Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-04 / 284. szám
Ürömből ötöm Ma: beniuíuíó a Gárdonyi Géza Siínházban Makszim Gorkij: Kispolgárok „Elmentem keresni a beiden* Ságot én. Visszatértem mezítláb és pőrén Mert hosszú bolyongásaim közben Elvesztettem ingem cs reményem" Tyetyevev-verssel így Gór. ícij Kispolgárok című darabjának vesefelé. A részeges énekes, akinek szavai azonban nemcsak saját életének kilátás talanságát tükrözik, de szállásadóinak, az egész Besszemenov.háznak csődjét is. Gorkij e legkorábbi darabjára első pillantásra ugyanis igencsak ráillenek a lexikonok szűkszavú, és egyszerűsítő megállapításai: az író, az individualista, a néptől elszakadt orosz kispolgár dekadens pesszimizmusát ostorozza drámájában. A rendező Szűcs János azonban korántsem elégszik meg ennyivel, A ma közönségéhez szól akkor, amikor kibontja a mondanivaló felszín alatti rétegeit. A haladás ellenségeinek örök figuráit állítja izgalmasan színpadra a miskolci-egri színház ma bemutatásra kerülő előadásában. Somló Ferenc (Jászai-díjas) Besszemenov megjelenítője így beszél erről: igencsak összetett feladatot kaptam, amikor — váratlan beugrásként — elvállaltam ezt a főszerepet. Besszemenov a család feje, sokszínű karakter. Valaha kitartó munkával fölküzdötte magát egy elfogadhatónak vélt polgári szintre, s aztán ebbe bele- kényeimesedve elképzelhetetlennek talál már minden más életformát. Szemben áll gyermekeivel azért is, mert ok többet akarnak, azért is, mert ök műveltebbek nála. de egyszerűen azért is, mert fiatalok. Nemzedéki ellentétek, mindennapos mai konfliktus — lehetne mondani. Ám ő nemcsak az ilyenkor megszokott vitákban, veszekedésekben ellenkezik, de tönkre is teszi gyerekeit. Ez lesz aztán az ő tragédiája is: Újlaki Dénes, az apa nevelt fiát, a mozdonyvezető Nyílt játssza. — A Kispolgárok előadásaiban ez a figura — lévén munkás —, általában az apa nagy ellenlábasa. A halódó életformából a „nagy kilépő”, Ebben a produkcióban azonban alakja árnyaltabbá válik. Lágyabbra, puhábbra próbáltam formálni a szokottnál. Elsősorban azért, mert Besszemenov mindenképpen gyöngíti hatásával Nyil kitörési törekvéseit, Talán emberibb, izgalmasabb így, hogy nemcsak pozitív vonásaira figyelhet a közönség, de annak a lehetőségére is, hogy nősülése után esetleg éppúgy kispolgárivá válhat, mint Besszemenov ... Tyetyerev a kívülálló. Mutatkozhatna be Polgár Géza (Jászai-díjas), aki e darab harmadik pólusán elhelyezkedő szereplő. Kádár János beszédei orosz nyelven Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának válogatott cikkeit és beszédeit tartalmazó kötet jelent meg Moszkvában. Az összeállításról a Kommunyiszt című lapban Pjotr Fedosze- jev, a Szovjétunió Tudományos Akadémiájának alelnö- ke írt méltatást. Egyebek között felhívja a figyelmét arra, hogy a kötet: „sokoldalúan bemutatja az MSZMP átfogó tevékenységét a fejlett szocializmus építésének vezetésében, a párt aktív részvételét a béke megszilárdításáért, továbbá a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének biztosításáért folyó harcban.” „Kádár János válogatott cikkeinek és beszédeinek kötete' — írja végezetül a szerző — újabb ékes bizonyítéka annak a kritikus- hozzáértő, alkotó munkastílusnak. amely a Magyar Szocialista Munkáspártot jellemzi, bizonyítja, hogy korunk kérdéseit elvi, marxista—leninista módon közelíti meg.” Pályázati felhívás Kaláris ’81 Három megye — Borsod, Nógrád és Heves — népfronttá zottsága és művelődési központja irt ki pályázatot idén is V. Észak-magyarországi Kaláris címmel. Ez felhívja a tájegység amatör hímző, szőttes-, fafaragó és népi gyermekjáték- készítőit. olyan munkák alkotására, amelyek a magyarországi motívumkincs felhasználásával születnek, különös tekintettel a helyi díszítő- művészeti hagyományokra és a napjainkban való alkalmazhatóságukra. Jelentkezni csak kész munkákkal, másutt nem díjazott felnőtt, gyermek, egyéni és kollektív alkotásokkal lehet. A meghirdetett négy a min fii?fin eíwí- aecember I., csüfirtök kategóriában a művekre egy. egy nívódíjat, I.. II., III. helyezést és munkajutalmakat adnak ki. Beküldési határidő Í9S1. április 1.. a három, területileg illetékes — miskolci, salgótarjáni és egri — művelődési központ címére. Az eredményhirdetésre az V, Észak-magyarországi Kaláris népművészeti napok megnyitóján az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán kerül sor 1981. május 1-én. Ezen a rendezvénysorozaton kiállítják a beérkezett alkotások legjavát az egri úttörőházban és a vármúzeumban. bemutatkoznak itt a három megye; néptáncodat és -zenészei is. A háromnapos — május 1-től 3-ig tartó „kalárison” a tájegység amatőr alkotói népművészeti vásáron kínálhatják portékáikat, és alkotóik szekcióüléseken beszélhetik meg az őket érdeklő kérdéseket. — Első pillantásra Bessze- menovék lakója egy szimpla, részeges énekes — magyarázza a színész —. Nem árt azonban mélyebben elemezni alakját. Filoz.ofál, összegez, „beolvasásaival” előbbre lendíti a cselekményt. Egyszóval nagyon is belülről figyeli és éli meg a dolgokat. E szerep megformálásához, jó támpontot nyújtott nekem, hogy korábban játszottam az Éjjeli menedékhelyben. Ügy érzem ugyanis, Tyetyerev, az ottani színész előképe. Nem könnyű színpadra állítani, a legteljesebb átélést követelik jelenetei. Persze, ez teszi izgalmassá, szeretnivalóvá a feladatot. Remélem, érzik ezt majd az egri nézők is. A kétrészes dráma szereplői még Lenkey Edit, Kuna Károly, Molnár Zsuzsa, Csapó János, Sándor Erzsi, Pólyák Zsuzsa, M. Szilágyi Lajos, Páva Ibolya, Márffy Vera, Ittes József, Gyarmathy Ferenc és Csik Sári. Zenéjét Herédy Éva állította össze. A jelmezeket Szakács Györgyi. a díszleteket Gergely István tervezte. Bemutató ma este 7 órakor, a Gárdonyi Géza Színházban. Németi Zsuzsa KOHQEKJÓZtfp: kim., mm? 9. — Tudod, hogyan nevezte Bálintot a kisfiú ? Anna féltérddel a kádra, támaszkodik. kihalássza a szappant. Leteszi a mosdókagyló peremére és rám ■ nevet: — Art mondta neki, bájos hácsi.. — Micsoda? Bájos bécsi? Nevetünk. — Amikor kimentéi. így nevezi a mostani felesége, és a kisfiú is. Tudtam, hogy nem édesfia. — No és, mi van abban rossz, ha így nevezi? — Semmi. De , azért megint csak nevetünk. — Mégis milyen szeretettel tudta mondani a kissrácnak: kisfiam. — Mit gondolsz. Bálintnak nem lehet gyermeke? — Hát én ezt már honnan tudjam? Mosolygok magamban. Bálint könnyedén hidalta át a rokonság kérdését, i Egyszer egy nagyméretű fl Ráctemplom gondnoka Az újságíró már annyit hallott, olvasott és írt a kényszerpályán „tengődő” taxis-jogászokról, szenesle- gény-tanárokról, hogy míg e riport színhelye felé igyekszik a kacskaringós egri utcán, akarva, nem akarva előre fogalmazza mondandóját az egyéni és a társadalmi érdekek sokszor feloldhatatlan konfliktusáról, és az ilyenkor feltörő keserűségekről.-Diplomás templomszolga. Szenzációs cím! — motoszkál a fejében a gondolat és lassan felkaptat a fényes hátú macskaköveken. Elhalad az utolsó lámpa alatt és belép az ódon kapun. ★ A kerítésen belül felhőtlen vidámság fogad két kutya- kölyök formájában. Ugrálnak, rohangálnak körülöttem, majd levernek a lábamról. A hatalmas gesztenyefák mögött méltóságteljesen sötétlik a templom. Alig ülök le a meleg konyhában, egy öklömnyi macska telepedik jegyzetfüzetemre. Hangos dorombolással dagasztani kezd a térdemen. — Nyugodtan utasítsa csak rendre, egy kicsit el van ka- patva — mosolyog a háziasszony. — A fiam kedvence. A kilenehónapos Attila mintha csak igazolni akarná az elhangzottakat, a járóka szélbe kapaszkodva rosszallóan ingatja a fejét és bizalmatlan pillantásokat küldözget felém. Az egerész marad. — Mi a foglalkozása? — kérdezem Kutnyákné Pa- tocskai Margitot, Attila édesanyját. — A személyi igazolványomban ennek pontos meghatározása úgy hangzik, bogy „park- és épületgondnok”. — És mi a szakmája? — Tanár vagyok és népművelő. Itt Egerben, a Ho Si Minh Tanárképzőn végeztem 1979-ben, ének—népművelés szakon, de akkor nem tudtam elhelyezkedni. Elsősorban tanítani szerettem volna — édesanyám és nővérem is ezen a pályán dolgozik —, ám az egri iskolákban nem volt hely. Aztán próbálkoztam a művelődési központban — elutasítottak. Ugyanten.gier,i kagylót láttam a lakásában a könyvespolcon, sietve elmagyarázta, hogy ezt a testvérétől kapta. Azt már nem kérdeztem meg. hogy az a népi faragottas doboz, amiben a fekete-tengeri kis kagylókat hoztam neki. amikor kinn jártam, hová lett. Sehol nem láttam. Meglehet, restellt«. Hogy miért? Azt kellett gondolnom, azért, mert kicsi kagylók voltak. Ez viszont jó nagy volt, jól szemet szúrt. Fejemet csóválom, ahogy eszembe jut. Rokona volt-e egyáltalán ez a testvér, akitől, mint mondja, kapta a nagy kagylót. nem derült k,i. Nem is érdekelt a dolog. Azért, ha belegondolok, iszonyú dolog lehet, ha valaki testvért, rokonokat kénytelen hazudni magának meg a világnak. S ez amúgy is hiábavaló. A zaj. amire kimegyek, mór hallatszott egy ideje a folyosónkról. Három kisgyerek álldogál a félárnyékos folyosón, ők suttognak. Közelebb lépek hozzájuk. — Ti zörögtetek? Néz.nek szótlanul. Rázzák a fejüket. Igazuk is- van. nem zörgött senki. Mielőtt még kijavítanám a kérdést, meglátom, hogy egymás mellel* tenyerüket a falnak támasztva álldogálnak Bőrig ázta' az utcán. — Mit csináltok itt? — Fázunk. — Éhesek vagytok? Bólogatnak. így jártam, a vármúzeumnak küldött pályázatommal is. Ott sem volt állás. — Miért ragaszkodott Egerhez? — Egyáltalán nem akartam „csak” Egerben dolgozni. a férjem egri, tehát, itt lett volna hol lakni, de ő is hajlott arra, hogy elmenjünk innen. Egyetlen szempontunk volt, hogy a megyében maradhassunk. Ahol lakással hirdettek meg állást, oda jelentkeztem. Sírok, Füzesabony, Makiár... És egymás után jöttek a „sajnálattal közöljük” kezdetű levelek. Közben vártuk a gyereket is... Aztán ■ megtaláltuk a Népújságban a hirdetést, hogy az egri Ráctemplomhoz a tanács gondnokot keres, félkomfortos szolgálati lakással. El voltam keseredve, pályáztam — és elfogadták. — Diplomás parkgondnok? — Én sem így képzeltem el a kezdést, és bizony az elején nagyon nehéz volt. De ahogy telt az idő és megszoktam, úgy szerettem meg is. Részt vehettem a templom felújításában, az azzal együtt járó munkákban és az izgatott készülődésben... Láttam, hogyan szépül meg az épület, s kezeim nyomát őrzik a kert bokrai, örömmel tölt el. ha az ideérkezők, a turisták elcsodálkoznak a gyönyörű és felbecsülhetetlen értékű ikonosztáz láttán. — Négy évig arra készült, hogy tanítson... — Szerettem volna — nem sikerült. Mégsem vagyok elkeseredve. Az én feladatom nemcsak a kert gondozása és a templom tárgyainak porolása. Idegenvezető is vagyok, bár ez a munkám most még kevésbé érvényesül. Remélem, jövőre többen keresik fel'ezt a műemléket, s akkor népművelői képzettségemnek is hasznát vehetem. Elhangzott az is, hogy hamarosan helyrehozzák a Vit- kovits-házat, s akkor még több lesz a feladatom. Ahhoz, hogy elkalauzolhassam az érdeklődőket, nyelvet is (kell majd tanulni... Ha pedig egyszer végre ezt a „fél- komfortosnak” mondott lakásunkat is felújítják és nemcsak ígérgetik az illetékesek, akkor zbngoraleckéket adhatók, s így tanári oklevelem sem lesz felesleges. — Nem bánta meg a kényszerű cserét? — Most már örülök, hogy így alakult. Igaz, néha hiányoznak a gyerekek, de itt is megpróbálhatom érvényesíteni hivatásomat. Nem vagyok csalódott. Nagyon szívesen csinálom, amit vállaltam. Aztán Attilának sem mindegy, hogy hol nő föl. Itt a hatalmas kert, kedvére barangolhat, lehetnek állatai, ami manapság annyi gyerek életéből hiányzik. ★ Újságírónk hazafelé ballag. A csípős novemberi estben elmarad mögötte a Ráctemplom épülete. Lassan leereszkedik a meredek utcán; az egyéni és a társadalmi érdekek feloldható konfliktusára gondol. Szilágyi Andor Vetélkedősorozat Ki tud többet a Szovjetunióról? A Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága. a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Hírlapkiadó Vállalat és a Szovjetunió című folyóirat hirdette meg az 1980 81-es tanévre a középfokú tanintézetek diákjai -számára a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedősorozatot. A szakmunkástanulók és a középiskolások külön versenyeznek majd a hatalmas országra vonatkozó iskolai Beterelem .őket a lakásba. A kisebbek nem szólnak, a nagyobbik válaszolgat, de nem tudok belőle többet, kihúzni. mint azt, hogy apuka bezárta az ajtót, és rájuk parancsolt, hogy amíg a szép néni el nem megy, ne merjenek hazamenni. És anyuka hol van? ö már régóta nem lakik otthon. Jött egy bácsi az autójával és elvitte . .. Anna először meglepődik, aztán szó nélkül letesz róla, hogy színházba menjünk. Kenyeret ken nekik, kakaót rak eléjük. Elég az köszönet helyett, hogy olyan szépen csillog a szemük. Ruhájuk a radiátorra teregetve szárad. Anna kérdezgetné őket, de leintem. > Csak nem akarja fizetség gyanánt az ennivalóért kifaggatni olyan dolgokról, amikről szemmel láthatólag nem szívesen beszélnek? Igazad van. mondja. Utána kompótot ad nekik. Piroska szótlanul nézi mind a hármukat. Nincs telefonjuk. ígv hát magam rakom őket a kocsiba jó másfél óra után. és megyünk, amerre a kislány mutatja. Útközben megered a nyel. vük. Nem először vacsoráznak már így, idegenben. Kedvenc szórakozásuk a trolizás. és messzire el szoktak csatangolni. Mindig akad. aki megkérdezi, mit csinálnak miért nin^enek otthon. Még ez a -.zm-encse TI ,z akad valaki. (Folytatjuk) tananyagból, és a Szovjetunió folyóirat cikkeinek ismeretéből. A vetélkedőbe benevezhet minden olyan középfokú oktatási intézmény, ahol osztályonként, vagy tanulócsoportonként legalább egy-egy csapat részt vesz az iskolai házi versenyen. A megyékből egy szakmunkástanuló és két középiskolás csapat jut majd a területi döntőbe. A legjobbak 1981. április 18-án találkoznak a televízió kamerái előtt, hogy eldöntsék, hogy ki tud többet a Szovjetunióról, és mely csapatokat illeti meg a két első — háromszobás, berendezett faház hároméves használata a balatonberényi Gor- kij-üdülőtelepen- — a két második —, 35 ezer forint, — és a két harmadik — 25 ezer forintos díj. A csapatokat felkészítő tanárok egyéni jutalmazásban részesülnek. A vetélkedő nevezési határideje: 1981. február 15. Ajándék j ; Vitathatatlanul t'etsze- > í tös ajándékcsomagok kap- ) ; hatók Egerben, a piac téri > í Áfész-áruházban. A nylon- ■. ) fóliával bevont műanyag- ? j tálacskákban kurrens cik- > < kék. kaptak helyet, például 5 < a feketeribizli szappan, és \ ) más igen keresett, többnyi- ! , re a nyugati országokból > s származó kozmetikai tér- > ^ mék. Illetve a kurrens cik- > < kékből csak egy van a tál- ] ? kában, mellette pedig ke- 1 > vésbé keresett termékek. ? 5 Így azután a bolt igazán 5 1 bolt. hiszen külön, mármint > 1 a tálakon kívül nem■ kap- [ í hatók a slágercikkek. > Ezért aztán az ajándék- > < csomag egyben az árukap- S \ csolás szimbóluma is. < (kaposi) >