Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-05 / 260. szám
Kedd esti külpolitikai kommentárunk Koalíció — kis kérdőjelekkel A NYUGATNÉMET FŐVÁROSBAN a parlamenti pártok koalíciós tárgyalássorozata után összeült az új nemzetgyűlés, a Bundestag. A Német Szövetségi Köztársaság alkotmánya pontos „forgatókönyvet” tartalmaz a négyesztendönként tartott választást követő teendőkre. Eszerint október 26-án tartotta meg hagyományos záróülését a régi Bundestag, amelyben a jelenlegi kormánykoalíciónak még mindössze tizfönyi többsége volt. November 4-én ült össze az immár új összetételű parlament, ahol a képviselők száma eg.y- gyel több a korábbinál (496 helyett 497). a kormány- koalíció többsége pedig harmincöttel több a réginél: tíz helyett negyvenöt. Ez már nem egyszerűen működőképes többség, hanem olyan közeg, amelyben a kormányzat különösebb gond nélkül fogadtathatja el bel-. — és ami a világ számára a mostani helyzetben nagyon fontos — külpolitikai döntéseit. Ilyen értelemben a nyugatnémet választás eredménye jó hirt jelentett az egész világnak. Nem túlzás azt állítani, hogy a nemzetgyűlés új felállása a józanság erőinek diadala a hidegháborús irányzat felett. A DOLOG AZONBAN BONYOLULTABB, mint amilyennek első pillantásra tűnik. Igaz, Schmidték győzelme Straussék felett mind bel-, mind külpolitikai viszonylatban világos és pozitív előjelű. De a kormánykoalíció sikere szolgál bizonyos kérdőjelekkel is. A Genscher vezette szabaddemokraták (FDP) előretörése ugyanis jóval nagyobb, mint a Schmidt-vezette szociáldemokratáké. Az SPD parlamenti frakciója ugyan még így is mintegy a négyszerese az FDP-nek, a parlamenti matematika sajátos törvényei szerint a szabaddemokraták relatíve nagyobb térnyerése a jövőben mégis tükröződhet a kormány bel-, sőt külpolitikai döntéseiben. Nemcsak arról van szó, hogy az FDP — nagyobb súlyának megfelelően esetleg jobban érvényesítheti a maga. álláspontját, amely Schmidtével nem feltétlenül azonos. Lehet — és valószínűleg helyenként lesz — az új felállásnak egy olyan oldala, hogy a kancellár a maga pártjának balszárnyával szemben az eddiginél jobban hivatkozhat majd a partner megnövekedett súlyára. MINDEZ VALÓSZÍNŰLEG inkább hangsúlybeli, mint a lényeget érintő változásokhoz vezethet — jósolják a megfigyelők és úgy tűnik, igazuk van. A Bundestag ülésének előestéjén befejeződött SPD— FDP tárgyalás talán a vártnál keményebbnek bizonyult. de eredménye (tehát az, hogy a bonni vezetés a gazdasági gondokon bizonyos katonai faktorokra kiterjedő takarékossággal kíván segíteni) újra emlékeztet bennünket a választások lényegére. Arra, hogy Nyugat-Európa kulcsországában a viszonylagos józanság erői győztek. Harmat Endre Eredmény ma hajnalban Carter vagy Reagan ? Magyar idő szerint szerdán hajnalban várható az amerikai elnökválasztás eredménye. Képünkön: a republikánus Konald Reagan alelnökjelöltje, George Bush (jobbra) és Gerald Ford (balra) volt elnök társaságában (Népújság telefotó—AP—MTl—KS) WASHINGTON: Hétfőn éjfélkor, magyar idő szerint kedden reggel hat órakor megnyitották a szavazóhelyisegeket az Egyesült Államok-beli New Hampshire államban, amely a hagyományok szerint a huszonnégy órás elnökválasztási marathon első állomása. Becslések szerint a nap folyamán nyolcvanmillió amerikai választópolgár adja le szavazatát 51 amerikai államban, hogy megválassza az Egyesült Államok negyvenedik elnökét, vagy megerősítse hivata. Iában Jimmy Cartert. ■ ■ ■ Folytatódnak a harcok Tovább folytatódtak a harcok az iraki és iráni csapatok között. Képünkön: iraki katonák az iráni zászlót tépik szét egy elfoglalt harcállásban ■ f Ünnepelnek az „iszlám Több ezren, többségükben iráni diákok gyűltek össze kedd reggel Teheránban, az Egyesült Államok egykori nagykövetsége előtt. Az AFP jelentése szerint az amerikai foglyokat túszul ejtő „iszlám diákok" a nagykövetség területén nagyszabású „ünnepséget”. tartanak a nap folyamán. A nagygyűlést eredetileg az iráni hatóságok hirdették meg, hogy megemlékezzenek Khomeini aja- tollah száműzetésbe indulásának 17. évfordulójáról, a teheráni egyetemen 1978-ban lezajlott hírhedt vérfürdőről, valamint az amerikai „kémek" őrizetbe vételéről, vagyis az amerikai nagykövetség elleni ostromról. A TÜSZÜGY ESEMÉNYNAPTÁRA 1979. november 4.: Az iráni iszlám diákok Teheránban elfoglalják az amerikai nagykövetséget és foglyul ejtenek több mint hatvan ott dolgozó személyt. Váltságul a New Yorkban ápolt, bukott sah kiadatását követelik. Kijelentik, hogy Khomeini ajatollah hű követői, és az akcióra azért került sor, mert a forradalom „plyanok kezébe került, akik nem követik az imám útját”. A diákok becs- mérlik a Bazaroan-kormányt. Közük, hogy követeléseikről csak az Iráni Forradalmi Tanáccsal hajlandók tárgyalni. Az épületet a diákokat támogató forradalmi gárdisták és rendfenntartó erők veszik körül. A diákok újabb közleménye szerint a túszok foglyul ejtésével az Egyesült Államok Irán elleni bűnös tevékenységét is le akarják leplezni. November 14.: Carter elnök rendeletére az Egyesült Államok hatóságai és intézményei befagyasztják az iráni javakat, részben az Iránnal szembeni amerikai követelések fedezetéül. November 19—20., 22.: A nagykövetséget őrző diákok és iszlám gárdisták szabadon engednek 18 foglyot, 5 amerikai nőt és 8 néger férfit a diplomáciai személyzet tagjai közül, továbbá 5 nem amerikai alkalmazottat. December 4.: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a túszok szabadon bocsátását követeli. December 15.: A volt sah Panamába érkezik. A hágai Nemzetközi Bíróság elrendeli a túszok azonnali szabadon bocsátását. 1.950. január 28.: Hat, addig különféle nagy- követségen bujkáló amerikai diplomata megszokik Teheránból, kihasználva Kanada teheráni nagykövetségének bezárását. A fogva tartók megtorlással fenyegetőznek. Február 22.: Khomeini ajatollah elrendeli, hogy a túszok sorsáról a megválasztandó iráni parlament döntsön. Március 11.: A február 23-a óta Teheránban tevékenykedő ENSZ- vizsgálóbizottság dolgavé- gezetlenül távozik. Március 24.: A volt sah Panamából Egyiptomba utazik. Április 7.: Irán és az Egyesül Államok között megszakad a diplomáciai kapcsolat. Április 7.: Khomeini ajatollah elutasítja Baniszadr elnök javaslatát, - hogy a túszokat adják át az iráni hatóságoknak. Április 25.: Kudarcba fullad az amerikai légierő túszszabadítási kísérlete az iráni fővárostól 300 kilométerre délkeletre, a TabaS’ környéki sivatagban. A sorozatos balesetek következtében R amerikai katona veszti életét. Április 26.: A túszokat őrzőik elviszik a volt amerikai nagykövetségről; különböző iráni városokban rejtik eí őket. Május 24.: A hágai Nemzetközi Bíróság másodszor is elrendeli a túszok szabadon bocsátását. Július 10.: Egészségügyi okok miatt szabadon bocsátják Richard Queen amerikai alkonzult. 52 amerikai túsz marad Iránban. Július 27.: A volt sah meghal Egyiptomban. Augusztus 4.: Az iráni parlament elnöke bejelenti, hogy parlamenti bizottság alakul ,.az Amerikai túszok elleni eljárás előkészítésére’. Szeptember 1.: Az iráni parlament úgy vélekedik, hogy „a volt sah vagyonának visszaadása a válság megoldásához vezethet”. Szeptember 12.: Khomeini ajatollah csaknem egyéves hallgatás után megfogalmazza a túszok szabadon bocsátásának négy feltételét: a volt sah vagyonának visszaadása. az Egyesült Államok Irán bel- ügyeibe való be nem avatkozásának szavatolása, a zárolt iráni javak felszabadítása, az Iránnal szembeni amerikai követelésekről való lemondás. Szeptember IS.: Carter amerikai elnök kijelenti. hogy az Egyesült Államok ..soha nem kér bocsánatot” Irántól a túszok szabadon bocsátásáért cserébe. Október 16.: Muskie amerikai külügyminiszter jelzi, hogy az Egyesült Államok ismét szállíthatna fegyvereket is .Iránnak, ha a túszok kiszabadulnának. Teheránban cáfolják, hogy ez ügyben már meg is kezdődtek vol-< na a tárgyalások. Október 26., 30.: Az iráni parlament kétszer elhalasztja a döntőnek ígérkező vitát a túszügyről,1 November 2.: Az iráni parlament változtatás nélkül jóváhagyja á Khomeini-féle feltételeket. * túszok szabadon boesátá#Ae ra. Izzó hangulat Omonián Farró év előtt Görögország A „Plateia Omonia” Athén egyik központi tere. Innen indul ki a görög főváros néhány legelőkelőbb — és legdrágább — üzletutcája. Kicsit a párizsi Concorde térre emlékeztet. Sugárutak torkollnak bele. közepén elegáns szökőkút, körötte éjjelnappal nyüzsgő forgalom. Az utóbbi hetekben az Omonia — így hívják röviden a teret — nemegyszer volt forró jelenetek színhelye. Amióta hivatalosan bejelentették, hogy az ország visszatér a NATO katonai szervezetébe, itt, a város szívében heves tüntetéseket rendeztek. (A megmozdulások másik fő helyszíne a parlament környéke.) Jómagam egyszerű turistaként, nem pedig az események nyomon követésére kiküldött tudósítóként időztem a görög fővárosban. így figyeltem — délutáni csatangolá- som közben a történteket. Jelszavakat kiabáló, zászlókat. transzparenseket vivő csoport kanyargóit elő az egyik mellékutcából. Előttük. mögöttük röpcédulákat osztogató fiatalok. Magasba emelt öklök, harsogó hangszórók. Mi történt? — pró9),kmüs3& ’980. november S., szerda báltam megállítani a szembe jövő járókelőket. Riadókészültség — Visszaléptünk a NATO- ba. Épp itt volt az ideje — magyarázta egy jovális férfiú. Vegyészmérnök, 55—60 éves. — Védekeznünk kell mindenféle fenyegetés ellen. — A Nvugat-Európával való szorosabb együttműködésre valóban szükségünk van — mondja ellenvéleményét egy 45 körüli irodalom- tanár — csakhogy nem katonai keretben. A kommunistáknak igazuk van, amikor az Egyesült Államokhoz való túl szoros kapcsolat veszélyeire figyelmeztetnek. A tér hangulata percek alatt megváltozott. Csikorogva fékeztek az autók, a rendőrök kétségbeesett sípolással. integetéssel igyekeztek megakadályozni a dugó kialakulását. Nem léptek közbe, de készültségüket jelezte, hogy többfelé mentő- autó-riadóautó-rabszállító „triók” álltak az út szélén. Megpróbáltam beszélgető- társra lelni a menetben. Szerencsém volt. Kolléganőm, Artemisz Náku, a kommunista pártlap, a Ri- 7-oszpasztisz munkatársa tájékozott partnernek bizonyult. Rogers célt ért — Görögország 1974-ben kilépett az Atlanti Szövetség katonai szervezetéből, mert az nem tudta rávenni Törökországot arra, hogy vonuljon ki Ciprusról — mondja Artemisz. — A sziget körüli viszályhoz jött később az Égei-tenger ellenőrzésének, s a kontinentális talapzatban található olajkincs tulajdonjogának problémája. A brüsszeli NATO-központ hat éven át mindent megtett, hogy visszavigyen bennünket a katonai szervezetbe. Most Rogers tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka felváltva tárgyalt a görög kormánnyal és az új török katonai vezetőkkel. és célt ért. A megállapodás részleteit nem hozták nyilvánosságra. De 'már maga a döntés ténye elég ahhoz, hogy a kommunista párt harcra szólítson fel ellene. Persze nemcsak utcai tüntetéseken, hanem a törvényhozásban is — teszi hozzá Artemisz. Az utóbbi napok fejleményei azt mutatják, hogy a kommunisták és a többi ellenzéki erő tiltakozása eredménytelen maradt. Rallisz miniszterelnök, a kormányzópárt kényelmes többségére támaszkodva, a visszatéréshez megkapta a parlamenttől a jóváhagyást. A kormányfő azzal igyekezett kivédeni a támadásokat, hogy a „NATO kebelében javulhat Athén nemzetközi pozíciója", s utalt a megegyezés fejében megígért katonai és gazdasági segély dollármillióira. És Ciprus? A döntéssel különben elhárult az akadály a görög területeken — például Kréta szigetén — működő amerikai támaszpontok szerződéseinek megújítása elől. A kommunista képviselők hiába figyelmeztettek arra. hogy a kabinet lépése csorbítja az ország szuverenitását és a NATO déli szárnyának megerősítésével ronthatja az európai politikai légkört. Papandreu, a legnagyobb ellenzéki párt, a Pán- hellén Szocialista Mozgalom vezetője nyíltan kimondta: a kormány engedett a külső nyomásnak, annak ellenére, hogy a ciprusi kérdés ma éppoly megoldatlan, mint 1974-ben volt. Ez azt jelenti, hogy Athén gyakorlatilag beleegyezett a sziget kettéosztásába —- mutatott rá Papandreu, és népszavazás kiírását követelte. — Űgv tűnik — mondta Artemisz — Rallisz miniszterelnök erre nem hajlandó. Tiltakozásunk mégsem hiábavaló. A közvélemény felrázásával ugyanis központi kérdéssé akarjuk tenni a NATO-tagság ügy^t. 1981 választási év lesz Görögországban: a mostani tüntetéshullám láttán elképzelhető, hogy a belpolitikai szenvedélyeket felszító athéni lépés az ellenzéki erők előretöréséhez vezet. Szegő Gábor 4 „Ki a NATO-ból!”, „Ki az amerikaiakkal!” — olvasható az athéni tüntetők tábláin
