Népújság, 1980. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1980-12-20 / 298. szám
» te k mfiTouc ojrájáeói— A tűzvéífe tfsmr tanácskoztak ______I S zünidei program Hatvanban Kisiparosok továbbképzése A fokozódó népgazdasági elvárások, az új szakmai módszerek megismerteté" se szükségessé teszi, hogy a kisiparban tevékenykedő szakemberek is fejlesszék szakmai tudásukat. Ennek megfelelően a KIOSZ megyei vezetőségének szerve" zésében a napokban rendezték a megyei építő kisiparosok szakmai továbbképzését. Megismerkedtek a megye településfejlesztési és kislakásépítési feladataival. melyek megvalósításában nagy feladat vár az építő kisiparosokra, kőművesekre, villany-, központi- fűtés- és gázszerelőkre. Foglalkoztak továbbá a legidőszerűbb szakmai kérdésekkel, valamint előadásokat hallgattak meg a várható kisgép- és építőanyag- ellátásról. Délután csoportos foglalkozáson szakfilmeket néztek meg. A szakmai napok résztvevői az új ismeretek birtokában kívánnak a megrendelők szolgálatára állni. Varga Gyula Eger lóűzűká Doktor volt... Nagy teljesítmény volt annak idején, az 1936-os berlini olimpián valamelyik úszószámot is ' megnyerni. A japánok akkor nagy erőkkel vonultak fel és papírforma szerint kettő is volt köztük, akik közül valamelyiket biztosan elsőnek tippelték a százméteres gyorson a szakemberek. Akkor indult a mezőnyben egy magas, nyakigláb magyar fiú, szerényen, minden hírverés nélkül... Csík Ferenc volt, a csendes, szorgalmas orvostanhallgató, a budapesti egyetem orvostudományi karának diákja. Sokan drukkoltunk neki mi, diáktársai. Aztán, mint mondóm, szerényen ugrott, megtáltosodott és a mezőnyt maga mögött hagyva — a japánokat is jócskán — , olimpiai bajnok lett,.. Aztán szerényen, szorgalmasan, időben befejezte tanulmányait és 1939- ben már végzett orvos volt. Orvosi munkájában is lelkiismeretes, komoly kolléga... Rá emlékeztem, olvasván a Népszabadságban (80. okt. 10., 12. o,), hogy Keszthelyen Csík Ferenc sétányt avattak. Emléktáblájára Wladár Sándor, a moszkvai olimpiai bajnok helyezett el koszorút. Az emléktáblánál —, írja az úiság: „... Keszthely város .országgyűlési képviselője emlékezik a második világháború utolsó napjaiban elhunyt orvos- tanhallgató Csík Foren ere.” Szegény Ferkó (minekünk csak Ferkó volt mindig! akkor már régen nem volt orvostanhallgató... Már több éve orvosi hivatásának élt és — mondhatni — hivatásának teljesít»'? közben halt hősi ha- 'áu Sírfelirata Keszthelyen »71 ki is fejezi .. Az orvostanhallgató olimpiai bajnok örvösként halt hősi háláit a világháború utolsó naoiaiban. Ha nem így volna, akkor szegény Ferkó 13 évig járta volna az egyetemet (1932-től 44-ig)... Ennél 6 sokkal szorgalmasabb volt... Tisztelet emlékének ... 'Of. Szemes-Varga B.) Az elmúlt napokban a füzesabonyi járási hivatal, a járási tűzoltó parancsnoksággal közösen értékelte az elmúlt két év tűzvédelmi munkáját. Az értekezleten részt vettek a járás üzemeinek, vállalatainak és intézményeinek vezetői és tűzvédelmi! előadói ikS. A járási hivatal nevében dr. Orosz Miklós köszöntötte a megjelenteket, közöttük Hortobágyi Ferenc alezredest, a megyei tűzoltó-parancsnokság képviselőjét. Ezután Dénes Gábor tűzoltó őrnagy, járási parancsnok beszélt a jövő feladatairól. Elmondotta, hogy bár a tűzesetek száma az utóbbi két évben nem emelkedett, de- a keletkezett kár meghaladta a kétszázezer forintot. A tűzesetek jelentős része megelőzhető lett volna, ha a szabályokat betartják. A tűz okának keletkezésénél többnyire a technológiai előírások be nem tartása, a nyílt láng és a tüzelőberendezések szabálytalan használata, öngyulladás és villámcsapás játszott közre, A tüzet sikerült. idejében megfékezni, ami köszönhető az állami, Egyre több dolgozó megy nyugállományba az Eger— Máira vidéki Borgazdasági Kombinátnál is. A munkahelyi vezetés és a szocialista brigádok kedves hangulatú, kis ünnepség keretében búcsúztatják ilyenkor dolgozóikat. Visszaidézik a 20—30 évvel ezelőtti időszakot. Ebben az évben, a törzs-górdatag- ság aranygyűrűjét viselő szociaUstabrigád-veze- tők közül is tőben elköszönjek az aktív munkától. Bakk Károly, az egri szőlőgazdaság „Mathias*” brigádjának vezetője nyitotta meg a sort. Debrecenben a „Hajdúság” Lejöttek értem a hatodik emeletről, hogy menjek már föl, és ne csak a kellemes. örömteli perceket ecseteljem, hanem a gondokat is. Bizony nem volt szívderítő a látvány, ami fogadott. A szobában bokáig ért a víz., amely a tetőről folyt be. Három lakásban jártam ezután, ahol szintén edényekkel fogták fel a vizet, szedték le az átázott tapétákat. Az ott lakók elmondták, hogy ez az állapot már régóta okoz sók bosszúságot. Igaz,, kijöttek szakemberek, s megnyugtatták az öregeket, levállalati és önkéntes tűzoltóik szakszerű. hozzáértő munkájának. A járási tűzoltó parancsnok elmondta, hogy 1981. március 1-én lép hatályba az Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Ennek értelmében valamennyi vállalatnak felül kell vizsgálnia a kiadott tűzvédelmi utasításokat. Az idén 184 vállalati tűzvédelmi megbízott tett sikeres vizsgát, Az üzemek tű Zol tó- felszerel tsége jó. Gondot jelent azonban a tűzoltó készülékek, a, tűzcsapok előírásszerű ellenőrzése. Legjobb a tűzvédelmi helyzet az állami ipar területén, de jónak értékelhető a kereskedelemben is. A mezőgazdasági szövetkezetekben még nagyobb körültekintésre van szükség. A feladatokról szólva a járási parancsnok kérte a vállalatok vezetőit és tűzvédelmi előadóit. hogy fordítsanak nagyobb gondot a jövőben a tűzvédelmi .szakvizsgáztatásra, a megelőzésre, a felvilágosító propagandamunkára, Farkas Csaba Tófalu szocialista brigád vezetőjét 24 éves munkaviszony után búcsúztatta a kollektíva. Antal Lászlóné, a „Győzelem” szocialista brigád vezetője 26 évet dolgozott az erdőtelki szőlőgazdaságban. Az említettek „Kiváló dol- g ózó’ ’-kit un t e tés ben részesültek. munkatársaiktól pedig kedves ajándékokat kaptak. De rajtuk kívül búcsúzott több törzsgárd adolgozó is. Többségük azt ígérte, hogy ha szükség lesz rájuk, visszajönnek segíteni a munkában. Lukács András Eger gyenek türelemmel, majd kijavítják a hibákat, Ők türelmesek, de sajnos eddig még senki sem intézkedett! Ezek az emberek kevés nyugdíjból fizetik az igen magas rezsit, van éppen elég gondjuk az ilyen nem- kívánatos idegesség nélkül is. Reméljük, az eső okozta kár megszűnik, és a majd itt dolgozó emberek lelkiismeretes munkája pontot tesz egy türelemmel kivárt jogos panasz orvoslására. Beke Jánosné Eger A hatvani városi úttörőelnökség. a művelődési intézményekkel közösen, hasznos szünidei foglalkozásokat készít elő az általános iskolások részére. A cél az, hogy ki-ki a . televíziós programokon kívül, egyéniségének megfelelően megtalálja pihenését, szórakozását a városban. Az úttörőcsapatok az öt általános iskolában, Heréden és Boldogon klubfoglalkozásokat, daltanulást, asztalitenisz-versenyeket, szánkó- és gyalogtúrákat szerveznek. Ha hidegre fordul az idő, minden iskola korcsolyapályát létesít, s korcsolya versen veket is rendeznek. A 2. számú iskolában 30-án „Ti és mi” játékos elöszil- veszteri, 23—24-én az 5. száLapunk nemrégi számában „Vigyázat! Balesetveszély!” címmel cikk jelent meg B. S. aláírással. Levélírónk szerkesztőségünktől kért segítséget, hogy a Bródy Sándor utcában a lépcsők mellé kapaszkodó korlátokat szereljenek fel az illetékesek a biztonságosabb közlekedés érdekében. Zámbori Ferenc, az egri városi tanács osztályvezet ő főmérnöke a következőkről tájékoztatta szerkesztőségünket: a Bródy Sándor utcában a városfal felújítása miatt leszedték a lépcsők melletti korlátokat, melyeket ez év október végén a mélyépítő üzem újra mú iskolában „Miénk a sportcsarnok” címmel sport- vetélkedőt tartanak. Ha az idő is engedi, a Lenin Termelőszövetkezet KlSZ-szervezete 29—31-én a Mátrában sítanfolyamra várjá a pajtásokat. A városi művelődési központ délelőttönként rajzolásra, festésre, gyurmázósra, játékos vetélkedőre, filmvetítésre. és 'lemezhallpatásra hívja a gyerekeket. Az Ady Endre városi gyermekkönyvtár a szünidőben is szívesen látja a fiatalokat. Így 22-én a kisdobosoknak a fenyöfadíszek készítéséhez adnak ötleteket. Ködmön Ferenc Hatvan felszerelt. Érthetetlen módon azonban néhány hét múlva a korlátokat lehajlítgatták, letörték eddig ismeretlen emberek. Ezzel nemcsak nép- gazdasági kárt okoztak, hanem megfosztották az arra rászorulókat, öregeket, mozgássérülteket a biztonságos közlekedéstől. A védőkorlátokat ezért újra le kellett szerelni, és most egy erősebb korlát készítésén dolgozik az ■üzem. Ezeket még az év végéig felszerelik abban a reményben, hogy jobban ellenállnak majd az erejükkel nem bíró, felelőtlen rongá- lóknak... Mai műsorok Kossuth rádió 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 4X4 játék. Vezeti Szilágyi György. 10.05 Gordonka és zongora-fel vételek. 11.07 Örömök kertjeiben. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyarán szólva .. . 12.45 Sebestyén András vokális műveiből. 13.00 Brahms: I. szimfónia. 13.50 Kihaló mesterségek. 14.00 Énekszóval, muzsikával. 14.30 A népgazdasági terv és a mezőgazdaság. 15.05 Üj zenei újság. 16.00 168 ÓRA. 17.30 Opera-művész- lemezek. 18.15 Hol volt, hol nem volt. .. 18.25 Mai könyvajánlatunk. 18.40 Sporthírek. 18.45 Világszínház. Vihar. 20.05 Az Állami Népi Együttes műsorából. 21.01 Örökzöld oalla- mok. 22.10 Sporthírek. 22.15 Esti hangverseny. 23.15 Elégia a sirályról. 23.28 Szabó Ferenc: Lúdas Matyi Petőfi rádió 8.05 Mézeskalács. 8.55 Ritmus. 9.25 Orvosi tanácsok — a lisztbetegségekről. 9.30 Hogy tetszik lenni? 10.33 Válaszolunk hallgatóinknak. 10.48 450 évvel ezelőtt született Jan Kochanowski ‘ lengyel költő. 11.08 Népszerű fúvósátiratok. 11.40' Fiataloknak! 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Péter kirándul (Gyermekversek zenével). 14,00 Körkapcsolás bajnoki labdarúgó- mérkőzésekről. 15.00 A koldusdiák. (Operett). 15.39 Kísérlet New Lanarkban (Rádiójáték). 16.33 Közvetítés bajnoki labdarúgómérkőzésekről. 16.50 Pophullám. 17.42 Vissza az emberek közé (Novella). 18.33 Fenntartott hely. 19.10 A Locomotív GT együttes albumából. 19.40 Lehár operettjeiből. 20.33 Sporthírek. 20.38 A Magyar Rádió Karinthy színpada. 21.35 Népi zene. 22.00 Ismert együttesek felvételeiből. 23.10 Slágermúzeum. Tű R.00 Tévétorna: 8.05 Iskolatévé. 9.05 Hipp-hopp . .. Óvodások műsora. 9.35 Agg Angyal visszatér (AngoK filmsorozat, ism.) 10.25 Ke<j resztkérdés. Fejtörőjáték* 10.55 Izvesztyija Kupa. Finnország—Csehszlovákia jégkorongmérkőzés. 13.1M Egészségünkért. 14.25 AJ négy páncélos és a kutya.* (Lengyel filmsorozat). 15.25> Főzőcske, de okosan. 18.00 TTT-röplabdakupa. Leánydöntő. 17.30 Falujárás. A műsor hat év legemlékezetesebb lírai riportjait gyűjti csokorba: Falusi fiatalok — Magvetők — Kertről kertre — Mesterek, I művészek — Tájak és emberek — Cinkemese. 18.10 Magyar tájak. A Körösök vidéke. 18.55 Egymillió fontos hangjegy. Komár László műsora. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. A kéményseprő, a pék és a manó. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Vers — mindenkinek. Ady Endre: Nézz drágám kincseimre. 20.05 Két balláb az ezredben — avagy: Hogyan járultam hozzá Hitler bukásához, (Angol filmvígjáték). Milligant, a jó kedélyű, mókás fiút a világ j dolgainál sokkal inkább érdeklik a lányok, valamint a trombitája. A háború kitörése után érkező behívót és a katonaélet viszonttag- ságait is megpróbálja viccesen felfogni — amíg teheti... 21.45 Operett, óh! 22.20 Tv-híradó 3. 22.30 Utcalányok (Amerikai film). 2. Műsor 18.15 Vakáción a Mézga- család. 16.40 Küszöbök. (Dók. film). 17.20 Izvesztyija Kupa. Szovjetunió— Svédország jégkorongmérkőzés. 19.30 Tv-híradó. 20.00 • Ikebana. (Riport-dokumen- tumfilm). 20.20 Zorán az Erkel Színházban. 21.15 Tv-híradó 2, 21.35 Én, a 1 néger (Francia feliratos I film). VISSZHANG Meddig lesz így? Mutasd meg a kezed Mutasd meg a kezed — és megmondom, ki vagy. A csalhatatlan módszer a következő: jól meg kell figyelni a fiatal nők jobb mutató, és hüvelykujjait. Ha itt börkeményedést ,látunk, biztosak lehetünk, hogy az illető édesanya, és elsős, illetve másodikos gyermeke van. Ha a börmegvastagodás erősebb, úgy több gyermeket is „jósolhatunk", Ezzel a módszerrel csak akkor nem érünk el sikert, ha olyannak vizsgáljuk a kezét, akinek ceruzafaragó gépe van, vagy abban a szerencsés helyzetben van, hogy gyermekei atyja faragja a naponta kitöredezett hegyű töménytelen ceruzát a másnapi tanítási órákra. Huppan Béláné, Eger Gond is akad a nyugdíjasházban önkéntelenül is a régi rendszer jutott eszembe, amikor a Népújság nemrégi számában a „Mezőgazdasági diploma női kézben" című cikket olvastam. Emlékszem, amikor például a vasárnapi napszámfizetésnél nem azt nézték, hogy ki, mennyit dolgozott, hanem csak azt, hogy kinek hány napja volt bejegyezve. Aztán határozták el, hogy mennyi a napszám. Férfiaknak 1 pengő, nőknek 50 fillér, gyerekeknek 30 fillér. A munkaidő napkeltétől napnyugtáig tartott. Azt már senki sem nézte, hogy voltak olyan munkák — mint a répaegyelés, szőlőkötözés stb. —, amelyeknél a nők sokkal többet tudtak elvégezni ugyanannyi idő alatt, mint a férfiak, mégis csak fele napszámot kaptak. De ez több mint negyven évvel ezelőtt volt. Természetes tehát, hogy a cikkben szerepeltek bizony kissé meglepik az olvasót. „— Az elődöm férfi volt 5600-ért, és én mast 2800-ért csinálom ugyanazt. ... És az elődömnek soha sem mondták, ha vendég jött, hogy jöjjön be töltögetni a poharakba ...” Mindezt egy mezőgazdasági diplomával rendelkező nő jelentette ki, egy hozzá intézett kérdés kapcsán. Hát legyünk őszinték: szükséges ehhez kommentárt fűzni? Sajnos ez nagyon ha.senlít a letűnt földesúri világhoz, hogy például egy részes aratóbandában a férfi egész részt kapott — még akkor is, hogyha mondjuk mindössze 150 cm magas és negyven kiló volt —, míg a nő csak „félrészes” volt, mégha kétszer akkorára nőtt is, mint sok férfi, mert „csak” nőnek született. Ezt a rossz régi szemléletet úgy tűnik, sok helyen még mindig nem felejtették el? Miért nézzük mi többnek magunkat a nőknél, kedves férfitársak? Egy másik diplomás nő így nyilatkozott: „A leendő munkahelyen a fizetés is, a beosztás is jónak ígérkezett. De felháborító volt, hogy végül is nekem szegezték a kérdést: akar még szülni?” *■ Szerintem ez már egyenesen megbotránkoztató kérdés. Vajon az, aki ilyen kérdést feltett, ugyan mit szólna akkor, hogyha a saját feleségével beszélne valaki ilyen módon ? Akármilyen oldalról nézzük is ezt a kérdést, azért mégis furcsa és érthetetlen, hogy évtizedek óta beszélünk a női egyenjogúságról, mégis némely helyeken ugyanott tartunk, mint valamikor a „félrészes” világban. Félünk a nőktől. Helyesebben a női munkaerőktől. Főleg azért, mert szülnek. De hát az baj? Nem lehet a kettőt, a szülést és a munkát valahogy összehangolni? Mert így, ahogy most van '•alahogy nem jól van. Dávid József Gyöngyös Nyugdíjasok búcsúztatása VÁLASZOL AZ ILLETÉKES A korlátokat letörték I A é á i
