Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-20 / 298. szám
Pofonok völgye, Magyar film ... Papp Lacit nem lehet legyőzni? A. film címének második részét már én kérdőjelezem meg. Mert Papp Laci nemcsak a ringben, a szorítóban élt és él, hanem azon kívül is. Amíg az ökölvívás játékszabályai az irányadók, talán lehet énekelni — akkor is inkább az elmúlt idők nosztalgiéjá folytán — a győzhetetlenségeket, a legendát, a mítoszt, mert az bizonyos lélektani helyzetekben /kifejez valamit az egyéniségből, a jellemből, a sikerekből, azokból a sokszor megfoghatatlan apró semmiségekből, amelyek a nagy egyéniségeket, végül is összerakják, alkotják, ideteszik a szemünk elé. Ezt a rokonszenves, a bunyóban mindig is sajátos karaktert, a támadásaiban sohasem cifrázó, rövidlábú, és rövid futamait veszedelmesen; félelmesen végrehajtó embert szeretem meg ebben a filmben is. A híradó egykori filmszalagjai ma is többet mondanak nekem erről az egyéniségről, mint mindaz a mai filmes bandu- kolás, teker gés, keresgélés az egykori nagy egyéniség mai változata körül. Most. is ugyanúgy vagyok, mint Bal- czó András filmje esetében, amikor az egykori nagy sportember áhítatba és vidékre menekülésében nem hittem el a misztikumot, a léleknek azt a kanyargós utakon való szökkenéseit, szaladgálását, amit talán tájékozatlanságból, talán lelki kényszerből tesz, tett az az öttusázó is. Papp László — bocsánat, Papp Laci! — mai sport- és társadalombéli helyzete más. mint Balczóé az öttusában. De ót is, az egyéniségét is nehezen bírják el azok, akik fölé odateszik, vagy éppen elküldik a főnöki székből! Hogyan is van ez? ’Kinek is higgyünk a filmbéli hozzászólók közül? Azt kell-e alaphangnak elfogadnunk, amit a visszaemlékezők mondanak? Vagy fogadjuk el a sakkparti mai állását, ahol az egykori nagy sportegyéniség a többi között, a társak között, a győzni törekvők között építeni akar? A saját felfogása és elképzelése szerint. Badari Tibor kétszeres Európa-bajnok szerint Papp Laci mindent másként lát, mint ók. Mert ö. a megismételhetetlen akkor, amikor minden siker az övé volt, az edzőtáborban azért volt boldog és célratörő, mert kivételezettként annyi húst ehetett, amennyit akart, És ma a húst a szürke hétköznapi pmber is megeszi itt, hetente többször is, mert van. És Papp Laci mindig a régi magához méri a mércét, amikor vezet és a sikerre készít fél valakit. Kinek van igaza? Kérdezem többször is a film per- gése közben, mert az író is, Müller Péter, a tévés Vitray is csak feszegeti ezt a kérdést, faggatja ezt az embert, Kívülről, a szorítón kívül! De ő ma is csak egyet tud. Nemzetközi szabadegyetem — Gyorsírás haladóknak — Biológia-előkészítő TIT-tan folyamok az űf évben Az elkövetkező új évben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Egerben új tanfolyamot szervez. Immár több mint 10 éves hagyomány, hogy a középiskolás diákok számára 'nemzetközi szabadegyetemet indítanak. Ezen a rendezvényen, hetente egy alkalommal, a Magyar Külügyi Intézet munkatársai tartanak előadásokat az érdeklődő fiataloknak. Az összeállított sorozatban izgalmas kérdésekre kaphatnak választ: elemzés hangzik el az iraki—iráni konfliktusról, a lengyelországi helyzetről, a OSMkM 1980. december 20., szombat szovjet és amerikai kapcsolatok alakulásáról az elnökválasztás után, az arab világ ellentmondásairól és a madridi konferencia eredményeiről. A hat találkozásból álló szabadegyetemre a Knézich Károly utca 8. szám alatti székházban lehet jelentkezni. Januárban kezdődik haladó gyorsírók részvételével az a továbbképzés, amelynek célja, hogy a gyesen levő anyákat segítsék: meglevő ismereteik ne menjenek veszendőbe a gyakorlás • hiánya miatt. Ugyancsak év elejére tervezik a biológia szakra jelentkezők felkészítő tanfolyamát: a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tan- , székének oktatói segédleté- | vei, AZ IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA (j«nuár-oktéb«r) 1979 1980 TuHsl« f»z«r 16) Élni, hajtani, verekedni a sikerért. A két rendező, Gulyás Gyula és Gulyás János soksok mozaikból rakta ősszé a jobb híján portréfilmnek nevezett filmes kutatást. A 'maihoz képest technikailag már fogyatékosnak tűnnek a régi híradófelvételek. Szürkék. Nem is tudjuk igazán, hogy a mai fiatalságnak azt mutatja-e. amit nekünk, akik az ötvenes éveket a sporisikerek felhevített lázában éltük át. És sok egyébben. Papp Laci az idősebb nemzedéknek a történelem egy szakasza. Akkor a hozzá hasonlók dobogtatták meg itthon igazán a szíveket. Amikor a győzelemmel a tarsolyban hazajöttek. Papp Laci ma oktat, mesél a régi időkről, a régi önmagáról és még mindig nem tud belefáradni ebbe a sportba. A film végén sem kapjuk meg a teljes választ, a maradéktalan igazságot erről az emberről. Már-már hallanék arra az oldalra, amit Müller Péter kérdésekből épít fel Papp Laciról. De a film végén, a jövőt, a győzelmek zálogát is csillogtató képsor utón kirobban a keserűség, a film főhőséből. Az a bizonyos nagy „ha" a nagy sikerek nagy emberéből, öt éve nem álmodik. De néha azon forgatja az eszét, hogy halottnak tetteti magát. Ha ... És amikor a ravatalnál a legszebb beszédeket tartják, akkor felugrik és úgy, közéjük csap! Hát eny- nyi sebet hord ez az ember? Ekkora.árnyék húzódik meg a fény mögött? Mit lehet mivel mérni, hogy az igazság kiderülhessen? Erre nem tud válaszolni' a Beatrice együttes sem. Bródy János harsogó zenéjével sem! Vagy azért nagy egyéniség, attól nagy, mert folyton elégedetlen? Farkas András Ha éppen tudni akarják, mi a véleményem a hivatalokban folyó szexuális zaklatásról, melyről manapság oly sok szó esik, hát megmondhatom — én ellene vagyok. Amikor a nők beszélnek a szexuális zaklatásról, tüstént fiatal, ártatlan hölgyekre gondolnak, akikre a férfiak ráerőlteflik az udvarlásukat, és baljós következményekkel fenyegetik őket arra az esetre, ha közeledésüket netán nem fogadják kedvezően. No de minden éremnek van egy másik oldala is. Akadnak szép számmal olyan nők (a pontos számukat nem fogjuk megtudni a legközelebbi népszámlálásig), akik provokálják a velük egy hivatalban dolgozó Az Országos Idegenforgalmi Hivatal jelentése szerint 1980. első tíz hónapjában nyolc százalékkal kevesebb külföldi érkezett hazánkba, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A csökkenés elsősorban az átutazók és a rövid időre kirándulók körében jelentős, a turistaforgalom alig változott, sőt a turisták tartózkodási ideje három százalékkal meg is haladta az 1979. évit. A szocialista országokból érkezők mintegy 50 millió éjszakát töltöttek hazánkban, de ennek csak 13 százalékát kereskedelmi szálláshelyeken (szálloda, motel, kemping, fizetővendégszolgálat stb.) ezért is csökkentek a rubelelszámolású bevételeink két százalékkal. A tőkés országokból érkezők 17 százalékkal több időt töltöttek nálunk, mint tavaly, s a 10 milllió vendégéjszakából 3,7 milliót kereskedelmi szálláshe. Erről mindenki meggyőződhet, aki elolvassa Péchy Blankának, a Kazinczy-díj alapítójának harmadik, átdolgozott és bővített kiadásban megjelent könyvét. A rendkívül olvasmányos és gyakorlati útbaigazításokat is adó kiadvány arról tanúskodik, hogy a szerző alapos jártasságokkal rendelkezik a nyelvtörténetben, a nyelvtudományban, és anyanyelvűnknek régi elkötelezettje. Péchy Blanka azt vallja, hogy az élőbeszédnek legalább annyira kell törekednie az igényességre, a közlés tartalmának félre- érthetetlertségére, mint az írott szövegnek. Ám a Magvető Kiadó lektora mintha méltatlanul kevés figyelmet szentelt volna az írás helyességére. Csak így eshetett meg, hogy néhány helyesírási hiba disz- telenkedik a nyelvmüvelesre szánt könyvben. férfiakat, vagy azért, hogy karrierjüket előmozdítsák, vagy egyszerűen azért, mert unják a munkájukat: A hivatalnokok számára ma az a legtöbb eldöntendő kérdés, hogy ki zaklat kit. A válasz nyilvánvalóan attól függ, hogy kinek a szemszögén át nézzük a dolgot. Így látják például a nők íelszabadítási mozgalmának hívei: — Miss Samuels, ha befejezte a1 gépelést, legyen szíves, hozza fel ma»este az egészet a lakásomra. — Mát- megbeszéltem a fiúmmal, hogy együtt vacsorázunk. Mr. Schlitz. — Mondja le a randevút. Ha átnéztem a papírokat., akkor majd én főzök valyen. Részben ezzel magyarázható, hogy az idegenforgalmi bevételeink 13 százalékkal magasabbak az elmúlt évinél (tőkés bevételek 28 százalékkal), s az , Néhányat mindjárt felsorolnék: „Toldi Ferenc Az új magyar orthológia című értekezésében kemény vádat mond ki.” (84. I.) Mindenki tudja, hogy Toldy Ferenc nem rokona Toldi Miklósnak, a nagy erejű mondabeli hősnek, ezért nevét y-nal írjuk. A 95. lapon Kodályt idézi a szerző. Így: „Végigjárhatjuk , a tizenhat iskolát a nélkül, hogy valaha figyelmeztetnének a hibás kiejtésre, s megmutatnák a. jót.” Az „a nélkül" mást jelent, mint az „anélkül". Jelen esetben az egybeírás lett volna helyes, mert nem a névutós szerkezet, hanem a hatórozószó szerepel az idézett mondatban. A 107. lapon az írásjel hibája szúr szemet. „Ne sokallják őket.” — olvassuk a könyvben. Így írva kijelentő mondat, pedig a mondatban szereplő tiltószó és a felszólító módú igealak csorát kettőnknek, he, he, he. — Nem, nem és ezerszer is nem. Inkább meghalok, mint hogy igent mondjak. — Ezt megjegyzem magamnak, Miss Samuels, emlékezni fogok rá, amikor majd kiállítom a minősítését. Tudja, hogy a jövő hónapban elbocsátások lesznek? — Ó, kérem, Mr, Schlitz, ne adjon nekem rossz mi" nősítést, Egyedül tartom el az anyámat, és ha elvesztem az állásomat, akkor nem tudjuk kifizetni a jelzálogkölcsönt az öröklakásunkra, és kihajítanak bennünket az utcára. — A döntés nem Jőlem függ, hanem magától. Akkor mondjuk, hogy nyolc órakor, nálam? — ön nem ad nekem választási lehetőséget. Ó, anyám, kérlek bocsáss meg. Érted teszem, amit teszek. O Az alant következő verzió az, ahogyan a hivatalban dolgozó férfiak látják a dolgot. — Mr. Schlitz, nem hiszem. hogy öt órára be ludnám fejezni a gépelni- valót, amit ideadott, Megfelel önnek, ha felhívom telefonon, amikor elkészültem, és ön feljön az anyagért a lakásomra? — Miss Samuels, legyen szíves, ne támaszkodjon az íróasztalomra abban a fel- slicceit szoknyában. Ez így nagyon megzavarja a kedélyeket. — Ó, sajnálom, de hát ez a szoknya nagyon kényelmes ilyen meleg időben. Ha óhajtja, akkor hazafelé menet veszek néhány üveg bort is, hogy ott nálam teljes kényelemben idegenforgalmi aktívum? a rubelelszámolásban elérte a hárommilliárd forintot, a nem rubelelszámolásnál pedig az 1,6 milliárd forintot, — TERRA — a felszólító mondatra utat Egy névetimológiai tévedés iß előfordul a könyvben. A 23. lapon olvassuk: „Attila Hörbiger nem véletle- lenül' kapja ősmagyar keresztnevét, Magyarországon született.” Tudjuk, hogy az Attila név nem magyar eredetű, Kálmán Béla az „atya”, „atyus- ka” jelentésű gót szóból származtatja. Noha a néveredet pontosan nincs tisztázva, ősmagyar névről szó sincs. Legfeljebb arról, hogy egy időben a magyarkodás divatos névadási szokásaként gyakran kapták fiaink a romantika korában magyarnak vélt nevet. Keresztnevük az ösmagya- roknak egyébként sem lehetett, lévén ugyanis pogá- nyok. Dóra Zoltán tanulmányozhassa a jelen* test. — Nem hiszem, hogy a feleségemnek tetszene az ötlet. — EJíiye, ejnye, Mr, Schlitz. Önnek is joga van a maga kapuzárás előtti kis pánikjához, mint mindenki másnak. — Az ajánlat nagyon vonzó, de nem hiszem, hogy egy férfinak szabad személyes kapcsolatba lépnie a saját hivataléban dolgozó hölgyek egyikével. — Ez mér a maga dolga. Én majd megmondom a főnöknek, hogy a jelentés nem lesz kész holnapra, és az ügyfélnek várakoznia kell. Egyébként széltében- hoBszában beszélik, hogy a jövő héten gurulni fognak a fejek a cégnél. Remélem a magáé nem lesz közöttük. Maga átkozottul rendes fickó. — Rendben van, Miss Samuels, fölmegyek önhöz, de fél tizenkettőre otthon kell lennem. A feleségem fél egyedül nézni a Johnny Carson-show-t. O A hivatalokban folyó szexuális , zaklatást illetően az igazság valahol a két verzió között helyezkedhet el, ekképpen: — Miss Samuels. — Szólítson Lindának. — Szokott ön ezzehazzal lefeküdni? — Micsoda szörnyű kérdés? Miért kérdezi? — Semmi okom rá, csak úgy kiszaladt a belőlem. — Nos. a válasz az, hogy nem szoktam. — Felejtse el, hogy szóba hoztam. Akkor hál hoz- zálátunk a munkához’. — Oké. Pénteken este szabad vagyok. Fordította: ZiMi Judit Beszélni nehéz, írni se könnyű Csökkenő saeamw látogató
