Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
T udunk-e szeretni? SINCS SZOMORÚBB a szeretet norniaként vak Jgfogálrtlazáeáriál. 3 Meddőbb dolog sincs ennél. HL en segíteni, ölni, dolgozni lehet parancsra, de szedni nem, Bergman egyik fő tétele, hogy azért nem találjuk elit, mell nem tudunk szeretni, Azaz nem találjuk öttagúnkat. Bergman azért is tapint rá a lényegre, ért az önként vállalt szeretet együtt született a ke* sZténységgél. Megbomlott — a római társadalom •óságaként — az embet'1 összetartozás tét mészetessé- ■i, Olyan hiányhelyzet keletkezett, amelyben megnö- ekedett a Vallás Iránt Való szükséglet. Az Ojtesta- nentum Is a hiány pátoszát viseli, s jobban átgon- olva ez nem más. mint a szeretet mitológiája. A szeretet nem norma, de azért feltételei vannak gén kegyetlen feltételei. Mert a szeretet ma már rém természetes összetartozás, hartem önként választott kötelék. Feltételezi a kölcsönösséget is. A szere- et fenntartás nélküli, mert nem ismer racionalitást, ezenkívül feltételek nélküli, mert nem lehet megindokolni. A polgári világban a racionalitás vált egyeduralkodóvá. Így a szeretet nem más — ilyen feltételek mellett —, mint „energiapoceékolás”. Lázadás a racionalitás rémuralmával szemben. Ezért korunkban egyre veszedelmesebb és vakmerőbb vállalkozás szeretni, hiszen a racionalitás rendszerén belül nem térülnek meg azok az áldozatok, ami szükséges a szerétéshez. Érdekes, hogy a szeretet kockázatát azok vállalják elsősorban, akik túlontúl gyöngék ahhoz, hogy elviselték a következményeit. Mert a civilizáció kialakította a védekezési media- lizmuaokat a szeretet ellen. Azt a helyzetet, hogy ninél kisebb legyen a veszélye a megszerelésnek. Ez látszik az érintkezési viszonyokban is — sok embert smerünk, de felszínesen. S ha az emberek találkoznak, nem beszélgetnek, hanem társalognak. Szándékolt felszínesség ez, mert minden ember azzal fenyegeti önmagát, hogy végül is megismer valakit és megszeret. S hányszor találkozunk kellemes társalgókkal, akik ■ semmit sem mondanak. Talán éppen ezért jó hallgatni őket. Mert végső soron a hallgatás egyetlen módja ' a fecsegés. Védekezési mechanizmus az is, hogy nem szabad •udni az emberekről. Mert akik a létezés terhét hordják, kellemetlenné válnak. Hiszen illemszabályt sért, aki a felszínesség ellen vét. Nem jó tudni a sorscsapásokról sem. hogy ne kelljen megismerni a könyö- ,mietet. Esetleg a statisztikákat érdemes megismerni, mert a számok mögött nincs-ott az „egyetlen ember”. Tudunk az öngyilkosságokról, az alkoholizmusról, de arról már nem, hogy milyen motívumok miatt lett valaki öngyilkos vagy alkoholista. Egy hétig járt be a kórházba haldokló édesanyjához egy ismerősöm, aki fáradtan, vörös szemmel ment iskolába. A fölháborodott tanár mesélte, hogy ez a fiú teljesen elzüllik, az egyik órán el is aludt. De nem vette a fáradságot, hogy megtudja: mi játszódik le ismerősömben. Szinte kötelezővé vált az ilyen sorscsapások eltitkolása is, vagy nem törődnek vele. vagy kellemetlenné válik ez a törődés. Annak is. akivel, annak is, aki törődik. Persze a bűnökről nyilvántartást vezetünk. Ezt sokkal könnyebb tudni, hiszen bennünk lehet a megbocsátás öröme.. Érdekes az is, hogy a szokatlanul pozitív emberi magatartásokat a visszájára fordítjuk. Ha valaki többet tartózkodik a munkahelyén, mert alkot, akkor könnyen ráfogható: stréber. Vagy keresünk neki olyan tulajdonságot, amely ellensúlyozza jzt a szokatlan jót — például azt, hogy nem jön ki a 'éleségével, azért tartózkodik annyit máshol. De ha alaki a kocsmában tölti az idejét, ez senkinek sem iut eszébe. Nem merünk szeretni, mert félünk a következmé- íyektől. Félünk a vereségektől, félünk attól, hogy az inként vállalt, fenntartás nélküli szeretés ellenünk n'dul. S ez nem az emberi lény szeretetne való kép- ’lenségét jelenti, hanem a gyávaságot. S ha meg- ondolom, civilizációs ártalom is ez, mely talán a örnyezetszennyezésnél is jobban pusztít. így tűnik el szerelemre való képesség is. A halál tudása nélkül nincs szeretet, s a halált ik természetben lehet elhinni^ igazán. Amerikában a már olyan temetéseket rendeznek, ahol a gyászolt zárt teremben búcsúznak szeretteiktől. Ultramo- ,-i'n berendezések között olyan a gyászszertartás^ * Unt egy koktélparti. Tehát a racionalitás tagadja a i alált, mert ha ezt nem tenné, a szeretetet sem ta- j idná. Természetesen a halálról sem illik beszélni. [ feljebb emlegetni szabad. A SZERETET TEHÁT FENYEGETÉS IS. Félelme- t js indulatokat szabadíthat fel az emberben, amivei ! em tud mit kezdeni. De ennek az ellenkezője is igaz. j \ magányba már igen sokan beletörődtek, mert a | lagányosságon túljutni csak szeretettel lehet. De az j ívedüllétet — ami nem azonos a magányossággal — 1 'ár sokkal nehezebb elviselni. Ilyenkor szoktuk ! nondani: kibírhatatlan, hogy engem senki sem sze- J rét. Vadema József flz emberiség családja A világ: talán legismertebb fotókiállításának a7, emlékét idézzük tel képeinkkel. Földünk 08 országában készített, mintegy kétmillió felvételből állították össze azt az 503 képből álló gyűjteményt, mely 1035 óla bejárta szinte az egész földet. A kiállítás címei „Tttg family of man”, Az emberiség családja. A kiállítás a világ minden táján ugyanazt hirdeti: közös vágyunkat, a békét, az emberhez méltó életei. Képeink két családot mutatnák be a sok száz millióból, az emberiség családjából. Mit láttunkg mit várunk? Interjú Nagy Richárddal, a Magyar Televízió elnökével A televízió különben sem ritka társalgási témánk, de amikor e sorok megjelennek, minden bizonnyal az átlagosnál is többel beszélünk „áldott és átkozott” tévénkről: magasztaljuk vagy szidjuk a szilveszteri műsort. Ez az össznépi véleményformálás azt jelenti, hogy ismét eltelt egy esztendő, s vissza lehet pillantani az elmúlt évre, s előretekinteni az eljöven- dőre. — Milyen volt a televízió mérlege 1980-ban. s mi várható 1981-re? Válaszra a legilletékesebbet, Nagy Richárdot, a Magyar Televízió elnökét kérte a Népújság megbízásából Morvay István. Az elmúlt évben elértük a heti 83 órás adásidőt. Az egyes csatorna műsorát az ország területének 94 százalékán, a kettesét mintegy 70 százalékán tudják nézni az előfizetők. Felméréseink szerint az országban jelenleg 2 800 000 készülék van. ami azt jelenti, hogy a családok 88—8!) százalékának van televíziója. A piac azonban még nem telített, évente átlagosan mintegy 60 ezerrel nő az előfizetők száma. Szépen emelkedik a színes készülék tulajdonosok aránya az év végén már több mint 200 ezer családban nézhetik színesben az adást. — Minthogy a jövő kétségtelenül a színes televíziózásé, arra törekszünk, hogy növeljük a színes adások számát. Jelenleg az adások 57 százalékát sugározzuk színesben, de a fő műsoridőben — tehát este fél 8 után — az adásoknak 80 százaléka színes. Néhány éven belül szeretnénk elérni, hogy valamennyi műsorunk színes legyen, kivéve természetesen az archív anyagokat. — A televízió a Tömegkommunikációs Kutató Központ segítségével rendszeresen méri a nézettséget. Milyen tapasztalataik vannak 1980-ból? — Naponta átlagosan 2,9 millió néző ült a képernyők előtt, s a maximális nézettség 5—7 millió nézőt jelent Ez az óriási nézőszám viszont kivételes. — Milyen műsorszerkezettel igyekszik a televízió megfelelni e nagyszámú nézősereg érdeklődésének? — A legnagyobb az úgynevezett művészi, szórakoz tató műsorok aránya — ide tartozik a tévéfilm és tévéjáték, a moziból átvett film, a színházi közvetítés, a zenei műsorok, vetélkedők, show-adások és hasonlók — ez teszi ki az adásidő 51 százalékát. A politikai adások 26, az ifjúsági és gyermekműsorok 11, a sportadások 10, a reklámok 2 százalékkal vannak jelen. Ezeknek a műsoroknak a nem zetközi adatokat is figyelembe véve szokatlanul magas százalékban mi magunk vagyunk a készítői: 74 százalékot gyárt a televízió, s csak 26 százalékban veszi át a műsorokat, de ez utóbbiba számít például a filmgyárban gyártott magyar film is. Évente mintegy 7 ezer műsort gyártunk. — Ennek az óriási mü- sormennyiségnek a „megtermelése” bizonyára sok- gondot jelent. Az elmúlt évben melyik területen voltak a legnagyobb nehézségek? — Bizonyos stagnálás mutatkozik a drámai műveknél. Klasszikus szerzőinket megfelelő mennyiségben tudjuk a képernyőre vinni, de mai magyar írókkal kevésbé jól állunk. Ezért, mint eddig .is tettük, a jövőben is hirdetünk meghívásos pályázatokat, amelyeknek tárgya televízióra írt eredeti drámai mű. Hasonlóképpen szeretnénk, ha a szórakoztató műsoraink szerzői gárdája kibővülne, és ezáltal emelhetnénk az ilyen jellegű műsorok színvonalát. Sajnos, mi még nem tartunk ott, ahol a rádió, hogv lenne önálló kabarészerzőgárdánk. Megpróbáltuk a közönséget is bevonni — például a Van egy fantasztikus ötlete? című műsorral —, de bizony, ez sem köny- nyű dolog. Természetesen nemcsak e saját műsorainkkal, hanem a megvásárolt filmekkel is akadnak gondjaink. Az utóbbi időben egyre gyengébb például a megvásárolható kaland- és bűnügyi filmek színvonala, s a nézők jogosan bírálják a televíziót, az unalmas krimik niatt. Sajnos azonban, csak t kínálatból vásárolhatunk, s ha nagyon magasra tesz- szük a mércét, akkor egyszerűen n»m tudunk olyan mennyiséget műsorra tűzni, amennyit a nézők igényelnek. — Nézői igények ... Mennyiben tud a televízió eleget tenni a konkrétan megfogalmazott nézői igényeknek? — Évente 45—50 ezer. műsorral foglalkozó levelet, észrevételt kap a televízió, s ezeknek a nagy részében javaslatot, vagy kérést. Az a tapasztalat, hogy egy-egy levél mögött mintegy száz néző véleménye rejlik, de ez a szám nem arányosan növekszik. Ha — például — már ötven levelet kapunk, ugyanabban a tárgyban, az óriási potenciális nézőszámot feltételez. Megemlítenék talán két példát, abból, amit nem tudunk teljesíteni. Nem tudjuk növelni a labdarúgómérkőzések helyszíni közvetítéseinek számát. Ez nem rajtunk múlik, ugyanis a Magyar Labdarúgók Szövetsége egyelőre nem járul hozzá több közvetítéshez. Az a véleményük: ha a televízió nem adja egyenesben a meccset, akkor több néző kimegy a pályára. Mi azonban úgy gondoljuk, nem a televízió, hanem a magyar futball színvonala az oka annak, hogy mostanában gyakran csak lézengenek a nézők a lelátókon. Ugyancsak nem tudjuk az igényeknek megfelelően növelni a cigányzene- és magyarnóta-műso- rok sugárzási idejét. Ezekből az igényeknek szinte nincs felső határa. Egy-egv nótaszóműsornak vasárnap délidőben is két és fél millió nézője van. — Melyek voltak az elmúlt év legfontosabb televíziós feladatai, és hogyan teljesítették ezeket? — Mindenekelőtt a magyar—szovjet űrutazásról és moszkvai olimpiáról kellett megfelelően tájékoztatni a nézőket. Ügy érezzük, hogy mindkét — korántsem köny- nyű — feladatunkat jól oldottuk meg, nézőink jól követhették az űrutazásnak nind űrbéli, mind földi eseményeit, olimpiáról pedig még soha ilyen mennyiségű műsort nem adtunk. — Lesz-e az IPÍí-és évnek is (íven „kiemelt" tilt- viziós eseménye? — Ugyancsak kettőt említhetek. Februárban lesz • Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusa. Erről kell megfelelően tudósítanunk, de természetesen már a kongresszus előtt is sok műsort készítünk, amely a Szovjetunió külön, böző köztársaságainak életével foglalkozik. A másik: a Bartók-centenárium méltó megünneplése. Elkészül Concerto címmel egy Bartók életével és munkássá- gával foglalkozó film magyar—kanadai koprodukcióban. Szinetár Miklós vitte képernyőre A kékszakállú herceg vára című Bartók- nperát és ezenkívül számos Bartók-művet sugárzunk a legkiválóbb magyar és külföldi zenekarok előadásában, jeles karmesterek ve- zényletével. Törekszünk ar- ra, hogy tudósítóink szerte a világon jelen legyenek a Bartók-jubileum eseményein, de ugyanakkor mértéket is kell tartanunk, nehogy a néző ráúnjon a Bartók-Mű- sorok szüntelen sorára. — Lesznek-e az idén változások a műsor szerkézét- ben, hogyan növekszik a műsoridő, mennyiben javulnak a vételi lehetőségek, és megvalósul-e lótl- ben a hétfői adásnap? — A műsorszerkézet any-' nyiban változik, hogy fél hat és hét óra között lész egy korai főmüsor. A héti sugárzási idő igen mérsékelten, két órával, ft5 órára növekszik. Csekély mértékben javul a második csatár, na vételi lehetősége, lftftl- ben hazánk területének 7(5 százalékán lesz megfelelő minőségben vehető. — A hétfői adásnapot egyelőre nem tudjuk megvalósítani, mert nincsenek meg az anyagi-technikai lehetőségeink. Süld lóink éven; te 340—350 (!) napon átdoi-i goznak, és ez maximális, sőt túlzott kihasználtságot jelent. Lesz azonban az idén is tíz hétfői rendkívüli adásnap. Ezeken az Önök kérték kerül műsorra. mégpedig kétféle változatban. Lesznek olyan műsorok, amelyeket egy bizonyos dolgozói réteg — Mint például a közel, múltban a bányászok — kívánságai alapján állítunk össze, a másik fajta Önök '{értéket pedig a levelek alapján. — Köszönjük a beszélj
