Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

1980-11-27 / 278. szám

Ä Mawntwek á?és$€be« A kistermelés ösztönzése GYAKRAN FELVETŐDIK a kérdés, meddig lesz szük­ség a háztáji és egyéb kis­termelésre, milyen helye van, s milyen jövője lesz a kistermelésnek a népgazda_ ságon belül? Anélkül, hogy sok számot felsorolnánk, fe­leletül ide kívánkozik né­hány adat. A lakosságnak több mint a fele közvetle­nül érdekelt valamilyen for­mában a kistermelésben. A mezőgazdasági termelés mint­egy harmadát adják a kis­gazdaságok. ' A sertésállo­mány 53, a baromfi törzsál­lomány 70, a tehánéllomány 30, "a házinyúl 95 százalékát a háztáji és más kisegítő gazdaságban található. Ugyanígy jelentős arányt képvisel az az árumennyi­ség, amely a kistermelőktől kerül az üzletekbe. Az ösz- szes tojás 00, a zöldség 40, a tej 40, a szőlő 50, a gyü­mölcs 50 százaléka a háztá­jiból és a ház körüli kisker­tekből kerül az asztalunkra. Nyilvánvaló tehát, hogy a háztóji és kisegítő gazdasá­gok termelését a jövőben sem nélkülözhetjük, a1 nép­gazdaság hosszú tavon szá­mít termékeikre. Ezt. fejezi ki az is. hogy a mezőgazda­ság pénzügyi szabályozó- rendszerinek 1981. évi mó­dosítása a kistermelés fejlő­dését egyértelműen segíteni kívánja. Ennek a szabályozásnak az 1981 januárjában életbe lépő változtatásokkal együtt az a célja, hogy ösztönözzön a jövedelmező, versenyképes termelés fejlesztésére, ser­kentse a gyorsabb alkalmaz­kodást a külső és belső gaz­dasági feltételek változásai­hoz. A kívánt ösztönző hatást elsősorban az árak változása közvetíti a termelőkhöz, igy a kistermelőkhöz is. Me­lyek ezek az árak. Egyrészt a mezőgazdaságban felhasz­nálásra kerülő termelőesz­közök és anyagok ára, más­részt a mezőgazdasági ter­Szlovákul beszélget az előttem lévő sorban, két idős férfi. Komoly vitatémájuk lehet, mert élénk taglejté­sekkel kísérik a mondandó­jukat. Néhány széksorral odébb egy fiatal lány inte­get á bejárat felé, a barát­nőjét invitálja a lefoglalt helyre. Valamivel elmúlt hat óra, a tanács és a Hazafias Népfront által meghirdetett falugyűlés kezdésének idő­pontja. Senki sem türelmet­lenkedik, itt elfogadott ugyan­is, hogy aki részt akar ven­ni a lakossági tanácskozá­son, az a ház körüli teen­dők elvégzése után úgyis megérkezik. így lesz ez most is... Miközben egymásnak ad­ják a kilincset az emberek, van idő szétnézni a tanács épületéhez ragasztott szárny nagytermében, amely más alkalommal a heti filmvetí­téseknek ad helyet, a pará­nyi dobogó fölött ott lóg ugyanis a felcsavart, hófe­hér vászon. Egyre telik a terem, a belépők láttán az jut az eszembe, hogy meg kellene kérdezni: vajon hány fiatal él Kisnánán? Egy biz­tos — ahogy a széksorokból kitűnik —, érdekelheti őket a szülőfalu dolgai, annyian eljöttek erre az estére. Szó, ami szó: egy-egy nagyobb település falugyűlésén sem látni több helybeli fiatalt.. .! Hogy hány KlSZ-korosz- tályú lakója van a kisköz­ségnek. végül is nem kér­deztem meg, mert Lizák Lukács a népfronttitkár ba­ráti szóval köszöntötte a fa­lu jelene és jövője iránt ér­deklődőket, aztán — ahogy ez már lenni szokott — szó­lásra emelkedett Koncsos Sándor tanácselnök és sorol­mékek felvásárlási árai. Az 1981-től érvénybe lépő új mezőgazdasági felvásárlási árak már szeptemberben meghirdetésre kerültek, jól ismertek. Az ipari eredetű anyagok, eszközök árválto­zásának mérteke is köztu­dott. MIT JELENT HÁT a kis­termelőknek a szabályozó- rendszer január 1-i változá­sa? Minthogy hangsúlyozot­tan számít a népgazdaság a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelésére, ennek meg­felelően továbbra is fennma­radnak az egyes kiemelt ágazatoknál jelenleg érvé­nyesülő támogatási formák. Így változatlan mértékkel és feltételekkel részesül támo­gatásban a fólia alatti zöld­ségtermelés. Tehát, ha szo­cialista vállalattal,. vagy mezőgazdasági nagyüzemmel legalább három évre szer­ződést köt a kistermelő, ak­kor 40 százalékos támoga­tóssal, csökkentett áron vá­sárolható folia és előregyár­tott vázszerkezet.' Továbbra is 20 százalékkal csökkentett áron vásárolhatnak a fizi­kai munkát megkönnyítő és a munkaidőt megtakarító egyes gépeket a kistermelőik, és a gépkölcsönzésre jogo­sult szervezetek. AZ ÜJ SZABÁLYOZÁS jelentős könnyítést ad a bogyós gyümölcsűek telepí­tésének támogatásában. A támogatós feltételeként elő­írt legkisebb telepítési terü­letet 1000 négyzetméterről 500 négyzetméterre csökken­ti, és megszünteti azt a tá­mogatási feltételt is, hogy a nagyüzemi ültetvényhez kell csatlakoznia a kister­melői parcellának. Ezzel újabb kertészkedéssel foglal­kozó rétegek. termelésbe va­ló kapcsolódásának teremt lehetőséget, hiszen az újab­ban épülő családi házak kertjei kisebbek, szerződéses betelepítésükre eddig nem volt lehetőség. A szaporítóanyagot forgal­mazó vállalatok a jövő év­ta az elmúlt öt év eredmé­nyeit: hogy a legnagyobb beruházás az általános isko­la bővítése volt, hogy meg­valósult a szaktantermi és a tan tárgy csoportos oktatás... Hogy az eltelt fél évtized alatt felújították a Széche­nyi utcát, a Kossuth utca egy részét, s folyamatban van a Dózsa építésé is, s hogy négyszáz méter jár­dát epitettek társadalmi munkában a Kossuth és a Béke utcában, továbbá, hogy a visontai szocialista bri­gádok patronálják a község gyermekintézményeit. Aztán arról esett szó, hogy az el-' következendő időszakban rendelkezésre álló forintok­ból — és természetesen a lakosság támogatósából — újabb utak, járdák felújítá­sát tervezik. Bővíteni kíván­ják a klubkönyvtárat, s ere­deti állapotába állítják visz- _ sza a község egyik régi, mű­emlék jellegű épületét... A tanácselnök beszámoló­jához Jobbik Imre népfront­elnök csatlakozott, s egyebek között elmondotta, hogy négy esztendővel ezelőtt Kisná- na a településszépítésj és virágosítási versenyben má­sodik helyezést ért el a kis. községek kategóriájában, 1979-ben pedig pénzjutalmat érdemteltek ki a társadalmi munkások, akikből — érthe­tetlen okból — egyre keve­sebb van a községben. Pe­dig sokat segíthetnének a helybeliek a közös gondok megoldásában... Kisnána. a megye nemze­tiségi településeinek egyike, a hagyományok ápolására évekkel ezelőtt énekkart és tánccsoportot szerveztek, s szoros kapcsolatot .tartottak a málraszentimreiekkel. Saj_ V tői. amennyiben a kisterme­lők legalább 3 évre értéke­sítési szerződést kötöttek, a bogyós gyümölcsű szaporí­tóanyag utón 100 darabon­ként a következő támogatóst számolhatják el: szamóca 80 Ft, málna 120 Ft, fekete- és pirosribizke-bokor, kösz- métebokor 800 forint, piros ribizke- és köszméteoltvány 1200 forint. A mezőgazdasági kisterme­lőket a tulajdonukban levő tehénállomány utón tovább­ra is támogatás, illeti meg. A támogatós évenkénti ősz- szege az első tehén után 2500 Ft, a második és min­den további tehén utón az eddigi 5000-ről üOftU tói-untra emelkedik. Ezt a támogatóst a kistermelő továbbra is megkaphatja elől* 4 évre, ha a meglevő tehénállomá­nyát saját nevelésű, vagy vásárolt előírási üsző te­nyésztésibe állításával növeli, és arra 4 eves tartási szer­ződést köt. A kistermelői szarvasmar­hatartás támogatási rend­szerébe új feltétel került. Eszerint, ha a kistermelő már egy tehénnel rendelke­zik, és egy második tehén beállításával állományát 4 éves szerződés alapján nőve. li, akkor, ha az első tehén tartósa valamilyen oknál fogva meghiúsul, és azt nem pótolja, úgy a második te­hén visszaminősül első te­hénné. A szerződésben vál­lalt tartási idő hátralevő ré­szére eső támogatós külön- bözetét ebben az esetben vissiza keld fizetni. A HÁZTÁJI ÉS KISEGÍ­TŐ GAZDASAGOKBAN le­vő több millió állatiéröhely, a gyümölcs- és szőlőültet­vények. a szántóföld és a házikertek kihasználására és az itt előállítható termékek­re népgazdaságunknak szük­sége van, ezért fejlesztését a rendelkezésre álló eszkö­zökkel támogatja. nos. a 'nyelvet ma már csak az idősebbek beszélik, s ahogy ők fogynak — fogy­tak —, úgy sorvad el az óhaza kultúráját, népi tánc- és dalkincseit őrző és to­vábbadni szándékozó együt­tes is. Szomorúan említette a népfrontelnök, hogy leg­utóbb. amikor a miskolci rá­dió szlovák nyelvű adásá­nak riportere felkereste a községet, bizony: többnyire magyar nyelven kellett ké­szítenie a hagyományok ápolásáról szóló beszélgeté­seket. . . ! — Fel kell hát újítanunk az együttes munkáját, nem szabad hagynunk, hogy el­sorvadjanak azok a szálak, amelyek bennünket őseink­hez. s a ma élő szlovákok­hoz kötnek. Erről is dönte­nünk kell, mint ahogy min­den fontosabb kérdésben együttesen tárgyalunk. Mert álláspontunk, hogy minden kezdeményezés, minden terv egyik fontos tényezője az együttműködés... Ami az együttműködést il­leti. számos tény bizonyítja, hogy a lakosság zöme nem állja útját a lakóhely fej­lesztésének, Ezt jelezték a hozzászólások is, amelyek Kisnána „kis” gondjaira irá_ -nyitották a figyelmet. íme: — Ne kerteljünk, mond­juk meg őszintén, hogy csu­da jó dolgokat mondott a tanácselnök elvtárs. Ügy- beszélt. mintha a tanács mindent elvégzett volna. . Pedig lássuk csak: a Dózsa utcával mindig ba, van, nem haladunk előre az építésével A tsz gépei teszik tönkre az utat. s amikor a szövetke­zettől egy-két kocsi követ kérünk a helyreállítására, a kővel együtt' jön a 23 ezer forintos számla is.-Atom Aktuális és széles közér­deklődésre számot tartó té­mát tűzött napirendjére a közelmúltban az egri városi pá rt-végreh a j tóbi zottság: miként fejlődött az elmúlt években a megyeszékhely lakóinak egészségügyi és szociális ellátása. Mind a végrehajtó bizottság elé ke­rült jelentés, mind a hozzá­kapcsolódó kérdések, mind pedig a vitában elhangzot­tak azt bizonyították, hogy az egészségügyi és szociális ellátás olyan téma, amelyet indokolt és szükségszerű ál­landóan figyelemmel kísér­ni, hiszen az egészségügy pozitív, vagy negatív jelen­ségei nem csupán képlete­sen. hanem a valóságban is befolyásolják közérze­tünket/ A végrehajtó bizottság előtt kirajzolódott kép szem- lélétesen és sokoldalúan tükrözte az elmúlt évek so­rán vitathatatlanul bekövet­kezett fejlődést, ugyanakikor megvilágosodtok a még min_ dig fennálló gondok és ne­hézségek is. Mind a jelentés, m.ind pedig a vitában el­hangzott észrevételek leszö­gezték, hogy pártunk Politi­kai Bizottságának 1959-ben hozott, az egészségüggyel kapcsolatos határozata kö­vetkezetes végrehajtásának eredményeként az egészség- ügyi és szociális ellátásban jelentősen. javultak a tárgyi és a személyi feltételek — a gyógyítás oldaláról — és ezzel együtt javult az egészségügyi tevékenység színvonala is. A mostani tervidőszakban a városban négy felnőtt-, három üzemi, két gyermek- és egy iskola- orvosi körzettel bővült a meglevők száma, és sor ke­rült a korszerűtlen rendelők felszámolására is. Az egész­ségügyi ágazat munkaerő- helyzete kedvező, a lakosság ilyen segítséget várunk a tsz-töl, amelynek dolgozói között ott. vannak a kisná- naiak is — mondja Lakatos László erdész. Lizák Ferenc csatlakozik: — Építik ugyan az utat. de megnézte-e már valaki, hogy az abasári költségveté­si üzem milyen „rohamos” tempóban dolgozik, s főként azt. hogy milyen minőségű munkát végez? Nagyon oda kell figyelnünk, mert ci ne­hezen összegyűjtött pénzün­kért jó munkát várunk.. A következő felszólaló té­mát vált: — Sok fiatal él a faluban, de nincs megfelelő KISZ- klubunk, az ami pillanatnyi­lag a rendelkezésűnkre áll. nem használható, elhanya­golt. vizes. Valamilyen meg­oldást várunk a tanácstól és a népfronttól — mondja HdÜobás Tibor, majd a je­lenlévő fiatalok helyeslése közepette leül a helyére. Ezután újabb témaváltás következik, ehhez már sokan hozzászólnak, félretéve az egymás utáni véleményalko­tás szokását: az egyetlen bisztróról van szó. A do- moszlói áfész — mondják — se szó, se beszéd, a tanács egészségügyi ellátása" a kí­vánt szinten és zavartalanul biztosított. Ez annak is kö­szönhető, hogy az egészség- ügyi dolgozók döntő több­sége hivatástudattal és be­csülettel végzi feladatát. A végrehajtó bizottsági ülés azt is megállapította, hogy a gondok ellenére bő­vült a megyeszékhelyen a bölcsődei hálózat is, három új bölcsőde épült, s a gyer­mekintézmények befogadó- képessége kétszáz férőhellyel gyarapodott. A fejlesztés el­lenére azonban még mindig problémák vannak a Lajos- városban és a Csebokszári- váro6részben. Ugyancsak a tervidőszakban két új gyógy­szertár létesült, viszont a színház mellett levő koráb­bi gyógyszertár szanálása révén a Dobó téri patika le­terheltsége tovább növeke­dett. Nem kielégítő a fej­lődés a szociális intézmény- hálózatnál. A tervezett két­száz ágyas új szociális ott­hont nem sikerült felépíteni az anyagi lehetőségek szű­kössége miatt, de eredmény­ként könyvelhető el, hogy az öregek napközi otthonjaiban több öreg elhelyezésére nyílott lehetőség. A fejlesztési problérpák ellenére tovább javultak a városban élő idős emberek élet- és szociális körülmé­nyei. A magára hagyott idős, beteg emberek otthoni gon­dozását szervezett gondozó­női- hálózat végzi, és társa­dalmi aktivisták is1 segítenek ebben a munkában. Elisme­résre méltó e tekintetben a város üzemeinek, intézmé­nyeinek, a szocialista bri­gádoknak a patronáló tevé­kenysége. A szociális otthoni férőhelyek szűkössége azon­ban további gondokat jelent a későbbiekben is. Mind a jelentés, mind a végrehajtó bizottság leszö­gezte azt is, hogy a fekvő­beteg-ellátás területén is je­lentős a fejlődés. A terv­időszakban kezdődött el a véleményét sem kérve, egyik napról a másikra harmadosz­tályba sorolta a régi üzletet. De nincsenek meg ennek a feltételei, összefolyik a szennyvíz a tiszta vízzel (hol van a KÖJÁL?), nincs mosdó, tisztességes mellék- helyiség. De ami sértőbb: csupán azért, mert egy osz­tállyal „magasabb"’ lett a bisztró, drágább lett példá­ul a sütemény, amelyet csak itt lehet megvásárolni, máshol nincs árusítás, még csak kilátás és indoklás sem! Aztán a szemétszállítás kér­dése: akkor viszi el a kiké­szített szemetet az abasári- ak kocsija, amikor éppen akarja. Hiába a reklamáció, a kérés — a helyzet nem változik. Csak a hangulat romlik a községben... Mindez azt jelzi, hogy a kis gondok — nagy vitát kavarnak Kisnánán. ahol a falugyűlésen megválasztott új népfrontbi zottság — amelynek elnöke Jobbik Im­re, titkára pedig Lizák Lu­kács lett — és a tanács ko­moly feladatlistát kapott a lakosságtól. Akármelyik nyelven fogalmazták is meg a teendőket... Szilvás István megyei kórház rekonstruk­ciója és négyszáz ággyal va­ló bővítése. A közelmúltban átadásra került a 32 mun­kahelyes új rendelőintézet, és befejezéshez közeledik a kórházi rekonstrukció első üteme is, de folynak a második ütem kivitelezési munkálatai is. Szervezeti in­tézkedések keretében sor ke­rült a körzet", gyermekorvo­si, az iskolaegészségügyi és a védőnői hálózatnak a me­gyei kórházhoz történő in­tegrálására, és az integráció tapasztalatai kedvezőek. A változások, a fejlődés ellenél* azonban — állapí­totta meg a végrehajtó bi­zottság — számos olyan fel­adat van. amelyet a jövő­ben, beleértve ebbe a rovi- debb és hosszabb időtávot is, feltétlenül meg szükséges oldani. Ilyen például a gyó­gyító-megelőző alapellátás intézményrendszerének kor­szerűsítése és fejlesztése, aa ellátás, színvonalának javítá­sa. Javítani szükséges az or­vosi rendelők műszerezett­ségét, felszereltségét, valar­mint a diagnosztikus és te­rápiás lehetőségeket. Még inkább előtérbe szükséges állítani a munka minőségi jellemzőit, a tartalmi szín­vonal növelését, a meglevő tartalékok még jobb kihasz­nálását. Vagy például a sok feladat közül megemlíthető az ügyeleti szolgálat felté­teleinek javítása, az ellátás tartalmi színvonalának nö­velése. De szóba került az üzemegészségügyi hálózat fejlesztése, a fogorvosi ellátás feltételei­nek javítása, és még sok egyéb feladat. Természetesen megfo-i galmazódott az is, hogy a jövőben — a lehetőségek fi­gyelembevételével — gyor­sabban kell bővíteni és kor­szerűsíteni az egészségügyi intézményeket, nagy figyel­met kell fordítani a gyógy­szertári és a szociális in­tézményhálózat fejlesztésére. Mindez természetesen azt is megköveteli, hogy a vá­rosban az egészségüggyel foglalkozók között a jelen­leginél is még jobb összhang alakuljon ki a célok sikeres megvalósítása érdekében. A végrehajtó bizottság az elő­terjesztett intézkedési tervet határozattá emelte, amely biztosítja — az e cikkben csupán csak jelzett feladat­kör következetes és céltuda­tos végrehajtását. Kaposi Levente Elnökségi ülés az SZMT-nél A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának elnök­sége ülést tartott szerdán, délelőtt Egerben. A testület ez alkalommal — Bágyi Imrének, a megyei tanács osztályvezetőjének il­letve Kovács Gyulánénak, a KPVDSZ megyei titkárának előterjesztésében — a szak­ma baleseti helyzetéről tá­jékozódott. Ezután Polgár Miklós osz­tályvezető tett javaslatot az elnökségnek az SZMT köz­ponti könyvtárának szerve­zeti és működési szabályza­tára, majd beszámolt a könyvtármunkával kapcso­latos intézkedések eredmé­nyeiről. Végül az SZMT jövő évi költségvetési elképzeléseiről szólt Bakondi Simon osz­tályvezető. illetve egyéb szer­vezeti kérdések kerültek na­pirendre. 1989, november 2*1* csütőrtöi (D. Sz. Á.) EGY FALUGYŰLÉS KRÓNIKÁJA Kisnána—kis gondjai.. .amelyek mindig nagy vitát kavarnak Az első gratuláció: Koncsos Sándor tanácselnök (jobbról) köszönti Jobbik Imre és Lizák Lukács községi népfrontveze­töket (A szerző felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom