Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-05 / 234. szám

KÉRIK ÉS VÁRJAK A LAKOSSÁG VÉLEMÉNYÉT megváltozik Eger forgalmi rendje Rövidesen befejeződik a munka a 25-ös számú út eg­ri átkelési szakaszának Vö­rösmarty—Vöröstüzér utca és a Ráckapu tér közötti vona­lán. Ha valarrli' egészen kü­lönös és váratlan gond nem borítja fel az útépítők me­netrendjét, akkor legkésőbb ez év utolsó napjaiban a for­galom is megindulhat az új négysávos úton. A beruházás említett sza­kaszának megvalósítása után } jelentősen módosul a megye- székhely forgalmi rendje. Végre lehetőség nyílik a vá­roson átmenő teherforgalom csökkentésére, másrészt sor ! kerül az oly régóta várt gya­logosövezet kialakítására a történelmi nevezetességű bel­városban. A tervezett válto­zásokról Zámbori Ferenccel, t Eger város Tanácsának mű­szaki osztályvezetőjével be­szélgettünk. Kiút az útvesztőből — Melyek azok a legfon­tosabb és legsürgetőbb ten­nivalók, amelyek megvalósí­tásával végre kikerülhet az útvesztőből Eger város for­galma? — A több variációt is tar­talmazó tanulmánytervükben — kezdte a beszélgetést az osztályvezető — a Városépí­tési Tudományos és Tervező Intézet kiváló szakemberei — Eger város Tanácsának meg­rendelésére — négy alapvető pontban jelölték meg a város jelenlegi közlekedési rendjé­nek módosítását. Egyik: szi­gorítani, illetve korlátozni indokolt a városközpont sze­mély- és tehergépjármű­forgalmát. A másik: ki kell alakítani a belváros gyalo­gosövezetét. A harmadik: biztosítsuk a tömegközleke­i dés jó ellátottságát. És vé- ( gül a negyedik: a napok szi- !i gorúan meghatározott idő- 'I szakaiban — a kora reggeli ■! és a késő esti órákban — az I üzletek, a kereskedelmi, va- ,i lamint a vendéglátóipari egy- í ségek folyamatos áruellátásá- 1 hoz is zöld utat kell terem- 1 tenünk. — Kezdjük az elsővel: milyen módszert javasolnak a szakemberek a belvároshoz szokott tehergépkocsi-vezetők kitereléséhez? — Olyan tiltó táblákat, amelyek már a város hatá­raiban tudomásukra hozzák, hogy Eger belvárosában tilos az átmenő teherforgalom. — S mi lesz azokkal, akik személygépkocsikkal érkez­nek Egerbe, és mire számít­hatnak az egri gépkocsi­tulajdonosok? i — A gyalogosövezetek ki­vételével a személygépkocsi­kat természetesen nem tilt­juk ki a belvárosból, de több változással és szigorítással a saját kocsiját használó la­kosságnak is számolnia keli. Ilyennek ígérkezik például és elsősorban a turistákat érinti, hogy a leglátogatot­tabb történelmi nevezetessé­gek és létesítmények közelé­ben kialakított parkírozók­ban csak pénzért lehet par­kolni. A városunkba látoga­tóknak, vagyis a nem egri­eknek sokkal érdemesebb lesz tehát a 25-ös számú fő­út közvetlen közelében levő ingyenes parkírozókban meg­állniuk és onnan vagy gya­log vagy a helyi járatú autó­buszokon bejönni a városba. Előnyben az egriek és a gyalogosok —De lesz-e elég parkíro­zóhely az idegenek és az eg­riek számára? — A jelenleginél minden­képpen több lesz. A lehető­ségek behatároltak, a továb­bi bővítésekre elsősorban az új úthoz csatlakozó utcákban kerül sor, de a tanulmány készítői a belvárosi tömbbel­ső udvarainak egy részét is — elsősorban az egrieknek — ilyen célfa javasolják kiala­kítani. — Es a belvárosi forga­lomban, a parkírozóhelyek igénybevételekor miről, mi­től lehet majd megtudni, hogy ki az egri és ki a ven­dég, a turista? — A külföldi minták alap­ján az úgynevezett bentla­kók — vagyis, akiknek a la­kásuk és a garázsuk a város- központban van — gépkocsi­jainak szélvédőjére — „be­hajtást engedélyező igazo­lást” javasolnak a tervező intézet szakemberei. Ezekkel az engedélyekkel a belváros lakói célforgalmukhoz azokat az utakat és parkírozóhelye­ket is használhatják majd, amelyek a közforgalom elől el lesznek zárva. Az új in­tézkedések egyébként meg­tiltják majd a belváros ut­cáiban a rendszám nélküli járművek „tárolását”, a ga­rázsnak szánt védőhuzatok használatát, a járművek mo­sását és szerelését is. — S mi lesz azokkal, akik személygépkocsijukkal járnak munkába, de munkahelyük a gyalogosövezeteken belül van? — Szintén C6ak a már em­lített engedéllyel használhat­ják autóikat. . Gyalogosövezetek a belvárosban — A tanulmányterv készí­tői a város melyik területét javasolják gyalogosövezet­nek? — A Széchenyi utca, Kos­suth Lajos és Csiky Sándor utca közötti szakaszát, az Alkotmány, a Marx Károly, a Macky Valér, a Sándor Imre, a Jókai Mór, a Zalár József, a Fellner Jakab, a Bajcsy-Zsilinszky, a Dobó István, a Foglár, a Bródy Sándor és a Tárkányi Béla utcákat, valamint a Dobó István, a Katona István és a kis Dobó tereket. A város lakosságának többsége bizo­nyára örömmel veszi majd, hogy ezekben az utcákban, ezeken a tereken lényegében megszűnik a gépjárműforga­lom. Így a város nemcsak tisztább, hanem csendesebb és hangulatosabb is lesz majd. Új útvonalok és megállók — Ezek szerint a város tömegközlekedését végző he­lyi járatú autóbuszok útvona­lai és megállói is megváltoz­nak? ■— Mégpedig igen jelentő­sen. Enélkül ugyanis a gya- logosövezetekte nem lehet kialakítani és a gépjármű- forgalmat sem tudjuk csök­kenteni a belváros szűk ut­cáin. Mielőtt a Városépítési Tudományos és Tervező In­tézet javaslatai közül konk­rét példát is említenék, sze­retném elmondani, egyben meg is nyugtatni a lakossá­got, hogy a helyi járatú au­tóbuszok ugyan kikerülik a belvárost, de a megállók úgy lesznek kialakítva, hogy maximum 300 méteres gya­loglással valamelyik elérhető legyen. — Akkor lássunk egy új útvonalat. Merre járnak pél­dául a MEZŐGÉP és a Csí- bokszári-lakótelep között köz­lekedő helyi járatú autóbu­szok? — A tervekben javasolt új útvonal a következő: Lenin út—Somogyi Béla út—Be­loiannisz utca—Csiky Sándor utca—Széchenyi utca—Malom utca—Zalka Máté utca. — És hol állnak meg a bu­szok? — A Lenin térig a jelen­legi megállókban, a Lenin tér után a Volán-pályaudvarnál, a postánál, a Tűzoltó téren, a Ráckapu téren. A további megállók ott maradnak, ahol most vannak. Később annyi módosítás lesz. hogy a 25-ös számú főút teljes szakaszá­nak elkészülése után az új útvonala a vasútállomástól az Árpád és a Koháry utcákon halad majd. Ugyancsak meg­változnak a MEZŐGÉP—Fi­nomezerelvénygyár, a ME­ZŐGÉP—Felnémet, a Vasút­állomás—Baktai út, a Hajdú­hegy—Városi Kertészet, a Csebokszári - lakótelep—Váro- si Kertészet, a Vasútállomás —Vécsey-völgy közötti út­szakaszokon is a helyi járatú autóbuszok útvonalai és a megállók is. Ezzel kapcsola­tosan szeretném hangsúlyoz­ni, hogy a város lakosságát szóban és írásban is időben, és kellő részletességgel tájé­koztatjuk majd az új helyi járati menetrendekről. Premier: 1981. május 31-én — Mikorra tervezik beve­zetni a város új forgalmi rendjét? — 1981. május 31-ével. A város közlekedéséért felelős tanácsi szervek, a közleke­dést szervező és irányító in­tézmények és hatóságok szakemberei már hetek óta azon dolgoznak, hogy az új forgalmi rend minden tekin­tetben jól szolgálja a lakos­ság érdekeit, zökkenőmente­sen kerüljön megvalósításra és valamennyi tárgyi és technikai feltételeit időben biztosítsuk. — Eger város lakossága bizonyára élénken és sokfé­leképpen reagál majd a vál­tozásokra. — Számolunk a megoszló véleményekkel. De, hogy mi­előbb egyetértsünk, több fó­rumon is véleményt cseré­lünk majd az egriekkel, akiktől ezúton is azt kérjük, hogy minél többen mondják el véleményüket, adjanak öt­leteket és javaslatokat az új forgalmi rend végleges ki­alakításához és bevezetésé­hez. A tervezett változásokat osztályunkon bárki megte­kintheti, és még egyszer tisz­telettel várjuk a megjegyzé­seket. a javaslatokat, ame­lyeket természetesen figye­lembe veszünk majd a vég­leges döntések meghozatala előtt. Koós József / Robbanás történt három esztendővel ezelőtt a MEZŐ­GÉP hevesi gyárában — szakmai berkekben legalább is így emlegetik azt a tényt, hogy a korábbi évek — egyenletesen jó — eredmé­nyei után kiugró termelési sikert értek el. És a siker nem bizonyult tiszavirág éle­tűnek, szép munkasikerekkel zárták mind az 1978-as, mind az 1979-es esztendőt. A gyár vezetői egyáltalán nem tit­kolták, hogy a jó eredmé­nyek összetevői közt igen nagy súllyal szerepelt a meg­változott profil, ezen belül pedig az a tény, hogy nagy­szerű munkakapcsolatokat alakítottak ki az NDK-beli Falkensee-céggel. Megrende­lésükre mezőgazdasági szállí­tóberendezéseket kezdtek gyártani — és az új termék bevezetése igen hasznosnak bizonyult. — Mi a helyzet m,a, a ne­gyedik negyedév küszöbén hogyan látják az idei várha­tó eredmények alakulását a MEZOGÉP-nél? — Nem szeretnénk „elkia­bálni” — mondta Agocs Jó­zsef főkönyvelő —, de min­den reményünk megvan ar­ra, hogy a jó sorozat most sem fog megszakadni. Ellen­kezőleg: abban bízunk, hogy az előző évek jó eredménye­it állandósítani tudjuk. Vál­lalatunk szolnoki központjá­tól éppen a napokban jártak itt szakemberek, velük együtt alaposan felmértük a hely­zet, és — csak hogy a leg­fontosabbat említsem — megállapítottuk, hogy idő- irányosan a termelési tervet Ózongyár épül özongyár épül Ráckeve térségében a Csepel III/3-as számú Vízmű részeként. A gyár naponta százezer köb­méter vízből fogja kiszűrni nzonizálással a vas- és man­gán-ionokat. Az építkezés ideje alatt — a felvonulási területen — már üzembe helyeztek egy kísérleti ózo- nizálót. Így a beruházás el­készültéig a helyszínen, a valóságnak megfelelő körül­mények között végezhetnek tisztítási próbákat és ponto­síthatják a tisztítási techno­lógiái. (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS) <j°d Szüreti előkészület ek Munkavédelmi szemlék a borkombinátnál (Tudósítónktól) A szőlőbetakarítási, -felvá­sárlási és -feldolgozási csúcs- időszak indítása előtt mun­kavédelmi. iparhigiéniai szemléket tartottak a mun­kahelyeken az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombi­nátnál. Egy bizottság, felmér­te és minősítette az egységek biztonságtechnikai helyzetét és üzemi rendjét. A géppark üzembe helyezésekor átvizs­gálták a védőfelszereléseket. Ellenőrizték a fokozott ható­képességű veszélyforrásokra vonatkozó követelmény- rendszer betartását; Felül­vizsgálták a munkaeszközö­ket. a munkahelyek megvi­lágítását, a must erjedésével együttjáró mustgáz elhárítá­sára szolgáló szellőzőberen- dezés működését. A munkavédelmi őrmozga­lomnak gazdag hagyományai vannak a borkombinátnál, amint minderről az őmap- lókha tett bejegyzések ta­núskodtak. A szemlék során ellenőrizték az új munka- vállalók felvételkori, az ál­landó dolgozók ismétlődő baleseti oktatását. A doku­mentumok áttekintésekor el­lenőrizték a dolgozók mun­kaköri alkalmassági orvosi vizsgálatait és az élelmiszer- iparban kötelező időszaki or­vosi vizsgálatok folyamatos­ságát. Felmérték a munka­helyek üzemi rendjét, tiszta­ságát, a szociális létesítmé­nyek üzemképességét. Első­ként a hevesi pincészetet he­lyezték üzembe jó minősítés mellett. A mátraalji borvi­dék. centrumában Gyöngyö­sön a szőlőfeldolgozó telepek kiváló minősítést kaptak. A saját szőlőgazdaságokban kü­lönös gonddal végezték az erő- és munkagéppark szem­léjét. Az erdőtelki, egerszó- láti üzemegységek jó, az egri bemutató gazdaság kiváló minősítést érdemelt ki. Fel­dolgozó vonalanként végezték az egri főpincészet és köz­ponti szőlőfeldolgozó üzembe helyezését. Az árnyékszalai pinceváros felkészültségét kiválónak minősítették. Ver- peléten. a munkavédelmi,' biztonságtechnikai feliratok, jelzőtáblák kifüggesztésére nagy gondot fordítottak, ezért a bizottság a munka­hely dolgozóit a kiváló mi­nősítés mellett dicséretben részesítette. A nyírségi üzem­ben a szőlőfeldolgozó vonal üzembe helyezése mellett a nagykereskedelmi raktár és szőlőgazdaság munkavédelmi helyzetét is értékelték. Lukács András Szép tél előtt a MEZŐGÉP hevesi gyára eddig 105, a nyereségtervet pedig 120 százalékra teljesí­tettük. A jó előzmények után ’ ez az eredmény nem okozott különösebb meglepetést, hi­szen az eltelt három év alatt a megváltozott jellegű mun­kában a dolgozók nagy gya­korlatra tettek szert, az egész munkafolyamat szerve­zettebbé vált és néhány ész- szerűsítést, újítást is beve­zettek. — Az első háromnegyed év eredményeinek ismeretében most azt számítgatjuk — egészítette ki a főkönyvelő szavait Hevér Lajos igazgató —. hogy mit várhatunk de­cember végére? Nos, ha a dolgozók szorgalma nem lanyhul — amiben azt hi­szem joggal bízhatunk —, akkor az idei termelési tervet 105—106 százalékra teljesít­jük, és tovább javul nyere­ségtervünk teljesítésének ará­nya is. — Milyen munka rejlik a szép számok mögött? — Rengeteg alkatrészt, csigákat, csigasorokat gyár­tunk a szállítószalaghoz, az­tán különböző görgőket, vé­dőkorlátokat. és se vége, se hossza, annyiféle mást, hogy nem győznénk 'sorolni. Tu­lajdonképpen egy teljesen el­készült állapotában több száz métert kitevő, valóságos mammut berendezésről van szó, amelyek végső formá­jukban egy komplett ter- ményszállítási berendezést képeznek. Az ezek gyártásá­ban végzett munkának oroszlánrésze van abban, hogy idei 74 millió forintos termelési tervünkből 58 mil­lió értékű már megvalósult. Fenti szép eredményekből tévedés lenne azt a követ­keztetést levonni, hogy egyet­len cégnek „eladta” volna magát a MEZŐGÉP. Nem, erről szó sincs. Változatla­nul gyártanak például ZT 300-as silóadapterhez pótka­szát összesen 6,5 millió fo­rint. értékben, aztán — ez évben utoljára a „piac” te­lítődése miatt — 108 darab gabonazsákoló kulit, az E 512-es és az E 516-os NDK- kombájnhoz ferdefelhordót, ami most hatmilliós érték­rendet képvisel, jövőre azon­ban már eléri majd a 15 millió forintot. — Ez utóbbi számadat a következő esztendő „rejtel­meibe” enged bepillantani. Várhatók-e további, lényeges­nek tekinthető módosulások, változások 1981-ben? — Az alapvető tevékeny­ség lényegében semmi esetre sem — jelentette ki határo­zottan Hevér Lajos. — Annyi bizonyos például, hogy az NDK-kapcsolat tovább tart és erősödik. — A korábbi jó eredmé­nyek lehetővé tették, hogy 1979-ben terven felül is bér­emelésben részesítsék a dol­gozókat. Idén is számíthat­nak hasonlóra a MEZŐGÉP munkásai? — Remélhetőleg igen.' En­nek részletes kidolgozásával vállalatunk szolnoki központ­jában éppen most foglalkoz­nak — a napokban itt vég­zett felmérésekből nyert ada­tok alanián. Ezzel kapcsolat­ban tehát konkrét számokat egyelőre nem tudunk monda­ni, egy hónap múlva azonban feltehetően már erre a kér­désre is konkrét választ tu­dunk adni. Minden esetre tény — bár dicsekedni sem­miképpen sem szeretnénk vele, de büszkék vagyunk rá —, hogy a vállalat tíz gyá­rának „rangsorolásában” a legjobbak közt tartanak nyil­ván bennünket, és ez a dif­ferenciált bérezésben is meg. mutatkozik. Így lehetősége­ink — a munka hatékony-; ságának függvényében — to­vábbra is igen biztatóak. Anélkül, hogy az anyagias­ság vádjával illetnénk , a MEZŐGÉP dolgozóit, meg kell mondani, hogy ez utób­bi ténynek — az aránylag jó, biztos jövedelemnek — nagy szerepe van abban, hogy a dolgozók 80 százaléka törzs- gárdatag, és egyben már több szép sikert elért szocia­lista brigádtag. — Valóban ez a helyzet — erősítette meg végezetül He­vér Lajos —, most pedig az a legfontosabb, hogy dolgo­zóink eddigi eredményes munkája továbbra se veszít­sen lendületéből. Így megfe­lelő alapokkal vághatunk ne. ki, a következő, az 1981-es esztendőnek, a hatodik öt-, éves terv első évének. B. Kun Tibor ) ,kmüsSn€í 1980. október 5., vasárnaff* Búcsú a Bculítol

Next

/
Oldalképek
Tartalom