Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-20 / 16. szám
hosszas vándorlásai során találkozott. Erre a hétköznapok „egyetemén" szerzett élményanyagra mindig is büszke volt, s akarva-akarat.la- nul is jelezte, hogy ez sokkalta többet ér, mintha valamelyik felsőoktatási intézményben szerzett volna képesítést. Pályájának akadTolna bemutatkozik Somogynak Kiállítás, babakészítés, táncház Vasárnap reggeltől késő délutánig Tolna népművészetével ismerkedtek a kaposvári gyerekek a Kilián György Ifjúsági és Űttörő- Művelődési Központban. A január eleje óta nyitva tartó „Tolna élő népművészete” című kiállítás részeként ezen a napon megtanították a kis látogatókat, hógyan készülnek a paravánokon látható szép szőttesek, hímzések. Az egyik teremben például a nyolcvanöt éves özvegy Perity Mihály- né. Mári néni irányításával egy sárközi népviseletbe- öltözött kislány segített vásznat szőni a szüleikkel, nagy- szüleikkel érkező helybeli iskolásoknak; a másik teremben pedig rongy- és csuhé- babák születtek. A legtöbben mégis a tánc iránt érdeklődtek. A szekszárdi néptáncegyüttes utánpótláscsoportjának negyven csemetéje ugrást és csárdást táncolt elő a kaposváriaknak, akik hamarosan csatlakoztak hozzájuk. Közös énekléstől, muzsikálástól hangzott a ház, amíg alaposan ki nem fáradt mindenki. Pihentetőül a' szomszéd megye életéről vetített filmet nézték a művelődési központ vendégei. gtsNémsm 1981. január 20., kedd teljesítmény, amelyet ne lehetne túlszárnyalni, hiszen ebben a darabban önmagát múlta felül. Nagypolgári főhőse a dúsgazdag, a korábban célratörő, pénz- és élv- hajhász, halálos betegen arra kényszerül, hogy szigorú mérleget készítsen, s átértékelje a körülötte levő világot. Nemcsak szőkébb környezetének cselszövéseire figyel, hanem az 1917-es forradalom eseményeire is. Nem szépít, nem lakkoz, bátran szembenéz a valósággal, s tudja, hogy személyes tragédiája egyben osztályának csődje, vegítelete is. Erre utal a színmű záróakkord2. Az új alkalmazott az első napon azt hitte, hogy történt valami, de azután észrevette, hogy ez csak Marlene porosz rendmániája, amit ki kell elégíteni, semmi több. „Régi kacatokat halmozott fel a lakásban, melyekét állandóan át kellett nézni, össze kellett rakni, be kellett csomagolni és ki kellett csomagolni — ezt nevezte rendcsinálásnak. Órákat töltöttem a hihetetlen összevisszaságban ide-oda mászkálással a holmikat cipelve: régi cipőket, papucsokat. kalapokat, ruhákat, fehérneműket, kabátokat, divatjamúlt kézi táskákat. Mindezt dobozokba kellett csomagolni, és le kellett vinni a pincében levő lomtárba, ahol mindaz felhalmozódott, amit Marlene Dietrich 1935 óra Párizsban őriz!” Igen. Marlene Dietrich az első világháború gyermeke, egy olyan háztartás terméja, s egyben egyetlen hibás motívumá, a kissé teátrális befejezés is. Bulicsov személyében Gorkij sokoldalúan jellemzett alakot teremtett, olyan vonásokkal ruházta fel. amelyek indokolttá, hihetővé teszik minden rezdülését. Á mellékszerepekért is hálásak lehetnek a mindenkori színészek. hiszen valamennyi gonddal megmintázott. Ráadásul a dialógusok frissek, pergőek, az egyik drámai összecsapás követi a másikat. Ezt a nagyszerű lehetőséget érezhette Havas Péter, a fiatal rendező, amikor képernyőre vitte a darabot. Osztatlan sikert elsősorban azért ért el. mert Bulicsov megjelenítését Kállai Fe- revcre bízta, hozzásegítve ezzel az érett művészt pályája egyik legnagyobb alakításához. Ritka varázslat tanúi lehetünk, mert az átélés magas hőfoka feledteti velünk a játékot. Nem gondolunk a szerzőre, a műre. a színészre, csak Ruliesovo-t látjuk, vele érzünk, viaskodunk, s az sem jut eszünkbe, hogy mindez a mesterien megkomponált jeleneteknek, a megráz,ó erejű közelképeknek is köszönhető. Csak elismeréssel szólhatunk erről a vállalkozásról, mert a tévé közkinccsé tehetett volna egy nem mindenki áltaj ismert világirodalmi rangú drámát. Sajnos azonban jogos a feltételes mód, mert nem a főműsorban. hanem azt követően vetítették, ritka élménytől fosztva meg ezzel százezreket. Reméljük: nem véglegesen. .. Pécsi István ke, ahol a szükségből erényt kellett kovácsolni; még világsztár korában sem tudott megszabadulni ettől a gyermekkori benyomástól. „A bútorok között, a fali szekrényekben, a függönyök mögött, az ágyak alatt, mindenhol dobozok voltak. Az Uj könyvtár Könyvtárat avattak hétfőn a Békés megyei Kétegvhá- zán. Az ötezer lakosú nagyközség tízezer kötetes könyvanyaga a korábbinál háromszor nagyobb területen, százhatvan négyzetméteren kapott helyet. A zömében román nemzetiség lakta Két- egybáza könyvtárában, ahol mintegy kétezer kötetből áll a nemzetiségi nyelvű könyv- állomány, zenei részleg is nyílt. A Békés megyei könyv- , tárhálózat felújítása az idén folytatódik. Ez évben egyebek között Méhkeréken, End- rődön. Békésen és Biharug- rán adnak át könyvtárat. (MTI) egyikben csak parafadugók és üvegkupakok, a.másikban műanyag üvegek, egy másikban szelencék, a következőben skatulyák és zsinegek, egy másikban csak szegek, egy harmadikban régi ceruzák — egy csomó ócskaság, melynek a szemetesládában lenne a helye...” ..De a 17 év során” — mondja madame Odette — ..nem tudok visszaemlékezni rá —, hogy ézék közül a tárgyak közül valamelyiknek is hasznát láttuk volna. Ha egy régi üvegre volt szükség, biztos nem volt meg a hozzávaló kupak, minden hiábavaló volt.” Az emberek, ha megöregszenek, rigolyásokká válnak. És ha a hatvanas éveik elején, mint Marlene Dietrich — nincsenek leterhelve, a hivatásukban, a múltjukban kotorásznak és tulajdonukat rendezgetik. „A régi pongyolák! Legalább egy tucat volt neki. minden színben. Csak kettőt, hordott azonban, vagy a hal- ványrózsaszínt, vagy a viláHogyan él egy világsztár? Jegor Bulicsov és a többiek Egerben: műemlékvédelem és filmművészei Nyári egyetemek országszerte az élkárhoztatott cselédperspektívából tudósit! Csak most, madame Odette Miron- Boire-tól tudjuk meg. hogyan él valójában egy világsztár, mi történik, ha a külvilág megpróbál közel 'férkőzni Marlene Dietrichhez. „Állandóan a telefont szolgáltam" — mondja Odette. „A Madame nem gyűlölte a készüléket, mely összekötötte a világgal, ellenkezőleg: a legkedvesebb játékszere!” Marlene Dietrich azonnal felvette a másik kagylót; ha Odette jelentkezett: „Itt Marlene Dietrich rezidenciája!” Odette-nek elvbő! azt kellett válaszolnia, hogy a Madame nincs itthon, elment egy órára otthonról, vagy éppen úton van. „Bárányszelídséggel szégyentelen hazugságokba kényszeritelt. az odakészített jegyzetfüzetbe villámgyorsan felírta a válaszokat. Például: Reggel hívjon fel! vagy: Honnan tudja a számomat? Vagy egészen egyszerűen csak a fülembe suttogta a válaszokat, olyan hangosan, hogy a másik fél is hallotta!” Mi volt a telefonhoz való különös viszony oka? Miért szeretett Marlene hívási kapni, de válaszolni nem? A válasz kézenfekvő: Marlene Dietrich féltette a dicsfényét, mely körülvette, és ma is körülveszi. Később még visszatérünk rá. mi minden játszódott le akkor, mikor 1978-ban Marlene Dietrich anyagi gondoktól vezérelve elható ‘da, hogy még egyszer filmkamera elé áll . és elénekel egy dalt. A rosszul sikerült filmből, a „Szegény Gigolo”-ból, amihez az egész produkciónak Berlinből Párizsba kellett utaznia 500 000 má kát szedett be, ebből él ma is. (Folytatjukt Kevés iró képes arra, hogy majd minden műfajban remekművet alkosson. Gorkij közéjük tartozik: osztatlan sikert aratott nemcsak novelláival, hanem regényeivel és drámáival is. Jó érzékkel mindig azt a formai köntöst választotta, amelyet az ábrázolni kivánt téma a leginkább megkövetelt. Ritka tehetségéhez rendkívül gazdag valóságisméret társult. Nehéz gyermekkora, eseménydús ifjúsága és tartalmas élete során alaposan megismerhette a társadalom valamennyi osztályát, rétegét. emlékezetébe vésődték azok a figurák is, akikkel nyos kutatók értékelik a törvény végrehajtásának eredményeit, és foglalkoznak a megoldásra váró felada tokkal. Zalaegerszegen a népmű vészét a téma. Az érdeklő dók a magyar népművésze egyes ágait, valamint Bartók Béla népdalgyűjtő mun kásságát tanulmányozhatják, a programot folklórbemutatók gazdagítják. A legnagyobb múltú nyári egyetem — a debreceni — immár ötvenharmadik alkalommal szolgálja a magyar nyelvhez és irodalomhoz, a magyar kultúrához kötődő ismeretek terjesztését. A nyári kurzusokon az eddigi kedvező tapasztalatok alapján angol, francia, német és orosz szinkrontolmácsolás segíti az előadások követését. Egerben a hagyományokhoz híven ezen a nyáron is meghirdetik a műemlékvédelmi és filmes szabadegye- iemet. Az idén 14 országból mintegy száz résztvevő érkezik. hogy a képzőművészet •rtékeinek megóvásáról halljon. Az előadások orosz, német, angol és francia nyelven folynak. Az oktatók ezúttal is az Országos Műern- . léki Felügyelőség munkatársai lesznek, de meghívtak szovjet és jugoszláv tudósokat is. A mozgókép szerelmesei Kovács András munkásságával ismerkedhetnek meg, de bemutatják számukra a legújabb magyar filmtermést is. A létszám ezen a kurzuson is hasonló lesz. Az előbbi rendezvény július 27- töl augusztus 5-ig tart, míg az utóbbi augusztus 8-tól 17- ig várja a látogatókat. Bartók-emlékház Már az utolsó simításokat végzik az építészek a II. kerületi Csalán út. 29. szám alatti vilién, amelyet Bartók Béla születésének centenáriumára emlékházzá és művelődési központtá alakítanak át. Bartók Béla életének és művészi munkásságának nagy értékű emlékei: néhány könyve, kézirata, személyes használati tárgyai, az őt egykor körülvevő bútorok, saját gyűjtésű népi hangszerei is helyet kapnak az emlékházban, amelyet a művész magyarországi utolsó otthonából alakítanak ki. A tervek szerint már februárban megkezdődhet a zeneköltőnek leghosszabb ideig — 1932-től 1940-ig — otthont adó ház berendezésének visszaállítása. A háromszintes épület legfelső emeletén kiállitóterem kap helyet, és ott rendezik be a művész korhű dolgozószobáját, is. Az épület első emeletén koncerttermet alakítanak ki. A mintegy 30 ember befogadására, tehát kamara jellegű hangversenyek megtartására alkalmas teremben Bar- tók-koncerteken kívül ifjúsági. illetve egyéb közművelődési zenei programokat és előadásokat szerveznek majd. Ezekhez felhasználják a Magyar Rádiótól és a Magyar Televíziótól átjátszásra megkapott gazdag hang-, illetve filmanyagot is. A kertben elhelyezik Varga Imre Kos- suth-dijas szobrászművész egész alakos Bartók-szobrát, s a szép környezetben szabadtéri koncerteket is hallgathatnak a látogatók. A Fővárosi Tanács támo- datásával — a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei, belső építészek, az MTA Bartók-archívuma, valamint a hozzátartozók segítségével — kialakítandó múzeum- épületet a művész születésének 100. évfordulóján. 1981. március 18-án adják át. (MTI) goskéket. Vonakodott kidobni őket. állandóan arra késztetett. hogy javítsam meg őket!” Szegény nő. Marlene Dietrichet boszorkánynak kellett volna tartania, sajátos követeléseit embertelennek, melyek minden alkalmazott számára tortúrát jelentenek —, ha nem lettek volna azok a bizonyos emberi gyengeségéi. melyek mindig meghatották és kibékítették madame Odette-et. „Például, ha rendet raktam a faliszekrényben, hallottam a titokzatos csilinge- lést... Mindenhol poharak rejtőztek, melyekből a Madame titkos szenvedélyének, a fehér „Grand Crément" pezsgőnek hódolt... Kapcsolatunk kezdetén csak diszkréten élvezte, de amikor jobban megismertük egymást, már nem vonakodott előttem is kiszolgálni magát, sőt engem is megkínált a poharából — jobban mondva a poharaiból. mert ezt az édes kis bűnét mindenfelé gyakorolta; mindenhol félig telt poharak voltak, i melyekből gyakran kortyolt egyet.. Marlene ebben a vonatkozásban némigen hasonlít arra a képre, melyet egy filmsztárról alkotunk magunknak. „Saját patikát nyithatott volna! Soha az életben nem láttam annyi gyógyszert!” — csodálkozik Odette még ma is. „Négy polcon sorakoztak, a legtöbb már régóta használhatatlan volt. Szerek mindenféle baj ellen. Mindegyikre ráírta, mire jó: májra. vesére, szemre, lábra és így tovább — engedjék el nekem a felsorolást!” Természetesen történtek balesetek, különösen, ha az alkohol is közrejátszott. M: az a Marlene Dietrichről szóló, könyvtárokat megtöltő irodalom ahhoz képest, ami hattak nehéz fordulói, tévedhetett, nézetei így vagy úgy alakulhattak, alkotói erényei azonban mindig töretlenek maradtak, biztosították számára a kivételes képességü- eknek járó halhatatlanságot. A Jegor Bulicsov és a többieket századunk harmincas éveinek elején öntötte formába, hadba vetve művészi adottságainak teljes arzenálját. Ezzel ismét igazolta, hogy nincs olyan Az idén 24 nyári egyetemet szervez a TIT, húsz város ad otthont a rendezvényeknek. Erről ad tájékoztatást a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nyál'1 egvetemeirfek most megjelent, 1981-es programfüzete amelyből a tanulni, ismereteiket bővíteni kívánók az érdeklődésüknek. az igényüknek megfelelően válogathatnak. A nyári egyetemek előadásokkal egy-egy tudomány, művészeti ág, tár- sadalmilag-politikailag fontos kérdés megismerését teszik lehetővé az érdeklődök számára. Elsőként — immár tizedik alkalommal — június közepétől a Kecskeméti Óvodapedagógiai Egyetem nyitja meg kapuit. Az elsősorban hazai érdeklődők részére összeállított előadás- sorozatok az óvodai nevelő- munka feladataival foglalkoznak, s elemzik az érzelmi nevelés problémáit. a család és az óvoda kapcsolatát. Magyar és külföldi részt, vevőket vár a salgótarjáni Ifjúság ’81 nyári egyetem, amélynek témája ezúttal a tízéves ifjúsági törvény. Ifjúságpolitikusok, tudomáMarlene a Kék angyalban
