Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-11 / 239. szám
Még mindig a paradicsom... ! n 9 r mm a a a I y^TllIiSIFSfcOS De: az erem másik oldala;lénycsö »» Paradicsomos gondok , Nagygomboson! Panaszkodtak a gazdasásban, hogy javában folyik a „saüret”, dolgozik a léállomá.s, csak éppen a konzervgyári tankautók nem tartanak lépést a betakarítással. E gondot október 7-i számunk riportjában is megemlítettük, de arról nem ejtettünk szót, hogy hasonló okból Heves, Csány, J^s'zkisér gazdaságai, paradicsom termesztő szövetkezetei szintén zörgették a gyárkaput. Fél mindenki, hogy az idei termés nem jut el « feldolgozóiparba, illetve megkárosul a termelő. A helyzetet az tette kritikussá, hogy az iskolák diákjai, segítséget nyújtandó, az utóbbi hetekben bekapcsolódtak a betakarításba, egy- egy bázisgazdaságban nagy mennyiségű bogyót halmozva föl. Ez ténykérdés* mint ahogyan indokolt a szövetkezetiek, a termelők aggodalma. De egyoldalúan. \ a gazdaságok szemszögéből nézve kezetbeto-e csupán a Probleme ? Úgy véf-jük: nem. Ennek tisztázása végett látogattunk most el a Hatvani Konsserygyarba. Mesterséges csúcs Bellák István főmérnök: A konzervipar függvénye a meMefkezdődött a kukorica átvétele A gazdaságok * megtermett kukoricának 25—30 százalékát a gabonaipari vállalatoknak adják el a termékértékesítési szerződések alapján, a fennmaradó nagyobb részt pedig a. mezőgazdasági üzemek saját állatállományukkal etetik fel. illetve részben ebből fedezik a kistermelők szükségletét. A gazdaságok a tulajdonukban maradó kukoricának csak elenyészően kis részét, értékesítik valamelyik társ- gazdaságnak — az idei termés kereskedelmi mérlege így vonható meg a Gabona Tröszt illetékeseinek tájékoztatása alapján. Az elmúlt évekhez képest 1980-ban az értékesítés arányaiban változás nem várható; az állami gabonaipar továbbra is a termésnek valamivel kevesebb. mint harmadával gazdálkodik. Addig azonban, a nehéznek ígérkező betakarítás során a szokásosnál nehezebb dolguk lesz nemcsak a termelőknek — akik a megkésett érés és az újabb esőzés miatt komoly időhátrányban vannak —. hanem a gabonaipari vállalatoknak is. Az ipar három műszakban használja a gabonas/áritó gépeket, amelyek várhatóan szünet nélkül járnak majd: összesen félmillió tonna kukoricát szárítanak meg. Az ipar októberben befejezte az ötödik ötéves . terv tárólóépítési programját, amely arra volt hivatva, hogy enyhítsen a gabonaraktározás krónikus gondjain. Az eredeti előirányzatot sikerült túlteljesíteni; a tervezettnél 8—10 ezer tonnával nagyobb a felépített silótér. Emellett még 00—80 ezer tonna gabona tárolására további ideiglenes szinteket emelnek, és részben ennek köszönhető, hogy a termést az idén is megóvhatják az időjárás viszontagságaitól. Továbbra is érvényben vannak. azonban a bértárolási szerződések, amelyek évek óta rendszeresek az ipari és a mezőgazdasági üzemek között. . Az új kukorica. átvétele megkezdődött. A szabvány, valamint az árrendelkezésék változatlanok.. Az első tízezer tonnás tételt zavartalanul fogadta az ipar. és jó részét a takarmányból (-hálózatba irányította. Így az új termes egy része rövid úton a kistermelőkhöz kezőgezdasági termelésnek, de ez fordítva is igaz. Magyarán mondva mindkét fél érdeke a pontos összmunka! Nos. ez az, amire a szövetkezetek. gazdaságok sokszor nem gondolnak. Illetve csupán a saját gondjukkal’’ törődnek, megfeledkezvén a, partnerről, az iparág speciális helyzetéről. Mit jelent ez voltaképpen? Mi csak abban az esetben tudjuk feldolgozni a leszerződött termést, úgy vagyunk képesek gazdaságosan lekötni napi 200—220 vagonnyi kapaciy fásunkat, ha folyamatosan kielégítő á gyárunkba érkezett paradicsomlé. Márpedig ezt nem állíthatjuk az idei esztendőről, amikor az augusztus derekán beindított feldolgozórendszert hetekig alig tudtuk nyersanyaggal ellátni. Mert bár megy eszelte, de a megye határain túl levő paetnergazdaságaink- ban is volt szüretelhető párád ictsom, onwasn kézi erő hiányában csak csurrant- cseppent vatemi. A fiatalok, a katonák belépése viszont olyan mesterséges csúcsot idézett elő, amivel természetesen nem tudtunk megbirkózni. Pedig gondosan felkészültünk a nyersanyag fogadáséra. URH-kopcsoiat Fekete Ferenc szállítási osztályvezető: Kapcsolódva főmérnökünk szavaihoz, hadd mondjam el, hogy az említett nyersanyagínséges hetekben súlyos károkat szenvedett a gyár. A léállo- másokra szétküldött nyolcvan teherautó vesxteglésé- "nek minden percét. 1 forint 60 fillérjével számlázta címünkre a Volán. De az is előfordult, hogy a drágán megtermelt gőzt kellett a levegőbe ereszteni. mert nem volt mivel terhelni a sűrítőberendezéseket. Újszerű vívmány, második esztendeje van URH-összeköt- tetés tizenegy léállomásunk és a gyár-közölt, hogy összehangolhassuk a szállítást, illetve hibásodás esetén alkatrészt,. szerelőt küldhes- sünk a bázisgazdaságokba'. Ez a technika mit sem ért. mivel nem volt szállítaniva- ló paradicsomlé, s a gazdaságok gyakorta maguk sem szorgalmazták a begyűjtést. Egyik éjszaka a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben jártam. Állt a vonal, mert ott hagyták a dolgozók. Alatkán? A világító tűz körül heverészett tucat: nyi ember. így természetesen nem lesz a bogyóból szállítható, feldolgozásra is alkalmas lé. Szinte potyára szerveztük meg a vasárnapi műszakokat is, pedig lehetne belőlük profitálni, különösen, • ha figyelembe vesszük a 20—30 százalékos munkaerőhiányt. Egymásra utalt«»« Rákóczi Lajos termeltetési főosztályvezető: A mesterséges csúcshoz hozzájárult a széles körű fajtaváltás. Egyre több kemény állagú, kis lémennyiségű, de tövön tovább tartható paradicsom, amit ösezevártak a termelők, s most háa«>Tn hét aiatt szeretnék leadni a gyárnak. Az ilyen lökésszerű terhelést nem bírjuk! Pedig szükségünk van minden vag&miyi paradicsomra, hiszen idei sűrítménytervünket mostanáig csupán kétharmadában tudtuk teljesíteni. És az említett gondokon túl fennáll a fagyveszély, az esősre fordult időjárásból származó természetes vesztésé,g- Hogy' mit várunk mi partnereinktől? Egymásra mutogatás helyett az egymásra utaltság megértését. Innen eredően pedig olyan munkastílus megszilárdítását. ami figyelemmel van a pontosságra, a szállítási ütem folyamatára és a minőségre. Ez nem csupán morál kérdése. Legalább annyira kölcsönös érdek ... Moldvay Győző Az Egyesült Izzóban a hagyományosnál vékonyabb fénycsövek gyártását kezdték meg. Az új világítótest azonos fénykibocsátás mellett 10 százalékkal kevesebb villamos energiát fogyaszt, mint előd je, a „régi" lámpatestekben is lehet használni és alkalmazásával jelentős villamosén orgia-megtakarítás és hető el. Ez évben több mint egymillió 26 milliméter átmérőjű fénycső készül, jövőre pedig a termelés megközelíti majd a hatmilliót. (MTI fotó — Hadat? J;> ■ lelv. — KS) Jobb, olcsóbb étkezdéi ellátást A rvötanács ankétjének tapasztalatai Otthon étkezik a csaiáekvk zöme. Főleg a lőbb gye**ne- kesek főznek rendszeresen: némelyik mindennap, mások kétnaponként, vagy csak hét. végén, több napra valót. Többnyire azok a háziasszonyok is készítenek meleg vacsorát, akiknek családja üzemi, iskolai étkezdében ebédel. Vállalják a bevásárlás fáradságát, a konyhai munka gondját, mert — amint mondták — az otthon készített étel olcsóbb és jobb mint az étkezdéi. Ezekre a következtetésekre jutott tapasztalatai alapján a Magyar Nők Országos Tanácsának családpolitikai bizottsága. Életmódkutatásaik folytatásaként a bizottság tagjai a főváros. VIII. és XVIII. kerületében', valamint Bács- Kiskun, Borsod, Csongrad és Somogy megye városaiban, községeiben több száz családnál tájékozódtak a főzési, vásárlási szokásokról. A válaszok Összhangban vannak a hasonló jellegű legújabb tudományos kutatások eredményeivel. A Közgazdaságtudományi Egyetem piackutató tanszékének vizsgálata szerint például a családok hi százaléka otthon. 44 százaléka a munkahelyén. a napköziben, az óvodába n ebédel. Állagban .sí/.áz háztartás közül 64-ben naponta. ^1-ben hetente kétszeri-háromszor, 10-ben csak a hét végén, ötben alkalmanként főznek. A fizikai munkakörben dolgozó nők közül minden második, az értelmiségiek közül minden ötödik fogyaszt ebédre otthon készített ételt. Száz munkáscsalád íveli gyermek közül 43 ebédel otthon, az értelmiségi családok gyermekei közül viszont csak huszonnégy. A háztartások 80 százalékában a nők főznek, a férjek közül minden tizedik, a felnőtt lányok közül minden huszadik, míg a fiúk közül csak minden századik segít a főzésben. A Központi Statisztikai Hivatal időmérlegvizsgálata szerint a nők — főleg a huszonévesek — naponta átlag 118 percet töltenek a főzéssel, tálalással, mosogatással. Nem kevesen közülük örömmel végzi ezt a munkát. , A nőtanács a közelmúltban. e témában tartott anSzüret. Vidámság, jókedv, napfényes derű. .mulatság, bál — ezek a fogalmak jutnak eszünkbe a szó hallatán: szüret. Aztán sokak képzeletében felvillannak a kopek azokról a diákokról, akik másodéve ősszel, délutánunkéin ágyonázva, elcsL gázva. sárosan-dideregve másztak végig Eger, vagy Gyöngyös utcáin. Ők is szüretről jöttek. de arcukon nyoma sem volt a jókedvnek; lehajtott fejjel baktattak hazafelé, hogy végre valami száraz holmit vehessenek magukra. Az akkori esztendő mostoha időjárása egyaránt próbára tette kis- és nagydiák erejét és egészségét. Okulva a tapasztalatokból, az idén szeptemberben a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium felhívással fordult a mezőgazdasági nagyüzemekhez. hogy fo-. kozottan biztosítsák a diák munkások egészségét. ...4 naponkénti utazást zárt szállítóeszközökkel végezzék, a tisztálkodáshoz biztosítsanak meleg vizet. A diákolc kapjanak naponta egyszer meleg ételt, hideg időjárás esetén, munka közben védőitalként forró teát. Csapadékos időben pedig védőruhát, elsősorban gumicsizmát és lehetőség szerint esőkabátot”. Mit ’tettek az egri termelő- szöveHoesekejt és mezóasyr dasagí űzetnek azért, StrtST Szüreti (?) ürömök a felhívásnak maradéktala. n u 1 megfelelhessenek ? Erről érdeklődtünk körtelefonunk során szövetkezetek szakembereitől. Egri Csiilagok Tsz — Hétfőtől kezdődik nálunk a munka. 1501) diákot varunk, ennyien fognak egyszerre dolgozni a tsz szőlőiben. Az egy hónap alatt ötezer diákot foglalkoztatunk majd ’ és fejenként ,napi egy mázsa feletti teljesítményt várunk tőlük. — Mivel szállítják a műn. kahelyekre a gyerekeket? — Nyolc autóbusszal és két ponyvás teherautóval. — Meleg étel, gumicsizma, esőkabát ? — A minisztérium felhívása. — Igen. tudunk róla, de ötezer csizmát hogyan vegyen a tsz csak egy szüretre? — Szüret jövőre is lesz. de úgysem szüretelnek naponta ennyien... — Akkor is képtelenség: szervezési leg, anyagilag. Hogy húzzák fel a gyerekek azt a csizmát, amit már viselt valaki. — Fertőtleníthetnék. — Reméljük, jó idő lesz. Ha esik. nem szüretelünk... — Meleg étel? — A gwerafcek hat órát dolgoznak, így nem jár nekik ebéd. Egyébként ?s 1500 embernek főzni keptelénseg. De lesz meleg tea! Borkombinát — Háromszáz diák dolgozik nálunk, ..műszeriparisok” és ..közgazdaságisok”, körülbelül három hétig. — Szolgáltatások? — Autóbusszal visszük ki a gyerekeket, forró teát kap. nak és naponta egyszer meleg ételt. — Meleg ételt?! — Igen, meleg ételt, mindent úgyanúgy kapnak a diákok, mint a felnőtt dolgozóink. — Esőkabát, gumicsizma? — ahogyan a felhívásban... — Ismerjük a felhívást, nagyon szép, de nem jár védőruha. csak bizonyos munkakörökben. — És ha esik az eső? — Esőben nem szedik a szőlőt. Ki látott még olyat, hogy esőben szedjék a szőlőt ! — De a sár... — A sár! Ehhez kell alkalmazkodni ! Egervölgye Tsz — A „szakmunkásképző” 400 diákkal’ hat napig, a do. bósok kétszázan két hétig, a helyi ás a makiári általános iskolából körülbelül kétszázan. Nyolcszáz diáknak hogy vegyünk nyoicsaaz pár gumicsizmát * tsz számlájára? Hoznak otthonról a gyerekek, van mindenkinek. — Mindenkinek? — Akinek meg nincs, annak biztosít az iskola. — Igen? És a meleg étel? — A gyerekek teát kapnak. — Nem meleg italt, meleg ételt...! — Azt nem kapnak. A szerződés szerint hat, órát dolgoznak, így nem jár meleg étel. — Szállítás? — Autóbusszal — rendesen. •k Vajon az iskolák hogyan biztosítják a gumicsizmákat? A 212-es szakmunkásképző intézet — Hogyan? Azt mondták, hogy mi biztosítunk? Honnan lenne nekünk gumi csíz. mánk? Ezt a.tsz-eknek kellene. de ők? Még a teát se nagyon, nemhogy csizmát. Nem éri meg nekik, hiszen már a segítségünket se veszik olyan szívesen mostanában. mert annyit kell fizetniük e.gy-egy gyereknek, mint egv felnőttnek. Mi szerencsés helyzetben vagyunk, sok gvereknek van vízhatlan lábbelije. így nem kellene többet vernie a tsz-nek. mint körülbelül száz párat és azt fertőtlenítenék minden alkalommal. Egv kis jóakarat kérdése, de hát. . . ★ A határban zuhog az eső. De hűvös is van. és sátrakkor is meg kel! könnyíteni terhűktől a tőkéket, le kell szedni az, érett fürtöket Majd a diákok. I; Srttayrt ■ Ander kétján felhívtak arra is a figyelmet, hogy szinte minden család naponta, sőt naponta többször vásárol élelmiszert — a bevásárlásra napi 47 percet fordítva —, részben azért, mert a lakótelepi kislakásokban nincs hely az élelmissierek tárolására. másrészt mert számos, településre, üzletbe más-más időpontban érkezik a friss áru. A hűtőszekrényt a vidéki háztartások zömében is beszerezték, bár korán lsem használják ki megfelelően: a megkérdezetlek közül többen, jobbára csak a hét végén. vendégváráskor töltik meg élelemmel a hűtő polcait. A tapasztalatokat. összegezve megállapították: kevés családban gazdálkodnak , ésszerűen a pénzzel, idővel, energiával, veszik igénybe a házi munkát könnyítő szolgáltatásokat. főznek félkész ételeket. Ám az is igaz. hogy ezek nem ölesé dplgok. érthetően a kisjövedelműek dolgoznak a legtöbbet a háztartásban. Ezek a következtetések — bár csupán néhány megyében folytatott vizsgálat tapasztalatait összegzik — a magyar családok háztartási szokásait, gondjait, gazdálkodásának módját jelzik. Ezért a nőtanács elnöksége hamarosan megvitatja: mit kell tenniük az illetékeseknek. hogy könnyítsék a házi munka terhét. Máris bizonyos: javasolják majd az üzemi és az iskolai: étkeztetés fejlesztését, s hogy az. iskola. az ifjúsági .szervezetek aj családi gazdálkodásra is készítsék elő. neveljék a fiatalokat. (MTI) Csuvas kutatók Kompolton Rálátok érkeztek Kompokra, á Gödöllői Agrártudományi Egyetem kutatóintézetébe a Szovjetunióból, a csuvasiad Civilszki Állami Mezőgazdasági Kísérleti Állomásról. A két intézmény között tízesztendős az együttműködési kapcsolat. A vendégek élén Fagyejev Anatolij Pavlovics igazgatóval. Prokopjev Valentyin Prokopjei'ics tudományos főmunkatárssal, valamint Geraszimov Vlagyimir Mi- hailoviccsal. a. Csuvas Autonom Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériumának főmezőgazdászával *— tanulmányozzák a kompolti intézet tevékenységét. T 1986, akt6be*-tW«BMBfc4Í> Csizma, ami nincs, meleg étel, ami tea
