Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-01 / 257. szám
KELL-E A CÉGÉR? Luxusbordély Párizsban Dádaígetett kedvenceink FRANCIA FILM Fabienije Jannet „122” cím alatt megírta annak a hat-hét esztendőnek a históriáját, amely a Párizsban levő Provence utca 122 alatt levő bordélyban lefolyt 1934—1940. között Sok-sok árnyalt részlet a filmben is arról beszél, hogy ezt a ma már történelemmé átalakult pár évet az írónő nem kívülről. nem „hozott anyagból” írta meg. A meseszövés szerint is azonosnak kell lennie a filmbeli Fa- bienne-nek és az írónőnek. A film francia címe is csak a színhelyre utal, csak utcanevet és házszámot jelöl. Mindezt azért mondom el ilyen körülményesen, mert a magyar filmforgalmazás ezt a rosszízű címet kotorta elő, nem is tudom, honnan. Talán erre a címre hamarabb buknak a téma kedvelői és rohannak megnézni ezt a filmet? Sikerült is a nézői hisztériát annyira felcsigázni, hogy napokra előre nem lehet jegyet kapni a filmhez és a nézők korosztályra tekintet, nélkül állnak sorba jegyekért. Akik a filmnek ezt a magyar címet adták, a látható világnak csak az egyik részét vették észre. Azt a luxust és azt a bordélyt, amely tényszerűen és valóban ott lehetett, mert az írónő vallomása szerint ott kellett lennie a Provence utca 122. alatt. Ott kényes formák uralkodtak, nehéz súlyú érdekek csaptak össze. A nappali és az éjszakai élet hatalmasságai adtak egvmásnak lehetőséget, arra, hogv a hatalom körüli harcban. vagy haláltáncban az izgalom és a kegyetlenség, az aljasság és a fennkölt szavak ostobasága, a győzelem vagy bukás, a vígan táncoló és az életet habzsoló urak és széltolók körül kitessék. Az egész francia demokrácia ingatagsága és későbbi összeomlása talán érzékelhető itt abból is, hogy az éles fülű parlamenti szolga ügyesen elcsípett vagy csak az általa egyáltalán kikombinált parlamenti lépés mekkora gondot okozott az aktív miniszternek. És mekkora karriert hozott annak az utcáról jött fiatalembernek,' aki Párizst be akarta venni, mint egykor Balzac hőse a Vesztett illúziókban. Kétségtelen, hogy itt a bordély és annak szelletbe mindenütt jelen van. Ügy is mondhatnám, hogy az akkori politikai eseményeket az írónő innen szemlélte és szemlélhette, mert annak jelentős része itt is folyt: szeretkezések és ivások között. De aki jobban odafigyelnem felejti el megjegyezni, hogy itt, ebben a luxusvilágban, a mindig, mindenre felkészült nők és férfiak között állandó feszültség uralkodik, mim denki fél mindenkitől. Csak egy ember akad, aki nemcsak politikai észtönnel, de következetességgel N harcolna valamiért. Leginkább önmagáért és gondolataiért! Még akkor is. ha eszközeit a régi jó öreg Maechiavelli szabályai szerint válogatás nélkül használja is. Végül is — mondanám én, ha a többség nem a bordély luxusáért menne a moziba! — ezek az emberek a közös ellenséget látják mindahá- nyan a betolakodó németekben. S bár szinte csak utólag, egy félmondatból érteOktóher 31-től, november végéig Szovjet filmek fesztiválja Harminchárom éve immár, hogy minden őszünk visszatérő filmművészeti eseménye a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére megrendezendő szovjet filmek fesztiválja. A Heves megyéi Mozi üzemi Vállalat propagandaosztályától kapott tájékoztatás szérint az új filmek közül bemutatják a Szibériáda, A versenyló elrablása, A negyedik akadály és az őszi maraton című alkotásokat.----A hjagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára való emlékezés alkalmából a megye valamennyi filmszínháza vetít szovjet filmet. A bemutatósorozat október 31-én kezdődött Egerben, a Bródy moziban, ahol H. Kakabajev fiimiét A versenyló elrablását láthatták a szovjet filmművészet barátai. Ezt ? filmet november 2-án is vetítjük a Bródy moziban, de láthatják majd Gyöngyösön. Noszvajon és Ostoroson is. A MpnüitEf! lSiSO. november 1„ szombat A kétrészes filmeposzt. a Szibériádat az egri Vörös Csillagban mutatjuk be, majd Noszvaj, Ostoros, Fel- sőtárkány és Andornaktálya lakói is megtekinthetik. A frontvonal mögött című kétrészes alkotást — főszereplője Vjacseszlav Tyihonov — Hatvanban és Szihalmon vetítik. A negyedik akadály bemutatója Gyöngyösön lesz. Az Őszi maraton bemutatásának színhelyei: Eger, Gyöngyös, Nagvréde, Heréd, Boldog. Nagykökényes.. Ró- zsaszentmárton és Istenmezeje. A kétrészes Az elveszett expedíció című filmet láthatják majd Gyöngyösön, Szilvásváradon. Boldogon. Az 1920-ban játszódó Hintó géppuskával című alkotást a füzesabonyiak, a pétervá- sáriak. szihalmiak. bodo- nviak. herédiek. boldogiak, sarudiak és nasvkökénvesiek nézhetik meg. Pélven. Pető- fibányán és Adácson tűzik műsorra a Születésnap című filmet. A cár tisztje és a komiszár. Ar Auróra cirkáló. a Transzszibériai expressz. A 26 bős és a Futárszolgálat című filmek szerepelnek a szoviet filmek feszti- \ dijának programjában. ÚJ MAGYAR FILMET FORGATNAK Járay Csilla és Pohárnok Gergely a két pesti gyermek- főszereplő sülünk arról, hogy Doriane elszökött Dél-Amerikába, a zsidó lány átkelt az óceánon, Fabienne és társnői otthon maradtak, várják a megszállás éveit, berendezkednek a túlélésre. És mintha Paul a francia hazafiságot testesítené meg, szökik a németek elől Angliába, bár ott csak egy ismeretlen tábornok hal- lattja megfontolt szavát: De Gaulle-nak hívják. Mindezt a film címében adott tájékoztatás ellenére, vagy annak kiegészítéséül írtam le. Mert ebben a filmben nem a luxus és nem a bordély a legizgalmasabb mondanivaló, hanem az, ahogyan ezek a sorsok itt forognak, pörögnek a pénz, a hatalom, a siker, a félelem, a bukás ezernyi színt, árnyalatot játszó színpadán. Arról .vitatkoznak a filmben, vajon hogyan lehetett öngyilkos a szélhámos Stavisky jobb kezével, mikor balkezes volt. De a félelem. az idegekben és a bűnökben ott lapuló iszonyat markolja sokak torkát. A miniszterét éppúgy, mint a minden oldalra játszó bordély-tulajdonosét, akinek a memóriáját ma csak egy számítógép érhetné utol. A rendező, Christian Gion feltámasztott egy világot. Leírta azt a szép nőkkel kibélelt politikai állapotot, amely a fasizmus rohama előtt Franciaországban milliók sorsa fölött lebegett. Eszünkbe jutottak a képek futása közben a keg'vencnő- ket tartó francia királyok és a hálószobák, amelyek emberek millióinak sorsát döntötték el. Utólag is viszket a gondolat, milyen tragikum és bohózat ötvöződik eggyé olykor .a történelemben. Ezt a női mesét a harmincas évek Párizsának politikai és társadalmi forgatagából derűsen és a visz- szaemlékezés nyugalmát sem nélkülöző színességgel teszi át celluloidszalagra az operatőr, Robert Fraisse. És hogy a sok pasztellszínű ruhához, a fiatal női test melegéhez, az italok hatását is helyettesítve némi zsongás is támadjon bennünk, az olasz Ennio Morricon« dallamait hallhatjuk olykofr. A korabeli táncok koreográfiája az idősebb nézőkben talán nosztalgiát is ébreszt. Farkas András t--------------------------------------------Boldogkőváraiján, a festői környezetű észak-magyarországi faluban készítette a MAFILM Dialóg Stúdiójának stábja a Dédelgetett kedvenceink című film felvételeit. A film rendezője Szalay Györgyi, akit igen sok dp- kumentumfilm, valamint alkotótársával, Dárday Istvánnal közösen készített több játékfilm — Jutalomutazás, Filmregény, Harcmodor — alkotójaként ismerünk. Stábja — s benne ötven gyermekszereplő — több mint egy hónapot töltött Boldogkőváralján. Az egyik utolsó forgatási napon beszélgettünk: — Nem volt egészen zavartalan a munkánk, az időjárás is többször megtréfált, hátráltatott, ötven gyereket táboroztatni ilyenkor nem könnyű, nehézséget okozott a patakbeli fürdési jeleneteknél a sok esőzés, áradás, de most már mindezeken túl vagyunk. A Hernád- völgyét , választottuk történetünk színterének, mert itt van Boldogkő vára, amely szintén „játszik” a filmben. A Dédelgetett kedvenceink egy nyár története, illetve egy pesti kislány és egy hely(Fotó: Laczó József) beli fiú kamaszkori, bontakozó szerelmének hátterében két különböző életforma találkozásáról kíván képet adni. A tizennégy éves kislány és tízéves öccse fővárosi értelmiségi szülök gyermekei. A mama tévériporter, a papa külkereskedelmi dolgozó, igen rendezett körülmények között élnek. E két gyermek szemével próbáljuk láttatni a falut, és érzékeltetni a két életforma különbözőségét. A falusi fiú apja traktoros, anyja elhagyta a családot, a fiúra sok házi munka terhe is hárul. Nagy hangsúlyt kap filmünkben a tárgyi környezet. Pesten is forgattunk, a történet ott kezdődik, s oda tér vissía. A belső felvételeket eredeti környezetben készítjük itt, Boldogkőváraiján, s a helybeli lakosság adja hozzá a társadalmi hátteret. (A boldogkőváraljaiak már megszokták a filmeseket. Mindig sok a nézelődő, úgy tűnik, sok a ráérő ember. Belekerülnek a filmbe, benne van még az újságot kihordó postás is, hitelesebbé válik ezzel a háttér.) Dárday István és Szalay Györgyi általában nem színészekkel szokott dolgozni. Mostani filmjükben lesz-e színész? — Valamennyi szereplőnk amatőr, illetve civil, a gyermekek és a felnőttek egyaránt. Az ötven gyereket körülbelül kétezerből válogattuk ki. Ezt is, mint minden filmünket az ötlettől végig együtt csináljuk, s módszereink is azonosak, mint korábbi filmjeinknél. A történet fiktív, amit a szereplők is formálnak a maguk képére. Azt szeretnénk elérni, hogy a Dédelgetett kedvenceink ne csak a felnőttek gyerekfilmje legyen, hanem a tizenéveseké is. Szerepel majd benne az Edda Művek és a Beatrice együttes. A film fiúfőszereplője. Ringer Péter, a közeli Szerencsre való. A főszereplő lány pedig Járay Csilla, aki Budapesten a Veres Pálné Gimnáziumban most kezdte meg középiskolai tanulmányait. Többek között ezt mondja szerepéről: — A film szerint hipermodern kislány vagyok, aki még sohasem járt falun. A valóságban is most vagyok először falun, és igen érdekesnek találom azt a szerepet, hogy a helybeli fiúk egy kicsit bomlanak utánam, illetve Szentesi Orsi után, aki a filmben vagyok. Kicsit felvágósnak kellene lennem, ez nehezen megy. A partnere- fnet itt ismertem meg, nem tudom még, hogyan folyta-' tódik a történet. A rendező nem engedi, hogy megtanuljam előre a szerepemet, hogy alakítsak. Magamat kell adnom. Sok idő nincs a beszélgetésre, filmforgatásnál az idő pénz. Pap Ferenc kamerája körül újra ott áll a stáb, Szalay Györgyi és Dárday instrukciókat adnak, elhangzik a vezényszó: — Csapó: háromszázötvenhét! Teljes csendet kérek!...,. és szemközt a kamerával az úton felénk indul egy fiatal legényke. kötélen vonszolva maga után egy fehér kecskét. Fel- rebben egy libacsapat, rövid szárnyverdesés után nyugodtan eltotyog, ügyet sem vetve arra, mi történik a háta mögött, miért a szokatlan felfordulás Boldogkőváralja utcáján. Benedek Miklós XXXI. — Nincs itt semmi. Az égvilágon semmi. — Nézd csak, Dán. Egy lyukkártya. — Erzsébet! Ez nagyszerű! Ezen a lyukkártyán Mária vagy József összes útja megtalálható! Ezzel a lyukkártyával utaztak a madárkák! Egyetlen útjuk sem titok többé. Hívom Jonest.! — Hívd csak... addig én alszom egyet. Dán lemegy a portára. Tárcsáz, Jonest hívja. De Jones nem felel, nem válaszol. Dán föllépdel a lépcsőn, a tizenhetes szoba száma furcsán vibrál. fluoreszkál. Hangosan kopog, dörömböl. Erzsébet ajtót nyit, ártat lan arccal kérdezi: — Mi történt? — Jones nem felel. Kikapcsolta magát az öreg. — Biztosan alszik, .. — Dehogyis alszik, vagy ha igen. fölkel. Vagy baja történt, vagy nő van nála. — Mi baja történhetett? A biztonsága tökéletes. .. — Nem elég baj, hogy nő van nála? — Nem. Nálad is van nő... s talán ez sem olyan nagy baj.. . — Nem hát, Erzsébetem. .. Gyere, pihenjünk mi is. Ha Jones akar valamit, hát majd fölhív. — És ha Mária, meg ez a fickó itt akar aludni? — Nem jönnek azok már ide vissza... erre mérget vehetsz. Erzsébet megadóan kitárja a karját, Dán odabújik hozzá. — F,s a gyerekünk.. . vele mi lesz? — Az én Erzsébetem olyan fiút szül majd nekem, mint a pinty. — A pintyek nem szülnek, csak tojnak... — Hát in. . . szórni, olyan okos fiú lesz. mint én, és olyan szép. mint az én Erzsébetem. .. — És ha fordítva sikerül? Ha olycn buta lesz, mint én és olyan csúnya, mint te, és ráadásul még lány is? — Brrr... Borzasztó még elképzelni is. 59. Űj helyszín: egy komputer, annak belseje. Egy idegen, sötétruhás férfi kongó léptekkel halad a komputer kö- vezetén. Közben, jobbra-bal- ra, és fent is, de még a_ kőpadlón is, mindenütt műszerek, kijelzők, furcsa villogások, állandóan berregő, elektromosságra utaló, feszültségeket vibráltató hangok hallatszanak. Monoton zúgás, ibolyaszínű fény^ A férfi lépteit a komputer állandóan követi: fény vetül a hátára, a tarkójára. A sétáló férfi odalép a komputer ..szívéhez”, két vörös és egy zöld lámpa látszik: a vörös lámpák alatt rövidítések. MGB és BGM. A zöld lámpa alatt nincsen semmi. A férfi megnyugodva lép tovább, egy ujjal megsimogatja a zöld lámpácskát, az ujja közt fölszakadó fény alulról az arcra vetül, s jól láthatjuk: ez a férfi ismeretlen. Egy vágás nyoma van a homlokán, lüktet szinte a heg. 60. Lilian forgolódik Jones ágyában. Megsimngatja az alvó férfi arcát, megcsókolja a haját, a homlokát, a mellét. Jones morogva fölébred. — Mi baj? — Mennem kell. . . — suttogja Lilian. — Meg kell néznem, hogy mi van Bertram agyában. — Ha baj van,.. érted.. 1 ha baj van, rögtön értesíts! — Személyesen? — Lilian kicsit kacéran mondja ezt, Jones elérti. — Igen, ha lehet... — Megcsókolják egymást, kicsit újra egymásba gabalyodnak. — Ne. édesem... ne..', mennem kell. — Jó. Igazad van. De siess vissza, — Sietek, szerelmem. 61. Dán és Erzsébet nyitott szemmel fekszenek az ágyban, egymást átkarolva. — Nem értem az öreget. — Mit nem értesz? — kérdezi Erzsébet. — Ilyen döntő órákban nem szokott csak úgy eltűnni. Az ember itt töri magét, dolgozik, töpreng, ő meg fogja magát, és kikapcsol. — Aludj, Dán, aludj. Nyugodj meg, az öreged tudja jól. hogv mit miért csinál. Sok nőd volt eddig? — Sok. nem sok. egyre- megy most már. Csak téged szeretlek, tőled lesz gyerekem. Ez a legfontosabb. — Tudom, szerelmem. De mégis.. . Kire emlékszel a legszívesebben? Mesélj róla. .. — Miért jó az neked? — Ne morogj. Csak. Érdekel az életed. Az is, amit nélkülem töltöttél el. — Hát. ha annyira akarod. .. Volt egv csodálatos nő az életemben. .. Látod, milyen ostobán hangzik. .. Hagyjuk az egészet a fenébe. (Folytatjuk4
