Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-01 / 257. szám
i Beruházási változások SIKER DEMJ ÉNBEN Egy olajmezö reneszánsza A demjéni olajmezö utolsó „cseppjeit” szívják, hízott szúnyogként az ilyen és hozzá hasonló szivattyúk tucatjai HOGY A BERUHÁZÁSOK miért voltak minden gazdasági periódus érzékeny pontjai — arra szinte tervidőszakonként más és más a magyarázat. Hol azért, mert a hirtelen beruházási láz miatt a vállalati túlköltekezés importhatásai igen nagy terhet róttak a költségvetésre; hol a stagnálás zátonyain vesztegeltek a legértékesebb fejlesztések. Okozva ezzel — az elmaradó haszon miatt — veszteséget és gondokat. Az idei esztendő mindenképpen rendhagyó, hiszen olyan jelenségeknek lehetünk tanúi, amelyek differenciált irányú folyamatokkal ugyan, de összességükben mégis kedvező változást hoztak. Erre utalt nemrég Ábrahám Kálmán építési és városfejlesztési miniszter, parlamenti tájékoztatójában. Hangsúlyozta, hogy az építőipari kereslet és az igények kiegyenlítődésének vagyunk tanúi. Ami témánk szempontjából azt jelenti, hogy a beruházások idomulnak anyagi lehetőségeinkhez. Érdemes ezt a folyamatot részleteiben is megvizsgálni. A népgazdaság idei fejlődésének eddig eltelt hónapjaiban, mind az állami, mind a vállalati beruházások csökkenést mutatnak — átlagosan mintegy 10 százalékkal — az elmúlt évhez képest. Az állami beruházások kevéssé, a vállalati beruházások határozottan mérséklődtek. Általános hatásukra enyhült az importteher, valamint a munkaerő-, s anyag- ellátási feszültség. A mérséklődés azonban — szerencsére — nem minden részletre hatott lineárisan. A kívánt és a szükséges fékeződés hátterében az áll, hogy sokkal kevesebb új beruházás indult, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában, ugyanakkor felgyorsult a folyamatban lévő beruháA Minisztertanács módosította az általános jövedelemadóra vonatkozó rendelkezéseket. A lakosság szükségleteinek teljesebb körű, színvonalasabb kielégítésén fáradozó kisiparosokat és magánkereskedőket érinti elsősorban kedvezően a módosítás. Az adó mértékének csökkentésével, a tevékenység kezdéséhez kapcsolódó mentességek körének bővítésével ösztönözni kívánnak a lakossági szükségletet kielégítő kisipari és magánkereskedői tevékenység folytatására. Az új rendelkezés értelmében az exportra termelő, a hiány- és importpótló termékeket gyártó kisiparosok számára az új adómértékek magasabb jövedelemmel járó termelés esetén is érdekeltséget biztosítanak. A módosított adózási szabályok jobban segítik a közös műhelyben dolgozók családi részvételén alapuló termelését is. Sok, kisközségben tevékenykedő, alacsonyabb jövedelmű kisiparos a jövőben több évre szólóan változatlan mértékű tételes adó fizetésével tehet eleget adózási kötelezettségének. A módosított szabályok megállapítják. a szerződéses üzemeltetésű vendéglátóipari és kiskereskedelmi egységek vezetőit terhelő adókötelezettség mértékét is. Az új rendelkezés — az ingatlanforgalom megkönnyítése céljából — az indokolt lakáscserék lebonyolítását ezen keresztül a lakásigények jobb kielégítését kívánja előmozdítani azzal, hogy csökkenti a kisebb értékű ingatlanok eladásából származó jövedelmek adókulcsát. Tekintettel nemzetközi kapcsozások építése — szerelése. Igaz, az összképben találhatók ellentmondó jegyek is — ám a kedvező változás értékét ez sem rontja le. Az állami beruházások közül (az idei befejezésre tervezett kilenc közül) a Dunai Vasmű kon verteres acélművének, a Lenin Kohászati Művek acélművének és a Székesfehérvári Könnyűfémmű építése-fejlesztése kitűnően halad. A célcsoportos beruházások közül túlteljesítésre lehet számítani a központi lakásépítési programban — ennek örömkeltő részleteit szintén ismertette a már említett parlamenti tájékoztató. Némi lemaradás tapasztalható a Magyar Gördülőcsapágy Művek, illetve a Paksi Atomerőmű szerelésében. ÉRDEKESEBB A VÁLLALATI SZÍNTÉR: e kör beruházásai mintegy 16—17 százalékkal kevesebbet költöttek az idén az első félévben, mint 1979 hasonló időszakában. Bár csökkent a hitelek iránti érdeklődés a korábbi évekhez képest — az exportfejlesztő célokra azért még élénk a kereslet. Bizonyságul e forma életrevalóságának, hasznosságának. A rövid helyzetkép-ismertetés után néhány egyéb fontos tanulságról: Egyre inkább igazolódik, hogy a beruházások időszakos korlátozása — mégha szükségintézkedés is ez — nem állítható szembe általános fejlődés iránti igényeinkkel. Ugyanis a beruházásokat nem szabad kizárólag mennyiségi adatokként kezelni — az a lényeges, hogy a mindenkori befektetések miként térülnek meg, hasznot hajtanak-e vagy sem, hosszú és rövid távon. Ezért át kell értékelni a korábbi elképzeléseket — az egyszer „befagyasztott” • fejlesztési elképzelést nem biztos, hogy egykét esztendő múlva érdemes lataink bővülésére, a módosítás egyes, a külföldi állampolgárokat érintő adózási megkülönböztetéseket is megszüntet. A kormány döntése alapján a pénzügyminiszter részletes végrehajtási rendeletet, ad ki, amely az adó megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat is egyszerűsíti. Az új intézkedések 1981. január 1-ével lépnek életbe. (MTI) lesz „kiolvasztani”, változatlan formában megvalósítani. Számos korábbi törekvés, elképzelés ugyanis ma már nem felel meg a hatékony- sági követelményeknek. Üj — a szó igaz értelmében korszerű — megoldásokkal szükséges felváltani a régieket. Ezért okos dolog az, amit manapság számos vállalat folytat: a gépi, technológiai rekonstrukcióval kiegészítő fejlesztésekkel ered a fejlődés nyomába. Az idei szigorúbb szabályozói „évjárat” hatása az is, hogy a vállalatok többsége nem megy bele olyan tervbe, amelyek meghaladják erejüket. Vagyis egyre ritkább a korábbi gyakorlat, amikor úgy indultak beruházások, hogy eleve tudni lehetett: az államtól kell kölcsönt kisírni a teljesítéshez. Joggal bízva abban: fedél nélkül nem hagyja vállalatait az állam, ha már egyszer elkezdődött a munka. .. A jó néhány kedvező tapasztalat mellett kevéssé érthető az, hogy — s erre He- tenyi István pénzügyminiszter is utalt az országgyűlés őszi ülésszakán — a vállalatok nem használják ki a rendelkezésre álló hiteleket — például ' a konvertibilis árualapokat fejlesztő akciók keretében. Mintha csökkent volpa a vállalkozókedv, a kockáztatni kész, érdemes célt maga elé tűző beruházás. Ez viszont nem jó. ÜJ TERVIDŐSZAK ELŐTT ÁLLUNK — társadalmi viták zajlanak a jövőről, a legjobb, legígéretesebb megoldásokról. A vállalatok szintén most készítik hatodik ötéves terveiket, legalábbis megfogalmazzák 1981-es tennivalóikat. Ezekben a jövőt formáló gondolatokban a beruházások természetesen főszerepet kapnak — hiszen a fejlesztések a holnap nélkülözhetetlen támaszkodópontjai. Ügy tűnik, éppen e közhelyszerű ' megállapításról, valójában gazdasági evidenciáról felejtkeznek el kissé néhány vállalatnál. Túlzottan a mai stagnálás, a pillanatnyilag csakugyan szükségszerű mérséklődés bűvköréhez ragadtak. Pedig hiba lenne stratégiát alapítani a mai, átmeneti állapotokra. Amely ugyan szükséges, nem kihagyható — de erőgyűjtési időszak. A módszeres felkészülésé, a minőségi változások megérlelésééí hogy elkövetkezzen az újabb előrelendülés. Törvényszerűen. Erről nem lehet elfelejtkezni a hatodik ötéves terv készítésekor, beruházóknak — a A demjéni dombokon, a növényzet foltjai között kövérre hízott szúnyogként szívja a mély olaját a soksok szivattyú. Az olajmező utolsó „cseppjeit”, — bár a cseppeken még sok ezer tonna olaj és több évi munka értendő. A jelenlegi módszerrel 1990-ig látnak lehetőséget a kitermelésre a szakemberek — és az olajbányászok közül ezt sokán úgy értelmezték, hogy ez a munka már nem jelent hosszú távú létbiztonságot; Apadni kezdett a munkáslétszám — mindaddig, amíg az olajmérnökök ki nem találtak valamit. Valamit, ami egy, az eredetivel azonos kapacitású telep felfedezésével egyenértékű. ★ Az olajégetéses kitermelési kísérlet üzemi „apostola”, Csajtai Géza — tíz évet szentelt életéből az ügynek: — Néha az az érzésem, hogy a geológia már nem is tudomány, kicsit talán inkább művészet. Mert akármennyire is pontos, megalapozott például a szeizmikus, rengésvizsgálaton alapuló mérés — fúrás közben mindig jöhetnek meglepetések, amikor szinte ráérzéssel, de mindenképpen azonnal kell dönteni. Nagy a kockázat: minden lefúrt méter 6—7000 forintba kerül, és az is lehet, hogy nem talál semmit, az is lehet, hogy minden a levegőbe repül attól, amit talál. Eger környéke is ilyen „rázós” hely, geológiai szempontból. Az olajtároló réteg széttöredezett, így a rétegnyomás csak a teljes készlet 10—15 százalékát nyomta magától a felszínre. Nem tudjuk vízzel sem kihajtani a maradékot, hiszen ez a törések mentén elfolyik — így jutottunk a föld alatti elégetés gondolatához. Egy középső olajkútban meggyújtjuk az olajat, levegőt préselünk hozzá, és a nagynyomású égéstermékek a környező kutakon keresztül „kihajtják” maguk előtt a kőolajat. Egyszerű, de veszélyes gondolat: túlműsze- rezettség, némi bátorság kellett a sikerhez, meg az az 55 millió forint, ami csaknem ötezer Ionná olajat eredményezett. Egyelőre drága; de ma már tudjuk, hogy a technológia jó, és azt is, hogy mi bizonyult fölösleges, pénzt felemésztő, túlzott óvatosságnak. Rövidesen döntés születik az ipari méretű alkalmazásról is, mert a módszer már a jelenlegi olajárak mellett is gazdaságos. összesen 1,2 milliárd forintos a „belépődíj” — ami nem túl sok az olajiparban! —, de nyomán az eredetinél is nagyobb mennyiségű olaj nyerhető a már leírtnak tekintett demjéni mezőből. ★ A Nagyalföldi Kőolaj- és FöldgéZtermelő Vállalat technológiai főosztálya jelentős szerepet játszott az égetéses olajtermelés elméleti megalapozásában. Kristóf Miklós főosztályvezető foglalja össze a laikusnak is érdekes olaj mérnöki gondolatokat: — Az olajat egy szivacsszerű. de szilárd kőzet nagy nyomáson zárja magába. Amikor az olajbányász beletúr ebbe a rétegbe, valami hasonlót tgsz a szódavíz kiengedéséhez. A száz atmoszféra körüli nyomáson cseppfolyós halmazállapotú a gázoktól kezdve a kátrányig minden kőolaj-összetevő. Ez a rétegnyomás préseli ki a kúton az olajkészlet egy részét — általában egyötödét. A rétegnyomás eközben ugyanis lassan csökken, mintegy ;,leereszt”. Ha mi nem teszünk semmit, a talált olaj 80 százaléka a földben marad. Az olaj mérnöki tudomány azonban, ma már képes arra. hogy matematikai módszerekkel, jó közelítéssel tudja leírni, sőt megjövendölni, a mélyben lezajló fizikai-kémiai folyamatokat. Ezen alapulnak a másodlagosnak nevezett kitermelési módszerek: kiszámítható, hogy mi történik a többi kútban, ha valamelyikbe nagynyomású gázt, vagy vizet préselünk. Ma már meg sem várjuk, amíg a rétegnyomás „leereszt”: a vízbepréselést a kitermelés első pillanatától alkalmazzuk, például Algyőn. A másodlagos módszerekkel újabb húsz százalék nyerhető az eredeti készletből —, de még mindig több mint a fele lenn maradna az olajnak a föld alatt. Világméretű tudományos küzdelem folyik a maradék hatvan százalék kinyeréséért. Bár ezek a próbálkozások még mindenütt a világon az üzemi kísérlet szintjén tartanak, szép eredményekkel büszkélkedhetünk; például a széndioxid- besajtolásos módszer nálunk a legfejlettebb. A gond az, hogy olaj mezőnként más és más trükköt kell bevetni, — ráadásul még tisztázatlan, kutatási feladatok is felbukkanhatnak alkalmazás közben. Van például a „mosogatáshoz” hasonló módszer: alkohol, propán-bután gáz, vagy mikroemulzió oldja le a parányi kőzetüregek falára tapadó naftát. A termikus módszereknél az olaj egy részének elégetése hígabbá is melegíti, és ki is nyomja az olajat. Óriási végnyomású, nagy közegeket mozgató kompresszorok kellenek hozzá — de újabb húsz százalék nyerhető abból az olajból, amelyet már keresni sem kell. És ha ma a termelő szakember azt mondatja lem, hogy a módszer nem teljesen kiforrott, és nem is veszélytelen még —, a világpiaci ár feléért nyerhető, ás. hazai, biztos olaj már ma is realitást ad a próbálkozásnak. ★ A prognózist adó olaj mérnök olajat kínál: de ez nem is minden. Hiszen az az olaj munkás. aki a munka- helyváltoztatást fontolgatta az elapadó kutak mellett, most védett kuckóban ül a kompresszor mellett — és 2010-ig bizton számíthat munkája fontosságára. Ügy „talált” új olajmezőt, hogy nem kellett isten háta mögötti vidékekre, családjától elszakadva lakókocsiba költöznie. Am az Országos Gázipari Laboratórium és a Nagyalföldi Koolaj- és Földgáztermelő Vállalat szakembergárdája messzebb tekint. A rendkívül mostoha geológiai adottságokkal rendelkező Demjénben sikert elérni: referencia. Irakban — bár a harcok miatt átmeneti szünetre kényszerülnek — évek óta dolgoznak speciális feladatokon magyar olajszakemberek — és Görögországban is beindult a „bolt”. Kristóf Miklós most érkezett vissza Brazíliából: délamerikai szerződésekről tárgyalt. .. Köliidi Imre HmüsöaGí 1980. november 1„ szombat jövőt formálóknak. (M. I.) Új piac a lakótelepen Eger északi lakótelepének jobb ellátását segíti elő az ABC-áruház mellett születő ű j piac (Fotó: Perl Márton) >■ Az általános jövedelemadó módosítása I
