Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1980-12-29 / 303. szám

A MINISZTERTANÁCS TARSYALTA IUI odositoHa I« Fogyasztói érdekvédelem a nyugdijrendeletet A minisztertanács, illetve a? Elnöki Tanács legutóbbi ülésén foglalkozott az Igazságügyi és a Munka­ügyi Minisztérium, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa által együttesen be­terjesztett, a nyugdíj rende­det módosítására tett javas­lattal. Ennek alapján meg­változik az öregségi nyugdíj- jogosultsághoz szükséges szolgálati idő, a minimum 10 év szolgálati időt előíró rendelkezés további fenntar­tása ugyanis már nem indo­kolt. A munkaképes korú férfiak körében már régóta megvalósult «I teljes foglal- ko7,tatottság^cknók túlnyomó része is bekapcsolódott a tár- sadaLmdteg szervezett mun­kába. — így megvan a reá­lis lehetősége annak, hogy a munkaképes lakosság a nyugdíjkorhatár eléréséig tíz évet jóval meghaladó szol­gálati időt szerezzen. Ezt igazolja az is, hogy az utób­bi években jelentősen csök­kent azoknak a száma, akik 20 évnél rövidebb szolgálati idővel mennek nyugdíjba. Ez a tendencia a jövőben még tovább erősödik. Mindez indokolja 1981-től az öregsé­gi nyugdíjhoz szükséges mi­nimális szolgálati idő 20 évre nevelését. Annak érdekében, hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe azok a nyugdíjba menők, akik a következő években nem szerzik meg a 20 éves szolgálati időt, a ren­delet lehetővé teszi, hogy 1990. december 31-ig mindazok, akik elérik a nyugdíjkorha­tárt, 20 évnél kevesebb, de legalább 10 év szolgálati idő alapján is nyugdíjba mehes­senek. A nyugdíjjogosultság­hoz szüktéges 'minimális szolgálati idő felemelése nem érinti a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot. Az utóbbi 5 évben végzett rendszeres vizsgálatok ered­ményed felhívták a figyelmet arra is, hogy o nyugdíjazást közvetlenül megelőző idő­szakban indokolatlanul nö­vekednek az előzetesen előírt követelmények teljesítéséhez nem kötött kifizetett jutal­mak. Ez a gyakorlat ellenté­tes a szocialista bérezés el­vével, és az egyébként m je­lentős nyugdíjköltségeik to­vábbá indokolatlan növelését eredményezi. Az illetékes fe­lügyeleti szervek törekvése, hogy e helytelen munkáltatói magatartás megszűnjék, nem körülmények között az ösz­tönző pótlék fenntartása ezekben a foglalkozásokban nem indokolt. A mostani rendelkezésnek visszamenő- leges hatálya nincs, az 1980. december 31-ig ledolgozott időre járó pótlékot, vágj' an­nak arányos részét, ha a to- vábbdolgozás egy évnél rö- videbb volt, mindenki meg­kapja. Módosították azok kerese­tének felső határát is, akik nyugdíjuk mellett megbízás­ból (tehát nem munkavi­szonyban) vállalnak munkát, vagy tevékenységükért vala­milyen díjazásban, tisztelet- díjban részesülnek. Eddig az ilyen jellegű munkáért az elérhető éves kereset maxi­mális összege 12 ezer forint volt. 1981. január 1-től egy­ségesen 30 ezer forint a nyugdíj mellett elérhető, kor­látozás alá nem eső kereset felső határa. A nyugdíj és a kereset együttes összege azonban változatlanul nem haladhatja meg éves átlagban a havi 10 ezer forintot. .Mindezekkel egyidejűleg egyszerűsítették az üzemi baleset vagy foglalkozási be­tegség miatt a dolgozót meg­illető kártérítéssel kapcsola­tos eljárásokat. Az új sza­bályozás lényege, hogy a je­lenlegi kettős juttatás (táp­pénz plusz a táppénz és az átlagkereset közötti különb­ség) helyett a dolgozó táp­pénzként megkapja a teljes keresetét. Emelik a bértételek alsó és felső határát Az 1977-ben kialakított bértételek, más néven bér­tarifák, már nem teszik le­hetővé, hogy a legjobban dolgozók teljesítményüknek megfelelő alapbért kapjanak, ezért a munkaügyi minisz­ter 1981. január 1-től módo­sítja a bértételek alsó és felső határát. Ennek értel­mében a felső bérhatárok átlagosan 25, ■ az alsók pedig 8 százalékkal lesznek maga­sabbak, mint a jelenlegiek — az emelés mérteké a munkák jellegétől függően eltérő lesz. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedik a na­gyobb képzettséget igénylő, valamint a kedvezőtlen kö­rülmények között - végzett munkák, illetve az e felada­tokat ellátó dolgozók bérté­tele. Ez lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervek tevé­kenységében döntő szerepet betöltő dolgozókat — maga­san kvalifikált szakmunká­sokat. termelésirányítókat, felelősségteljes alkotó mun­kát végző műszaki és gazda­sági szakembereket stb. — az eddigieknél jobban ösz­tönözzék. A differenciált emelés megfelelő bérezési gyakorlat esetén elősegítheti a nehéz és kedvezőtlen mun­katerületek munkaerőhely­zetének javítását, A vállala­ti dolgozók alapbérrendsze­rének módosítása mellett, azzal összehangoltan a töb­bi alapbérrendszer változta­tására is sor kerül. A bértételek emelése nem jelent általános bérpolitikai intézkedést, illetve béreme­lést. Az alapbérrendszer mó­dosítása az ösztönző bérezés feltételeit biztosítja; a bé­rek növekedését továbbra is a vállalati és az egyéni tel­jesítmények alapján lehet el­érni. Az új bértarifák lehe­tővé teszik, hogy a legjob­ban dolgozók az átlagosnál lényegesen magasabb bér­eméiig kaphassanak. • A bértételek felemelt alsó határát a vállalatoknak ön­erőből 1983. március 31-ig kell biztosítaniuk. E kötele­ző béremelés azonban nem jelenthet követelményeknél-: küli bérkiáramlást. Az új alsó határnál ' alacsonyabb bérű dolgozók esetében az eddiginél magasabb teljesít­ménykövetelményt kell tá­masztani és alapbérüket en­nek teljesítésétől függően le­het emelni. Azokat pedig, akik az adott munkakörben támasztott követelményeknek még minimális szinten sem felelnek meg, más munka­körbe kell helyezni. Ezzel el­kerülhető. hogy a nem ki­elégítő teljesítményt nyújtó dolgozók kötelező béremelé­se korlátozza a jól dolgozók ösztönzési lehetőségeit. (MTI) A húsáru érzékszervi vizsgálata A fogyasztók érdekvédelmét szolgálja a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézet tevé­kenysége. Felvételeink a KERMI élelmiszerosztályán és a mezőgazdasági részleg­nél — Nagy vásártelepen — folyó minőségi vizsgálatokról és ellenőrzésekről készültek. A cigaretták súlymérése (MTI fotó — Pintér Mária felv. — KS) vezetett eredményre, ezért ■szükségessé vált a jutalmak nyugdíjalapba történő be­számításának központi korlá­tozása. Ennek értelmében 1980. december 31-ét követő­en a nyugdíjalap kiszámítá­sával nem lehet figyelembe venni az éves keret 10 szá­zalékát meghaladóan a juta­lom címén kifizetett összege­ket. A kitüntetéssel járó ju­talom, a bányászati hűségju­talom, és a vezetők érdekelt­ségi rendszerében központi­lag saabályoizoitt, valamint a szocialista munka verseny ben elért eredmény elismerése­ként kapott jutalom azonban nem esik korlátozás alá. Az 1980. deoeanmber 31-ig kifize­tett juteAnvateat meg korláto­zás nélkül, teljes összegük - ben kell a nyugdíjalap ki­számításénál figyelembe ven­ni. A különféle prémiumo­kat. mivel azok kitűzött fela­datok teljesítéséhez kötőd­nek, a korlátozás nem érinti. A nem fizikai munkakö­rökben 1981. január 1-től megszűnik a továbbdolgozás- ra ösztönző nyugdíjpótlék. Az intézkedést az indokolja, hogy a tapasztalatok szerint a továbbfoglalkoztatás ösz­tönzése nincs összhangban a tényleges munkaerő-szük­séglettel. ' A nem fizikai, fő­ként alkalmazotti és admi­nisztratív munkakörökben esetenként a túlfoglalkozta­tás jelei mutatkoznak. Ilyen Nők és fiatal férfiak Nem dédelgetik, hanem segítik őket a hevesi Rákóczi Mgtsz-ben Nőkérdés, fiatalok. Sokféle dolgunk, gondunk-bajunk kö­zött minduntalan visszatér ez a ‘kérdés. Visszatér, de — úgy érzem — egyre kevésbé annak okán, mintha miná- lunk a nők és a fiatalok olyan nagyon-nágyón siral­masan rossz, vagy divatos ki­fejezéssel élve — hátrányos helyzetben lennének. A tár­sadalmi „dédelgetés" okai máshol keresendők, és ezek közül jó néhányat már a kisiskolások tudnának sorol­ni: a nőkre feleség és anya­szerepkörben lényegesen na­gyobb súly hárul, mint a férfiakra, és ezzel a plusszal a vállukon kell nekik helyt­állni a munkahelyükön stb.. stb. Ami pedig a fiatalokat illeti, gondjuk nekik is akad bőven, kezdve a munkahelyi beilleszkedéstől. a kevesebb jövedelmen át a családiház­építés gondjaiig. Más kérdés, hogy ez a már-már általánosságként ható igazság hol és mennyü- re érvényesül. nagy Zoltán, a hevesi RaJ kóczi Mgtsz személyzetist nincs nehéz helyzetben ami­kor erről a témáról beszél­getünk. Naprakész kimutatá­sai hű tükörképet adnak a legfrissebb helyzetről, és összehasonlítási alapul ter­mészetesen rendelkezésére állnak a korábbi évek ada­tai is. Nos, mindenekelőtt tudni kell. hogy ez a terme­lőszövetkezet, amely orszá­gos mércével mérve is a leg­jobbak között szerepel, 1314 tagot számol jelenleg, akik­nek valamivel több mint fe­le már elérte a nyugdíjkor­határt és a mindennapi dol­gozók közé csak 642-en tar­toznak. Mármost: ennek a létszámnak a fele nő, a 30 éven aluliak száma pedig 101. — Azzal bizonyára nem mondok újat — tér a lényeg­re Nagy Zoltán a legfonto­sabb adatok ismertetése után —. hogy nagy eredményeink vannak, de ehhez keményen meg is kell dolgozni. Ezzel együtt, vagy ha úgy tetszik: ennek ellenére: a fiatalok számára rendkívül vonzó ez a termelőszövetkezet. Nem telik el olyan nap, hogy 2—3 különböző végzettségű fiatal ne jelentkezne felvételre, el­sősorban gépkocsivezetők. A felvétel viszont nem olva1" egyszerű, mert — ennél a példánál megmaradva — ne­künk csak „D” kategói’iás. tehát autóbusz vezetésére is feljogosító igazolvánnyal rendelkező gépkocsivezetőből éppen egy tucat van. A hevesi termelőszövetke­zet" tehát ilyen tekintetben sem áll éppenséggel rosz- szul, és a jó kereseti lehető­ség továbbra is igen vonzó­vá teszi a Rákóczit. (1976- ban 3415 forint volt, az el­múlt gazdasági évben pedig 4628 forint az egy dolgozóra jutó havi jövedelem!) A „rendes” fizetés mellett természetesen sok kiegészítő jövedelemmel is számolhat­nak a termelőszövetkezeti dolgozók, így például: háztá­ji kukorica, prémium, jutal­mak, kitüntetések, amelyek­nek 2 3-ad része mindig a fizikai állománynak jut, azoknak, akik a legnehezebb munkát végzik. Mármost ct2 elismerten jól dolgozók kö­zött szép számmal találhatók nők és fiatal férfiak. Egyik legfrissebb adat: 1980-ban 42 termelőszövetkezeti dolgozó kapott kitüntetést, köztük 12 fiatal. Mármost: ezt az adatot hallva kis hiányérzetem tá­madt. Mintha kicsit kevés lenne... Mindjárt helyben szóvá is teszem ezt Nagy Zoltánnak, s kérdezem, mi a véleménye. — Nem vitás, hogy a ko­rábbi években volt itt ná­lunk valami olyan vélemény, hogy a jutalmakat, kitünte­téseket inkább kapják azok, akik régi, kipróbáltan jó tagjai a termelőszövetkezet­nek, a fiatalok még ráérnek, előbb bizonyítsanak. .Nincs is ebben semmi különös, mond­hatni, jogos a kívánság, de persze, csak addig, amíg emiatt nem éri hátrány mél­tatlanul a jól dolgozó fiáta- lokat. Márpedig, valami ilyenről volt szó, amikor pl. akadt olvar. év, hogy csak egy fiatal kapott kitüntetést. Ha így nézzük az idei tizen­kettőt, akkor már másként tudjuk értékelni konkrét számszerűségében is, de még- inkább az így jelzett tenden­ciát. A fiatalokról beszélve ter­mészetesen nemcsak a férfi­akra, hanem a nőkre is gon­dolunk. Így pl. mindkét nem­ből számosán képviseltették magukat aközött a 271 ter­melőszövetkezeti tag között, akik tavaly a tsz-szel külön­böző kül- és belföldi utazá­sokon vettek részt. Pluszként, nőnapi ajándékként tíz asz- szony az NDK-ba utazhatott el, az idei nőnapon pedig négyen Velencébe utazhat­tak, jövőre pedig valószínű- ' leg Prága és Karlovy Vary következik... És akkor per­sze, még nem szóltunk ar­ról, hogy a szocialista brigá­dok rendszeresen járnak Pestre és Egerbe színházba, a mezőgazdasági kiállításra * pedig két busszal vitte fel tagjait a tsz. — Ezekkel tehát nem is lenne probléma — foglalja össze a nők és fiatalok hely­zetét Nagy Zoltán. — A leg­főbb gond azonban nálunk is .í,wíc es tél százalékkal olcsóbban Bizományos' értékesítés mezőgazdasági gépekre Az Agrotröszt kereskedel­mi munkájának korszerűsí­tésével igyekszik mozgásba hozni az idén túlságosan is nagy raktárkészletéi.. Két nagy értékű mezőgazdasági gép adásvételére bizományos si szerződést kötnek, ami a partnereknek kölcsönös elő­nyöket ígér. A bizományosi szerződés alapján két gépet, az IH- mintájú gabona vetőt és az RTA-típusú önjáró cukorré- pa-betakarítót nem a raktár- készletből adják el. Kiindul­va abból, hogy a készletezés gyakran meddő vállalkozás, hiszen a nagy értékű gépek megvásárlása csak nehezen prognosztizálható és fennáll a Veszélye annak, hogy a tő­kés importból származó al­katrészekkel is felszerelt gé­pek túlságosan sokáig áll­nak a raktárban kihaszná­latlanul. Az újonnan alkal­mazott kereskedelmi forma ebből indul ki, hogy a meg­rendelő egyúttal biztos vevő­nek is számít, miután elő­leggel köti le a gépet. Ezt követően a kereskedelem el­jár a gyártónál, megrendeli a, berendezést, pontos határ­időt rögzít, majd az átvétel idejéről értesíti bizományosi partnerét, á vevőt. A gép el­készülte után a gyárból köz­vetlenül a mezőgazdasági nagyüzembe szállítják a ve­tőgépeket. vagy a cukorrépa- betakarítót. Ily módon elke­rülik a raktározási többlet- költségeket is. A mezőgazdasági termelők számára ez az új forma azéx-t előnyös, mert nyolc és fél százalékkal olcsóbban jutnak a géphez. Az Agro- tröszt ugyanis csupán a bi­zományosi közvetítés diját számítja fel. és nem tart — nem is tarthat — igényt ar- ra a bevételi többletre, amely a kereskedelmi munka egész folyamatát honorálja; kezd­ve a megrendeléstől, a kész­letezésig, a gép leszállításá­ig és az átadásig. Amennyiben a bizományo­si értékesítés beválik, az Ag- rotröszt lehetőséget keres árra, hogy esetleg más típu­sokat is bevonjon az ily mó­don forgalmazott — általá­ban mindig nagy értékű — gépek körébe. a lakás. Ezen a téren sajnos nem büszkélkedhetünk: Az a húszezer forint, amit eddig tudtunk egyéves, kamatmen­tes kölcsönként adni az épít­kezőknek, nem valami sok. Most, a járásszékhely köz­pontjában épült új 32 laká­sos ház átadása előtt abban bíztunk, hogy az elosztásnál a termelőszövetkezeti tagok­ra is gondolnak a tanácsnál. Sajnos, nem így történt, egyetlen szövetkezeti tagunk sem' kapott lakást, amiből, sajnos arra kell következtet­nünk, hogy nem értékelik megfelelően azokat az ered­ményeket, amelyeket a szö­vetkezetünk eddig elért, és amelyekkel nem utolsósor­ban Heves jó hírnevét rs öregbítette. Másrészt viszont azt is jel­zi ez a tény, hogy mindenek­előtt csak magunkra számít­hatunk. Éppen ezért elhatá­roztuk, hogy létesítünk egy lakásalapot. Ennek részletes kimunkálása a közeli jövő feladata lesz, és bizonyára alapot szolgáltat majd ah­hoz, hogy joggal mondhas­suk el: a fiatalok — nők és férfiak helyzete valóban iga­zán jó, mások számára is példamutató a hevesi Rá­kóczi Mgtsz-ben. £. Kun Tibor NmüsőoG} 1989. december 39., hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom