Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-17 / 14. szám
Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) A foglalkoztatottságban kisebb mértékű csökkenés következett be. főleg az anyagi termelőágazatokban. A keresők átlagbére évről évre emelkedett, dinamikája általában meghaladta a termelést. A lakosság jövedelmei az országos célkitűzésekkel egyezően növekedtek. A lakásépítési tervet (12 500 lakás) kismértékben túlteljesítettük (200— 300 lakással)' annak ellenére, hogy a célcsoportos lakásból 150-nel kevesebb épül a tervezettnél. Az óvodai férőhely bővítése a tervezett 2300-at jelentősen meghaladta. bár ennek többsége átmeneti, ideiglenes megoldás. Lemaradás 'van a köz- művelődési intézmények, a közműves ivóvízhálózat és egyes oktatási intézmények építése terén mind az igényekhez. mind a tervezetthez képest. Tervet meghaladó mértékű, ugyanakkor á sportlétesítmények és belterületi úthálózat építése. A kiskereskedelmi forgalom az öt év alatt mintegy 15 százálékkal növekedett, összehasonlítható árakon számolva. Az élelmiszerkereskedelem zömében kielégítette a keresletet, míg » ruházati, és vegyesiparcikk- szakmában bővült a hiánycikkek köre. A vendéglátás teljesítményei az 1979-es áremelést követően erőteljesen csökkentek, az ágazat egyelőre nem találta meg a megfelelő módszert és formát a korábbi forgalonj elérésére. A munka szerinti elosztás elvének következetesebb érvényesülését jelzi, hogy többségében a gazdaságosabban termelő, hatékonyabban gazdálkodó ágazatokban, üzemekben volt gyorsabb ütemű a személyi jövedelmek növekedése. Kedvezőtlen ugyanakkor. hogy egy-egy munkaterületen belül ‘ az azonos munkát végzők jövedelmében a különbségek még nem fejezik ki az egyéni teljesítményben tapasztalható eltéréseket. A gazdasági vezeíes minden szintjén tapasztalható még bátortalanság a végzett munka szerinti elosztás következetesebb érvényesítésében. A vezetés* a vezetők felelőssége A vezetésnek, a vezetőknek mindenütt és minden szinten döntő szerepük van pártunk politikájának megvalósításában. törvényeink tiszteletben tartásában, a rend, a fegyelem megteremtésében. A megyénkben dolgozó vezetők többsége nagy politikai felkészültséggel, megfelelő szakmai hozzáértéssel, jó emberi tulajdonságokkal látja el feladatát. Sajnos arra is volt példa ugyanakkor, hogy a vezetők visszaéltek hatalmukkal, a lehetőségeikkel, megnövekedett önállóságukkal. Nevezetesen a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál történt visszaélésekről van szó. A történtekkel kapcsolatosan a pártbizottság titkára egyebek között. elmondotta, hogy több közérdekű bejelentés után a megyei pártbizottság kezdeményezésére az ágazati minisztérium szakembereinek bevonásával vizsgálatot rendeltek el a vállalatnál. A vizsgálat igazolta a bejelentésekben foglaltak valódiságát, ezért a megyei tanács vezetése Varga Lajost, a vállalat igazgatóját munkaköréből felfüggesztette és bűnvádi feljelentést tett ellene. Ezt követeőn — mielőtt a bűnüldöző szervek a nyomozást elkezdték volna — az igazgató és társai a vállalatnál levő iratokat saját lakásukrá szállították. Mivel ’ tartani lehetett az okmányok megsemmisítésétől és az elkövetett bűncselekmények Súlyossága miatt, a rendőri szervek előzetes letartóztatásba helyezték a vállalat igazgatóját és társait. A bűncselekmények súlyosságára és nagyságára utaló vizsgálati tények alapján kizárták a pártból a vállalat volt igazgatóját, a megyei tanács építési és közlekedési. vízügyi ' osztályának vezetőjét, a megyei tanács több dolgozóját pedig hivatali. úton vonták felelősségre. A vállalatnál kialakult helyzetért nemcsak az. említett ügy szereplői, hanem a megyei tanács vezetése is felelős, mivel a korábbi jelzések alapján — ezt is tények bizonyítják — nem kellő alapossággal tárták fel a valós helyzetet, és nem tettek időben megfelelő intézkedéseket A bűnüldöző szervek a nyomozást jelenleg is folytatják, az ügy lezárása várhatóan hosszabb időt igényel. A tanulságokat azonban máris ki-ki levonhatja belőle. Mint a pártbizottság ülésén is megerősítésre került: a különböző területeken dolgozó pártbizottságok, pártszervek, pártvezetőségek az eddiginél határozottabban és következetesebben lépjenek fel a politika torzulásaival, a társadalmi tulajdon megkárosításával, a harácsolással szemben, és időben tegyenek megfelelő intézkedéseket. A vállalatok felügyeletét ellátó — az említett ügy esetében a megyei tanács és az építési, közlekedési és vízügyi osztály vezetői — időben és nagyobb felelősséggel foglalkozzanak az olyan jelzésekkel, amelyék a párt politikájával ellentétes gyakorlatot teszik szóvá, s ezen kérdésekben ne késlekedjenek a megfelelő intézkedésekkel sem. A párt politikájáért felelős állami, politikai, gazdasági vezetők a rájuk bízott hatalmat a népgazdasági, megyei, vállalati érdek érvényesítésére használják fel; a közösségi tulajdont ne ke-1 .verjék össze a személyi tulajdonnal. Valamennyi vezető feddhetetlensége, példamutató, szerény megatartása nélkülözhetetlen eleme a párt politikája iránti bizalomnak. A megye VI. ötéves tervének főbb célkitűzései A gazdaságpolitika fő iránya a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, ezen belül,a külgazdasági egyensúly erőteljes javítása. A termelés növekedését az alapvető célok mellett: a behozatal bővítésének lehetősége, valamint a termelési szerkezet korszerűsítésének üteme. a gazdaságosság-versenyképesség javulása alapján kell tervezni. A VI. ötéves népgazdasági terv azzal számol, hogy a gazdasági növekedés évi üteme 3 százalékos, amelyet az ipari termelés 19—22 százalékos, az építőipari teljesítmények Ilié százalékos, a mezőgazdasági termelés 12— t5 százalékos növelésével kell megalapozni. A gazdasági növekedés csak akkor szolgálja a gazdasági egyensúly tartós javítását, ha a munkatermelékfenység növekedése meghaladja a termelését; az egységnyi eszközre jutó termelés növekszik, a beruházási tevékenység javul; a termelés fajlagos anyag- és energiaigénye a technológiák tökéletesítésével és a gyártmánykorszerűsítéssel csökken; a termelő és külkereskedelmi tevékenység összehangolása a versenyképességet növeli. A népgazdasági célkitűzések eléréséhez a belföldi felhasználás oldaláról is jelentősen hozzá kell járulni. Megyénk a VI. ötéves terv folyamán — adottságaink, lehetőségeink figyelembevételével — eredményesen járuljon hozzá a nép- gazdasági célok eléréséhez, melynek alapja mindenekelőtt a rendelkezésre álló szellemi és anyagi kapacitás, valamint az üzemekben még fel nem tárt tartalékok mozgósítása, a veszteségek csökkentése. Ezért a területi tervben azzal kell számolni, hogy: az ipari termelést évente 3—4 százalékkal bővítsük, mindenkor szem előtt tartva a piacig keresletet. Alapanyag- és energiatermelésünk a bel- fMcfi igények és a fizetőképes kereslet függ- Vsggrtsfli föfcsswijGk. A visontai energetikai ■ ni««flih » «ftmkvéi hetidtől energKRsaókseglet figyelembevételével, a Bélapátfalvi Cementgyár pedig a megrendelések alapján növelje termelését. Feldolgozóipari üzemeink közül a gépipar gyorsítsa meg a műszaki fejlesztést, a szelektív szerkezetváltást; kapcsolódjék be a nemzetközi kooperációba, a hazai kiemelt fejlesztési programokba, fokozza exportját; a könnyűipar törekedjék a hazai piac ellátása mellett a versenyképes exportcikkek termelésének bővítésére, a minőség fokozására; az élelmiszeripar jobban feleljen meg az alapanyag-termelésnek, feldolgozási-csomagolási technológiáját pedig az exportpiacok igényéhez igazítsa. — Az építőipari ágazatban az országostól valamelyest kisebb növekedési ütemmel és a korábbi tevékenység Összetételétől eltérő feladatokkal kell vállalatainknak, szövetkezeteinknek számolniuk. Az új építés-szerelés- rovására a felújítási-karbantartási feladatok növekednek, amelyre mind az eszközökkel, mind- a munkaerő-átképzéssel, átcsoportosítással fel kell készülni. A takarékos gazdálkodás mellett alapvető feladat a beruházási idők csökkentése, a tervezett költségek és határidők betartása, a minőség javítása. A vállalati beruházásokban törekedni kell a gépi és munkahély-korszerűsítő beruházásokra, a beruházási források felhasználásánál kerüljenek előtérbe az exportbővítő, az ener- giaracionizáló, a környezetvédelmi, és a munkakörülményeket javító fejlesztések. A tervidőszak folyamán számolni kell a Recski Réz- kombinát-beruházás első ütemének indításával, illetve az előkészület) munkák folytatásával. — A mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban megyénk adottságainak kihasználása még jelentősen fokozható. A termelés növekedési üteme évi 3—3,5 százalék legyen. A nagyüzemek ennél magasabb növekedést kell hogy elérjenek. A mezőgazdaság minden ágazatában cél a hozamok növelése, a helyi adottságok, a aenzugjü lehetőségek es a gazdaságossági megfontolások alapján. Ezért az üzemek tervkészítésénél az összes körülményeket alaposan mérlegeljék. A növénytermesztés » növekedési üteme haladja meg az átlagot. Jelentős termelésszerkezet-módosításra nincs szükség, de az egyes növények világpiaci keresletének ingadozása néhány ipari növénynél rugalmas alkalmazkodást kíván. Főbb növényeinknek hosszabb távon biztosítottnak látszik a piaca: így a gabonafélék terméshozamát és mennyiségét, a szőlő termésátlagát és összhozamát, valamint a minőségét az V. ötéves terv átlagához képest növelni kell. A zöldségfélék termelésében a gazdaságosság fokozása érdekében a termelésbiztonságot kell megalapozni az öntözési és a hulladékhő- hasznosítási lehetőség bővítésével, és megfelelő fajták termelésbe állításával. A tartósítási kapacitás bővítéséről az élelmiszer- iparral közösen kell gondoskodni. Az állattenyésztésben döntően a meglevő nagyüzemi és háztáji eszközök jobb kihasználására kell alapozni a termelésbővítést. Indokolt a megye adottságaihoz igazodó tartási módok terjesztése, magasabb termőképességű fajták beállításával. Az állattartási technológiákban fokozott takarékosságra van szükség, különösen az ipari és import eredetű anyagok felhasználása során. Törekedni kell a melléktermékek és hulladékok hasznosítására. A nagyüzemek az eddiginél szorosabban vonják be érdekeltségi rendszerükbe a háztáji és kisüzemi gazdaságokat, biztosítsák a rugalmas alkalmazkodás tárgyi és szakmai feltételeit. Az alap- tevékenység mellett — különösen a kedvezőtlen adottságú üzemekben — törekedni kell a foglalkoztatottságot és jövedelmezőséget biztosító melléküzemág fejlesztésére, a lakosság kereskedelmi, szolgáltatási igényeinek jobb kielégítésére. Az együttműködésben, társulásban rejlő előnyöket a VI. ötéves terv során jobban ki kell használni. Az erdőgazdálkodással és a fafeldolgozással foglalkozó üzemek törekedjenek minél magasabb készültségi fokot elérő termékek előállítására, a társulásban rejlő lehetőségek jobb kihasználására. A szállítási-hírközlési ágazat fejlesztését alapvetően a célcsoportos beruházások jelentik.- Az M3-as autópálya Hatvan—Gyöngyös közötti szakasza 1984-ig, a 25-ös főút egri átkelési szakasza 1982-ig elkészül. A forgalmi igények szerény emelkedése várható, amelyet a szállítókapacitás jobb kihasználása útján célszerű kielégíteni. A televízió- és URH- műsoradás feltételeit a kékesi tv-adó tervszerű üzembe állításával kell javítani. Az életszínvonal-politika központi célkitűzései megyénkben is differenciáltan valósulnak meg. A dinamikusan fejlődő vállalatok, szövetkezetek dolgözói magasabb jövedelemhez jutnak, míg mások életszínvonala stagnál, vagy csökkenhet is. Erősödik a főfoglalkozáson kívül) jövedelem- szerzésre való törekvés. A kiskereskedelemben a kereslet szerény mértékű növekedését a hálózat kisebb bővítésével, új szervezeti formák és módszerek bevezetésével kell kielégíteni. Indokolt ugyanakkor az idegenforgalmi szálláshelyek meny- nyiségét és kulturáltságát fokozni. A lakossági pénzköltés az V. ötéves tervhez képest alig változik, várható az olcsó árfekvésű áruk és szolgáltatások iránti igény növekedése. A felvásárló kereskedelem törekedjék a fogyasztók és termelők érdekeinek közelítésére, váljék tervszerűbbé a termeltetés. A lakossági szolgáltatás iránt várhatóan fokozódik, az igény, ezért'a szolgáltatást végző állami, szövetkezeti és magánkisipar fokozza tevékenységét. Többek között indokolt a munkaviszony rhelletti ipargyakorlásra engedélyek kiadása is. A tanácsi VI. ötéves terv készítésénél a végrehajtásban az alábbi feladatok és feszültségek megoldására kell helyezni a hangsúlyt: A VI. ötéves tervben városainkban várhatóan csak az 1980. végén meglevő lakásigényeket tudjuk kielégíteni. Ezért a lakossági erőforrások fokozottabb bevonásával tovább kell folytatni a lakásigények kielégítését. Épüljön meg a következő ötéves tervidőszakban mintegy 11 000 lakás. A városi telepszerű lakásépítés csökkenése miatt fokozni kell a városokban és a város környéki községekben a csa.ládiház-építés feltételeinek megteremtését. hogy az urb.anizálódás üteme csökkenjen. A telepszerű lakásépítés járulékos beruházásaira, közművesítésre — víz-, energia- és úthálózat kiépítésére — szükséges anyagi és pénzügyi erőforrásokat a fejlesztési keretből biztosítani kell. Folytatni kell az egri megyei kórház fejlesztését és be kell fejezni t983-ra, s még ebbe* a tervictexsaakban indítani szükséges a gyöngyösi kórház rekonstrukcióját. A szociális otthoni hálózat bővítésé indokolt. Az alapfokú egészségügyi ellátás szerény mértékben növekedhet. Az oktatási és kulturális ágazatban kiemelt feladatot képezzen az általános iskolai hálózat bővítése. Ezzel párhuzamosan bővíteni kell a napközis ellátás feltételeit. A tervidőszak során be kell fejezni a gyöngyösi ipari szakmunkásképző intézet építését. Az anyagi lehetőségek függvényében tovább kell javítani a középiskolai és szakmunkásképzés tárgyi feltételeit. A kulturális létesítményhálózat fejlesztése csak rekonstrukcióval lehetséges. az ellátás színvonalát a meglevő eszközök és lehetőségek jobb kihasználásával kell biztosítani. A közműellátásban elsődleges feladat a városi telepszerű lakásépítés igényeinek kielégítése és az . ehhez szükséges víztermelő kapacitás kiépítése. A községek jobb vízellátása érdekében a lakosság növekvő' anyagi hozzájárulásával mintegy 16 községben oldódhat meg az egészséges ivóvízellátás. A népgazdaság VI. ötéves terve azzal számol, hogy 1981-ben tovább folytatódik az 1979-—80-ban elkezdődött tendencia, tehát fokozzuk az exportot, mérsékelt importnövekedés mellett; a belföldi felhasználás-fogyasztás és felhalmozás a nemzeti jövedelemnél lényegesen lassabban nő; a termelési szerkezet korszerűsítésében, az . anyag- és energia-, valamint munkaerő-gazdálkodásban tartani tudjuk a kedvező folyamatokat. Megyénk gazdálkodó egységeinek a helyi adottságok és lehetőségek minél jobb kihasználására kell törekedniük a gazdaságossági szempontok és az ágazati sajátosságoknak megfelelően. A takarékosság a gazdálkodás minden területét érintse. A nehézipari ágazatban a szénbányászati, a villamosenergia-ipari és az építőanyag- ipari üzemek a rendelkezésre álló kapacitást minél hatékonyabban használják ki a megrendeléseknek megfelelő termelés és szállítás érdekében, elősegítve az import csökkentését. A gépipari üzemek az 1981. évi termelési programjuk meghatározásánál a korszerű, exportképes gyártmányok, kooperációs tételek gyártásának növelésére, a minőségi követelmények betartására törekedjenek. Émellett tegyenek hatékony intézkedéseket a korszerű gyártmányok és technológiák kifejlesztésére vagy megvételére, illetve beszerzésére, a nemzetközi integrációba való bekapcsolódásra, hogy a rendelkezésre álló termelési eszközök és munkaerő hasznosítása, a termékek minősége közelítsen a nemzetközi színvonalhoz és a piaci igényekhez. A könnyűipari üzemek a belföldi ellátás mellett törekedjenek a gazdaságos exportcikkek termelésének bővítésére, a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodásra. Az építőiparban a beruházások csökkenését a minőségi munka javítására használjak ki. A beruházási tevékenységben közreműködő szervek javítsák előkészítő tevékenységüket, a kivitelezés minőségét; készüljenek fel a tevékenységi struktúrának a felújításkarbantartás irányába történő eltolódására, ,i meglevő munkaerő- és műszaki kapacitások racionális hasznosítására. Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság termelését a piaci igényekhez igazítsa. A megye adottságainak megfelelően -továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a gabona-, a zöldséges -i szőlőtermelés színvonalának növelésére. A hazai élelmiszerellátás és az export fokozása céljából az állattenyésztés termelési hatékonyságát növelni kell a rét- és legelőgazdálkodás javításával, a magas termelékenységű fajták üzembe állításával, az alacsony eszközigényű háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének bővítésével. Az üzemek közötti együttműködésben és társulásban rejlő lehetőségeket konkrét célok megjelölésével és a megfelelő érdekeltség kialakításával kell hasznosítani. A szállítási feladatok hatékonyabb elvégzése érdekében szükséges a rakodás gépesítése, az egységrakomány szélesebb körű alkalmazása, a pótkocsis teherautók kihasználtságának fokozása. Javítani kell a rendelkezésre álló közületi személy- és teherszállító kapacitások kihasználtságát. A kereskedelemben és a szolgáltatásban tevékenykedők helyezzenek nagyobb súlyt munkájuk minőségének javítására. Törekedjenek a lakossági igényekhez igazodó választék, illetve kapacitás megteremtésére és a szocialista szervezeteken kívül dolgozók tevékenységének integrálására. Az idegenforgalom által igényelt szolgáltatások színvonalát elsősorban meglevő eszközeink jobb kihasználásával kell növelni. MmisUfá tm. jaasar szaaabs*
