Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-25 / 276. szám
Biztató kezdet, de... A megyei párt-végrehajtó- bizottság 1979. szeptember 18-i ülésén több fontos határozatot hozott a munkaerő-gazdálkodás ésszerűsítése és hatékonyabbá tétele érdekében. Egyebek mellett gazdasági és politikai feladatként jelölte meg megyénk ipari, mezőgazdasági üzemeinek, továbbá a szövetkezeteknek és az intézményeknek a munkakörök felülvizsgálatát, a teljesítmények növelését, a minden szempontból indokolt és megalapozott munkaerő-átcsoportosításokat, a belső tartalékok hasznosítását, a minőségre ösztönző prémiumrendszer kidolgozását, valamint a munkamorál, a munkafegyelem fokozását. A végrehajtó bizottság határozatát megyei tanácskozáson vitatták meg az érintettek, és az ügy fontossága, aktualitása miatt megyénk népi ellenőrei a közelmúltban már számon is kérték az időközben tett intézkedéseket és azok eredményeit. Az egriek külön is megmérettek A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata huszonegy ipari vállalatra és építőipari szövetkezetre — Izzó Gyöngyösi Gyára, Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, a KAEV és a V1LATI egri gyára, a Mát- ravidéki Kőbányák, a Duna Cipőgyár hatvani gyáregysége, az UNIVERSAL Ipari Szövetkezet a hevesi építőipari a Tárná menti ipari szövetkezet stb. — öt kereskedelmi — élelmiszer és iparcikk kiskereskedelmi vállalatok, GYÖNGYSZÖV stb. — szervezetekre, négy mező- gazdasági — hatvani Lenin, a káli Károlyi Mihály, a me- zőtárkányi Aranykalász stb. — termelőszövetkezetre, és három — a gyöngyösi Bugát Pál Kórház, megyei Földhivatal stb. — intézményre terjedt ki. Ugyancsak értékelte már a megyeszékhely munkahelyein tett intézkedések eredményeit az egri városi pártvégrehajtóbizottság is. A közelmúltban tartott ülésén a pozitív váltbzások elemzése és elismerése mellet a változatlanul meglévő gondokról és hiányosságokról is bőven esett szó. Felülről lefelé. I: Általánosítható tapasztalatként jegyezték fel a népi ellenőrök, és az egri városi pártbizottság munkatársai is, hogy az esetek döntő többségében a létszámfelül- vizsgálátok, illetve a dolgozók átcsoportosítását a „felülről lefelé” elv érvényesítésével végezték el a gazdálkodó szervek és az intézmények. Tegyük gyorsan hozzá: az említett módszer kiváltképpen elnyerte a fizikai dolgozók tetszését. És hogy mennyire jogos és időszerű volt „szétnézni” az irodákban, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a vizsgálatokba bevont munkahelyeknél már eddig is háromszázzal csökkentétték az irányítói apparátust. A valamennyi dolgozóra kiterjesztett „elbeszélgetés” másik módszere a vállalaton belüli és a más vállalathoz történő átcsoportosítás volt. Ennek eredményeként nem' kevesebb mint hatszáz dolgozó — elsősorban az Izzó Gyöngyösi Gyárában, a Heves megyei Finommechanikai Vállalatnál, a Tárná menti ipari szövetkezetnél, a hatvani Lenin Termelőszövetkezetnél, a gyöngyösi áfésznál, a megyei földhivatalnál. az UNIVERSAL Ipari Szövetkezetnél, a tanácsi építőknél — került új, vagy más munkakörbe. És hogy mennyire politikusán és humánusan végezték el az „átigazolásokat”, azt jól bizonyítja,. hogy a más munkakörbe irányított dolgozók között alig akad olyan, aki elégedetlen lenne új munkahelyével,' anyagi és erkölcsi megbecsülésével. Akadtak persze olyanok is, — körülbelül 150-en — akik miután megtudták, hogy másütt lesz rájuk szükség, kikérték a munkakönyvüket. Szorosabbra fogták a gyeplőt Ugyancsak javította a munkafegyelmet és elősegítette a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást a belső szervezettség javítása, a termék- szerkezet korszerűsítése, műszaki normák bővítése és a teljesítménybérben dolgozók számának növelése. Annak a „bizonyos gyeplőnek” szorosabbra fogását bizonyítja továbbá az is, hogy több üzemben felvételi tilalmat rendeltek el, és bár kissé nehezen ment az elfogadtatása, de ma már a legtöbb munkahelyen természetesnek tartják, hogy az időközben nyugdíjba, gyesre és katonai szolgálatra távozott beosztottak munkáját az irodákban a többieknek kell elvégezniük. Az így felszabadult bér egy részét természetesen azok kapják meg, akik a távollevők helyett dolgoznak. Végezetül több mint jó ötletnek bizonyult az is, hogy a legfontosabb szakmákban minőségi cseréket hajtottak végre. Mindezek eredményeként csökkent az egészségtelen munkaerő-vándorlás a megyében, több ágazatban mérséklődött az új munkaerő iránti kereslet, így úgy tűnik, vége felé közeledik az az időszak, amikor elsősorban a munkaadó üzemeknek volt mindegy, hogy ki, hol és hogyan dolgozik. Nincs vagy alig. .. Sajnos azt is megcáfolhatatlan , tények bizonyítják ugyanakkor, — a megyei NÉB és a városi párt-vég- rehajtóbizottság jelentései részletesen elemzik az okokat is —, hogy egy sor területen nincs, vagy alig történt javulás. A munkaidő 10 —15 százaléka változatlanul nem munkával telik el, tovább emelkedett az egész napos hiányzások aránya, a táppénzes napok száma pedig 7 százalékkal növekedett. A tennivalókra figyelmeztető példaként került bele az egri városi párt-végrehajtóbizottság jelentésébe* az is, hogy a nem fizikai állományban a teljesítményektől függő bérezési formát még sehol sem alkalmazzák Egerben, —* sajnos a megyei helyzet sem jobb — és a minőségi munka premizálása is csak az Egri Dohánygyárban, az UNIVERSAL Ipari Szövetkezetben és az egri Finomszerelvény gyárban került előtérbe. Az üzemek többségében az anyagi ösztönzés „alapkövei” változatlanul a mennyiség és nem a minőség. Elsősorban az üzemek, a szövetkezetek gazdasági és politikai vezetőinek számlájára írandó végezetül az is, hogy a teljesítmények növelését nem követi a megfelelő differenciálás, így a végzett munka mennyisége és minősége alig tud „beleszólni" a kereseti és a jövedelmi arányokba. Az pedig egyenesen gátja a munkamorál és a munkafegyelem erősítésének, hogy a módosított Munka Törvény- könyvét kiegészítő helyi szervezeti és működési szabályzatok korszerűsítése érthetetlen lassúsággal halad megyénkben. Így aztán persze hogy nehéz többet követelni és szigorúbban fegyelmezni. A bevezetőben említett biztató eredményeket a legjobb szándékkal is csak kezdetnek tekinthetjük tehát. Mert a negatívumokat, a szervezettséget. az alacsony színvonalú munkát summázó negatív példatár arra figyelmeztet: bőven van * még min változtatni, javítani és korszerűsíteni. És utána majd követelni és a legiobbakot meokülön- böztetetten megbecsülni. Koós József Hosszan-! tósdi Ügy mondják a szakemberek: a reklámnak egyetlen célja van, a kínált áru eladása. Ezt hittem én is, tehát a a Rádióújságban megjelent hirdetésre a Lemezposta budapesti címére elküldtem a megrendelést. Teltek a napok — semmi. Gondoltam, nem megy olyan egyszerűen a lemez becsomagolása és a postára adása. Majd megjön, csak türelem. Meg is jött. Egy levél. Nem Budapestről, hanem Debrecenből. A feladó így is a Lemezposta. A borítékban egy sokszorosított űrlap. amelynek kipcrntozott 1 soraiba beírták kézzel [ mindazt, ami tudatta, hogy a két lemez már elfogyott, azokat előjegyezték. Tisztelettel: Györfi. Mindez udvariasan, művelten, a Művelt Nép-kéz méltóan. Gyanakszom, ha már sokszorosított az űrlap, nem az én kedvemért készítették el — feltehetően nem is-öt ' példánybán. Hányán lehetnek a sorstársak, akik a lemez helyett ilyen „Tisztelt megrendelőnk! Közöljük, hogy az ön által megrendelt hanglemezek közben elfogytak...” választ kaptak? ] Miközben? Két nap alatt? Hány hanglemezt kínáltak a Rádióújságban közzétett hirdetés alapján az ország lakosságának megvételre? Harmincötöt? Kétszázat? Ezret? Annyit semmiképpen, hogy elég lett volna. Akkor pedig minek hirdették? Vagy: ' miért nem úgy, hogy „korlátozott számban”’ * tudunk szállítani? Mindez rejtély. Ismét egy példa az emberek fölösleges és elkerülhető bosszantására — lemezügyben. Mondjuk: takarékosság. Erre megjelentetünk (feltehetően nem kis pénzért) . olyan . .hirdetést, aminek ígéretét nem tudja a hirdetést feladó teljesíteni. Mondjuk: takarékosság. Az emberek hangulatát lehet ok nélkül tönkretenni? A Magyar Hirdető a meg- ‘ mondhatója, hány ilyen felesleges reklámozás láthat napvilágot nálunk — a hiszékeny emberek beugratására, bosszantására. Kinek jó ez? (-ár) Apuka hangoskodik Történt, hogy Ádámka konyakot ivott. Méghozzá bent az iskolában, abban a bizonyos, más célra szánt helyiségben és ráadásul másodmagával. Miután Ádámka még nem fejezte be az általános iskolai tanulmányait, a tanárai úg^ vélték, cselekedete nem egészen természetes. Gondolták, megbeszélik ezt Ádámka apukájával is. Az üzenetre annak rendje, módja szerint apuka be is ment az iskolába, ahol az igazgatóhelyettes tájékoztatta a történtekről. Mondanunk sem kell, hogy apukát nagyon váratlanul érte mindaz, amit hallott. Pillanatok alatt ideges lett. De nem a fiacskája miatt, hanem azért, hogy olyat tételeztek fel csemetéjéről — szerinte —, ami teljességgel lehetetlen. — Kikérem magamnak, hogy Ádámkáról ezt mondják. Tessék tudomásul venni, hogy én úgy nevelem a gyerekeimet, hogy... És itt némi családtörténet következett a mindenben kiváló gyermekek eddigi eredményeire való gazdag utalással és annak félreérthetetlen hangsúlyozásával, hogy apuka olyan társadalmi megbízatás súlyát viseli a vállán, ami eleve kizárja, hogy a családban bárki ne ennek megfelelően viselkedjék, és ő a munkahelyén egyébként is, és különben is, meg minden. Adatokkal bőségesen megtűzdelt előadását apuka olyan hangerővel közölte, mintha a Kisstadionban kellett volna mikrofon nélkül tájékoztatnia az egybegyűlt sokezres tömeget. Nemcsak a szomszédos tanári szobában néztek össze megütközve a bent levő nevelők, hiszen minden szót hallottak a bezárt ajtó ellenére js, hanem a folyosón várakozó Ádámka is elégedetten vehette tudomásul apukája családvédelmi szózatát. Az igazgatóhelyettes ugyan többször megpróbált csendesen közbeszólni, de apuka ezt nem vette figyelembe. — Most elviszem a fiam alkoholvizsgálatra és utána majd tárgyalunk, kartársnő! — emelte fel a mutatóujját és egyben addig is erős hangját apuka az ajtóból visszafordulva. Majd apai büszkeséggel telten, mint aki jól szolgálta családja érdekeit most is, elvonult. Akik ott maradtak az iskolában, a tanáriban és az igazgatóhelyettesi irodában — megkövültén néztek maguk elé. Nem tudták eldönteni, ébren vannak-e vagy álmodtak. Ádámka apukája ugyánis sok minden nagyon fontos dolgot nem vett figyelembe. Először is azt, hogy neki akkor sincs joga kiabálni az iskolában, ha százszor is igaza lenne. Másodszor azt, hogy a gyermeke érdekeit nem, a hangerővel és nem a burkolt fenyegetődzéssel szolgálja, hanem azzal, ha odafigyel arra, amit a nevelőktől hall a fiacskájáról. Harmadszor pedig azt nem vette figyelembe. választott társadalmi megbízatása, testületi tagsága arra kötelezi, hogy példát mutasson. ■ Nem ilyet, hanem jó példát. Me.rt apuka előbb vázolt viselkedésének mi lehet a következménye? Az. hogy a nevelőknek elmegy a kedvük attól, hogy apuka segítségét kérjék az Ádámkák jellembeli alakítása érdekében. Ugyanis nincs szükségük kiabáló és fenyegetődző apukákra. Mi több — senkinek sincs szüksége ilyen apukákra. " Történetünk azonban úgy lesz teljes, ha a fejleményeket is elmondjuk. Ügy volt, hogy az iskola vezetője írásban tájékoztatja majd a testület vezetőjét' arról, hogyan viselkedett Ádámka apukája az igazgatóhelyettesi irodában. Hátha erről a kiabálós oldaláról ott nem ismerik az apukát. És majd megkérdezik tőle, hogy... ? Apuka azonban másnap, hívás nélkül újból bement az iskolába és ott előadta,,hogy* ő nagyon ideges természetű, könnyen elveszti a fejét, és olyankor az ökle is odahuppan az előtte levő asztal lapjára. Különben is tegnap nagyon fáradt volt, mert- a munkája, a problémák, a felelősség és... Elnézést kér. Ez a tény önmagában is szép. Kár. hogy apuka maga szolgáltatta annak lehetőségét, hogy megkövesse az iskola nevelőit. Cseppet sem mellékes, hogy mindezt már sem a szomszédos tanári szobában nem hallotta senki, sem Ádámka a folyosón, az ajtó előtt várakozva. Különben is. apukának sem tesz jót. ha akár az iskolában, akár máshol — kiabál. Attól még nem lesz igaza. Legfeljebb rossz bizonyítványt állít ki magáról. Kinek kell az? G. Molnár Ferenc Úi x olajtartályok A Zalai Kőolajipari Vállalatnál a rekonstrukció keretében új, atmoszférikus vákuumüzem is épük Az új üzemhez készülnek az ötezres köbméter űrtartalmú tároló- és szedőtartályok. (MTI fotó — Rózsás Sándor felv. — KS) Hegkezdődött az öthónapos pártiskola Egerben November 24-én, hétfőn megkezdődött az öthónapos pártiskola Egerben. A párt- munka „első vonalában” dolgozó pártalapszervezeti vezetőségi tagok, tömegszervezeti és gazdasági vezetők politikai alapozó képzésben részesülnek a csaknem félév alatt. Megismerkednek a világnézeti, filozófiai tárgyú kérdésekkel, az ideológiai munka gyakorlati tényezőivel, előadásokat hallgatnak a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetéből, politikai gazdaságtanból, gazdaságpolitikából, Valamint a pártélet belső kérdéseiből. A pártiskola célja az, hogy a hallgatókat felkészítse a mindennapi pártmunkára, módszereket adjon, ugyanakkor elméleti segítséget is nyújtson a gyakorlati munkához. „Hatvan városáért” Az MSZMP Hatvan városi Bizottsága és a helyi tanács hétfőn, a pártszékházban. közös ünnepi ülésen emlékezett meg a település felszabadulásának 36. évfordulójáról. Az eseményt An- geli József tanácselnök méltatta, majd átadták a „Hatvan városáért” kitüntető emlékérmet Szabó Iván Múnkácsy-díjas, kiváló művész alkotását Juhász Ferenc pártbizottsági titkárnak, Ma- latinszky László nyugdíjasnak, Páldiné Pál Ilona sportolónak, Győri Sándornak, a Mátraalji Szénbányák Vállalat igazgatójának,, valamint a rendőrkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztálya munkatársainak. Óvoda, iskola, könyvtár egy helyen Elkészültek az összevont gyermekintézmények típustervei, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy épületbe kerüljön bölcsőde, óvoda, iskola, könyvtár és helyet adnak sportfoglalkozásoknak is. A terveket a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet irányításával dolgozták ki az Építésügyi és Városfejlesztési, a Művelődési- és az Egészségügyi Minisztérium megbízásából. A tervek elkészítésénél hasznosították azokat a tapasztalatokat, amelyeket a már működő hasonló intézményeknél szereztek. A tervezett intézményele a legfiatalabbak oktatása- nevelése mellett a délutáni és esti órákban jól szolgálhatják a lakosság kulturális és sportolási igényeinek kielégítését is. Mivel egy épületen belül valósul meg a bölcsődei, óvodai nevelés és az általános iskolai oktatás, ez lehetővé teszi a rugalmas felhasználást. Ha a szükség úgy kívánja, az óvodai rész átalakítható tanteremmé, vagy a tanterem óvodává, attól függően, mire van nagyobb igény. Módszertani tanácskozás Gyöngyösön A társadalomtudományi tárgyak oktatásának módszerbeli tapasztalatairól szerveztek tanácskozást tegnap Gyöngyösön, a főiskolán. A konferencián részt vett Varga Dénesné. a Művelésődési Minisztérium, valamint dr. Papp Lajos, a városi párt- bizottság képviseletében. A megjelenteket Gullner Vilmos, a főiskola oktatási igazgatóhelyettese köszöntötte Az ülésszakon dr. Hec- kenast József és dr. Pethő György egyetemi tanár elnökölt. Az előadások a filozófia, a politikai gazdaságtan és a világnézeti nevelés témaköréből hangzottak el. Az összegzés a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem és a * hozzákapcsolódó intézmények munkáját körvonalazta. iNmüsSi 0 1980. november 25., kedd 1 i
