Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-11 / 239. szám

1980. október 11., szombat, hordoznak és az USA ten­geralattjárói is rakétákkal vannak felszerelve. A NATO tavaly decemberi határoza­ta értelmében 1983-tól 572 Pershing—2. és cirkáló szár­nyas rakétával bővül ez a nukleáris arzenál. A Szov­jetuniónak természetesen számolnia kell ezzel a ve­széllyel. Moszkva nemcsak javas­latokat, hanem gyakorlati lépéseket is tett, hogy elke­rülje a nukleáris zsákutcát, csökkentse a katonai szem­benállást, fokozza az európai biztonságot. A Szovjetunió európai részén a közép-ható­sugarú atomeszközök az utóbbi időben sem az indító­berendezések számát, sem a töltetek nagyságát tekintve nem növekedtek, sőt csök­kentek. Moszkvának a közép-ható­távolságú rakétákkal kap­csolatos álláspontja teljes összhangban van az ország külpolitikájával. A NATO rakétadöntése ellenére a Szovjetunió kivont az NDK- ból 20 ezer katonát. 1000 harckocsit és más haditech­nikát. Csapatkivonások tör­téntek Afganisztánból is. A Szovjetunió és a többi szo­MOSZKVA Kcfejezéséhez közeledik az úrkutatás történetének leg­hosszabb expedíciója: Lco- nyid Popov és Valcrij R.jű- min ma. űrutazásának 188. napján tér vissza a Földre. VARSÓ Az előzetes megállapodás­nak megfelelően október második felében kerül sor Varsóban a Varsói Szerző­dés tagállamai külügymi­niszteri bizottságának ülésé­re. BUDAPEST Naem Hámid Haddab mi­niszterelnök-helyettes, az Iraki Köztársaság elnökének különmegbízottja rövid láto­gatást tett Budapesten. Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken fogadta a miniszterelnök-helyettest, aki átadta Szaddam Husszein iraki köztársasági elnök üze­netét. PHENJAN Pénteken Phenjanban meg­nyílt a Koreai Munkapárt VI. kongresszusa. A négynapos tanácskozáson 352 küldött vitatja meg a koreai kom­munisták feladatait. VARSÓ Szovjet gazdasági küldött­ség érkezett Varsóba Nyiko- laj Bajbakov miniszterelnök- helyettesnek, az Állami Terv­bizottság elnökének vezeté­sével. ROMA Olaszországot. pénteken délelőtt négyórás általános sztrájk bénította meg. A há­rom szakszervezeti szövetség együttes felhívására több tíz- millióan maradtak távol a munkától, tiltakozásul az el­len, hogy a Fiat-művek igazgatósága október 6-tól felfüggesztett álláséból 24 ezer munkást és alkalmazot­tat. ALGÍR Nagy erejű földrengés ráz­ta meg pénteken kora dél­után Algéria északnyugati részét, a Földközi-tenger menti El Ásnám városának körzetében, a fővárostól 200 kilométernyire nyugatra. TEHERÁN Nyugati hírügynökségek csütörtök esti és péntek reg­geli jelentései szerint az iraki—iráni háborúban a szemben álló felek egyre kor­szerűbb fegyvereket, rakétá­kat, illetve nehézlövegeket vetnek be. cialisita ország ( májusban együtt tettek ‘ javaslatot az- európai és nem európai ál­lamfők legmagasabb szintű találkozójára, amelyen a nemzetközi feszültség góc­pontjainak felszámolásával és az új háború kirobbaná­sának megelőzésével össze­függő problémákat vitatnák meg. A Szovjetunió indítvá­nyozta továbbá, hogy a ka­tonai szövetségek utasítsák él az újonnan jelentkező ta­gok felvételét, hogy ne nö­vekedjék az egymással szembenálló katonai-politi­kai csoportosulások száma. Mindebből nyilvánvaló: Moszkva az utóbbi időben is több fontos lépést tett azért, hogy a békét megvédje az atomfenycgetéstöl és meg­őrizze az enyhülési folyama­tot. VAJON AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK fel tud-e sorolni hasonló gyakorlati intézke­déseket és kezdeményezése­ket? Sajnos. Amerika más politikai irányvonalat vá­lasztott. Az USA Nyugat- Európában már megkezdte az új rakéták indítóé Hasai­nak építését, növelte i és szövetségeseit is kényszerí­tette a hadikiadások növelé­sére. Robbanásveszélyes helyzetet teremtett az In­diai-óceán térségében, aho­vá számos hadihajót és ..gyorshadtestet” küldött. Végül az amerikai elnök meghirdette „az új nukleáris stratégiát”, a Szovjetunió el­leni megelőző atomcsapás stratégiáját. Washingtonban három hó­napig „tanulmányozták” a közép-hatótávolságú raké­tákkal és az előretolt állo­másoztatású amerikai eszkö­zökkel kapcsolatos szovjet javaslatot. A világ a szovjet kezdeményezésre tárta a választ, ám helyette tsz J3. Púja Frigyes felszólalása az ENSZ-ben (Folytatás az 1. oldalról.) latatót. amely jó alapot nyú jt e probléma rendezéséhez. A Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testületé ez év májusában kiadott nyilat­kozatában újabbakkal egészí tette ki a szocialista orszá gok korábbi javaslatait. Ezek egytől egyig a nemzetközi feszültség csökkentését, a bé­ke és a biztonság ügyét szolgálják. Sajnáljuk, hogy azok, akiknek a javaslatok szólnak, az ügy fontosságához képest méltatlanul kevés ér­deklődést mutatnak irántuk. A Magyar Népköztársaság továbbra is megkülönbözte­tett figyelmet szentel az eu­rópai biztonság és együttmű­ködés ügyének. Következe­tesen törekszik arra, hogy a helsinki záróokmány alapján fejlessze kapcsolatait a tér­ség minden országával és eb­ben a szellemben készül a záróokmányt aláirt államok képviselőinek madridi talál­kozójára is. A magyar dip­lomácia a madridi tanácsko- 'zás előkészítése kapcsán, két­oldalú kapcsolatain révén sok új javaslatot tett. ame­lyek az európai népek kö­zötti bizalom és együttműkö­dés erősítését szolgálják. Valljuk, hogy Madridban olyan kérdésekre kell össz­pontosítani ’ a figyelmet, amelyekben közös érdekelt­ség áll fenn. Megengedhetet­lennek tartjuk, hogy e talál­kozót egyes nyugati körök ismét a szocialista országok elleni propagandakampány­ra. a helyzet kiélezésére pró­bálják felhasználni. Ügy vél­jük, hogy a madridi talál­kozó leredményességét nagy­ban növelné, ha döntene kon­ferencia összehívásáról az eu­rópai katonai enyhülés és a leszerelés ügyében, megha­tározná annak időpontját, ügyrendjét és első szakaszá­nak napirendjét. Ilyen meg­egyezés kedvezően befolyásol­ná valamennyi leszerelési fó­rum légkörét. A magyar kormány állás­pontja a nemzetközi légkört mérgező konfliktusokról, vál­sággócokról változatlan, Ügy vélem, most már mindenki számára eléggé világos, hogy a Camp David-i megállapo­dás. az. egyiptomi—izraeli különalku semmit sem ol­dott meg, zsákutcának bizo­nyult. számú elnöki intézkedést kapta, mely előirányozza, hogy a Szovjetunió ellen ugyanazokat a Pershing—2. és szárnyas rakétákat vetnék be, amelyekről jelenleg a vi­ta folyik. Az USA „új nuk­leáris stratégiáját” még Nyu- gat-Európában is sokan úgy értékelték, mint az európai biztonság ellen irányuló fe­nyegetést. Többek között Schmidt nyugatnémet kan­cellár nemegyszer kijelen­tette: le kell küzdeni „a hallgatás időszakát” Moszk­va és Washington között. Vajon nem ez-e az oka an­nak. hogy a washingtoni ad­minisztráció végül is elállta szovjet javaslat elutasításá­tól? BARMI LEGYEN IS AZ OKA, a Washington állás­pontjában bekövetkezett el­tolódás pozitív jelenség. A Szovjetunió bízik abban, hogy a józan gondolkodás és a felelősségteljes álláspont az európai helyzet javításá­val kapcsolatban mégis győ­zedelmeskedik az USA-ban. hogy az amerikai tárgyalási készség őszinte és konstruk­tív. Ezt hangsúlyozni azért szükséges, mert már most, alig néhány nappal a beje­lentés után az amerikai po­litikusok némelyike a genfi tárgyalásokat marathoni hosszúságúnak jósolja. Va­jon nem a NATO amerikai vezetőit kell-e keresnünk emögött. akiknek az a célja, hogy a tárgyalások elhúzá­sával kiépítsék az. új raké­ták elhelyezéséhez szükséges támaszpontokat? Amennyi­ben ugyanis az USA való­ban enyhíteni akarja az európai helyzetet, úgy sem­mi értelme a genfi tárgya­lások elnyújtásának. Edvár Cseporov Szerintünk a közel-keleti válság átfogó és igazságos rendezéséhez elengedhetetlen az izraeli csapatok teljes ki­vonása a megszállt arab te­rületekről. Érvényesíteni kell a Palesztinái nép törvényes iogait. beleértve önálló pa­lesztin állam létesítésének iogát is. továbbá szavatolni kell a térség minden orszá­gának biztonságát. Elítéljük Izráel döntését Jeruzsálem, bekebelezéséről. Az. afgán népi erők. 1978- a-s győzelmével, majd az irá­ni fordulattal megváltozott a közép-keleti .térség helyzete. A szélsőséges imperialista körök azonban minden esz­közt felhasználnak elvesztett pozícióik visszaszerzésére. A Magyar Népköztársaság kormányának véleménye sze­rint a helyzet megoldásának kulcsa a reakciós külső erők beavatkozásának megszűrVe­tésében van. Délkelet-Ázsia legnagyobb problémája a kínai kormány­zat terjeszkedő, nagyhatalmi politikája'. A Vietnam elleni kínai agresszió, az. új „meg- leckéztetéssel” való fenyege­tőzés. a térség haladó rend­szerei ellen irányuló kínai • aknamunka és nyílt beavat­kozás következtében feszült helyzet keletkezett ebben a térségben. A kambodzsai nép élete a külső cselszövések ellenére fokozatosan javul, az új tár­sadalmat építő munka ered­ményei kézzelfoghatóak. A szörnyű tragédiát átélt kam­bodzsai nép méginkább fel­sorakozik a népi forradalmi tanács mögé. A legutóbbi dél-koreai ese­mények ismét ráirányították a figyelmet a régóta megol­datlan koreai kérdésre. Kor­mányom változatlanul vall­Az Ázsiában található Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság a Koreai-félsziget északi részén 121 ezer négy­zetkilométer területet foglal el. Lakossága 16 millió, 99 szá­zaléka koreai. Jelentős nem­zetiség él Kínában, Japán­ban és Szovjetunióban is. A II. világháború végén csaknem négy évtizedes ja­pán uralom alól szabadult fel az ország. A jaltai ér­tekezlet határozata alapján Koreának á 38. szélességi foktól északira eső területeit ideiglenes szovjet, a délre fekvőket pedig amerikai katonai közigazgatás alá he­lyezték. Az ország északi részén megkezdték a független, de­mokratikus koreai állam alapjainak lerakását, a 38°- tól délre 1948. augusztusá­ban létrehozták a „Koreai Köztársaság" nevű bábálla-^ mot. Észak- és Dél-Ko- rea haladó erői az összko- reai választások eredménye­képpen 1948 szeptember 9- én kikiáltották a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ságot. A koreai nép ország­építő munkáját az Egyesült Államok által támogatott del-koreai katonai klikk al­ja, hogy minden idegen csa­patot ki kell vonni a Koreai- félszigetről és elő kell segí­teni a két országrész békés egyesítését. Támogatjuk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság erre vonatkozó javaslatait. A Magyar Népköztársaság rendkívül érdekelt abban, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés zavartalanul fejlődjék, elősegítse a nem­zetközi munkamegosztásban rejlő előnyök teljes érvénye­sülését, a népek jólétének emelését és hozzájáruljon a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett éléséhez. Sajnáljuk, hogy az. ENS'Ő- közgyűlés világgazdasági kér. désékkel, foglalkozó XI. rend­kívüli ülésszaka néhány or­szág negatív álláspontja, mi­att nem zárhatta eredmény- nyel munkáját. A Magyar Népköztársaság­ban a jelen ülésszak ideje alatt, emlékezünk meg ENSZ- tagságunk negyedszázados év­fordulójáról. A Magyar, Nép- köztársaság ez alatt a 25 év alatt szüntelenül arra töre­kedett. hogy az alapokmány betűje és szelleme szerint cselekedjék, hogy a világszer­vezet minél teljesebben tölt­se be fő feladatát, őrizze meg és erősítse a békét és a biz­tonságot. Valljuk, hogy az ENSZ eddig alapjában meg­felelt feladatának, de meg­győződésünk az is. hogy sze­lepét tovább lehet, növelni a nemzetközi problémák meg­oldásában. Nagyra értékel­jük dr. Kurt Waldheim fő­titkár úr tevékenységét, amellyel igyekezett elősegíte­ni világszervezetünk haté­konyságát — mondotta a köz­gyűlésen elhangzott beszé­dében Púja Frigyes külügy­miniszter. tál kirobbantott háború szar kitolta félbe. A koreai há­ború 1953. július 27-én fegy­verszüneti egyezmény alá­írásával ért véget. A háború után a belső erőforrások mozgósításával, a Szovjetunió és a szocia­lista országok által nyújtott segítséggel jelentős gazdasági potenciál jött létre. Az ipar az aktív népesség csaknem felét foglalkoztatja, a tár­sadalmi össztermék három­negyed részét adja. Az or- szágterülét 15,4 százalékét művelik meg. ennek har­madán árasztásos rizsterme­lést folytatnak. Kukoricát, szóját, burgonyát termelnek. Az utóbbi években gyors ütemben fejlődik a zöldség- és gyümölcstermelés, vala­mint a sertés- és baromfi- tenyésztés. A KNDK a világ hetven országával keieskedik, de a forgalom több mint három­negyedét a Szovjetunió bo­nyolítja. Az export 90 szá­zalékát iparcikkek alkotják, az ^importot pedig a nyers- és 'fűtőanyagok, gépek, be­rendezések teszik ki első« sorban. — TERRA — Koreai NDK Péntek esti külpolitikai kommentárunk: HafthateafiicirB toruk j CSAK A HELYSZÍN VOLT AZONOS... A kedvelt dél-angliai üdülőhelyen. Brightonban. ahol nemrég a Brit Szakszervezeti Főtanács tartotta kongresszusát, most a kormányon levő konzervatívok küldöttei gyűltek össze. De amíg á szervezett dolgozók képvise­lői határozottan bírálták a kormány másfél éves te­vékenységét, addig a toryk tegnap befejeződött kong­resszusukon messzemenően helyeselték a Thatcher- kabinet ténykedését. Pedig nyilvánvaló, hogy a mi­niszterelnök-asszony politikája az elmúlt hónapokban gyorsan növekvő gazdasági problémákhoz, s a társa­dalmi ellentétek kiéleződéséhez vezetett. A merev konzervatív irányvonalat tükrözték a kongresszuson elhangzott felszólalások és az elfoga­dott határozatok is. A rekordmagasságba kúszó mun­kanélküliség, a vállalati csődök szaporodása kezd ugyan bizonytalanságot ébreszteni soraikban; a toryk többsége mégis egyetért a kormányfővel, aki az inf- ■ lációt a dolgozó tömegek számára káros bér- és adó­intézkedésekkel akarja visszaszorítani; a szakszerve­zetek elkerülhetetlen ellenállását pedig kész „ke­mény intézkedésekkel” letörni. A konzervatív mi­niszterek kiálltak Nagy-Britannia közös piaci tag­sága mellett és védelmezték a fokozott fegyverkezési kiadásokat is. PEDIG FIGYELMEZTETŐ JEL akad bőven. A sza­badpiaci verseny eszközeit makacsul alkalmazó mi­niszterelnök intézkedéseit néha már az üzleti körök is sérelmesnek érzik, a kormányfő mégis hajthatat­lan. ’,Nem lesz semmiféle gazdasági visszakozás!’’ — ismétli sűrűn, ha az állami beavatkozás vagy a köz­kiadások emelésének szükségességéről esik szó. Thatcher asszonyt, a jelek szerint, hidegen hagyja, hogy a lakosság körében mélypontra zuhant a kor­mány népszerűsége. A felmérések szerint a konzer­vatívok 10—11 százalékkal maradnának le a munkás­párt mögött, ha most rendeznének választásokat. Thatcher asszonyt viszont a parlamenti erőviszonyok valószínűleg nem kényszerítik 1984 előtt az urnákhoz, addigra pedig — állítja ő — javulni fog az ország helyzete. A MINISZTERELNÖKNÖ SAJÁT KORMÁNYA tagjaival közölte: „Akinek nem tetszik a közös vonal, mondjon le!” — jóllehet az esetleg ellenkező politi­kusok csupán Thatcher élesen antiszociális politikájá­nak bizonyos mérséklését szeretnék. Nem az alapél- , vekről, hanem a módszerekről vitáznának; a mostani kongresszuson azonban még ezek a véleményeltérések sem kerültek elő. A brightoni őszi verőfényben úgy tűnhetett tehát: minden rendben megy a tory párt háza táján. Az egyre inkább felforrósodó brit köz­hangulat hamarosan, megcáfolhatja ezt a látszatot. Szegő Gábor A rakéta-párbeszéd távlatai Megkezdődik hát a közép-hatótávolságú rakétákról a dialógus, melynek halaszthatatlanságát a Szovjetunió nemegyszer hangsúlyozta. Gromiko szovjet és Muskie amerikai külügy­miniszter szeptember végén New Yorkban megállapodott: október közepén Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok képviselői megkezdik az európai nukleáris fegyverek korlátozásával kapcsolatos tárgyalások előkészítését. A GENFI TALÁLKOZÓ KIUTAT JELENTHET és azt is ,kell. hogy jelentsen a nuk­leáris zsákutcából, melybe Európát az a NATO-határo- zat vitte, amely szerint a kontinensen új amerikai atomfegyvereket helyeznek el. A kiút keresése szülte azt a szovjet javaslatot, hogy egyidejűleg . és egymással összefüggésben vitassák meg az európai közép-hatótávol­ságú nukleáris fegyverek és az előretolt állomásoztatású amerikai eszközök kérdését. Miért együtt? Azért, mert az Európában elhelyezett előretolt állomásoztatású esal'özök a Szovjetunió terü­lete ellen irányulnak, azért, mert ugyanaz a funkciójuk, mint az új rakétarendsze­reknek. Közismert, hogy a nyugat-európai támaszpon­tokon 400 amerikai vadász- bombázó van. mintegy 300 gépet a földrész vizein cir­kálj repülőgép-anyahajók

Next

/
Oldalképek
Tartalom