Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-27 / 278. szám
r — A megkésett mezőgazdasági munkák sorában fontos takarmánynövényünk, a kukorica betakarítása is tart még. A termesztés, tárolás korszerű módszereiről, legújabb technikai eszközeiről szól többek között mai összeállításunk. JA technika történetében Ki találta fel a mozit? — Popov szikratávírója — Planck tudományos munkásságának egy éve — Éneklő ívfény KORSZERŰ TECHNIKA A talajműveiéstől a betakarításig Képünkön: új hatsoros lengyel kukoricakombájn — A mozi feltalálásának dicsőségéért az angolok, a franciák és a németek egyaránt versenyeznek. Valójában ez is, mint a többi jelentős felfedezés, a világ tudósai munkálkodása rész- eredményeinek összesítéséből keletkezett. Ez alkalommal az angol William Frie- se-Green fényképészt említjük, aki celluloid filmszalagon először rögzített mozgóképeket, s 1889. január 27- én éjjel vetítőgépéből a szobája falán megjelentek a londoni Hyde-parkban sétálók árnyképei... A németek viszont Max Skladanowskyt (1863—1939) tartják a mozi feltalálójának, aki „BIOSCOP”-jával 1895. november 1-én tartott előadást a berlini Winter- gartenben. ★ — A rádió megszületése Guglielmo Marconi (1874— 1937) olasz és Alekszandr Popov (1859—1906) orosz fizikus nevéhez fűződik. Világraszóló kísérleteiket mindketten 85 évvel ezelőtt, 1895-ben végezték. Ezúttal Popov készülékét mutatjuk be, amellyel elektromágneses hullámokat lehetett venni és amelyet a feltaláló ez év május 7-én mutatta be Petersburgban az Orosz Fizikai Társaságnak. A készüléken lévő csengő megszólalt. ha az antenna elektromágneses hullámokat fogott fel. Az antennát egyébként Popov találta fel és azt egy ballonhoz kötözve erősítette fel. A következő évben már a tengeren két hajó között öt kilométer távolságban hozott létre elektromágneses összeköttetést. Popov tudományos munkásságára a nagy nyilvánosság akkor figyelt fel, amikor 1899- ben egy rádiótávirata seaitség^vel megmentették a Balti-tengeren a parttól 150 kilométerre süllyedő hajó 27 tengerészét. — Max Planck (1858— 1947) a világhírű Nobel-dí- jas német fizikusnak, a kvantumelmélet felfedezőjének nevéhez csupán az 1900- as évben a következő eredmények fűződnek: ebben ‘az évben fedezte fel az abszolút fekete test sugárzási törvényét, e törvény alapján megállapította az elektrosztatikus egység értékét. a Wien-féle. az abszolút fekete test sugárzásának intenzitására vonatkozó tételt érvényesítette a teljes spektrumra és végül kiszámítotPopov „viharjelző”-jc a moszkvai Politechnikai Múzeumban Skladanowsky és . vándor- mózi.ja vetítőgépe ta az úgynevezett „Boltz- mann-állandó” pontos értékét. — Ugyancsak 1900-ban mutatott, be William Du Bois Hűddel (1872—1917) angol fizikus egy érdekes jelenséget: egyenárammal táplált ívfénylámpához párhuzamosan kapcsolt önindukciós tekercset és az így előállított rezgőkörben olyan rezgések keletkeztek, amelyek a rezgőkör saját rezgésszámával rezonanciában voltak. ' A tekercs és a kondenzátor megfelelő kiválasztása esetén az ívfény hangot adott. Kováts Andor Az elmúlt egy-két évtized a mezőgazdaságban a kukoricatermesztés terén hozott legnagyob fejlődést. A „robbanást” a biológiai eredmények és a korszerű technika szakszerű alkalmazásával ’ érték el a különféle kukoricatermesztési rendszerekben. Ennek a pázsitfűfélékhez tartozó növénynek az őshonában, Amerikában századunk elején felismerték azt a tulajdonságát, hogy a két különböző kukoricanövény- egyed kereszteződéséből származó utód erőteljesebben fejlődik, mint a két „szülő" külön-külön. Ebből a felismerésből fejlődött ki a ma általánosan használt nagy hozamú hibrid vetőmagok termesztése. Ehhez éveken ót r Újra Termésüktől — csöveiktől — megfosztott, még leveles kukoricaszárak is nagy takarmányozási értékűek. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a kukoricaszár szár- része — szárazanyagban összehasonlítva — lényegesen kisebb hányadot tesz ki, mint látszatra feltételezhető. A levélrészek szárazanyaga viszont lényegesen nagyobb hányadú, mint ahogy várható, és e levelek táplálóértéke a jó minőségű szénáét is meghaladhatja. Igaz, hogy a novemberi és még inkább a januári kukoricaszár táplálóértéke, pontosabban keményííőérték- tartalma számottevően csökken, de még ebben az időszakban is jó takarmány lehet. Ha ugyanis legeltetve etetik a kukorciaszórat, az állatnak módja van a szár- részekben válogatni, és így nagyobb hányad levélrészt fogyaszt el. mint szárat. A bálázott kukorciaszár viszont még a csak közepes szénaértéket meghaladó energia- tartalmú szárszilázsnál is lényegesen kisebb energiatartalmú. Hiszen szárazon csak akkor lehet jól' tartósítani a szárat, ha legalább háromnegyed résznyi szárazanyagtartalomig beszáradt. Eközben azonban számottevő veszteséget szenved táplálóértékben, akárcsak a túl sokáig „lábon hagyott”, vagy az időben bár levágott, és begyűjtött, de a helytelen tárolása miatt (kisebb erjedés és a lassúbb száradás helyett) túl gyorsan zörgőssé. éles levelűvé, silány minőségűvé száradó kukoricaszár. A területegységre vetített takarmányozási, illetve álla- titermék-előállítási hatékonyságot tehát valóban a kukoi'icaszár mind nagyobb mérvű felhasználásával lehet fokozni. Sajnos, az üzemi gyakorlat még nem érzékeli eléggé a kukoricaszár nagy táplálóértékét. A kukoricaszár-betaka- rítási kísérletek is igazolták, „belteny észik” a kukoricát: a kiválasztott jó egyedek csővirágzatát, a csövet ugyanannak a növénynek a címeréről, hímivarú virágzatáról porozzák be. Olyan technológia kellett, amellyel a legjobb hibridek képességeit kihozva művelhető a talaj, és a mezőgazdaságban közismert munkaerőhiány miatt kövesebb ember is nagyobb területet művelhet meg. A kukoricatáblákon különösen alkalmasak a hatalmas hátsó iker-gumikerekű, 145 lóerős traktorok, amelyek 6,70 méter szélességű porhanyító tárcsákat is vontatnak a szántáson. A nagy lóerő és sebesség nem öncél: a gazdaságos és nagyobb hozamú művelésnél fontos tényező az idő. A vehogy a betakarításhoz igénybe vehető járvaszecskázó, petrencéző, és bálaképző gépek teljesítménykihasználása megoldhatatlan miután a jelenlegi kukorica betakarítási technológiában a kombájnok a kukoricaszárat letapossák. Lehetséges viszont a kombájnok sortaposásának elkerülése a páratlan 5 és 7 soros csőtörő adapterek használatával. Szükséges esetben — az első és hátsó hidak átalakításával — elérhető a kombájnok nyom- távolságának olyan megváltozása, hogy a kerekeik a sorközökben járjanak, és ne tapossák le a kukoricaszárat. Az adapterekkel végzett vizsgálatokból az is kitűnik, hogy a nemegyszer vitatott földszennyeződés mértéke sokkal jobban függ a talaj- munka minőségétől és a gépkezelő figyelmétől, mint a géptípustól. A kukoricaszár-betaka- ritás gyakorlatában követett kétmenetes rendszerben járNyugat-Európában juhászhiány van. Hollandiában évekkel ezelőtt újságokban hirdették, hogy juhászokat keresnek. Az NSZK-ban szintén kevés a juhász. Ebben az országban a hatvanas évek közepén indult el a juhtenyésztésben a visz- szafejlődési folyamat, ezt mutatja az is, hogy az elkövetkező években szeretnék elérni ismét az 1 milliós juhállományt. összehasonlításul csak annyit, hogy 100 évvel ezelőtt Németországban 30 milliós juhállományt tartottak nyilván, tehát minden egyes német állampolgárra egy juh esett. A juhászhiányra más európai ország is panaszkodik. Franciaországban azt is felhozzák, hogy egy alpesi táj idillikus hangulatához any(MTI Külföldi Képszolgálat) tőgépek nemcsak vetni tudnak, hanem egyidejűleg talajt fertőtlenítenek, műtrágyát adagolnak és gyomirtó szert szórnak ki. A legújabb vetőgépek ejtőcsatornáiban fotocellák számlálják az elvetett szemeket, segítségükkel a traktoros nemcsak az előtte elhelyezett monitor lámpáin ellenőrizheti, hogy egyenletes-e a vetés, hanem egy számlálót is rákapcsolhat minden fotócellára. A modern kombájnok egyszerre négy vagy hat sor kukoricát törnek. morzsolnak le s időnként szállító járművekbe ürítik a szemtermést. De fel vannak szerelve a gazdaságok szárítókkal is amelyek a kellő nedvességtartalomig szárítják ki a szemeket. vakaszálóval rendre vágható a kukoricaszár es aztán járvaszecskázó.val takarítható be. Hazai kialakításúak a kombájnok csőtörő adapterei alá szerelhető kukoricaszár- rendrevágó szerkezetek. Valamennyiük csőtöréssel egy menetben rendre rakja a kukoricaszárat. A kukorcia- csőtörő adapter vázszerkezetére kerülnek felfüggesztésre és annak két oldaláról kapják a meghajtásukat. Az alternáló mozgást végző kaszaszerkezetükkel levágott kukoricaszárat kétoldali csi- gapár juttatja a kombájn középvonalába. Elsőként a szárrészek kerülnek rendre rakásra, amelyekre ráhullik a kombájnból kikerülő értékes levél és csuhéj. Az ilyen módon lerakott kukoricaszár a kevés földszeny- nyeződést előidéző, sekélyen járatható felszedőszerkezettel felszedve, kiváló takarmány- nyá válhat. M. í. nyira hozzátartozna a legelésző nyáj, de egyre kevesebb a pásztor, a juhász. Az alpesi lejtőkről elvándorolnak a városokba, a kikötőkbe a fiatalok, az öregek kihalnak, és velük együtt kihal a több évezredes szakma is. A magyar juhtenyésztés még az Árpád-ház idejére nyúlik vissza. A juhtenyésztés fontos nyersanyagokat: gyapjút, prémet, bőrt, húst, tejet, sajtot szolgáltat a népgazdaság számára. Magyar- országon 1935-ben 1,4 millió volt a juhállomány, ma ez a szám meghaladja a 3 milliót. Az állomány 90 százaléka állami gazdaságokban és .tsz- ekben található. A juhon- kénti átlagos hozam gyapjúban 3,5—4 kg között mozog. Mai műsorok Kossuth rádió 8.27 Rossini: A házassági szerződés. 9.50 Tarka mese, kis mese. 10.05 Tudod-e? 10.35 XX. századi szerzők zenekari műveiből. 11.25 „Ismét érzem a deszkák illatát. .11.40 Jósika Miklós: Emlékirat. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Remenyik Zsigmond: Nagytakarítás, vagy a szellem kötéltánca. 12.45 Zenemúzeum. 14.15 Mindenki könyvtára. 14.45 Szovjet dalok. 15.10 Corelli : g-moll concerto grosso. 15.28 Kagylózene. 16.00 Útközben. 16.05 Kamarazene. 17.07 Olvastam valahol — Thököly Imréről. 17.27 Népdalok Jugoszláviából. 17.45 Requiem (hangjáték). 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Operaáriák. 19.40 Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont. 21.15 Népzenekedvelőknek. 21.45 Operettbelépők Kálmán Imre műveiből. 22.15 Sporthírek. 22.20 Kanada — keletről. 22.30 Elekes Zsuzsa orgonahangversenye. 23.34 Romantikus kórusművek. Petőfi rádió 8.33 Napközben. 10.33 Zenedéidéit. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Három ország határán. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Zenés állatsereglet. 14.00 Szórakoztató antikvárium. 16.00 Népi zene. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Belépés csak tornacipőben! 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Nincs képem hozzá! 22.00 Zenéjét szerezte: Irving Berlin. 22.30 Tánczene. 23.15 Nóták. Miskolc 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Amiről beszélni kell... Szerkesztő: Nagy István — 17.15 Kisiskolások, gyerekek. — A rendíthetetlen ólomkatona. — Részletek a Bergendy-együttes lemezéről. 18.30 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes. Televízió 8.45 Tévétorna. 8.50 Iskolatévé. 14.05 Iskolatévé. 16.10 Beszámoló a veszprémi nemzetközi oktatási filmhétről. 16.50 Hipp-hopp... Óvodások műsora. 17.30 Piszkos munka (amerikai burleszkfilm). 17.50 Kerá- miaszimpozion. A szegedi körzeti stúdió műsora. 18.20 Falujárás. Ezúttal a legfontosabb gazdaságpolitikai mondanivalókra emlékeztet, és egyúttal megkísérli a jövőt is körvonalazni. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. Aprócska kutya (lengyel rajzfilm). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Rajzfilmek a nagyvilágból. Zágráb ’80. A jövő felvázolása mellett az ösz- szeállítás részletes tájékoztatást igyekszik nyújtani a zágrábi fesztivál rendezvényeiről. Néhány filmből most csak részleteket, illetve rövidített változatot sugároz a tévé, később azonban ezeknek többségét teljes hosszban is levetíti. 21.35 Telesport. 22.00 Bartókról — Bartókért. Kocsis Zoltán zongoraművész és Somfai László zenetörténész második alkalommal látja vendégül a televízió nézőit. 22.50 Tv-híradó 3. 2. műsor 18.55 Fizika. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Parabola. 20.30 Rivaldafényben. Ez alkalommal Will Meisel és Ábrahám Pál ismert melódiái csendülnek fel. 21.10 Tv-hiradó 2. 21.30 Az utolsó három nap (olasz játékfilm). 23.05 Egészségünkért. Az Országos Egészségnevelési Intézet műsoré^. tO80. november. 27., csütörtök felfedezett kukoricaszár A juhtenyésztés múltja és jelene
