Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-05 / 260. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Npflüjiän

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA

XXXI. évfolyam. 260. szám __ ARA: 1,20 FORINT 1980. november 5., szerda

NOVEMBER 7-E ALKALMÁBÓL

Kiváló mezőgazdászokat és kereskedőket tüntettek ki

Szerszámpazarlók

S

zerszámgyárunk mű-í .szaki igazgalóhe-j ! lyettese a közelmúltban } ! azt mondta, hogy hazánk- > } ban a szel'számfelhaszná- ! ? lás általában kétszer-há- i 5 romszor nagyobb, mint az í j iparilag fejlett államokban. } < Ennek oka szerinte az, ! ^ hogy a szerszámokat nem 5 \ rendeltetésüknek megi'e- } J lelőert használják, s így ez } < óhatatlanul idő- és anyag- > i pazarláshoz vezet.

\ E megállapítás nem ha- ! $ gyott nyugodni és a közeli S í építkezéseken dolgozó szak-!

I munkásokat is megkérdez-1 tem. mi a véleményük a ! szerszámokról. Elmond- ! ták. hogy a betont gyak- ! ran normál fúróval kell ! „megtámadni”, ami nem- ) csak gyors elhasználódása- !

Í

hoz vezet, hanem a munka ! elvégzését is nehézzé teszi. ! s az időráfordítás is sok- < szorosa annak, mintha ke- ? ményíapkas fúróval végez-j nek el a műveletet. Az) ado tt üzem anyagrak táró-> sát arról faggattam, hogy j

I

miért nem ad keménylap-1 kás fúrót a szakmunkások- } nak. A válasz: mert nincs ) raktáron, a vállalat nem > tudott ilyen fúrót olyan \ méretekben beszer'ezni. > mint amilj'et a dolgozok ? igényel tele. A gyártó céghez) fordultam információért, s hogy valóban nincs kellő > { kínálat ,e szerszámból?)

I Hosszú magyarázatuk vég- ! eredménye, hogy a hiány ! vraloban időről időre elő- 1 állhat ilyen szerszámból. !

Milyen a szerszámok mi- $ nósége? A munkások va-í lasza eleg tömören hang- ) \ zott: gyenge. A gyártó cég- ! < nél azt magyarázták, hogy 1 $ a hagyományos szerszá- j ! maik minősége ..normális” ! í és megfelel a hazai fel- í x használás feltételeinek.

1 A szerszámgyártó válla- )

{ lat a modern. íragy pontos- !

} ságú és jól exponáló szer- )

< számok fejlesztésére ossz- ) pontosítja energiáit, a ha-} > gyományoe szerszámok mi-)

5 nőségének javításában nem > < érdekelt, mert elsősorban ! }.az exportígéretek alapján}

Í

tudk hitelhez jutni, fejlesz- > tem. A vállalati készlet-j gazdálkodással foglalko- \ zók elmondták, hogy ko-}

I rabban a szerszámigényt; „vastagon” vették számításba. és így az ellátás , zökkenőit részben ki tud- j ták küszöbölni. Ezt a lehetőséget a nregszigorodott í készletgazdálkodási sza- ! bályok „megölik”. Ilyen! körülmények között az ol-}

I

< esőbb szerszám beszerzését j szorgalmazzák, mert így a > készletélték kisebb. !

A szerszámraktárban el- > mondták, hogy bizonyos ! szempontból nincs is szűk-! ség jó minőségű szerszá- <

!

mokra mert a dolgozók í úgyis „hazavágják” azokat.) Nagyon érdekelt, hogy mit S ért a raktáros a ..hazavág-; ják” kifejezésen. Elmondta,! hogy a szakmunkások nem ) gondozzák a szerszámokat,! és így az elhasználódás! gyors ütemű.

Az okok többnyire min- í denki által ismertek, sokak ! számára talán közhelynek! tűnnek. Ennek ellenére) ezek a problémák évről év-! re magasabb szinten újra- í termelőknek, s megkérdő- j jelezik a vállalatok által j kidolgozott takarékossági5 programok komolyságát. > W. I.

Bensőséges ünnepség színhelye volt kedden délután az egri megyeháza. Itt nyújtották át kiemelkedő és eredményes tevékenységükért a Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést a. megye, inezó- gazdaságáhán éfc kereskedelmében élenjáróknak. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter megbízásából e kitüntetést nyújtotta át dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese Kovács András andomaktályai erőgépvezetőnek, Kovács Kálmánná andomaktályai állat- tenyésztőnek, Fejes Pál bo- donyi építési brigádvezető, nek. Gaál László bátori főállattenyésztőnek, Kisbenedek György detki gépszerelőnek, Varga Ferencne detki szőlészeti dolgozónak, Vincze Vilmos detki szeszfőzde vezetőnek, Lukovszki László do- moszlói erőgép vezetőnek, Matyashazi József domoszlói szőleszagronómusnak, Tóth Kálmánná erdőtelki anyag- könyvelőnek, Rí6a Kálmán feldebrői szövetkezeti szeMég tart a csillagászati ősz, de a korán érkezett meteorológiai tél félbeszakította a munkát a megye mező- gazdasági üzemeiben. Leesett az első hó és leálltak a gépek a határban.

Az Egri Csillagok Tsz sző- lőskertjeiben hétfőn és kedden nem dolgoztak a szüre- telök. Eddig 75 százalékát sikerült leszedniük a szőlőnek. és hogy a még tőkén maradt 1300 tonna se vesz- szen kárba, itt jó idő esetén november 7-én. és 8-án is dolgoznak a tsz-tagok, Az Egri Csillagokban eddig a kukorica vetésterületének feléről, mintegy 190 hektárról sikerült betakarítani a termést. A tsz földjein folyik az őszi szántás, és már befejeztek az őszi búza vetését.

melyzefci vezetőnek. Bana Imre gyöngyösi mezőgazdasági gépszerelőnek. Kiss László gyöngyösi kőművesnek, Bencze Anna hatvani tari- főr-csoportvezetőnek, Kepes Lajos hatvani háztáji ága- zátvezetőnek, Ágoston Mihály honi -mezőgazdasági gépszerelőitek, Barócsi Sándor horti traktorosnak. Kovács Antal kiskörei főagro- nomusnak. Tolmács László kiskörei állattenyésztési dolgozónak, dr. Erki János nagy- rédei jogtanácsosnak, Lécz Imréné mátraballai főkönyvelőhelyettesnek, Bocsi József pétervásári szövetkezeti személyzeti vezetőnek, Sóti Imréné tarnamérai adminisztrátornak. Juhász Ferenc tarnamérai üzem technológusnak. Juhasz Imre tarnamérai erögépvezetönek, Gra- becz Istvánne tarnamérai kertészeti dolgozónak. Rab István tarnamérai állattenyésztőnek, Mezei Barnabás tarnamérai nóvenyvedő- szer-rak tárosnak, Gyulavári András tarnaörsi főagronó- musnak, Hadobás Györgyné verpeléti növénytermesztési

A szüret okoz gondot a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban is. Itt ezer tonna, a termés húsz százaléka vár leszedésre. A kellemetlen időjárás ellenére is dolgoznak, végzik a mélyszántást a gazdaságban az erőgépek. A domoszlóiak területén is földbe került mór az őszi búza és időben fejezték be a kukorica betakarítását is.

Hétfő délelőtt óta állnak a hevesi Rákóczi Tsz gépei. Itt 150 hektár kukoricát és 60 hektár cukorrépát kell még biztonságba helyezni. Az. őszi búza vetésterületén eddig 1250 hektáron sikerült befejezni a munkát és még 150 hektáron kell pótolni a lemaradást. Ha majd m tdoiáMfe engedi.

dolgozónak, Angyal János füzesabonyi állattenyésztési telepvezetőnek es Ferkó István ostorosi szövetkezeti műszaki főágazatvezetőnek.

A belkereskedelmi miniszter megbízásából a kereskedelem területén végzett átlagon felüli szakmai tevékeny, ségükért a Kivaló munkáért kitüntetést nyújtotta át a tegnapi ünnepségen B ágyi Imre, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője Kovács Lászlónénak, a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal főelőadójának, Hargitai Jánosnak, a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat személyzeti vezetőjének. E kitüntetésben részesült továbbá Kun Zoltánná, a Hexes megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruda. vezető-helyettese, Knapp Emil, a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat ellenőre, valamint Fiige- dy Tibor, a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat közgazdasági osztályvezető-helyettese.

Az újítómozgalom

mérlege

Az ország gazdasági mérlegében számottevő súllyal esik i * * * 5- méginkóbb eshetne — latba az újítómozgalom. az alkotó, jobb megoldásokon gondolkodó szakemberek igyekezete. A becslések szerint nekik — az ésszerűsítésre tett javaslatok eredményének — köszönhető a nemzeti jövedelem mintegy 2 százaléka — mondotta Pusztai Gyula, az Országos Találmányi Hivatal elnöke azon a sajtótájékoztatón. amelyet’ kedden a KNEB székházában tartottak.

Az Országos Találmányi Hivatal elemzése szerint a kétségtelenül jelentős eredmények mellett egyes ipari ágazatokban visszaesést jelez a statisztika.

KORÁN JÖTT A HÓ

Kényszerszünet a szüretben

Nyitnak az üzletek, költöznek a lakók

Schmidt Rezső látogatása Hatvanban

Kedden, Hatvanba látogatott Schmidt Rezső, a megyei párt-végrehaj tóbizottság tagja, az egri városi pártbizottság első titkára. Schmidt Rezsőt a városi pártszékházban Szokodi Ferenc első titkár, valamint Angeli József tanácselnök fogadta, áttekintést nyújtva az időszerű várospolitikai kérdésekről. Később, az építőipari beruházások helyzetével ösz- szefüggésben, bekapcsolódott az eszmecserébe Boldis Pál, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat főmérnöke is.

Tájékoztatása szerint a Horváth Mihály utcai D 1- es épület hiánypótlása megtörtént, az itt helyet kapott üzletek november 18-án nyitják kapuikat, továbbá rövidesen várható 48 OTP- lakás birtokbavétele. Elmondotta. hogy a D 2-es épület műszaki átadása szintén lezajlik december derekán, ami annyit jelent, hogy a benne lakáshoz jutók készülődhetnek a januári költözködésre.

Schmidt Rezső a délelőtti tanácskozás során egyéb pozitív információkat is szerzett Hatvanban. Jövő év első felében a Vas Gereben

utcában 80 bérlakás kivite. lezését kezdi meg az építőipar. továbbá ugyanott ABC- áruház épül. Megfelelő ütemben folyik a Tolbuhin utcai lakásprogram kivitelezése. Másfél millió forintot invesztáltak a Szabadság úti iskola tornacsarnokába, egymillió forintot pedig a Balassi utcai százszemélyes óvoda „emészt meg” a közeli időszakban. A megbeszélés résztvevői gondként könyvelhették el ugyanakkor az építőipar munkaerő- hiányát, s kívánalomként fogalmazódott meg, hogy a hatvani, a városban lakáshoz jutó szakmunkások elsősorban helyi építkezéseken dolgozzanak.

A város párt- és tanácsi vezetői elismeréssel szóltak Schmidt Rezsőnek az ipari szövetkezetek, az áfész, a takarékszövetkezet munkájáról, nyomatékosán kifejtették azonban a város kulturális és egészségügyi létesítményei terén mutatkozó hiányokat. A vendégek később üzemlátogatáson vettek részt a konzervgyárban, azt követően pedig megtekintették a Hatvani Galéria nyitva tartó kiállításait.

Aranykorona helyett -termőhelyi értékszám

Sajtótájékoztató az új földértékelési rendszerről

Több mint száz esztendeje, 1875-ben az Osztrák— Magyar Monarchiában kialakították a föld minőségének értékelésére az aranykorona-rendszert. Ez kifejezte a föld értékét, és az akkori közgazdasági viszonyoknak megfelelően a föld által megszerzett jöx'edelmet. Egy évszázad után is a földértékelés alapja hazánkban az aranykorona-rendszer amely meghatározza a mezőgazda- sági nagyüzemek földjeinek adóját. Az aranykorona- rendszer a mai korszerű gazdálkodásban nem fejezi ki hűen a földek valóságos értékét. Ezért az értékelést korszerűsíteni, a mai követelményekhez kívánják igazítani.

1981 januárjától hozzálátnak az új földértékelési rendszer előkészítéséhez és fokozatos bevezetéséhez. Erről tájékoztatta kedden délelőtt Budapesten a sajtó munkatársait Hoffer István, az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal elnöke. Rámutatott, hogy a 80-as évtizedben a mezőgazdasági termelés növekvő feladatok előtt áll, a rendelkezésre álló földterület azonban évről évre csökken, ezért kisebb területről nagyobb hozamokat kell elérni. A termőföld fokozott védelme tehát még inkább előtérbe kerül!

Hangsúlyozta, hogy az MSZMP központi Bizottságának 1978. március 15-i határozata alapjan. amely kimondja, hogy kiemelkedő társadalmi érdek fűződik a földnek, mint nemzeti kincsünknek hasznosítására és megóvására. Ennek szellemében a Minisztertanács tavaly, az Elnöki Tanács pedig most legutóbb, októbér 31-én törvényerejű rendeletet fogadott el az új földértékelési rendszer bevezetéséről.

Ennek lényege, hogy a földeket érő természeti tényezők együttes hatását veszi figyelembe. Tehát a talajpk termékenységét, a domborzati. vízrajza, éghajlati viszonyokat. Erre építi rá az adott közgazdasági tényezőket. Ezáltal lehetővé válik, hogy a termőföld olyan minősítést kapjon, amely valóban kifejezi reális értékét. Ennek megfelelően az országosan előforduló leggyengébb és a legjobb termékenységi! földek alapján egytől százig terjedő talaj- értékszámot adnak.Az új föld- értékelés 1981 januárjában kezdődik és 1985 végéig fejeződik be. Mindez csaknem nyolcmillió hektár mezőgazdasági, erdészeti művelésű földet érint. Ennek során 55 ezer mintatér helyszíni kijelölésére, feltárására és vizsgálatára, átlagosan 275 ezer talajminta részletes laboratóriumi vizsgálatára kerül sor a következő öt esztendőben. Az ország egész földterületére kiterjedő terepmunkákat a földhivatalok. így Hexes megyében a megyei földhivatal végzi el. A kapcsolódó laboratóriumi talajvizsgálatokat pedig a Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás látja el. A földértékelés új rendszerébe bevonják a lakosságot. az érintett mező- gazdasági nagyüzemeket, valamint a helyi tanácsok képviselőit is.

A jövő év márciusáig a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben külön kiadja az úgynevezett Földértékelési Szabályzatot. Ez egytől százig terjedő talajértékszámokat tartalmaz és része lesz azoknak a X’-áltoztatási lehetőségeknek is, amelyek alapján a domborzati, vízrajzi és éghajlati viszonyok kedvezőtlen hatása esetén a talaj- értékszámot csökkenteni kell* Mentusz Károly

Nemzetközi együttműködés a hulladék hasznosítására

Kedden a Duna Intercontinental’ szállóban megkezdődött a Nemzetközi Hulladékhasznosítási Szervezet (Bureau International de la Recuperation) konferenciája. Az 1948-ban megalakított szervezet 30 országból érkezett, s együttesen 430 tagszervezetet képviselő szakemberei most először tanácskoznak hazánkban a

termelés és fogyasztás során keletkező maradékok; hulladékok újrahasznosításának időszerű kérdéseiről.

A világ csaknem minden országában a figyelem középpontjába került a hulladékok sors%. Az ipari és háztartási maradék, szemét mennyisége évről ex«« Bőn vekszik.

A kitüntetett mezőgazdászok egy csoportja: Varga Ferencire, Kepe* Lajos, Hiba Kálmán

Angyal János es Lécz lmréné

(Fotó: Szántó György)