Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
A gyermek j és a könyvj ....... valamint a házat is alulról kezdik építeni, azon- ! kép peri a magyar irodalom olvasóközönségének neveié- ( sét is alul, a gyermekeknél kell kezdeni" — írja Benedek Elek, a magyar gyermekirodalom atyja. Természe- j tes, hogy Benedek Elek megállapításét nem úgy kell értenünk, hogy azért olvassunk, neveljük gyermekeinket az olvasásra, hogy olvasóközönséget teremtsünk, hanem j elsősorban azért, hogy utódainkból értékes emberek, a J társadalom hasznos tagjai váljanak. A gyermekirodai- i mat nagyon sokáig egészen furcsán és helytelen módon f értelmezték, egy leguggoló, lehajtó, gügyögő irodalmat értettek alatta, az irodalomnak le kell szállnia a gyermekekhez. Nem így van. A gyermekirodalom az irodalom szerves és elidegeníthetetlen része, csupán olyan specifikumokkal rendelkezik, melyek figyelembe veszik az életkori sajátságokat, addigi élményanyagukat, erkölcsi világképüket. A gyermeket azonban nemcsak beszédre, helyes viselkedésre és a társadalom különböző írott és íratlan normáinak ismeretére kell megtanítanunk, hanem meg kell tanulnia olvasni is, meg kell szerettetni vele az olvasást, annak örömét. Az elmúlt korok gyermekirodalma két nagy hibába esett. Egyrészt állandóan és szinte kizáró- ' lag pedagógiai célzatú volt, „szájbarágós”, másrészt a gyermeket nem tekintette a maga szintjén sem értelmes lénynek az irodalmi befogadás szférájában, csupán leereszkedő hangnemben vélte elérhetőnek értelmét. Nem kell mondani, hogy a mai 5—10 évesek valóságérzéke. valóságérzékenysége milyen nagyfokú, elég csak a tv Delta-műsorának népszerűségére utalnunk, hogy az autótípusok ismeretéről ne is beszéljünk. Ez már a világra eszméiéi első pillanatában megnyilatkozik, ezért a mese is más értelmet kapott az utóbbi két évtizedben. Nincs már vasorrú bába, vagy kéményseprő, aki elviszi a rossz gyerekeket. Még a képzeletet megújító mesében is a valósagelemek kerülnek túlsúlyba. A jó és a rassz harca, a kaland, de csupán olyanok, melyek mentesek a transzcendentális momentumoktól. A legkisebbek könyvhöz, olvasáshoz való szoktatása azonban még a mesék felolvasása előtt kezdődik; a leporellókkal. lapozgatókönyvekkel, képeskönyvekkel. És az sem baj, ha netán a kétéves fiúcska összelépi vagy várat készít belőle. S később, amikor a hallott mese vagy történet élménnyé válik, amikor a .3—4 éves észreveszi, hogy „apu. ezt tegnap másként mondtad”, a mese nemcsak a szórakoztatás vagy az elaltatás funkcióját tölti be, hanem egy nyiladozó értelem emlékezetét is megmozgatja, Ebben a korban a rövidebb lélegzetű mesék ajánlhatók, mint például a Móra Kiadó nagyszerű összeállítása a Mindennapra egy mese, Benedek Elek népmeséi gyűjtésének mindenegyes kötete vagy Illyés Óytila nagyszerű 77 magyar népmese című válogatása. Nem szabad elfeledkeznünk a versekről, többek között a memóriagyakorlatok miatt sem. Szerencsére egyre kevesebb szülő „produkáltatja” gyermekét a „vendégek előtt” versmondással, kitéve őket az esetleges ..belesülés” lelki traumáinak. A verset nem megtanultatni. hanem megszerettetni kell. annak nyelvi stiláris szépségét, s nem utolsósorban belső ritmusát, zenéjét. Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Zelk Zoltán vagy Kormos István gyermekversei irodalmi értékű, rangú alkotások, s ha ilyeneken nevelődik a gyerek, bizonyos, felnőtt korában nem áll meg a krimik vagy Jókai olvasásánál. A mese- és verseskönyvekben a képek szerepe kisegítő, de meg kell értetnünk, hogy nem egy-egy vers vagy mese tartalmának rajzi elmondásáról van szó, hanem a mű lényegének más eszközökkel, egyéni módon való megjelenítéséről. Természetesén szükséges, hogy a környező világot valósághű képekben ismerje meg a gyerek; állatokat, gépeket, növényekét stb. Az olvasóvá nevelés szülők számára legnehezebb szakasza akkor kezdődik, amikor a gyermek önállóan kezd olvasni. „Az ember klasszikusok olvasására születik — írja Németh László Lányaim című művében — s egy ép gyerekléle/f sokkal közelebb ül a költészet nagy forrásához, mint egy középiskolával denaturált felnőtt. Igenis. össze lehetne állítani remekművekből egy olyan könyvtárat, hogy a gyermek azon jusson el a serdülésig”. Valóban vannak olyan olvasmányok, melyeken generációk nőttek fel. a ma sem porosak, időszerűtlenek. Defoe, és Swift, Dickens és Mark Twain, Móra és Gár- dortyl, Móricz és Mándy Iván alkotásai többségükben tulajdonképpen eredetileg nem a gyerekeknek készültek —■ csupán később nemesedtek azzá. olyan művekké, melyek ismerete nélkül aligha válhat valaki alkotó olvasóvá. Nyilvánvaló szükség van kalandos regényekre, indiántörténetekre, s arra a műfajra is. melyet egyszerűen Verne Gyulának nevezünk 100 év óta. Ma már csökken a veszélye annak, hogy a tizenévesek csupán szépirodalmat olvasnak s elhanyagolják az úgynevezett ismeretközlő irodalmat. Az egyoldalúság inkább más oldalról fenyeget. Egyrészt a sci-fi, vagyis a tudományos-fantasztikus regények túlzott jelentőségét méssze meghaladó kedvelése, másrészt — ami jobbára csak a myst tizenévesekre jellemző — a technika abszolút előnyben részesítése. A társadalomtudományokban olyan világviszonylatban is kiváló sorozatok állnak a nagvobb gyerekek rendel- kézéaére, mint a Képes Történelém, a Képes Földrajz vagy az Így élt. ■. Az összefüggéseket jól kiemelő, sok képpel bemutató sorozatok nemcsak az iskolai tananyaghoz kapcsolódnak, hanem segítik a helyes történelmi, politikai tájékozódást is. A Móra Kiadó Természetbúvárok könyvespolca című sorozatában a tudományok szinte minden ágát népszérűen berni!1 ató köteteket találunk. Ismeretterjesztő gyermekkönyvkiadásunk az utóbbi néhány évben hatalmasat fejlődött. Élég ha utalunk a kisebbeknek szóló Bölcs bagoly, Illetve a Búvár zsebköny- vék vagy a nemrégiben indult Kolibri könyvek című sorozatokra, vagy a társadalomtudományok területén a már kamaszoknak szánt Iránytű című sorozatokra. A művészeti ismeretterjesztés még nem érte utói ezeket a valóban nagyszerű kiadványtípusokat. Az említett sorozatok inspiráló hatásúak — sok esetben életpályákat dönthetnek el —, nem is említve látókörtágító hatásukat. A magyar gyermekkönyv-kiadás napjainkban vált nagykorúvá — választékában, a művek tartalmi s formai színvonalában a legjobb európaiakkal is felveszi a versenyt. Tudni kell e széles választékból ésszerűen, tudatosan választani; egyrészt, hogy az ismeretek és olvasmányok a tudomány és a szépirodalom gazdag palettáját mutassák be. másrészt, hogy' módot adjon ez a választásra. a specializálódásra is. Az olvasás a jellem- és izlésnevelés eszköze az ember formálásában, ezért a szülő feddő és biztató szeme ott kell legyen gyermeke olvas- j mányainak kiválasztásában is. Zöld Ferenc ( mai villájában 1895-ben megalapította a „Római Magyar Történeti Intézetet” és a „Magyar Művészházat”. Fraknói e két intézetet magába foglaló villáját 1913-ban a magyar áliámra hagyományozta. Az intézmény tevékenységének kibővítése érdekében 1927-ben megvásárolták A mikor szélesre tárul a Palazzo Falconieri, a Romai Magyar Akadémia székházának kapuja, az érkező olasz vendégeket a mutatós belső díszudvarban az intézet igazgatója, dr. Merényi Ferenc, vagy valamelyik munkatársa fogadja. A Via Giulia 1. szám alatt gyakran ismétlődik ez a kép, jelezvén. hogy hazánk egyik legjelentősebb külföldi kulturális intézményében élénk élet folyik: rendszeresen tartanak konferenciákat, előadásokat, koncerteket, filmvetítéseket, kiállításokat. Az érdeklődők nagy száma jelzi — néha alig férnek be a A Palazzo Falconieri egyik belső részlete egyezmény alapján két magyar vendégtanár tanít olasz egyetemeken (Rómában és Padovábanj, de folyik magyar nyelv- és irodalomokta- tás a firenzei, velencei, nápolyi, bolognai, torinói, genovai és az udinei egyetemen is. Egy-egy egyetem szervezésében két-három évente hungarológiai konferenciái tartanai# A tavalyit a torinói egyetem szervezte, amelyen olasz és magyar tanárok. tudósok foglalkoztak behatóan magyar nyelvi, irodalmi, zenei és néprajzi témákkal. szaki területeken, Az óla-* szók közvetlenek, beszédre mindig készek. Jó érzés az, hogy nincs hely, ahol hiva-í tálasán ne fogadtak volna szívesen, mint Magyarország képviselőjét. A kolonális életi sem könnyű, előny és hát-» rány egyaránt származik be-* lőle. összezártan élünk ittj nincs vége a hivatalnak szá-j munkra délután öt órakor.' Néha ezt zártságnak érzi az ember, de az egy másfajtáit* ságból következik az is, hogy; egymást segíteni kell. Angyal János * A Palazzo Falconieri Tevere partjára néző homlokzata Borromini neves loggiájával Tágabb körnek, a nagyközönségnek szólnak az évente különböző helyeken megrendezett magyar napok* vagy hetek (az idei Szicíliában lesz), amelyeken a magyar kultúra értékeinek komplex bemutatására törekszenek. Az olasz közönség körében nagy sikere van a magyar filmnapoknak, ennek köszönhetően Olaszországban jobban ismerik a magyar filmet, mint például az irodalmat. A Római Magyar Akadémia tevékenységének legkézzelfoghatóbb eredményét a Falconieri-palotában tartott rendezvények jelzik, amelyekről a bevezetőben mór beszéltünk. Sikeres volt az áprilisban tartott József Atti la-szemináriumsorozat olasz műfordítók, tanárok, és magyar szakos diákok, illetve magyar írók, irodalom- történészek. ösztöndíjasok részvételével. A Római Magyar Akadémia egyre inkább hatékony szellemi központtá válik, amelynek vonzáskörében ott találjuk a magyar kultúra iránt érdeklődő olaszokat, és a régóta kint élő magyarok közül is sokat. Gyakran látni különböző rendezvényeken például Dalios Marinka festőt, műfordítót; és a harmincas-negyvenes évek sikeres filmsztárját, Perczel Zitát. Hogy igazi szellemi központ legyen az Akadémia, elősegíti ezt az újjászervezett, tizenötezer kötetes könyvtára is. Anyagának feldolgozása most folyik a Széchenyi Könyvtár segítségével. A hivatalos információk után egy személyes kérdést tettem fel Stefán Jánosnak: milyen érzés hosszú évekig idegen környezetben élni és dolgozni a magyar kultúráért? — Nem könnyű idegen környezetben kapcsolatokat építeni, dolgozni, de ebben épp ez a szép. Mindenhol jelen kell lennem, el kell fogadtatni magam, hogy hatékonyan dolgozhassak. Bevonjuk a kapcsolatok építésébe az ösztöndíjasokat is. Egyébként jó kapcsolataink vannak a kulturális és a műnagv előadóterembe —, hogy az intézmény sokat tesz kultúránk külföldi megismertetéséért, az olasz—magyar kulturális kapcsolatok ápolásáért. Mielőtt megismernénk az Akadémia tevékenységét, történetét, érdemes néhány szót szánni magára az épületre. A Falconieri-palota méltó otthona a magyar kultúrának: a műemlékekben igazán nem szűkölködő Rómában is számon tartott építészeti alkotás. A XVI. században a Tevere partján épült reneszánsz palotát. 1634-ben Orazio Falconieri. kora jelentős pénzembere megvásárolta, és a barokk- kor jeles építészével, Francesco Borrominivel alakíttatta át és bővíttette. A többszöri belső átalakítás ellenére a palota külső képe és az első emeleti dísztermek tizenkét pompás stukkómeny- nyezete hűen idézj Borromi- nit, A palota Tevere partjára néző hárnmnyilású, elegáns. könnyed loggiája a Gianicolo-dombról nézve a római városkép jellegzetesen hangsúlyos eleme. Az épület a hetvenes években alapos korszerűsítésre szorult. A magyar állam mintegv három és fél milliárd lírát, szánt a felújításra, amely a korszerű restaurálási elvek figyelembevételével 1979-re elkészült, és azóta az Akadémia kényelmes, kulturált környezetben folytatja a munkáját. Az olasz—magyar történelmi és kulturális kapcsolatok — mint ez ismeretes — nagv múltra tekinthetnek vissza • az Anjou-királyoktól Mátyás- királyon át. egészen a Risor- gimentóig, Olaszország egyesítésének harcáig, amelybet számos magyar vett részt ; múlt század második felé ben. E gazdag hagyományé1 folytatását, jelenti a Róma Magyar Akadémia, amelynek alapítása Fraknói Vilmos püspök nevéhez fűződik. RóBEMUTATJUK... nyos kapcsolatok egészének átfogó irányítása. A munkát 1965 óta két államközi szerződés szabályozza: a magyar —olasz kulturális egyezmény és a magyar—olasz tudományos és műszaki egyezmény, amely a kapcsolatok alapelveit tartalmazza. A részletes tervet a két-három évenként összeülő olasz—magyar vegyes bizottság ülésein határozzák meg, erre építik a Római Magyar Akadémia éves tervét is. A kapcsolatok realizálásának formája igen változatos. Az Akadémia vezető munkatársai (igazgató, igazgató- helyettes, és két titkár) munkájának kevésbé látványos, de fontas része a hazai és az olasz intézmények kapcsolatának segítése. Gyümölcsöző kapcsolatot sikerült teremteni például a Magyar Tudományos Akadémia és az olasz Országos Kutatási Központ között, az Országos Atomenergia Bizottság, a Posta Kísérleti Intézet, az Országos Vezetőképző Központ és olasz partnereik között, vagy a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Római Egyetem között. A rendszeres kapcsolat része az ösztöndíjasok cseréje, delegációk utazása, amely termékenyítőén hat a tudományos kutatásra. Az alapkutatáson kívül a termelésben közvetlenül felhasználható tapasztalatok szerzése is egyre inkább cél, vagy műszercserék bonyolítása, amelyre sor került a közelmúltban, például a Debreceni Orvos- tudományi Egyetem és az Anconai Gerontológiai Intézet között. A kulturális kapcsolatok országaink között hagyományosan jók. Az államközi a Falconieri-palotát, s 1928- tól kezdve Római Magyar Akadémia (Accademia d’Ungheria in Roma) néven — kisebb megszakításokkal a háború alatt és az ötvenes évek elején — folyamatosan működik. A Falconieri-palotában külön papi kollégium is létesült, amely szervezetileg elkülönülten Pápai Magyar Egyházi Intézet névvel működik ma is.' Az Akadémia egyik célja kezdettől fogva, hogy lehetőséget nyújtson magyar művészeknek, tudósoknak az olasz kultúra, tudomány tanulmányozására. Az ösztöndíjasoké a különálló Palaz- zina (kispalota). A felújítás óta az ösztöndíjasok kétszemélyes szobákban laknak, amelyhez külön kis konyha és fürdőszoba tartozik. Kulturált klubszoba van az épületben tv-vel, rádióval, pia- nínóval. Nyugodt körülmények között lehet itt élni, dolgozni. IVJindenkin magán múlik, hogy mit hoz haza tarsolyában 2—9 hónapos ösztöndíjas útjáról. Igen neves elődök éltek itt, például írók: Fassuth László, Ka- rinthy Ferenc, Illyés Gyula, Weöres Sándor, irodalomtörténészek: Klaniczay Tibor, Szauder József, Sőtér István, a filozófus Lukács György, festők, szobrászok: Aba-No- vák Vilmos, Szönyi István, Pátzay Pál, Vilt Tibor, zeneszerzők : Durkó Zsolt, Lendvay Kamilló. A névsor korántsem teljes, hosszan lehelne sorolni azoknak az ösztöndíjasoknak a nevét, okik kiemelkedőt alkottak a magyar művészetben és tudományban. Az ösztöndíjasok elszállásolása. munkájuk segítése csak egyike az . intézet sokrétű feladatainak — magya- áZza Strfán János, a Róma1 '1 agyar Akadémia titkára ' lapvető célja az olasz,— ingvar kulturális kapcsola- lok és újabban hangsúlyosan — a kor követelményének megfelelően — a tudomá..a Római Magyar 9X3
