hiva­talokban. Tudtul adta to­vábbá, hogy meg akar sza­badulni Carter valamennyi olyan párthívétől, aki nem korábbi karrierje során ke­rült hivatali beosztásba, ha­nem az előző kormány ne­vezte ki. Carter, az Egyesült Államok volt elnöke szer­dán este másfél órás be­szélgetésen találkozott Wies­baden amerikai kórházában a t.eheráni amerikai nagykö­vetség kedden kiszabadult személyzetével. Röviddel ez­után visszatért Frankfurtba és ott — immár magánem­berként — keményen fogal­mazott. rövid nyilatkozatban ítélte ei M 1079. november 4-i túszszedést. Éjfél után néhány perccel repülőgépe Frankfurtból útnak indult a Georgia állambeli Plainsbe, a volt elnök lakóhelyére. Jimmy Carter ezzel vég­leg búcsút mondott a túsz­ügynek és egyben pontot tett elnöki tevékenysége egyik utolsó pillanatig lezáratlan ügyére is. Handal-interjú Qifenzívánk mérlege pozitív Shafic Handal, a Salvado­rt Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra. a Farabundo Marti Nem­zeti, Felszabadítási Front fő­parancsnokságának tagja salvadori területről kijutta­tott hangszalagon nyilatko­zatot adott a Magyar Táv­irati Iroda é.s a Népszabad­ság tudósítóinak a salvado­ri forradalmi erők januári általános offenzívája első szakaszának é: ‘ékelésérpl és a katonai-keresztén »demok­rata junta elleni harc újabb lépéseiről. „Érezzük, hogy barátaink, a dolgozó tömegek, a világ számos pontján aggódva fi­gyelik, mi történik napja­inkban Salvadorban. Tudjuk, hogy a Salvadorból érkező sajtójelentések önmagukban nem teszik lehetővé valós kép kialakítását a junta el- . leni harc nelvzetéről. A január íO-én megindí­tott általános baloldali ka­tonai támacásig a junta had­serege stratégiai offenzívá- ban volt. koncentrált gyalog­sági erőkkel, tüzérség’ és légi támogatással támadta az elmúlt hónapokban a for­radalmi erők körzeteit. Január 12-én a Farabun- do Marti Nemzeti Felszaba­dítás! Front megindította a junta ellen az általános tá­madást, A forradalmárok hosszú harcok során első íz­ben vették át a kezdeménye­zést, kényszerítették védeke­zésre az ország egész *-erüle- tén az ellenséget. Az offen- zíva első napjainak mérle­ge pozitív: politikailag és • katonailag megerősödve ke­rültünk ki a harcokból. ti forradalmat támogató hát­ország kiszélesedett. Az általános offenzíva nem tört meg. ám most tak­tikai módosításokat hajtunk végre. Rajtaütésszerűen tá­madjuk az ellenség állásait és ezzel egy magasabb szin­tű stratégiai támadást ké­szítünk elő. A túszügyről — múlt időben 1979. november 4-én iszlám diákok egy csoportja elfoglalta az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét. Képünkön: a bekötött szemű foglyok az USA-nagykövetség udvarán. (Fotó— Newsweek — KS) Pietsch Lajos, az MTI munkatársa írja: A NEMZETKÖZI KÖZ­VÉLEMÉNY érthető meg­könnyebbüléssel fogadta, hogy az Iránban fogva tar­tott amerikai diplomaták szabadon bocsátásával lezá­rult egy . olyan ügy, amely súlyos precedenst teremthe­tett a nemzetközi kapcsola­tok történetében, és esetle­ges következményeivel, ürügyként lehetséges _ fel- használásával hosszú időn át veszélyeztette a közép-keleti térség és az egész világ bé­kéjét. A diplomáciai mentesség megsértését semmi sem iga­zolhatja. és ez megfogalma­zást nyert az ennek megíté­lésére leginkább hivatott szervezetben, az ENSZ-ben is. A Szovjetunió és más szocialista országok azonban — ennek hangsúlyozása mel­lett — rámutattak arra is,' hogy az Egyesült Államok teheráni nagykövetségének megszállása elválaszthatat­lan volt az iráni—amerikai kapcsolatok történetétől. ftMrnsB& fq«i január 33. péntek Egy nagyhatalom, az Egye­sült Államok évtizedeken ke­resztül az iráni népellenes rendszer legfőbb támogatója volt, kihasználva azt a tér­séggel kapcsolatos érdekei érvényesítésére. Az iráni nép Khomeini ajatollah irányí­tásával felkelt az amerikai érdekeket mindenben ki­szolgáló monarchia ellen, és nagy áldozatok árén győze­lemre vitte forradalmi har­AMIKOR AZ ŰJ REND­SZER küzdelmes, politikai és gazdasági buktatókkal teli létét ugyanez a hatalom be­avatkozással fenyegette, és befogadta a trónjáról el­űzött egykori uralkodót, az iszlám forradalom legradiká­lisabb elemei olyan lépésre szánták el magukat, amely­től iszlám köztársaságuk megszilárdítását, a megbom­lott belső egység helyreállí­tását is remélték: 1979. no­vember 4-én megszállták a teheráni amerikai nagykö­vetséget és túszul ejtették a ..legfőbb ellenséget" megsze­mélyesítő diplomatákat. Az akció akkor — ha át­menetileg is, de — tisztázta az iráni belső hatalmi kép­letet, leszorítva a politikai élet színpadáról azokat az erőket, amelyek keresték az együttműködést az Egyesült Államokkal és ama töreked­tek, hogy visszaállítsák Irán korábbi imperialista szövet­ségi rendszerét. Megerősö­dött ugyanakkor azoknak a tábora, akik a leghatározot­tabban szálltak síkra a for­radalom eredeti irányvona­lának. hangsúlyozott iszlám jellegének megőrzéséért. A túszügy „fennállásának” 14 hónapja alatt mindvégig az iráni hatalmi harc kö­zéppontjában állt. IRÁNBAN maga a TŰSZÜGY hosszú távon nem oldott meg semmit, sőt egy­re inkább tehertétellé vált a részben örökölt, részben maga teremtette problémák­kal küzdő teheráni rendszer számára. Mind súlyosabbá váltak a gazdasági gondok, e« pótlólagos terhet jelentett az Irakkal kitört háború. S következésképpen a belső hatalmi harc tovább élező­dött, csak éppen a szem­ben álló erők más területe­ken — a gazdasági talpraál- lás kérdéseit, vagy éppen a hadsereg bevethetőségének problémáit illetően — csap­tak össze. Ilyen körülmé­nyek között az iráni vezetés — túlsúlyban az említett „radikálisokkal” — elérke­zettnek látta az időt az ame­rikai foglyok problémájának megoldására. Nem annyira kompromisszumról, mint az adott helyzet diktálta szük­ségszerűségről volt szó. Éppen ezért nem helyén­való első helyen valamiféle üzlet keletében azokról a dollármilliárdokról beszélni, amelyeket Teherán jogosan visszakap a magyarázható- an, de jogtalanul fogva tar­tott túszak szabadon bocsátá­sa fejében. MINDEZ ELŐSEGÍTHETI a belső kiegyezést és lehető­vé teheti az így felszabadu­ló energiák átirányítását olyan célokra, amelyek meg­valósítása éppen az iráni nép érdekében elengedhetet­len. Az USA katonai akciója is kudarcba fulladt. Képünkön: le­zuhant amerikai helikopter roncsai az iráni sivatagban. A túszszabadítási kísérlet után a loglyokal több, titkos rej­tekhelyre szállították, a nagykövetség épületét pedig (ké­pünkön) fegyveres őrség védte. (Fotó — MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Az amerikai túszok végül — Algír érintésével — az USA egyik NSZK-beli légitámaszpontjára érkeztek. A dip’ ‘ák néhány napot az amerikai légierő kórházában töltenek. (Fotó — AF — KS) RÓMA Kétnapos munkalátogatás­ra csütörtökön este Rómába érkezett Valéry Giscard d'Estaing francia köztársasá­gi elnök. NEW YORK Az iraki—iráni háború mindkét részvevője egyre jobban felismeri a tárgyalá­sos rendezés sürgető szük­ségességét. A térségben most a csendes diplomácia kerül előtérbe — mondotta New York-i sajtókonferenciáján Olof Palme svéd politikus, aki másodszor járt Irán­ban és Irakban. KABUL Samangan tartományban a fegyveres erők egységei a népi milícia, valamint a párt és az ifjúsági szerve­zet aktivistáinak segítségé­vel ártalmatlanná tettek egy fegyveres bandát. Újra gyilkolt az IRA Az ír köztársasági hadse­reg (IRA) ideiglenes szárnya vállalta magára a súlyos merényletet, amellyel csü­törtökre virradó éjjel meg­ölték Sir Norman Stronge északír protestáns politikust és fiát. A nyolc éve megszüntetett északír parlament két utol­só házelnökét, a 86 éves apát és 48 éves fiát kasté­lyukban támadták meg az észak-írországi brit uralom megszüntetéséért és a pro­testánsok ellen küzdő IRA terroristái. A kettős gyilkosság elkö- velói "tán nagy erők beve­tésével folyik a nyomozás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom