Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-13 / 266. szám

Teljesítik cíz V. öteves tervüket Szövetkezetek a lakosságért, a jobb ellátásért Heves megye fogyasztási, lakás- és takarékszövetkeze­tei év végéig teljesítik V. ötéves tervüket. Mindhárom szövetkezeti ágazatban az volt a cél. hogy a középtávú terv" feladatainak megtartá­sa mellett minél jobban al­kalmazkodjanak az új köz- gazdasági környezethez. A fogyasztási szövetkezetek ke­reskedelmi tevékenységében a népgazdasági elvárásoknak megfelelően a kiegyensúlyo­zott élelmiszer- és iparcikk­ellátás áll a középpontban. Igyekeztek a változó keres- . leihez igazítani a kínálatot és az áruösszetételt. Jobb irányítás és szervezettség Az élmúlt években javult a szövetkezetek közötti együttműködés, főleg az áru- beszerzésben és a piackuta­tásban. Javult a szerződéses fegyelem és tudatosabb ár­politikát. illetve költséggaz­dálkodást valósítottak meg! 1976 óta Heves megye keres­kedelmi forgalmának csak­nem felét a fogyasztási szö­vetkezetek biztosítják. Az V. ötéves terv első évé­ben az egyesülésekkel a ko­rábbi huszonháromról, tizen­kettőre csökkent a fogyász- 'tási szövetkezetek száma He­ves "megyében. Az egri áfész egyesült a bélapátfalvi, a verpeléti és az egr.i Nektár szövetkezettel. A füzesabonyi áfész a poroszlóival és a szi- halmival. A hatvani áfész a hortival. a csánviv’ul és az ecsédivel. A GYÖNGYSZÖV a vámosgvörkivel, a1 , hevesi pedig a kömlőivel, a tisza- náriaival és a kisköreivel. Az ésszerű egyesülésekkel sokat javult a fogyasztási szövetke­zetek irányítása, vezetése és szervezettsége: Az új köz- gazdasági követelmények kö­zött a gazdaságosságot, a ha­tékonyság fokozását, az esz­közökkel, az élőmunkával és az energiával való takarékos .gazdálkodást helyezték elő­térbe ! Ennek megfelelően öt év alatt négyszázmilliós fejlesz­tést valósítottak meg a ke­reskedelem, a vendéglátás és a szolgáltatás korszerűsítésé­re. Tarnaleleszen, Párádon, Recsk-bányatelepen, Egm- baktán. Poroszlón, Egerben, a Szovjet Hadsereg és Rózsa Károly utcában, Besenyőtel­ken, Kompolton, Karácson- don, Hevesen, Tarnamérán, Domoszlón, Gyöngyösön, a Kálvária-parton, Hatvanban, az új lakótelepen és Selypen ABC-áruhúzakat nyitottak. Emellett ebben az ötéves tervben épült fel a mátrafü- redi Avar Szálló is szövet­kezeti irányítással. Több ven­déglátóipari egységet felújí­tottak, illetve korszerűsítet­tek a megyében. Nyolcvanmillió ipari tevékenységre Megyénk fogyasztási szö­vetkezetei a hetvenes évek második felében korszerűsí­tették termelési szerkezetü­ket és "jelentős eredményeket értek el az élelmiszeripari tevékenység fejlesztésében. Elkészült a GYÖNGYSZÖV Pattinka sósrúdgyártó üzeme, ai hatvani áfész húsüzeme, a füzesabonyi és az egri áfész közösen átvette a sarudi hús­üzem működtetését, bővítet­ték a hevesi és a poroszlói sütőüzemet. Ezek mellett újat építettek Füzesabonyban, Do­moszlón és Párádon is. Az ipari tevékenység fejlesztésé­re öt év alatt nyolcvanmillió forintot költöttek. Az elért- eredmények a szö­vetkezetek gazdálkodásában is jól lemérhetök. Az áfészek tervezett árbevételüket ugyanis év végéig várhatóan 5.2’ milliárdra teljesítik. Ezen belül különösen a bol^i kereskedelemmel, valamint az ipari tevékenységgel vár­ható többletbevétel. Lemara­dással számolnak viszont a * o ljí.*ó ifjan és a ter­ményre 1 vásárlásban. A kö­ae^Lávú terv készítésekor 178 millió forint nyereséget ter­veztek a fogyasztási szövet­kezetek. A közgazdasági sza­bályozórendszer változásá­val azonban ezt a feszített tervet várhatóan csak 135 millióra teljesítik! Mindezek ellenére is sokat javult az áfészek munkája. Csökken­tették a költségeket, javult a létszám- és bérgazdálkodá­suk. Az MSZMP Hevés me­gyei Bizottságának 1979. szeptemberi határozata nyo­mán munkaerő-gazdálkodási tervet készítettek. Intézked­tek a munkaerő-átcsoportosí­tásról, amit következetesen megvalósítanak. Segítik a kistermelést is Az elmúlt öt esztendőben jelentősen növekedett a fo­gyasztási szövetkezetek fel­vásárlása.. Mindez a háztáji és a kisgazdaságok támoga­tásának köszönhető, ami a hetvenes évek második felé­ben jelentősen fellendült. Különösen a primőrzöldség- termelési kedv növekedett Eger, Fiatvan, Heves és Tor­náméra környékén. Az áfé­szek évente csaknem ötvenezer gyümölcsfacsemetét, szőlő- oltványt, emellett vetőmag­vakat, műtrágyát és növény­védő szert, valamint, tápta­karmányt biztosítanak a kis­termelőknek. Énnek köszön­hető például, hogy öt év alatt 120 ezerről 625 ezer négyzetméterre növekedett a primörzöldség-termelő fólia-' felület a megye kisgazdasá- ságaiban. Még 1975-ben 789 vagon burgonyát, zöldséget és gyü­mölcsöt vásároltak fel az áfészek a kistermelőktől, ad­dig "1980 végére már 1590 vagonnal várható ez. Jelen­tősen növekedett a háztáji sertés, a méz és a nyúl át­vétele is. A kistermelés fel­lendülésével bővült a fo­gyasztási szövetkezetek ex­portja, így egyebek mellett 130 vagon,nyulat küldtek fő­leg Olaszországba és Fran­ciaországba. húsz vagon mé­zet Ausztriába és a fejlett tőkés országokba. A GYÖNGYSZÖV Áfész pedig az idén 46 ezer dollár értékű csomagolt sósrudat szállított a fejlődő országokba. Növekvő kölcsönök, több lakás Az V. ötéves tervben a megváltozott közgazdasági feliételek jelentősen befolyá­solták a Heves megyében levő 15 takarékszövetkezet működését, is. A leglényege­sebb változás a betétállo­mányokban volt, a korábbi növekedés ugyanis lelassult! Ennek ellenére 1975-höz ké­pest több mint hárommillió forjnttal növekszik a betét­állomány. A lakosság viszont több kölcsönigénnyel fordult a takarékszövetkezetekhez. Így öt év alatt a tervezettől csaknem öt százalékkal több hitelt adtak a községek'.Aá- kóinak. Kedvező volt a 19 megyei lakásépítő- és fenntartó szö­vetkezet tevékenysége ebben az ötéves tervben, melyek közül 12 lakásépítéssel ás foglalkozik. Összesen 4530 lakás fenntartásával foglal­koznak és három szövetkezet önálló ügyintézői apparátus­sal is rendelkezik. Az építő szövetkezetek munkája nyo- ' mán öt év alatt ezer otthon­nal gyarapodott a szövetkeze­ti lakások száma, ami vala­mivel több, mint amennyit terveztek! Heves megye szövetkezetei tehát mind a három ágazat­ban jelentős sikereket értek el az ötödik ötéves tervben. Most a -jövő évi, illetve a hatodik ötéves tervet készí­tik. Az MSZMP XII. kong­resszusának határozata alap­ján. amely kimondja, hogy: ..Szövetkezetpolitikánkat folytatva a jövőben is arra törekszünk, hogy a fogyasz­tási, értékesítő, lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek — a népgazdaság és társadalmi célokkal összhangban — eredményesen szolgálják tag- ■ ságuk érdekeit, javítsák ter­melésük gazdaságosságát, szolgáltatásaik minősegét, kulturáltságát...” — dolgoz­zák ki középtávú tervüket. Heves megye fogyasztási szö­vetkezetei továbbra is • leg­főbb céljuknak a kiegyensú­lyozott áruellátást tartják a településeken. A VI. ötéves tervre készülve A szigorodó közgazdasági környezetben rugalmasabb árpolitikát folytának majd. A nagykereskedelmi és. a szállító partnerekkel való kapcsolatban nagyobb jelen­tőséget tulajdonítanak az ár­alkunak és javítani akarják a szállítási feltételeket. A következő öt esztendőbe^ ke­vesebb fejlesztésre nyílik le­hetőségük, ezen belül mégis elsődleges marad az újabb ABC-áruházak építése a jobb áruellátás érdekében. To­vábbfejlesztik az élelmiszer- ipari és a felvásárló tevé­kenységet is. A gazdálkodás­ban a hatékonyság növelését, a jobb üzem- és munkaszer­vezési , módok elterjesztését tűzték célul. A takarékszövetkezetek feladata lesz 1981—1985 kö­zött, hogy támogassák a me­zőgazdasági kistermelés to­vábbi fejlesztését. Igyekez­nek bővíteni az egyéb pénz­ügyi szolgáltatások körét, el­mélyítve kapcsolataikat az áfészekkel, a vállalatokkal és a termelőszövetkezetekkel. A VI. ötéves tervben kevesebb szövetkezeti lakás épül, miu­tán a telepszerű, több szintes otthonok száma csökken. He­lyette inkább, az egyedi, több szintes építkezést szor­galmazzák. melybe a lakás- szövetkezetek is igyekeznek bekapcsolódni. Szervezettebb, körültekin­tőbb. munkára készülnek fel tehát Heves megye szövetke­zetei a nyolcvanas évtizedre, fő céljuk azonban továbbra-is a lakosság támogatása, és ki­egyensúlyozott áruellátása lesz. Mentusz Károly A martfűt Növényolajgyár üzemi épületei (MTI fotó’— Cser István lelv. — KS) A Minísiiertanács tárgyalta Az ifjúsági parlamentek megrendezéséről pénzeszközök .ifjúságpoliti­A munkahelyi demokrácia sajátos ifjúsági fórumát — az ifjúsági parlamenteket — eddig három alkalommal, 1974-ben, 1976—77-ben és 1978-ban hívták össze. A kormány szerdai ülésén mó­dosította az ifjúsági parla­mentek megrendezését sza­bályozó minisztertanácsi ha­tározatot, amely eddig a fiatalok országos párbeszé­dének kétévenkénti összehí­vását írta elő. A jövőben a középtáVú tervidőszakhoz Igazodva, 5 éven belül két alkalommal lesznek ifjúsági parlamentek: egy ízben munkahelyiek, iskolaiak, egy ízben pedig felmenő rend­szerű tanácskozások. Az ifjúság hatalmas töme­geit, legutóbb egymillió­négyszázezer fiatalt ■ meg­mozgató ifjúsági parlamen­tek „napirendjében"’ is lesz változás. Eddig a tanácsko­zások legfőbb feladata az ifjúsági törvény végrehajtá­sának ellenőrzése, az ered­ményekről szóló számvetés megvitatása, az új intézke­dési tervek elfogadása, va­lamint a vállalati-intézményi kai célú felhasznalasaval foglalkozó' állásfoglalás volt. A jövőben viszont e pénz­eszközök felhasználásának csupán az elveivel, a főbb területeivel foglalkoznak a parlamentek, a konkrét éves tervezésben pedig a KISZ és a szakszervezet gyakorol­ja majd az égyetértési jo­got. A Minisztertanács úgy ha­tározott. hogy a soron követ- .kező, felmenő rendszerű if­júsági parlamenteket 1981 szeptemberétől 1982 ápri­lisának végéig kell megtar­tani. Ezek részletes felada­tairól az Állami Ifjúsági Bi­zottság később hoz határo­zatot. Az új szabályozás kap­csán az ÁIB-nek a Minisz­tertanács határozatával egy­idejűleg kiadott irányelve néhány átmeneti intézkedést is tartalmaz. Mivel az ifjú­sági törvény helyi végrehaj­tásáról szóló, az 1978. évi parlamenteken jóváhagyott, kétéves intézkedési tervek hatálya ez év végén lejár, a munkahelyek, az oktatási intézmények vezetői — a KISZ és a szakszervezet he­lyi szerveinek egyetértésé­vel — 3 tervek hatályát meghosszabbítják 1981 őszé­ig, a következő parlamen­tekig. Szükség szerint a ter­veket ki kell egészíteni azok­kal az időközben felmerült javaslatokkal, amelyek a következő parlamentekig ér­demben megoldhatók. Az if­júságpolitikai célú pénzesz­közök felhasználásának 1981. évi tervéröl a gazdasági, az Intézményi vezetés a KISZ- szel és a szakszervezettel egyetértésben, dönt. Amennyiben lényeges if­júságpolitikai szempont . in­dokolja, a fiatalok többségé­nek kezdeményezésére. az illetékes KISZ- es szakszer­vezeti szervek javaslatára bármikor — így akár ez év végén is — rendkívüli if­júsági parlamentet kell ösz- szehívni a munkahelyeken vagy az oktatási intézmé­nyekben. 1 (MTI) Karbantartó-karbantartás szervezési módszerek az öntödében A gépipari termelésnek talán legfontosabb kísérője a tervszerű megelőző karban­tartás, azaz a tmk, tevékeny­sége. Üzemeink általában a termelőlétszám tíz százalé­kát foglalkoztatják ezekben a munkakörökben, és a ter­melési érték <egytizede is erre fordítódik. Ezek önma­gukban is jelentős számok. Pedig nagyságrenddel kiseb­bek, mint a rajtuk múló ér­tékalkotó folyamat jellem­ző számai! Mégsem övezi el­ismerés a tmk-sok munká­ját. ..Lógósok”, akik el sem tudnák viselni a termelő- munka szigorú kötöttségeit — mondják —, holott szak­mai ismeretekben, egyes sa­játos adottságokban, áldozat- készségben ez a munka is kemény követelményeket támaszt. Az öntödei Vállalat egri gyáregysége ezért lehet pél­da: a legnehezebben szer­vezhető tevékenységben ju­tottak eredményre. * Halmozódó feladatok Nagy volt persze a „ki­hívás” is. Mert ha az önt- vénygyártás gépei nem is túl bonyolultak, viszont igény- bevételük sokszorosa az egyéb gépekének. A homok koptató hatása, a rázóaszta­lok hamar tönkreteszik a legkeményebb alkatrészeket is. Ráadásul régi és tartalék nélkül tervezett gépekről van szó. Kimondva ugyan, nem is volt régen az 1968-as utol­só nagy rekonstrukció, ám az 1963-ban elkészült tervek csak az akkor már létező konstrukciókat vehették fi­gyelembe. A szokásos 10 év —r ameddig a gyártómű kö­teles tartalékaikat részekről gondoskodni — is eltelt már. Évekkel ezelőtt megszűnt a márkaszerviz is: — nem jár­nak már Egerbe az NDK szere­lői. akik nemcsak alkatré­szekkel. de tanácsokkal, sőt rajzokkal (!) is ellátták a karbantartókat. Az üzem tehát magára maradt a feladatokkal, mi­közben termelési kötelezett­ségei is nőttek. Egy ^műszak­ról kettőre emelkedett a műtzakszám. ma pedig már vannak éjiel-nappal működő üzemrészek is. Mindezzel csökkent a karbantartási feladatokra fordítható idő — miközben meggyorsult az elöregedő gépek elhasználó­dása. Egyre több lett a. meg­hibásodás. és két-három éve nyilvánvalóvá vált, hogy ilyen körülményeit között még a szinten tartás sem megoldott. A megoldást két irányban keresték az Öntödei Válla­latnál. A tíz gyáregység kö­zött megosztott tmk-profi- lok kialakításában, és az egyes ' gyáregységek saját karbantartó szervezetének átformálásában. Irányzatváltásról van szó mindkét esetben. Egy tíz egységből összeépülő szer­vezetben mór van lehetőség arra, hogy egy-egy részterü­let külön gazdára leljen. Így hozták létre a törzsrak- tárat, ahol a viszonylag ki­sebb készlet is nagyobb al­katrészválasztékot jelent — és élő, jól szervezett kapcso­latot a részegységet impor­táló NIKEX-szel. De a min­denütt működő targoncák felújítására is elegendő egy központi műhelyt berendez­ni. Egyszerűbb, hatásosabb. Mindezek az intézkedések egy egész sor egyéb kezde­ményezést is elindítottak. Megkezdődhetett például a külföldi alkatrészek felváltá­sa megfelelő magyar gyárt­mányokkal. összehangolt érdekek Mindeddig a megváltozott feladatokról volt szó; pedig az irányváltásnak ez csak a felét jelenti. Hiszen ahhoz, hogy a magas színvona­lú fenntartás éS a gyors hi­baelhárítás „automatikusan” menjen, a belső struktúrát is át kellett formálni. Ennek egyik eleme a ter­vezési metódus átalakítása volt. Eddig ugyanis az álló­eszköz-fenntartást nem a műszaki szükségszerűség, ha­nem a pénzügyi terv írta elő. Ettől teljesen független volt a tmk saját karbantar­tási terve, ami viszont a tmk saját érdekeit foglalta össze... Kimaradt tehát a legfontosabb szempont: a termelő érdeke. Az új rendszerben a tmk és az üzemrészek vezetői kö­zösen rögzítik a feladatterv­ben. hogy melyik berende­zés felújításét mikorra idő­zítsék. Ez lehetőséget ad az előzetes alkatrészrendelésre éppúgy, mint a tmk-mun- kák előzetes összehangolásá­ra — emellett az öntöde mű­vezetői is előre tudják, hogy mikor melyik gépük esik ki átmenetileg á -termelésből. Kolumbusz tojása ... E féléves előtervezés tehát kettős garanciát ad a meg­valósulásra — legalábbis, ha az érdekeltségi rendszer is ehhez igazodik. Erről gonJ doskodik az új, rendkívül egyszerű prémiumrendszer. Minden szerelő azonos és- át nem csoportosítható, havi prémiumot kap. amely az egész tmk-tevékenység ered­ményétől függ. Ha teljesül a feladatterv havi előírása, és a váratlan meghibásodások miatti kieső idők a meghatá­rozott szint alatt maradnak, a prémium mindenkinek ki­fizethető. De ha egyetlen te­rület is elmarad a kitűzés­től, az még a vezetőket is kizárja a jutalomból. Ösztönöz ez a módszer a jó minőségre is: hiszen a „trehány” felújítás a későb­bi váratlan hibák miatt ki-1 eső időt növeli, tehát vissza­üt. Ugyanakkor például a lakatos is közvetlenül érde­kelt abban, hogy a villany- szerelők vagy az autószere­lők esetleges elmaradásánál segítsen — a pénze múlik rajta. A kiemelkedő egyéni munka sem marad díjazás nélkül: a hónap legjobb kar­bantartója 1500 forint külön jutalomban részesíthető. A lógósoknak bealkonyul: elő­fordult, hogy két igazolatlan távoliét után a munkatársak — akiknek pénze, többlet- munkája bánta a társ mu­lasztását — maguk, kérték a bűnös elbocsátását. El is küldték az illetőt — a többi „hajtós” azóta többet keres. Az élethez igazodva Mindezzel együtt sem ál­lítható, hogy az öntödében megtalálták az egyédül üd­vözítő, végleges és változtat­hatatlan megoldást a kar­bantartás . tervszerűségére,' megelőző jellegére. Hiszen ez a műszaki heteken is­mertetett rendszer a he­lyi sajátosságokhoz — pél­dául a kétműszakos munka­rendhez, a „minden szombat szabad” rendszerhez — il­leszkedik. Nem vehető ' át tehát közvetlenül bárhol. Nem is részleteztük minden alkotóját: a kieső idő egy­szerű nyilvántartási rendjét, a vezetők premizálását, a tervezés egyes lépéseit. Eze­ket a helyszínen tudhatja meg az. akit érdekel. Meg­győződésünk, hogy van, akit érdekelhet... Kőliidi Imre ití^kSSi0 1389. ttöveaiber i3„ csütörtöls

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom