Népújság, 1980. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
1980-11-16 / 269. szám
A TÁRSADALOM PERIFÉRIÁJÁN Tököl: a visszavezető állomás? A NÉPI ELLENÖRÖK MEGVIZSGÁLTÁK Több a gépkocsi, rosszabb a kihasználtság Jóllehet, 81 népi ellenőr vizsgálta megyénk 48 gazdálkodó szervében a személy-, illetve a tehergépkocsik gazdaságos üzemeltetését, így is csak minden hatodik gépkocsira fordíthatták figyelmüket Mégis tanulságosak a vizsgálatok most elkészült elemzései, különösen az 1973- ban elvégzett első átfogó ellenőrzés tapasztalatainak tükrében. Alacsony kihasználtság Több vizsgált közületnél a személygépkocsik igénylésének és használatának rendjét kifogástalanul szabályozták. Egyes közületeknél azonban a beosztott adminisztratív, illetve műszaki dolgozók ma is alig jutnak általános célú üzemi személygépkocsikhoz. Általában hasznos és jogszerű a magángépkocsiknak hivatalos célra történő fel- használása, ám a vizsgált közületek 42 százalékánál nem előzte meg az engedélyezést gazdaságossági vizsgálat. sőt 21 százaléknál az átalányban részesülők közül is használtak üzemi személy- gépkocsit. Az 1973. évi alapvizsgálat óta 70 százalékkal (!j növekedett a tehergépjármű-állomány kapacitása — ám ezzel egy időben csaknem azonos mértékben csökkent a napi üzemelési idő... Ez azt jelenti, hogy mára viszonylagos bőség állt elő szállítási kapacitásból. Előfordult például az egyik építőipari szövetkezetnél, hogy a napi átlagos fuvaridő alig haladta meg a három és fél órát! Kedvezőtlenül alakult az egy szállított tonnára számított állásidő is: lényegesen, néha öt-hatszorosan is több, mint amennyit a tehergépjármű-díjszabás rakodási időként megenged. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél ez az érték nagyon kedvezően alakult, és javult az önköltség is. Ez egyben azt jelenti, hogy ők megvásárolandó járműveket takarítottak meg. Laza adminisztráció A vizsgált közületek fuvarozási tevékenysége igen változó. Mindössze 22 közület vállalt fuvarozást, összes szállítási teljesítményének 18 százalékában. A fuvarozások nagy része le nem kötött kapacitást használt ki, így nép- gazdasági szempontból volt indokolt; másrészt minden ötödik fuvar kedvezményesen a kislakásépítést, költözködést segítette. Nagyon lefékezi a fuvar- vállalást az a körülmény, hogy a jogszabályok szerint felszámítható fuvardíj csak a tehergépjármű-díjszabásban rögzített árak szerint számlázható. Ez a vizsgált közületek kétharmadánál kisebb a vállalati önköltségnél. Helytelen vállalati álláspont a fuvarozástól való elzárkózás, inkább a több szállítás és az önköltség csökkentése lehet a megoldás. Érdekesség, és alátámasztja az előbbiek igazát, hogy a fuvarozás valamennyi termelőszövetkezetnél jövedelmező melléküzem- ági tevékenységnek minősül — ennek nyitja pedig a kedvező önköltségben keresendő. A népi ellenőrök megállapították, hogy a gépjárművek tüzelőanyag- és kenőolajnormáit a közületek nagy része vagy nem is ismeri, vagy helytelenül alkalmazza. A vizsgált esetek 75 százalékánál (!j az üzemanyag vételezését nem szabályszerűen vezetik a menetlevelekre, és hiányzik a kilométeróraállás bejegyzése is. Nem tele tartállyal zárják a hónapot, ami bizonytalanná teszi az elhasznált üzemanyag mennyiségét. Nincs egység az üzemanyag-megtakarítási ösztönzőkben sem. Alig egy-két helyen példamutató az üzemanyag-fogyasztás elszámolási rendje. Pedig van már munkahely, ahol 1'979-ben valamennyi üzemi gépjármű fajlagos fogyasztása az alapnormán belüli volt, sőt egyszázalékos megtakarítást is elértek. Igaz, itt a gépjárművezetők ösztönzőként fizetésük öt százalékát és a megtakarított üzemanyag értékének felét kapták meg. Javulást jelent, hogy a hibás kilométerórával üzemelő gépkocsik aránya az összes gépjárműállományra vonatkoztatva tíz százalék alatt van. Takarékossági feladatok A párt- és kormányhatározatok alapján csak a vizsgált szervek 40 százalékánál tudtak bemutatni a takarékos üzemanyag-gazdálkodásra hozott konkrét intézkedéseket. Mindössze három közület tett írásban is ellenőrizhető intézkedéseket szállítási vonatkozású megtakarításokra, illetve tervre. Pedig a fokozott tervszerűség jelentősebb megtakarítások forrása. A vizsgálati jegyzőkönyv nemcsak következtetéseket és javaslatokat tartalmaz az ellenőrző állami szervek, illetve a vizsgált közületek számára: rögzíti azokat a pozitív intézkedéseket is. amelyeket a vizsgált vállalatok az ellenőrzés után foganatosítod tak. Kedvező, hogy szinte valamennyi gazdálkodó szerv hathatós lépéseket tett, megfogadva a népi ellenőrök hasznos tanácsait. Kőhidi Imre Utazó tapsifülesek ötvenhat vagon élő házi. nyulat szállítottak eddig partnereik részére az Eger és vidéke Körzeti Általános Fogyasztási és Értékesítési Képlakkozó üzem Szövetkezet nyúltenyésztő szakcsoportjai. A szövetkezet év eleji szerződései szerint december 31-ig további 10 vagon nyuszit kell küldeni a Környei Mezőgazdasági Kombinát és a Fogyasztási Értékesítő és Beszerző Szövetkezetek Mező- gazdasági Termékforgalmazó Országos Közös Vállalata címére. A Heves megyei tapsifülesek egy részét itt dolgozzák fel, a többiek pedig tovább utaznak Olaszországba. A szövetkezet 1978 óta foglalkozik szakcsaportjai- ban nyúltenyásztéssel, azóta mintegy tíz vagonnal sikerült termelésüket növelni. A makiári, a verpeléti, a fel_ sőtárkányi és az egri szakcsoportok évente 27 millió forinttal veszik ki részüket a szövetkezet 63 millió forintos áruforgalmi tervéből. A kesztölci Jószerencsét Termelőszövetkezet az Ofszet QMggjfáfc 1980. november 16., vasárnap Játékkártya Nyomdával < együttműködve új üzemet< létesített. A betanított tér-') melőszövetkezeti dolgozók a korszerű gépeken fényezik, ] lakkozzák a nyomda termékeit. (MTI Fotó: .Fehéryáry Fe- \ renc felvétele — KS) < Odahajolt hozzá, hogy mások ne hallják, mit mond. — Majd meglátod, mi lesz. — Mi lenne? A napnál világosabb: ha azt akarjuk, hogy az üzemben a minőség emelkedjék, nemcsak a végterméket kell ellenőrizni, hanem a beérkező félkész gyártmányokat is. — Ühümmm... 1 — Miért? Nincs igazam? Ügy bólogatsz, mint valami kisdobos a rajvezetője előtt. — Akkor nem bólogatok. — Eh, kár rád az időt fecsérelni. — Az lehet. De majd meglátjuk, kinek lesz igaza. Nem folytathatták tovább a suttogó hangra visszafogott vitát, mert belépett az osztályvezető. — íme, az ügyeletes zseni. Majd ő megmondja, hogy mi a leghelyesebb megoldás. A fegyőr gombnyomásét t. kissé idegesítő kattogás után tárul fel a cella ajtaja. A tízágyas. 44. számú zárkában levő alacsony termetű, pattanásos arcú fiú azonnal vigyázzba merevedik. Csak a szemgolyóit forgatja nyugtalanul az idegenekre. Azért végül hajlandónak mutatkozik a beszélgetésre, bár válaszai nagyon kimértek, la- konikusak. — Tizenhat éves... Szakmunkásnak tanulok. .. A múlt év nyarán kerültem be..., három hónap múlva szabadulok... Igen, a szüleimmel tartom a kapcsolatot. .. Nem szeretem őket... Mert intézetbe adtak. Az újabb kérdések után felemeli a hangját: — Nem, azt hiszem, még soha senkit nem szerettem... Talán csak a barátomat..., de ő már nincs az országban. .. Itt? Itt rend van és fegyelem!. .. Barátkozás kevesebb. .. Nem szeretek róla beszélni... Ez volt, majd csak elfelejtődik! Mint utóbb nevelőtisztjétől, Szekér Károly bv-had- nagytól megtudom: — G. L. csalásért tölti a büntetését a fogházban. Furcsa fiú, hajdanán simulé- kony modora segítségével szedte rá a hiszékeny embereket. Itt a szavát is alig hallani. y A tököli büntetőtelepen eltelt egy esztendő tehát, úgy tűnik, alaposan megváltoztatta. o o o o A tököli büntetésvégrehajtási intézet kívülről pontosan úgy fest, amilyennek az ember regények, filmek alapján elképzeli. Területét kettős drótháló veszi körül, szabályos közönként a magasított őrbódékkal. Főbejárata gombnyomásra működő hatalmas. rácsos vaskapu. Épületei többségükben korszerűek, de vannak rossz minőségűek is. Ezek még abból az időből maradtak, amikor huszárlaktanya volt ez a hely. A mai intézet 1963-ban jött létre. Kardos Gyula bv-e/.redes. az intézet parancsnoka gyakorlott nyilatkozó: ■— A 14—18 év közötti fiatalok kerülnek ide — mondja tájékoztatójában. — A súlyosabb bűncselekmények elkövetői a fiatalkorúak börtönében. a többiek pedig a fogházban töltik büntetési idejüket. Az utóbbi öt esztendő során átlagban S50 fiú és 30 lány. Legfontosabb feladatunk természetesen a megtévedi gyerekek további bűnözésének megelőzése, visszavezetésük a társadalomba. Ennek két fő módja van: az oktatás és a munkára nevelés. — Már megint nem férsz a bőrödben? Az osztályvezető megállt az íróasztalok közötti tenyérnyi szabad területen. — Kollégák — szólalt meg azon a behízelgő baritonján ami olyan színpadiassá tette a magatartását. — Gondolkoztam a dolgon. I átszólag azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy a kettes műhely végtermékeinek minőségét úgy tudjuk jelentős mértékben növelni, ha a beérkező félkészgyártmányokat is ellenőrizzük mielőtt... Oldalba lökte. — No, te főokos ... ! — Várj még egy percig. Az osztályvezető rövid szünetet tartott. — Nem folytatom a gondolatot. Mert a lényeg az, hogy ennek a feladatnak az elvégzéséhez sem a tárgyi sem a személyi feltételekkel nem rendelkezünk. Különben is, ha arra gondolunk, Az előbbi megoldásában a tököli általános iskola,' valamint a kiskunlacházi gimnázium pedagógusai segédkeznek — esti rendszerű tanítással. Á nyolc osztály elvégzése minden ifjú elítéltnek kötelez.ő, emellett a szorgalmasabbak középiskolai tanulmányokat is folytathatnak, sőt különféle szakmákat is elsajátíthatnak. Ezt a célt szolgálja a modern iskola- épület — szaktantermeivel, laboratóriumaival, nyolcezer kötetes könyvtárával. A művelődést különböző szakkörök, stúdió is segíti. A rendszeres testmozgáshoz jól felszerelt kondicionáló- és tornaterem, gyeppel borított fut- ballpálya áll a rendelkezésükre. A nevelőtisztek mellett 34 tagú nevelési szolgálat — jogászok és pedagógusok —, továbbá négy pszichológus tart rendszeresen csoportfoglalkozást a lá- nyoknak-fiúknak. A munkára való neveléshez az intézeten belül a Dunai Vegyesipari Vállalat járul hozzá. Naponta hat órát kell dolgozniuk az itt lakóknak. O O O Az. öt munkahely közül a Zrínyi Nyomda helyi üzemébe látogatunk. Külön érdekessége, hogy itt nyomják az olyan népszerű lapokat, mint a Füles, a Rakéta, a Lúdas Matyi, vagy a Magyarország. Sz. T. éppen politikai hetilapunkból vesz ki egy köteget a tűzőgépből. Kérdésünkre sajátos humorral felel: — Másfél éve vagyok rendszeres olvasója, azóta lakom ugyanis az intézetben. Egyébként rablásért kaptam három és fél évet. — Az első esete volt? — Korábban — 12 éves koromban — benne voltam egy nagy verekedésben. Akkor megúsztam figyelmeztetéssel. . . Itt azért már formáltak rajtam. — Hogyan? — Hát, először is a rendszeres munkával, a fegyelmezéssel. Meg azután: itt van állandó keresetem is. igaz. a fenntartásunkért. levonnak belőle. Az első takarékkönyvemet is az intézetben állították ki. — Kedvezményetek van? — Van egy évben hat nap szabadságunk, de még nem voltam otthon. Ügy mondják, eddig nem érdemeltem ki... — Mihez kezdesz a szaba. du lás után? — Hát..., nyomdában most már el tudnék helyezkedni. Már csak azért is, mert priusz nélkül kerülök ki: De az igazat megvallva, még nem tudom, mi lesz velem. .. O O O O A most 17 éves Sz. T. utolsó szavainak hallatán az intézet parancsnokának ridegen hangzó adatai idéződnek emlékezetünkbe: az intézetbe kerülőknek csaknem a felénél a szülők is megfordultak már büntetésvégrehajtási intézetben, kilencven százalékuknál pedig alkoholisták a felnevelőik. Az ifjú elítéltek nyolcvan százaléka nem fejezte be az általános iskolát, sokan irni-olvasni sem tudnak. Elképesztően alacsony fokúak ismereteik a világról, az életről. A családi környezet, a szinte teljes tudatlanság juttatja el ezeket a fiatalokat odáig, hogy a legfőbb értéket, az emberi életet is semmibe véve. kicsinyes vágyaik teljesüléséért kövessenek el súlyos bűncselekményeket. Ennek bizonyítéka, hogy az intézetben levők 60 százaléka erőszakos cselekmény miatt tölti szabadságvesztés büntetését. S többnyire náluk jár a legkevesebb sikerrel a megelőző-nevelő munka. Még egy adalék: miként Kardos Gyula beszélt róla, a legnagyobb a lemaradás nz utógondozásban, vagyis a fiataloknak a társadalomba való visszavezetésében van. Ami pedig annak is jele, hogy a társadalom becsületes többségének még többet kellene segítenie ezeknek az életük kezdetén levő embereknek. Hiszen enélkül az intézetben tett erőfeszítések is csak fél sikert hozhatnak. Szalay Zoltán Gazdaság, a nagyrédei, a gyöngyöspatai és az abasári termelőszövetkezet vett részt. Az ügye/etes zseni hogy a gyár egyes üzemének ) a lelkiismeretes munkáját s vonnánk kétségbe azzal, ha... í Megint oldalba bökte. \ — No, mit mondtam? Íme. I az ügyeletes zseni. Most szólalj meg, ha mersz! Ügy látszik, az az őrült j komolyan vette a heccelő- dést. > — Osztályvezető kartárs — nyújtotta fel a kezét —, i nekem mégis az a vélemé- nyem, hogy a félkészgyárt- í mányok ellenőrzése nemcsak a kettes műhely érdeke, hanem ... A tenyerébe hajtotta a fe- \ jót. hogy ne lássa a mellettei ülőt. í — Ez teljesen meghibbant> — gondolta magában. Ennek ellenére is úgy ha- ( tárazott, hogy ő is szót kér ha az ügyeletes zseni ma - kacskodna. (gmf) í Feladatuk a nagy hagyományokkal rendelkező mát- raalji borvidéken a minőségi szőlőtermelés és feldolgozás, a borpalackozás és értékesítés biztonságának megteremtése, a minőség javítása. A résztvevők arra tő. rekednek, hogy az exportigényeknek megfelelő illat- és zamatanyagokban gazdag szőlőfajtákat telepítsenek, illetve ezekből készítsenek borokat. Segítik a háztáji szőlőtermelést is, miután az ottani árut folyamatosan átveszik. Az együttműködés alapelveit a területi szövetség irányításával december 31-ig kidolgozzák, és közreműködnek a társulás vezetőségének létrehozásában, az önálló vállalati gazdálkodás megteremtésében. A társulás nyitott, tehát alapító üzemek mellett mások is beléphetnek, főleg termelő 4m kereskedelmi cégek, Szőlőfeldolgozásra, borpalackozásra társu'ás alakult a Mátra alján Az MSZMP Heves megyei és Gyöngyösi járási Bizottsága. valamint Heves megye Tanácsa és a Területi Szövetség kezdeményezésére a héten megalakult Gyöngyösön a Mátraalji Szőlő- és Bor feldolgozó Társulás. Az együttműködésben a Gyöngyös—Domoszlói Állami
