Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-06 / 286. szám

Vaklárma ezer lakás körül avagy: mire megy el húszmillió forint A legtöbb kirakat már karácsonyi díszbe öltözött, és, akik nézegetik az áruvá­lasztékot. szintén többnyire azt kutatják, kinek, mit ajándékozhatnának. Első pil­lantásra minden eddiginél gazdagabbnak 'ígérkezik az ünnepi vásár, a bőség han­gulatát árasztják az áruhá­zak, a boltok, de a határo­zott, konkrét kívánsággal je­lentkező vevőt mégsem tud­ják mindig kiszolgálni. Bőség és hiány valóban egyidejűleg jellem­zi most az áruellátást. Ren­geteg a ruhanemű, a gyer­mekjáték. a lakásfelszerelé­si cikk. sokféle rádió, tele­vízió. magnetofon, lemezját­szó. hanglemez ' és könyv kapható — bizonyos fajtá­kat, márkákat, típusokat en­nek ellenére is csak nehezen talál, vagy hiába keres a vásárló. Karácsonyi ajándéknak általában , valami különlege­set szeretnénk, valami iga­zán meglepőt,, addig nem lá­tottat, es ilyet jobbára a kül­földi áruk közt találunk. Is­merve ezt az igényt, a ke­reskedelem úgy időzíti az importot, hogy a szállítmá­nyok java az év végére ér­kezzen az országba. így van ez az idén is: az ünnepre szánt ajándéktárgyaknak több mint egyötöde külföldi eredetű. Mégsincs ' minden, amit szeretnénk, mert a be­hozatalnak is vannak aka­dályai. A szocialista orszá­gok szállítókészsége korláto­zottabb. a dollárért történő import lehetőségei esak cse­kély mértékben nőttek. Az itthon gyártott termé­kek között is akad olyan, amiből nem jut elegendő a fenyőfák alá: például a vi­lágsikert aratott bűvös koc­ka, vagy a Siesta betétes gyermekcipő, hogy ne is em­lítsük. mondjuk a herendi porcelánt, amelyből néhány szerény tányér sem lelhető fel a bolthálózatban. De lássuk inkább a reális lehetőségeket! A vágyva vá­gyott különlegességek között talán megéixlemlí az első helyet a kvarcóra, amely végre nemcsak az utcán, a csempészektől vásárolható. Árusítanak többfélét már a szaküzletek is, jobb minősér gűt, igaz. drágábban. Ám, amit boltban veszünk, an­nak alkatrész-utánpótlásáról, javításáról is gondoskodnak, garanciát vállalnak érte. A zsebszámológép sem el­érhetetlen. különleges auto­mata. elektronikus fényképe­zőgépek, filmfelvevők, vakuk szintén kaphatóak a kará­csonyi vásárban. Javult, szí­nesedett a gyemekjátékok választéka is. És kapható többféle színes televízió, im­port magnó, hordozható rá­dió, sőt,, végre az automata mosógép is lekerült a hi­ánycikkek listájáról. A ház­tartási kisgépek, konyhagé­pek között is találhatunk Negyedével nőtt a fogyasztás Tejsiker a tervidőszakban A sikerrel végrehajtott szarvasmarha-tenyésztési kormänyßrogram és az ipar- fejlesztés nyomán hosszú stagnálás után az ötödik öt­éves terv időszakában ne­gyedével nőtt az egy főre ju­tó tej- és tejtermékfogyasz­tás. Egyfelől a fogyasztói szokások terén történt front- áttörés, másfelől az is bebi­zonyosodott, hogy a gazda­ságoknak, az állattartóknak is kedvére van az anyagilag jobban ösztönzött „alap- anyag”-termelés. A tejtermelés öt év alatt 540 millió literrel nőtt, nem a tehenek száma gyarapo­dott, hanem - a tejhozam emelkedett. Az 1975. évi egy tehénre jutó 2626 literes tel­jesítmény 1960-ban — az előzetes számítások szerint — várhatóan 3550 literre női A termelők által felkínált te­jet az. ipar folyamatosan és zavartalanul vette át. Mind­ezt a kapacitás folyamatos bővítése tette lehetővé. Űj üzemet adtak át Szombat­helyen. Vácott, Veszprém­ben, Kaposváron, Kistelken. Mátészalkán, Karcagon, Ceg­léden. Tiszafüreden. Kiskun­félegyházán és Balmazújvá­rosban. Az új létesítmények­kel, valamint a meglevő üzemek gépparkjának fej­lesztésével az 1975. évi 5,4 millió literes napi feldolgozó kapacitás 198ü-ra 7 millió literre bővült. Az egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztás 1980-ban eléri a 160 kilogrammot. A régóta tervezett eredmény eléréséért, a tejipar rugal­masan alkalmazkodott a pia­ci igényekhez. Korszerűbb termékekkel maga is jól ala­kította a fogyasztói szoká­sokat. A tejtermékek választéka mintegy 35 i új termékkel bővült. Ezek közé számít a tartós tej. a sovány tej, va­lamint néhány ízesített tej­termék például a csokolá­dés és a karamellás tej. Bő­vült a gyümölcs ízesítésű joghurtok kínálata. Számos új sajtot hoztak forgalomba. Bővült a desszerttermékek választéka. Az egyik legnagyobb ered­mény, az élelmiszeriparnak ebben az ágazatában: az or­szágban ma már mindenüvé eljut a pasztőrözött tej. A hatodik ötéves terv idő- szakában az ipar azt tervezi, hogy még szélesebb vásárlói körhöz juttatja el a korsze­rű. új termékeket. Ennek ér­dekében az áíruk eltartható­sági idejét megnövelik. Ter­vezik a csomagolás korsze­rűsítését is. Mindenekelőtt a táplálkozásbiológiai szem­pontból értékes termékek arányát fokozzák az elkö­vetkező években. (MTI) számos ügyes, praktikus jó­szágot. Az elegánsabb ajándéknak számító kozmetikumok kö­zött megtalálhatók a hazai ipar jó minőségű, folyama­tosan kapható termékei mel­lett az olyan külföldi már- kájúak is, amilyen a Max Factor, a Rímmel vagy a Givenchy, illetve férfiaknak a Shulton. Az arc- és test­ápolószerek, a kölnik, rúzsok, szemceruzák, szempillaspi­rálok, szemhéj púderek kíná­lata általában gazdag, de a teljes választékot esak a szaküzletekben, illetve a na­gyobb áruházakban láthat­juk. A prózaibb ruhaneműk közül az irha. és bőrkabá­tok emelkednek ki, nemcsak szépségükkel, hanem áruk­kal is. Tavaly még hiányoz­tak, most, hogy megdrágul­tak, több jut belőlük az üz­letekbe. Szerencsére, hagyo­mányos szövetkabátokból és sportos, fiatalos dzsekikből szintén van elegendő, akár­csak divatos női csizmákból, amelyeket már többféle szár­bőséggel is árusítanak. A pulóverek, harisnyanadrá­gok között sok az import eredetű, így a választék is gazdagabb, mint a múltban. Sál, sapka, kalap, táska, kesztyű ■ szintén rengeteg fa­zonban, színben látható a kirakatokban, ami annak köszönhető, hogy ezeket a kiegészítő cikkeket nemcsak nagyüzemek, hanem helyi­ipari vállalatok, szövetkeze­tek ,is gyártják — s mind mást és mást kínál. Amikor a hiány és a bő­ség egyszerre jellemzi a ka­rácsonyi piacot, akkor az tud pól vásárolni, aki időt. ener­giát is szán az ajándékok beszerzésére. Mégha fárasztó is, érdemes sokfelé, alaposan körülnézni, mert a különbö­ző vállalatok, áruházak ön­állóan szerzik be áruikat, így kínálatuk is eltérő, ösz- szességében a kereskedelem árualapjai jóval bőségeseb­bek. mint amennyit az or­szág lakossága karácsonyig megvásárolhat, de azzal is. számolni kell, hogy a leg­kelendőbb áruk általában már hetekkel az ünnepek előtt elfogynak. (G. Zs.) A panaszok, kiszólások Petőfi bányáról származnak. Még falugyűlésen is megfo­galmazódott a vád; a hatvani Ingatlankezelő Vállalat jog­talanul bolygatja a lakóte­lepi lakások tulajdonosait különböző munkák végett, s kiváltképpen sértő, hogy ezek költségét rájuk testálja. Nos. ha egy üzemet így el­marasztalnak, ha körülötte ilyen tüzet csapnak, akkor a fészekhez kell mennünk, — Immár harmadik esz­tendeje tartozik hozzánk. az 1950-es évek elején épült- ezerlakásos petőfibányai la­kótelep karbantartása, s e munkákra évenkénti és táv­lati terv is készül. Egyelőre 1990-ig szól, pénzügyi fede­zetét az állam biztosítja a Heves megyei Tanács pénz­ügyi osztályának közremű­ködésével — mondotta első kérdésünkre Hartai Sándor igazgató. — Az épületek el­hanyagoltak. indokolt tehát a felújítás, amelynek forint­ra és lakótömbökre lebon­tott tervét Lőrinci nagyköz­ség végrehajtó bizottsága adta kezünkbe. Mint kivite­lezőknek. elsőrendű köteles­ségünk a munka elvégzése! Üj köntösben Mint megtudtuk, 1978-ban alig hárommillió forint fe­dezettel látott feladatához az Ingatlankezelő Vállalat, s abban az esztendőben in­kább külső, homlokzati és tetőfelújítási munkákat vég­zett a Dózsa György úton. De átépítették a lakótelep villamos fővezetékét is, hogy elbírja a magasabb terhe­lést. Az idén viszont ugrás­szerűen húszmillió forintra nőtt a karbantartási fedezet, s a kívánalmaknak megfe­lelően más lett a munkála-_ tok jellege. Bár tovább tar-’ tott a Dózsa György úti homlokzat és tetőfelújítás, a komolyabb feladatot a Le­nin út. páratlan oldalán lé­vő csaknem száz lakás teljes belső rekonstrukciója jelen­tette és jelenti, mégpedig tervező intézet által készített kiviteli tervdokumentáció alapián. Ennek lényegét. Karácsony László főmérnök fogalmazta meg. — Minden lakás víz-, csa­torna- és villamossági rend­szerét átépítjük, a fürdőszo­bák. mellékhelyiségek új be­rendezést, falburkolatot kap­nak. a konyhákba kétrészes mosogató, beépített bútorzat kerül, s ezt követi a parket­A húszéves mester — Csak itt, a mintaüzem­ben dolgozott? — A szakmunkásvizsga után mindjárt idekerültem. Azóta más műhelyben nem is dolgoztam. * — Itt nem számolják a teljesítményt. Nem jobb a kereset a termelésben? — Kiemelt órabérrel vet­tek fel. az nagyjából pótolja a különbséget. Meg aztán itt mindent lehet gyakorolni, amit megtanult az ember. Mindent, a szakmámban. Kinn a nagycsarnokban gépek sivalkodnak. a mű­helybe belépve úgy tűnik, itt csend van. Pedig az egyik oldal a faszobrászoké, s ők ugyancsak szorgalmasan ko­pognak fakalapácsaikkal. Némelyikük még föl is teszi a fülvédőt: olyan, mintha zenét hallgatna sztereófej­hallgatón. Itt a kalapács, a véső. a gyalu, a fűrész szolgáltat muzsikát. Zene ez annak, aki érti. szereti az asztalosmes­terséget. Farkas András három éve dolgozik az Agria Bútorgyár prototípus-műhelyében. Az idősebb, válogatott asztalos- mesterek közé kerülni meg­tiszteltetés, hiszen itt készítik el a / bútormintadarabokat a tervező elképzelése nyomán. Néha bizony igazítanak is azon az elképzelésen. A fel­sőtárkányi fiatalembernek nem kellett végig tanulnia a szakmunkásképző három évét. A szakma kiváló tanu­lója verseny megyei döntő­jén győztes volt, az országos vetélkedőn a hatodik. — Két ponttal maradtam el a másodiktól — meséli —, de a versenyt követő szóbeli vizsgán már én értem el a legjobb eredményt. Ez a szóbeli egyúttal a gyorsított szakmunkásvizsga volt. Vágási Zoltán és Deák István szakoktató tanítványa még a tanév vége előtt fel­cserélhette az iskolapadot a protoműhely munkapadjával. ★ — Jó tanuló voltam az ál­talános iskolában is. faipari szakközépiskolába szerettem volna menni. A nagybátyám asztalos, ő kedveltette meg velem ezt a szakmát. De az iskola messze volt, kollé­giumban nem akartam lak­ni. így maradt az egri szak­munkásképző. Igaz. egyálta­lán nem bántam meg. Ahogy elkezdtem dolgozni, külön­bözeti vizsga után mindjárt beiratkoztam a faipari szak- középiskolába. érettségi után pedig a teehnikusminősítő- ré jártam. Nemrég .tettem le a technikusvizsgát. Négyes eredménnyel. Hogy miért? Egy telekárpitozott sarok ülőgarnitúra teljes műszaki. dokumentaeioja volt a dol­gozatom témája. Ezt a gar­nitúrát mintadarabként a BNV-n már bemutattuk, s ha elkezdjük a sorozatgyár­tást, az ennek a dolgozatnak alapján történik majd. A gazdaságos terméksorozat ki­alakításánál volt túl bonyo­lult a módszerem, ezért lett négyes. A gyakorlatban va­lóban egyszerűbb megoldás kell. ★ A tanulás foglalta le az idejét, amikor benevezte a gyár őt is a ,.Ki minek mes­tere?” vetélkedőre. Kis rá­beszéléssel jelentkezett — és győzött. A vetélkedő orszá­gos döntőjét is Egerben ren­dezték november közepén. Ismert volt számára a terü­let. „otthon”, a szakmunkás- képző tanműhelyében verse­nyezhetett az ország minden részéből idesereglett szakem­berekkel. — A második legjobb let­tem a gyakorlati vizsgán, öt perc kellett volna még, hogy befejezzem a munkát. Egy kis szekrényt készítettünk, az egyik fiók fenekének beil­lesztése maradt még hátra. A gyakorlati győztes viszont az elméleti versenyen rosz- szul szerepelt, én jneg jól: így lettem győztes. Sőt, a második helyet is egy mun­katársam szerezte meg, in­nen az Agriából. Kaptam egy kühtoid* aíbáá utalványt, tázás. illetve minden helyi­ség kifestése... Kalapács csattog — Ezt téríttetik meg a la­kosokkal ? Vida Gyula főkönyvelő keserűen elmosolyodik. — Vaklárma s nem tudni honnan ered. A lakásfelújí tás minden költségét a jel­zett húszmillió forint fedezi. Ez az összeg a következő esztendőben még csak nö­vekszik, hogy mind több családot juttassunk össz­komfortos otthonhoz, amely­nek az előnyeit Takács Bé- láék, Garamvölgyi Lajosék már élvezik. És sorolhatnám a neveket, akik a májusban indított rekonstrukció ered­ményeként megváltozott környezetben élnek. Persze nem könnyű megbarátkozni a gondolattal, hogy az em­ber körül hetekig kalapács csattog, kőpor terjeng. És a mi szakmunkásainkat is hátráltatja a bérlők, a la­kásbéliek jelenléte. De azért csak megoldjuk a feladatot. Hogy mégis pénzben .mit ró egy-egy családra a lakások varázslatos megújulása? Havonta öt-hat forintot. A minőségváltozásnak megfe­lelően csupán ennyivel emel­jük a lakbért. Egy kisfröccs. ára. Szóra sem érdemes! Kudlik Júlia segítségével A vállalat vezetői elmon­dották még. hogy a lakások korszerűsítésén kívül minden épületet külsőleg is tisztába tesznek, ami alatt a már említett homlokzat és tető­csere értendő. Ez utóbbit a legkorszerűbb technológiá­val oldják meg. s ennek kézhez kaparintásában a te­levízió Delta-műsora, illetve Kudlik Júlia volt segítsé­günkre. Újkígyósról sugá­roztak eg}T kis riportot, Új­kígyósról. ahol meghonosí­tották az üvegfátyol betétes nehézlemez lánghegesztését. Oda utaztak az Ingatlanke­zelő Vállalat szakemberei, elsajátították a fogásokat, vettek négy csehszlovák gé­pet. s most már onnan szár­mazó lemezzel fedik a la­pos tetejű petőfibányai há­zakat éppen úgy, mint a hatvaniakat. Amit érdemes felidéznünk Hartai Sándo­réit szavaiból: az 1981-es petőfibányai programban egy húszlakásos készenléti ház átadása is szerepel, a rekonst­rukciót pedig a Népköz- társaság útján folytatják, födémcserés munkával. E lakásokból ideiglenesen ki kell majd költözködniük a bérlőknek, akikkel a tervet egyeztették. Hajlanak rá szívesen, hiszen egy-két hó­napi kényelmetlenség árán valamennyien korszerű, összkomfortos családi ott­honhoz jutnak,.. Moldvay Győző Aratják a sziki nádat Az alföldi szikeseken, ahol kitűnő minőségű, ipari fel­dolgozásra kiválóan alkal­mas. úgynevezett acélos nád terem, pénteken megkezdő­dött a betakarítás. A Fel- győi Állami Gazdaság csöngő rádi nádüzepnének öt alföl­di megyére kiterjedő körze­tében tucatnyi gép dolgozott, kihasználva az időjárás nyúj­totta kedvező lehetőséget. Az ingoványos, vizenyős ta­lajok felszíni rétege kemény­re fagyott, s a szilárd tere­pen jó ütemben haladhatnak az aratógépek. A hirtelen beköszöntött tél úgyszólván egyik . napról a másikra per­gette le a nád levélzetét, könnyítve a betakarítok munkáját. A tavaszig tartó nagysze­zonban a tervek szerint egy­millió kéve nádat aratnak. Ezenkívül legalább kétszáz­ezer kévét, a fsz-ektől, vasa- , roi fel az üzem. A tsz-tagok szívesen vállalnak ilyenkor | nádaratást, mert olyan idő­szakban jutnak jövedelem­kiegészítéshez, amikor a me­zőgazdaságban már megfo­gyatkozott a munka. A csongrádi feldolgozó üzemben nádszövetek^t és nádlemezeket készítenek. Ezeket, mint fagyvédő taka­rókat használja fel az épí. tőipar és a mezőgazdaság. (MTI) (Fotó: Szántó György) hatezer forint az értéke. A gyakorlati munkámért pedig egy szép faragott, barokk tükröt vihettem haza. ★ — Szerettem nagyon az is­kolát. Most is mindig szíve­sem megyek vissza, ha alka­lom adódik. Nagyszerű éle­tünk volt ott. A KISZ-ben szervező titkárrá választot­tak, s ez a tisztségem most itt a gyárban is megmaradt. Ezekben a hónapokban ugyan nem sok szabad időm maradt a tanulás mellett a társadal­mi munkákra és elmaradtam az otthoni fcenawaloimmai Is. No, ne fusizásra gondoljon, bár megrendelés az akadna bőven. Szétszedtem a beépí­tett szekrényemet, illő len­ne már összerakni. Meg az­tán szeretnék egy ülőgarni­túrát is a szobámba. Fenyő­ből, hasonlót, mint amilyet nemrég még Svédországba szállított a gyár, de persze, módosítva. Kis műhelyt hoz­tam össze otthon a szüleim lakása mellett, ott dolgozga­tok, ha az időm engedi. De én inkább még tanulni sze­retnék. — Még tanulni? — Faipari üzemmérnök­nek Sopronban." A vállalat támogat, szerződést is köt. Igaz, most még nem tudom, hogyan alakul a dolog, hi­szen a katonaidőt sem töl­töttem le, meg hát az itteni munkát is nagyon szeretem. Termelőüzembe már nem mennék ilyen szívesen; jó az a sok gép, de ha nem vigyáz az ember, elfelejti mellettük a szakmát. Mindig szerettem volna tanítani, lehet hogy sikerül egyszer szakmunkás- tanulókkal foglalkoznom. Már itt is volt róla szó, hogy esetleg más beosztásba ke­rülök. Még sok minden le­hetséges, egyelőre nem is na­gyon foglalkoztat a dolog. — Azt hiszem, eddig sem töltöttem hiába az időmet. Húszéves vagyok. Hekeli Sándor 1388. d eteméi tuLomh&b \ főbb minőségű, de drágább ajándékok Bőség és hiány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom