Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-20 / 16. szám
Ä KICSIKNEK VALÓT MEGOLDOTTAK, A NAGYOBBAK SZAMARA FOLYIK A KÍSÉRLET A bébiétel és társai ék-.' A bejáratnál fertőtlenítő folyadékkal átitatott habfehér köpeny és sapka dukál. A Kecskeméti Konzervgyár vadonatúj bébiételüzemében már két műszakban folyik a termelés. — Amit lát — mondja kalauzom. dr. Kovács Katalin üzemvezető —, a nőpolitikái határozatok szellemében valósult meg, jelentős állami támogatással. — Az új magyar bébiétel nem szolgai utánzata a külföldi termékeknek, és cseppet sem hasonlít a hazai elődökhöz. Hogy születik egy- eg.y ilyen fontos cikk? — összeszedtünk minden fellelhető régi receptet, külföldieket is, már amennyire lehetett, mert a gyárak szigorúan őrzik titkukat. Azt azonban meg tudtuk állapítani, hogy mit mivel .társítanak. Tanulmányoztuk az orvosi előírásokat, komoly kutatásokat folytattunk. És el ne felejtsem: komoly segítséget kaptunk a megyei kórház csecsemő- és gyermekosztályának orvoskollektívájától. Egyelőre 29*féle Termel az üzem. Forgó Erzsébet műszakvezető minden részfeladatot ismertet: 15 ezer üveget tölt és csomagol a gépsor óránként. Most éppen sütőtök érkezik ötkilós üvegekbe, tavalyi termék — ennek érnie kell. mielőtt bébiétellé alakítanák. Három szippantófej alá haladnak az üvegek, látványos minden művelet, párhuzamosan halad az üzemben a ,,körítés”, valamint a „feltét”, aztán a sokat tudó gépsorok találkozAz első kétszázötven Timiszoba Elkészült az első id« sorozat — kétszázötven — Timi szoba a Székesfehérvári Bútoripari . Vállalatnál. A kamaszoknak és ifjú házasoknak ajánlott. BNV nagydíjas elemes bútort egyelőre két-két fekvőhelyes ösz- szeállításban szállítják az üzletekbe, de júliustól már elemenként is kapható lesz a budapesti Domusban, a Modul Domusban, a miskolci. szombathelyi, székesfehérvári, győri és nagykanizsai Domus áruházakban. A tervek szerint az év második felében huszonnégymillió forint értékű Timi elemet gyártanak Székesfehérvárott. Az új elemes bútorhoz akasztós, rakodós szekrény- elemek. könyvespolcok, ágyneműtartós heverők, beépített írólap, vagy külön íróasztal, s lemeztartósaekrémy- ke tartozik. nak, keverés, aprítás, főzés, légtelenítés, végleges hőkezelés. — Szeretnénk mielőbb piacra lépni mind a 29-féle bébiételünkkel — mondja dr. Kovács Katalin. — Kivétel nélkül valamennyi diétás ételként is felfogható, így aztán valószínűleg népszerű lesz az idős korúak, diétára fogottak körében is. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság hozzásegítette a gyárat egy olyan berendezéshez. amely alkalmas arra, hogy kis űrtartalommal a technikai folyamat minden lépését végigcsináljuk. E berendezés módot ad rá. hogy a már elfogadott 29 terméken túl, újabbakat állítsunk majd elő. Nagy változás a kisbabaétkezésben Az Egészségügyi Minisztériumban dr. Öry Imre főosztályvezetőtől arról érdeklődünk, miként fogadták az orvosok és az egészségügy vezetői a hazai gyártást. — A kósza híresztelések ellenére messzemenően támogatták — mondja a főosztályvezető. — Hiszen ez egybeesik a népesedéspolitikai határozatban foglaltakkal, a korszerű csecsemőtáplálkozás elősegítésével, és tehermentesíti a nőket. Az viszont igaz, hogy az orvosok nem fogadták kitörő örömmel a külföldi bébiételeket, mert nem jók. Díszes a csomagolás, ez igaz. De sok bennük a szénhidrát, valamennyi édes, tehát a kisbaba szívesen eszi. Sok vita volt a hazai gyártás előkészítése folyamán erről. Amikor a fejlesztési program megszületett, rossz volt a zöldségellátás, azóta kormányprogram fejlesztette ezt. Akkor, túlzás nélkül mondhatom, életmentő volt az ötlet: legyen zöldség alapanyagú bébiétel. A gyümölcs jobb nyersen, a főzelék nem. Van tehát létjogosultságuk nagyon is az új ételeknek. Egyik sem tápszer, hanem ami a legfontosabb: konzerv- püré. Dr. Vörösházy Endre, a Budapesti FÜSZÉRT kereskedelmi igazgatója elmondja, hogy eddig 11-féle termékét kaptak, jó néhány áruház és kisebb üzlet már kínálja a Kecskeméti Konzervgyár bébiételeit. A tapasztalatok szerint fővárosiak, vidékiek egyaránt keresik, több is fogyna, ha volna. Például gyorsan oldódó reggeli italporok Dr. Sánta Istvánná, a kémiai tudományok kandidátusa, jeles ismerője a hazai bébiételgyártás előzményeinek, hiszen az OMFB-ben az élelmiszeripar műszaki fejlesztésével foglalkozik. — A mostani tervidőszak társadalmi vitájában szóba került a hazai előállítás, mert ahogy több lett a gyerek, ugrásszerűen emelkedett a tőkés export. Drága volt és nem megfelelő. A Tervhivatal, a MÉM és minden érdekelt nagyon támogatta a fejlesztést, az orvosok szerint a magyar készítményben sok olyan összetevő van. amihez télen nem lehet hozzájutni. És ami legalább ilyen fontos: a gyermekgondozási se-^ gélynek nem az a célja, hogy az édesanyák a konyhában töltsék el minden idejüket. Ellenkezőleg, arra hivatott, hogy többet foglalkozhassanak a kisgyermekükkel. — De tudjuk, az új készítmény csak egy-másfél éves korig jó. ' — Igen. Ezért foglalkoznak darabos ételek receptjének kikísérletezésével is. Változatlanul megoldatlan a pelyhesitett gyermekételek hazai gyártása, holott nyersanyag ehhez is volna. Ügy gondoljuk, hogy a tejipar, más iparágak bevonásával eredményesen folytathatná sikeres gyártmányfejlesztési programját. Aztán célszerű lenne különféle gyorsan oldódó reggeli italporok hazai előállítására is törekedni. Az OMFB támogat is egy ilyen kutatást a Magyar Édesipari Vállalatnál. <F. Gy.) A LAKÁSOK ÉS A MUNKAHELYEK fűtésekor mindig olyan „mikroklíma” megteremtésére törekszünk, amely az embernek jó közérzetet. komfortérzést biztosit. Ehhez szükség van megfelelő hőmérsékletre, többé kevésbé egyenletes hőelosztásra, kellő nedvességtartalomra. az égéstermékek maradéktalan elvezetésére és a levegő rendszeres cserélődésére, a szellőztetésre. Hogy egy helyiséget milyen hőmérsékletre célszerű „fel- fűteni”, az elsősorban rendeltetésétől függ. A szokványosán öltözött, nyugodtan ülő ember például általában 20—22 C fok között érzi jól magát, ez jelenti számára a „komfortzónát”. A lakószobák, irodák, hivatali . helyiségek hőmérsékletét tehát ennek megfelelően kell beállítani. Ahol a dolgozók megerőltető fizikai munkát végeznek. ilyen hőmérsékleten már erősen kimelegszenek, megizzadnak. Az izommozgás ugyanis — intenzitástól függő mértékben — fokozza az anyagcserét, növeli a szervezet hőtermelését. Műhelyekben, szerelőcsarnokokban és hasonló munkahelyeken ezért 12—18 C fok közötti hőmérséklet látszik ideálisnak. A fürdőszobákban és a zuhanyzókban kb. 24 C foknak kell lenni ahhoz, hogy az ott tartózkodók ne fázzanak. A hideg környezet szerepe a különböző hűléses betegségek kialakulásában általánosan ismert.'A túlfűtés káros egészségi hatásaival azonban már sokkal kevesebben vannak tisztában. Annyit mindannyian észreveszünk, hogy nagy melegben könnyen el- bágyadunk, elálmosodunk. csökken a figyelmünk. Ez hátrányosan befolyásolja az ember tevékenységét, sőt, bizonyos munkakörökben veszélyes is lehet. Amikor pedig kimelegedvé, megizzadva kilépünk a szabadba, vagy hűvösebb, huzatosabb helyen — folyosón, lépcsőházon — megyünk keresztül, akkor nem tudunk azonnal alkalmazkodni, és így könnyen megfázhatunk. A fentiek alapján érthető az is, miért fontos az egyenletes hőelosztás. A lakószoba fűtése például akkor igazán jó. ha egyes pontjai között a hőkülönbség nem több. mint 2—4 °C. a hőmérséklet napi ingadozása pedig nem haladja meg a 3—6 °C-ot. Az említett követelményeknek a/ etázs-, a központi és a távfűtés felel meg legjobban. A gázkonvektorok is, szabályozhatók, helyes üzemeltetéssel ezek is eléggé egyenletes hőelosztást biztosítanak. CseANTűNIO AMI//W: A statisztika egzakt tudomány. Húsz emberről, akik közül tíznek csak egy szeme van, a többinek meg kettő, megállapítja, hogy átlagosan másfél szemük van fejenként. Szerintem ez nem helyes, mert nem kellene elvenni fél szemét azoknak a szerencsétleneknek, akik jól megvoltak kettővel, hogy odaadják másoknak, akik egyébként semmihez sem foghatnak egy fél szemmel, és az ajándékozók sem tudják maradék fél szemüket használni. Érthetetlen tékozlása ez a szemeknekA szemem ugyan még megvan, de egy statisztikai cikk olvasása közben olyan sok pontatlanságot találtam a rovásomra, hogy rágalmazást pert indíthatnék a Statisztikai Hivatal ellen. Az újságoknak egyébként megvan az a rossz szokásuk, hoffy túlságosan gyakran közölnek ilyen cikkeket. Lássuk csak. én, mint átlagos olasz, egy méter hat vanhárom centire nőttem. Csak 1990 körül remélhetném. hogy elérem az egy- hatvanhatot. Nohát a Statisztikai Hivatal nem is tévedhetne nagyobbat! Pontosan egy méter nyolcvannyolc centi magas vagyok, és hajlandó lennék tanúk előtt is megméredzkedni. De ez még nem elég. A Statisztikai Hivatal szerint nekem átlagosan sötétbarna hajam van. Noshát minden barátom, bizonyíthatja, hogy bár nem vagyok egy nagy szépség, de ha valami mégis szép rajtam, az éppen a világosszöke hajam. Van még más is: mivel már túl vagyok a negyvenen, két egész egytized gyermekem lehet. Akkor vajon a statisztika szerint harmadik és negyedik gyermekem. Roberta lányom kilencven százalékban és Lorenzo fiam, száz százalékban kinek a gyerekei? 1 Talán a feleségem hűségét akarják kétségbe vonni? Egyébként is, hogy lehetne csak kilencven százalékban részt venni egy gyermek nemzésében, és meghagyni a maradék tizet a konkurrenciának? A cikk ezek után díjtalanul felvilágosít az életmódomról. A statisztika sz-e- rirrt, 1.Ö5 liter bort iszom naponta, és 10.3 cigarettát szívok el, tehát egy fél dobozt és egy csikket. Azonkívül. hogy szívjon csikket a Statisztikai Hivatal elnöke, én soha életemben nem ittam bort,, a dohányzásról pedig pontosan három éve leszoktam. Az pedig micsoda képtelen állítás, hogy a háztartásomban háromnegyed fridzsider, egytized mosógép és harminckét század porszívó van? Talán kiközösítettek vagyunk? Mit csináljunk az egytized mosóFűtés és egészség répkályhával már jóval nehezebb úgy fűteni, hogy a hőmérséklet — a meteorológiai tényezőktől függetlenül — folyamatosan megfeleljen a „komfortklíma” követelményeinek. A térbeli hőeloszlás is kevésbé egyenletes, azaz a kályha körül mindig jóval melegebb van, mint a azoba távolabbi sarkában. Kedvező viszont, hogy a cserép hosszú időn át képes tárolni a hőt. Jól kezelt cserépkályhával a nagyobb napi ingadozások elkerülhetők. A vaskályha igen gyorsan felmelegszik, de gyakorlatilag csak addig ad meleget, amíg a fűtőanyag ég. Állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek, lakások fűtésében ezért ma már egyre inkább háttérbe szorul. A JO KÖZÉRZETET biztosító mikroklímához feltétlenül hozzátartozik a levegő kellő nedvességtartalma. Ott, ahol a fűtőtest felületi hőmérséklete 80 °C fölé emelkedik, a légtérben állandóan jelenlevő por pörkölődik, ezért a levegő kiszárad. Ilyenkor gyakori a száj- és torokszárazság, a köhögési inger és a szomjúság. Ez elsősorban a gőzzel üzemelő központi. illetve távfűtés esetén jelentkezik. Elektromos párásító készülékkel, vagy egyszerűen kevés víz folyamatos párologtatásával lehet segíteni. Etázs-. központi és távfűtésnél káros égéstermékekkel gyakorlatilag nem kell számolni. A kályhák használatakor viszont nagyon lényeges, hogy megfelelő huzatuk legyen, ami biztosítja az égéstermék maradéktalan elvezetését. Ennek érdekében a kéményt évente, a kályhát pedig — a tüzelőanyagtól függően — megadott időközönként tisztítani kell. Ugyanilyen fontos az előírásoknak megfelelő kezelés, a helyes tüzelési .technika. Az olajkályhákat és gázkonvektorokat minden fűtési idény előtt célszerű szakemberrel megvizsgáltatni. A ZART, fűtött helyiségekben előbb-utóbb kedvezőtlenül megváltozik a levegő összetétele. Csökken az oxigén- és emelkedik a széndioxidtartalom, az emberek bőréből, ruhájáról, valamint használati eszközökről különböző szennyező anyagok kerülnek a légtérbe. A levegő kellő felfrissüléséről az ablakok időnkénti szélesre tárásával gondoskodunk. Télen a külső és a belső hőmérséklet között meglehetősen nagy a különbség, ezért a szükséges légcseréhez ilyeh- kor néhány perces szellőztetés is elegendő. géppel? Mossunk benne zsebkendőt? Még egy idegesítő dolog: a rám jutó 2,1 gyerek a kötelező iskola befejezése után két részre szakad. Egy egész kilenctized részük folytatja a tanulást, a maradék két tized dolgozni megy. Borzasz-' tói Hányingerem lesz, ha csak elképzelem gyermekeim ilyen szétbontását. Amikor a:-! olvasom, hogy 1.9 folytatja a tanumányait. szinte látom, hogy reggel, amikor a gyerekeim a gimnáziumba indulnak Valentina még effyben tan, de Franco otthon hagyja a lábát,. A legnagyobb hazugság, a tudatos félrevezetés példája azonban akkor tűnik a szemünkbe, amikor a Statisztikai Hivatal megállapítja, hogy nulla egész harminchét század háztartási alkalmazott, áll a rendelkezésemre. Bár lenne 0,37 bejárónőnk. aki elvégezné a mosogatás 0.37-át, megfőzne 0.37 ebédel, kitakarítaná a lakás 0.37 részét, és igy a feleségem 0,37-dal kevesebbet morogna. Azonban, ha ez a 0.37 jár nekünk, akkor hivatalos kérelemmel fordulunk a Statisztikai Hivatalhoz, hogy utalják ki! (Fordította: rsontván Júlia MAI MŰSOROK: RADIO \ Kossuth rádió 8.27 Táreas értékek — értékes társak. 8.57 Népdalcsokor. 9.44 Rímek és ritmusok. 10.05 MR 10—14. Iskolák — őrsök — barátok. 10.35 Gluck operáiból. 11.32 „Sramkó bácsi”. Mikszáth Kálmán elbeszélése. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvénykönyv. 12.50 Hangverseny délidőben. 14.00 Loránd István—Kövesdy János: Dózsa emlékezeté. 14.08 Csendes Don. 15.10 Fúvósművek. 15.28 Nyitni- kék. KI.05 Népzenei felvételek. 16.30 Mendelssonh- zongoraművek. 17.07 Mozgásterek. 17.32 Sanzonok. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt. .. 18.30 Esti magazin. 19.15 Népi muzsika. 20.00 Tudomány és gyakorlat. 20.30 A víg özvegy (Operettek). 21.05 Húszas stúdió. „Hotel Sansz”. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 A Dellér-ének- együttes angol madrigálokat énekel. 22.50 Késő este. 23.00 Barokk zene. Petőfi rádió 8.05 Operettek. 8.20 Tíz perc külpolitika (Ism.). 8.33 Társalgó. Két óra irodalomkedvelőknek. 10.33 j Zenedélelőtt. 12.25 Látószög. Ifjúsági jegyzet. 12.33 Melódiakoktél. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig. . . 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Chicago (Zenés j áték rés /.letek). 19.00 Könnyűzene. 19.20 Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus c. folyóiratban? 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Tilalomfák. 21.22 Nótacsokor. 22.12 Slágermúzeum. 23.15 Planquette operettjeiből. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Regős Zsolt és Zakar János. 17.45 Féltett műkincseink. Heves vármegye. 1715-ös zászlaja, Lénárt Andor előadása. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap. és műsorelőzetes. .. 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 13.50 Iskolatévé. 16.15 A román Brancusi (Dok.-film). 16.35 Postafi- ók 250. 17.00 „Néhány őszinte szó. . .” 17.30 Mindenki iskolája. 18.35 A három kincs. A szegedi körzeti stúdió műsora. A tudás. az egészség és a szeretet. , dr. Greguss Pál professzor,. e három kincs birtokosa — kilencvenegy éve. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Játék három percben. 20.05 A nukleáris forradalom. (Francia filmsorozat). 20.50 Balthazar professzor. Muzikális fogyókúra (Jugoszláv rövidfilm). 21.00 Stúdió ’81. A Televízió kulturális hetilapja. 22.00 „Munkamódszeremhez hozzátartozik az, hogy örömöm is legyen benne”. Tordy Lajos történésszel Lázár István beszélget 22.50 Tv-hiadó 3. 2. MŰSOR 20.01 Téli falusi esték. Első alkalommal a Fejér megyei Csákvárra és a Szolnok megyei Jászalsószent- györgyre látogatnak el a kamerák. Közben: >1.00 Tv-híradó 2. Gazdáé választék a polcokon a kereseti bébiételekből
