Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-27 / 278. szám
A KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN Készlet a Mahler-szimfóninból A Pécsi Balett húsz esztendővel ezelőtt robbant bele a magyar színházi életbe, új szemléletével, új stílusával és azzal az új tartalommal, amely nemcsak a magyar, de az európai közönséget is meghódította. Az általuk megvalósított formanyelv, s a merészség, ahogyan a koreográfiái ötleteSikerek a gyakorló általánosban Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola II. számú Gyakorló Általános Iskolájában az utóbbi napokban két siker is született. Az egyiket tizenöt tanuló aratta, akik az Iskolatelevízió országos orosz nyelvű versenyén első helyezést értek el. Az előzetes selejtezőkön összeválogatott fiatalok négy napon keresztül — színészek segítségével — kü. lönböző feladatokat oldottak meg. A vetélkedőről egyórás felvétel készült, amelyet a közeljövőben mutatnak be a képernyőn. Az egri diákok — akiket dr. Szűcs Lászlóné tanár készített fel — jól helytálltak, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a négy csapat közül a legjobb eredményt érték el, pedig a többiek velük el 1 en tét ben, tagoza tos iskolából érkeztek. A másik siker: a napokban jutalmazta meg a Művelődési Minisztérium és a Tankönyvkiadó Vállalat az intézmény két nevelőjét: Erdész Edénét és dr. Kovács Vendelnél kimagasló tan- könyvszerzői munkájuk elismeréseként. A pedagógusokat — akik részt vettek az általános iskolák új matematikakönyvének elkészítésében — a minisztérium épületében köszöntötték. Jogalkotásunk próbája Az idei esztendővel záruló középtávú jogkodifikációs program teljesítéséről és a következő esztendőkre most formálódó jogalkotási teendőkről tárgyalt szerdai ülésén az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, dr Gajdócsi István elnökletével. A jogalkotási feladatok több évre tervezett programozása és végrehajtása kiállta a gyakorlat próbáját állapították meg a képviselők sokrétű vitájukban, amely dr. Petri k Ferenc igazságügyi miniszterhelyettes tájékoztatója nyomán bontakozott ki. 11180. november 27., csütörtök , két, a szellemes gondolatokat megvalósították, nemcsak egy kitűnő, vidéken élő, alkotó együttes jövőjét alapozták meg, de hatották az országban akkor még az egyetlen balettkarra, az Operaházra is. Ma, húsz év után, amikor már Győrött a második vidéki balettegyüttes is él és dolgozik, kíváncsian vártuk jelentkezésüket; hol tartanak, miben ők most a Pécsi Balett, mi az az új, aminek láttán a meglepetéstől tapsolhatunk? Az együttes gazdája, művészi mindenese, a koreográfusa, rendezője, lelki-szervezeti összetartója Tóth Sándor. Nem kis feladat megújítani a kart a megfelelő időben személyi állományában és esztétikai elképzeléseiben. Már a kezdeteknél érezhető volt a zene maradéktalan tisztelete ebben a művészi munkában. Az ma sem hiányzik. Most is szimfonikus balettel kezdtek. Bach II. és III. Brandenburgi versenye bizonyos értelemben csúcsa Bach zenéjének. Bach életereje és roppant szellemi energiái feszülnek ebben a nagyszerű muzsikában. Ügy éreztük, hogy a koreográfus Tóth Sándor áhitatos fegyelemmel táncoltatta el kitűnő szólistáival ezt a kompozíciót. A zenei és 'táncmotívumok úgy illeszkednek egymáshoz, hogy mindig a zene diadalmas hangzását tartjuk fontosabbnak. Ehhez nagy-nagy művészi alázat kell, hiszen az matK József3. Nem tudtam, hogy vendégetvársz. — Ez az, hogy én sem. Csak benézett. Nem tilos, azt hiszem. Nem tilos. Itt tarthattuk volna őket ebédre. — A, dehogy, hiszen siettek. Bizony, jobb így. Eleget bántott már azelőtt is, hogy felismertem a konstuk- ciómat. Ez itt a lakásban ugyanaz a kaputelefon, ami tőlem származik. Nem akartam beszélni róla, hiszen a legegyszerűbb az lett volna, ha elfelejtődik. Mielőtt kimaradtam volna az egyetemről, emlékszem. még egyszer beszélgettünk Bálinttal arról a városról, amit majd megtervezünk. Én hót ebből kimaradtam, úgy látszik, ö pedig? Nem saját ötletem volt ez a kaputelefon. Átvettem egy külföldi magazinból. Lerajzoltam magamnak. Ügy A Görbe tükör fináléja átértelmezés lényege mégiscsak az, hogy a tánc uralkodjék. A két Brandenburgiban Lovas Pál, Tamás Györgyi, Sólymos Pál és Zar- nóczay Gizella táncoltak kitünően, de a teljesítmény értékét emelte Paronai Magdolna, Prepeliczay Annamária, Hajzer Gábor és Körmendi) László szereplése is. A Bach-szám csaknem hibátlan kompozícióban és megvalósításban egyaránt! Mahler IX. szimfóniája a század első évtizedében bemutatott mű. Ma is meglep érzelmi gazdagsága, sokrétűsége és az a líra, aminek ma már egyre halványabb folytatása tapasztalható csak. Erre a nemes 4 anyagra építette fel táncdrámai kompozícióját Tóth Sándor, amelyben a ripők Bécs vonul fel, az álszent monarchia vaskos képmutatása, embereinek szabadságvágya és a kevesek hite a tiszta szenvedélyekben. A hőst le- és megtörheti mindaz, ami őt körülveszi. Lovas Pál sikere itt vitathatatlan; Prepeliczay Annamária, Hajzer Gábor, Baráth Ildikó, Bauer József és a többiek. Eck Imre díszletei kö.zött, és remek szecessziós jelmezéiben az est legmaradandóbb élményét nyújtották. J. Strauss zenéjére peregtek le a Görbe tükrök az est utolsó harmadában. Közéleti szatíra valamennyi. Abból az indítékból születhettek, hogy a humor fájdalommentesen gyógyítgatja hibáinkat. A Nagykapu, a Táncverseny sarkított jelevagyok vele, hogy amíg nem tudom a sajátom gyanánt elképzelni, addig nem tudok dönteni róla, jó-e, rossz-e. Amikor már le van rajzolva, az ember szinte együtt él vele, mintegy belülről látja, s kialakul, hogy elfogadja, vagy elveti. Vizsgákra készültünk akkoriban. Egymás könyveit, jegyzeteit kérdezés nélkül használtuk bármikor, így kerülhetett Bálinthoz a rajz. A magazin, igaz, nem adta a mérnöki tervet, csak a modell fényképét, így félig- meddig ki kellett találnom azt a szerkezetet, amit megrajzoltam, ámde a telefon aikkor sem az én szellemi tulajdonom. Sok más ötlettel együtt ez mind helyet kaphatott volna az ideális városban, amiről csak beszélgettünk. Á kaputelefon örmagában semmi. Mezítlábra sarkantyú. Nem zavart volna, azt gondolom, ha ugyanilyen más gondolatok mérnöki megvalósításával együtt került volna elém, annak az elképzelt városnak a tervei közt, lerajzolva. De Bálint egyetlen ugyanilyen ötletet nem tett melléje, hanem fogta külön a kaputelefont és beépítette. Rosszul oldotta meg a sze- métledobót, a gyerekkocsi- tárolót, a fürdőszoba vízlevezető csövének szögesését, és még sorolhatnám. Lapozgatok az újságokban, s közben a folyosón át beszélgetünk. Anna a konyRach: Brandenburgi verseny (Fotó: Szántó György) net, a Versenyfutás bő humorával hat. A Tanmese frappáns, A Jubileum, az ökölvívás és a Kinevezések alapötlete nem rossz, de ezeket az ötleteket másként , és„ más csattanóval kell és lehet jobban végigragozni. A harsány elemek nem teszik feltétlenül hatásosabbá egy-egy megoldás csattanóját. * Örömmel fogadtuk és várjuk újból a pécsieket, mert munkájukban a tiszta meggyőződés és a művészi munka értékébe vetett hit válik nyilvánvalóvá. hában dolgozik. Elég kicsi a lakás, nem kell kiabálni. A normális beszédhangot jól értjük, én itt, ő ott. Eltekintve a zajtól, elég nyugalmas ez a lakás. Amióta főútvonallá változtatták az utcát, megnőtt a gépkocsiforgalom, itt jár el a troli is, hangrobbanása eleinte nyomást, fájdalmat okozott a szívemben, akkoriban kispárnámat a fejemre szorítva aludtam, s hogy hogy nem, évek során már az utca másik oldalán, a régi lakásban is valahogy megszoktam a zajt. Utána ide költöztünk át, az új házba, s már nem zavar annyira. Ezt is meg lehet szokni. Lehet, hogy más is munkál bennem ezzel a kaputelefonnal kapcsolatban — az, hogy növeli az itthoni életünkbe való közvetlen be- lebeszélés lehetőségét? Számomra az természetes, hogy ha valakit meg akarok látogatni, akkor telefonon felhívom, megbeszélem, a mondott időben elmegyek. Ha véletlenül, útközben döntök így. ákkor pedig elmegyek a lakáshoz, s megpróbálom. Ha nincsenek otthon, nincsenek. A kaputelefon megkönnyíti ezt, már az utcáról f elszól hatok. De arra is csábít, hogy lépten-nyomon felszóljanak rajta. Valahol pihenni is kell. Ezzel függ össze a törekvésem a telekre. Pihenni a természetben tudok igazán. Nekem a természet zajai kelFarkas András Könyvtár a múzeumban A könyveknek megvan a maguk sorsa: így szól a régi mondás. Az egri Dobó István Vármúzeum könyvtárában tett látogatás során rögtön ez ötlött eszembe. Ugyanis itt a nyomtatványok — mint a gyűjtemény többi része is — beszédesek: egyrészt a kutatói „stáb” szellemi hátterét jelentik, másrészt maguk is kiállítható érdekességek. Dr. Lénárt Andorral, a bibliotéka vezetőjével a polcokon böngésztünk, vallatóra fogtuk a régi, megsárgult írásokat, s a mai kiadványokat. A hely — akár az intézmény többi részében — itt is szűkös, de a gondos gazda minden vékony füzetkéről számot tud adni. — Jelenleg húszezer kötettel rendelkezünk — kezdi kalauzom —, s elsősorban a múzeum tudományos dolgozói igényeinek kielégítése a célunk, de támogatunk mindenkit, aki kutatással foglalkozik, s hozzánk fordul. — A jelenlegi anyag csaknem harminc év módszeres munkálkodásának eredményeként jött össze. Valamennyi múzeum rendelkezik hasonlóval. Eleinte az országos központ látott el bennünket: az első időkben főleg néprajzi és művészettörténeti jellegű könyveket és folyóiratokat kaptunk. Ahogy egyre több különböző szak- területű munkatársunk került ide, úgy, gazdagodott könyvtárunk is. Régészeti, paleontológiái és természet- tudományos anyagok szaporították állományunkat. Most a távlati kutatási terveknek megfelelően növeljük tovább, hogy megfelelő bázisa legyen tevékenységünknek. Ahogy nézelődünk az írások között, különböző nyelvű művekre bukkanok, — Mintegy 160 cserepartnerünk van a világ minden táján: Moszkvától New Yorkig. Ha valamilyen kiadványt megjelentetünk, azonnal juttatunk belőle mindő- jüknek. Viszonzásul mi is megkapjuk évkönyveiket, periodikájukat. Az efféle tanulmányok értéke felbecsülhetetlen: a rendszeres kapcsolattartás eszközei a nemzetközi vérkeringést jelentik. Különösen a környező országok küldeményei számítanak nagy kincsnek: a megfelelő cikkek fordítását kollégáink rendelkezésére bocsátjuk. lenek ahhoz, hogy jól aludjak. A bokrok neszezése, a szél hangja. Az autómotorok agresszív recsegése helyett valami egészen más. — Amikor kimentéi a gyerekekhez. Bálint mondott nekem valamit. Anna az ajtóban áll, mosolyog. Kérdőn nézek rá. — Sosem hittem, hogy ilyen szerény vagy. — En? — Te. Bálint azt mondja, hogy ez a ház tulajdonképpen a kettőtök közös munkája. S a telefon a tiéd. Te erről soha nem beszéltél. Ilyen szerény vagy7 Elképedek, Anna ezek szerint büszke akar lenni rám? — Azt mondja, hogy ezt az ötletedet 6 mentette meg. — Megmentette? A kaputelefont? — Így mondta. Végül is volt valami közös munkátok, amiben egyetértettetek, ez meg is valósult, bár — elmosolyodik — úgy tűnik, nem a te jóvoltodból. Bálintnak tehát, sok más mellett, ez amolyan szimbólumféle is? A barátságunk kifejeződése? S ezt Anna is így látja? Lépnem kell, kétségtelen. — Anna, Anna, te elhitted Bálint eszményi magyarázatát, látom. Mégis mit gondolsz, miért adott más nevet a konstrukciónak Bálint, mint ahogyan én neveztem? (Folytatjuk) Elém kerül előbb a Mon- tevideó ból érkezett kötet, majd egy angol: a Viktória és Albert múzeum kiadványa, amely kézírásos kódexekkel foglalkozik. Vannak olyan távoli országok.; amelyek olyan szorgalmasan postázták munkáikat, hogy azok már önálló tömbként sorjáznak egymás mögött. Amikor a séta során a régi könyvekhez érek, önkéntelenül is véglgsimítom gerincüket, s néhány izgalmasnak tűnőt leemelek a helyéről: Aki szereti ezeket a „lelkes tárgyakat”, nagy örömet talál bennük: régi embereié gondolatai; boldogsága, fáj-1 dalma tükröződik bennük,, Kísérőm azonban kissé megmosolyogja meghatottságomat: — Nem az a feladatunk; hogy ezeket gyűjtsük; főleg a főegyházmegyei és a gyöngyösi műemlék könyvtárra tartoznak, s nem is ezek képviselik a legértékesebb részét anyagunknak. Bár található néhány ritkaság: itt van például ez a kézzel festett növényhatározó a múlt század közepéről, vagy egy olyan kuriózum, amely miatt Budapestről is járnak hozzánk! a pozsonyi jezsuita könyvtár kézírásos összeírása 1689-ből, amely valószínűleg a társaival együtt a ferencesek, serviták vagy a ciszterek gyűjteményéből került hozzánk. — Ha érdekességet akarnék mutatni, leginkább az egri vonatkozású kiadványokra lehetnénk büszkék. Igyekszünk minden Heves megyei kiadású, vagy a helyi szerzők által írott műveket megszerezni. így megtalálhatók a többi között Vitkovics Mihály korabeli kiadású munkái, vagy Tárkányi Béla versei, aki Petőfi egri barátja volt. — Három „specialitásunk” van még, három önálló része a könyvtárunknak. Az egyik Legányi Ferencnek, a méltatlanul feledésbe merült egri paleontológusnak a hagyatéka, akiről 16 kövületet neveztek el. Mintegy 400 értékes kötete található itt. A másik újabb szerzemény! Pátzay Pál, a nemrég elhunyt kitűnő szobrász gyűj- teméftye., Halála után az özvegy kérte, hogy egy olyan vidéki múzeum kaphassa meg, amelyik jelentős képzőművészeti anyaggal rendelkezik. Mi gondját viseljük, csináltattunk hozzá ex- libriseket, s számba vettük a dedikációkat. Bár a teljes feltárás még hátravan, any- nyit már megállapíthattunk', hogy a hatvanéves művészi pálya fordulóit a mester olvasmányain is le lehet mérni. A harmadik, nemkülönben izgalmas rész különböző iskolakönyvekből áll: mintegy 700 kiadvány, elemi és polgári iskolai nyomtatvány várja, hogy egyszer — más tanítást szolgáló tárgyakkal együtt — a nagyközönség elé kerüljön. A hosszúra nyúlt látogatás során ott ácsorogtunk a polcok előtt: a keskeny főfolyosón alig tudtunk megmozdulni, de lám csak, a könyvek segítségével nagy utat tehettünk meg a térben és időben. Gábor László Értékes ajándék a múzeumnak Értékes képzőművészeti anyaggal gyarapodott a győri Xantus János Múzeum. Xantus Gyula a festőművész több mint 250 alkotását ajándékozta a közgyűjteménynek. A művész oldalági rokona a múzeum névadójának, s a neves természettudós és világutazó iránti tisztelete jeléül adományozta a munkáit a nevét viselő múzeumnak. A gazdag anyagot a jövő év elején kiállításon mutatják be a tárlatlátogató közönségnek. J « n/ á
