Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-04 / 233. szám

Péntek esti külpolitikai kommentárunk Tűz az olajra FORítÖ A LEVEGŐ az olajkutak és az olaju- tak körül. Miközben Moszkvából egymást érik a vi­tás kérdések békés rendezésére szóló felhívások, az iráni—iraki viszályt kihasználva bizonyos washingto­ni körök veszélyes terveket kovácsolnak. Az USA külügyminisztériumának szóvivője a következőképpen fogalmazott: az Egyesült Államok semleges ugyan a konfliktusban — Muskie kül­ügyminiszter tegnap visszautasította azt az iráni vá­dat, miszerint országa Irakot támogatná —, de nem lehet semleges, ha a nemzetközi olaj utak bizton­sága, szövetségeseinek fontos érdeke forog kockán. S hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Szaúd-Arábiá­ba már meg is érkezett az a négy Boeing repülőgép, amelyet különleges légi felderítő- és riasztórendszer­rel szereltek föl, Egyiptom pedig ismét felajánlotta légi és tengeri bázisait az Egyesült Államoknak, ha „a Perzsa-öböl térségét külső veszély fenyegetné”. „Szerencsére a hadszíntérről érkezett legfrissebb hí­rek megnyugtatóbbak: az iraki erők nem folytatják előrenyomulásukat, miután — bagdadi fogalmazás­ban — céljukat elérték, s egyre inkább állóháború ] körvonalai rajzolódnak ki. A Hormuzi-szorost tehát nem fenyegetik a közvetlen harci cselekmények, ha- CSelk HACSAK MEGGONDOLATLANUL nem avat­koznak be a Perzsa-öböl bejáratánál állomásozó amerikai tengerészeti egységek. Ez az olajút kétség- 1 telenül rendkívül fontos a nyugat-európai tőkés or- < szágok és Japán számára: évente 800—900 millió tonna olaj — csaknem a teljes közel- és közép-keleti termelés — itt hajózik át. Az Egyesült Államok seb­tében néhány szövetségeséhez fordult, hogy hozzanak létre nemzetközi flottát az olajutak biztonságának védelmére. A tervért azonban sem Japán, sem az NSZK nem lelkesedett, a Pentagon mégis intézke­dett: az Indiai-óceánon cirkáló amerikai „közel-ke­leti erők” néhány hadihajója nyomban csatlakozzék a Perzsa-öböl közelében horgonyzó flottához. A JELEKBŐL ÍTÉLVE ez tovább fokozza a fe­szültséget. s a szó szoros értelmében olaj a tűzre, hi­szen az Egyesült Államok katonai jelenléte akár az egyik, akár a másik szemben álló felet meggondolat­lan lépésre sarkallhatja. Az óvintézkedések ráadásul elég fölöslegesek, mivel a tőkés világ jelenlegi olaj- tartalékai csaknem négy hónapra elegendőek, köz­vetlen veszély tehát nem fenyegeti a nemzetgazda­ságokat. Ha viszont a Hormuzi-szoros ürügyén láng­ra lobbanna a térség, a tüzet nehezen lehetne meg­fékezni, s az beláthatatlan következményekkel jár­hatna az egész világ békéjére. Gyapay Dénes NSZK-VALASZTÁSOK NSZK: választási tévévita Nagy érdeklődés kísérte és nagy csalódás fogadta Baloldali térnyerés Blackpoolban A brit Munkáspárt pénte­ken néhány szabályzati mó­dosítással és a konzervatív kormány elleni általános kampányra buzdító nyilat­kozattal befejezte az utóbbi évtizedek legviharosabb kongresszusát, amely a bal­oldal jelentős térnyerésével végződött. A blackpooli ta­nácskozás zárónapján Eric Heifer, az országos végre­hajtó bizottság nevében meg­állapította, hogy a vb min­den tagja ugyanazt a han­gulatot tapasztalta a párt hí­veinél szerte az országban: demokratizálni kell a Mun­káspártot, minél hamarább megbuktatni a reakciós tory kormányt. A brit Munkáspárt 80 éves történetének korszakos jelen­tőségű kongresszusa zárult le Blackpoolban és vele a brit politika eddigi arculata is megváltozik. Forlani nem vonja be kormányába az OKP-t? Arnaldo Forlani, a csütör­tökön kijelölt, olasz minisz­terelnök, hétfőn fog hozzá hivatalos konzultációihoz a pártok vezetőivel. Szombaton állami főtisztviselőkkel tár­gyal, köztük az olasz állami monopoltőke központi pénz­intézetének, a Banca d’ltaliá- nak az elnökével. Hétfőig kidolgozza a tervezett kor­mánykoalíció programjának főbb pontjait, amelyeket a pártok elé terjeszt. Jellemző módon, sem a polgári, sem a szocialista saj­tó elemzéseiben nem esik szó az OKP bevonásáról a kor­mányba. még csak a parla­menti többségbe sem. Meg­figyelők ebből arra következ­tetnek, hogy “amegalakítan­dó új kormány fő feladata is az OKP elszigetelése, a szakszervezetek semlegesíté­se maradna. BONN: Nagy érdeklődés kísérte és nagy csalódás fogadta csütör­tökön a nyugatnémet parla­mentben képviselt pártok ve­zetőinek választási tévévitá­ját. Helmut Schmidt szociálde­mokrata kormányfő, Hans- Dietrich Genscher szabadde­mokrata külügyminiszter, Franz-Josef Strauss, az el­lenzéki CDU—CSU kancel­lárjelöltje és Helmut Kohl, a kereszténydemokrata párt elnöke, három és fél órás szócsatáját a felnőtt lakos­ság 84 százaléka nézte végig. A polgári politikusok meg­ismételték a választási kam­pányból már ismert állás­pontjukat és érvelésüket az alapvető kül-, bel- és gazda­ságpolitikai kérdésekben. A rendező két tévétársaság, az ARD és ZDF által előirány­zott témák java részét azon­ban még csak nem is érin­tették, mert az adásidő te­kintélyes részében személyes­kedő hangnemű, a sértegeté­sek határát súroló veszeke­dés folyt a stúdióban. Külpolitikai téren ismét világossá vált az alapvető különbség a kormánypártok és az ellenzék között: Schmidt és Genscher azt hangsúlyoz­ta. hogy a szocialista orszá­gokkal való párbeszéd és együttműködés nélkülözhe­tetlen a béke megőrzéséhez. A kormányfő felhívta a fi­gyelmet arra, hogy Bonn ke­leti politikáját NATO-szö- vet.ségeseivel, főként az Egye­sült Államokkal, szorosan egyezteti. Ugyanakkor hang­A török biztonsági erők pénteken Isztambulban egy razzia során. letartóztattak nyolc fiatalt, akiket Nihat Erim. egykori török minisz­terelnök meggyilkolásával gyanúsítanak — jelenti a tö­rök rádió. Mint ismeretes, a 68 esz­tendős politikust, aki 19T1— 1972-ben volt Törökország súlyozta, hogy az NSZK töb­bé ném játszhat alárendelt szerepet Amerikával szem­ben. Strauss és Kohl az Egye­sült, Államokhoz és a NATO- hoz' való hűséget állította a külpolitika középpontjába és a kelet—nyugati párbeszéd­ben a számon kérést és fe­lelősségre vonást hiányolta. A tárgyilagosan, nyugodt légkörben indult beszélgetés­nek ebben a szakaszában ha­mar felforrósodtak a kedé­lyek: Kohl „Moszkva-frak- ciónak” nevezte a szociálde­mokraták balszárnyát, Schmidt pedig kétségbe von­ta, hogy a jobboldal képes lenne a béke megőrzésére. Különösen éles összecsa­pást eredményezett a belpo­litika, elsősorban a terroriz­mus elleni harc vitája. Az uniópártok képviselői itt Baum, szabaddemokrata bel­ügyminisztert támadták, fe­lelőssé téve őt a szélsőséges terrorszervezetek akcióiért. A felhevült politikusokat a két újságíró-műsorvezetőnek kel­lett gyakran rendreutasítania. hogy az adás egyáltalán foly­tatódhassák. A gazdaságpolitikából ki­zárólag a nagy államadósságok problémája került teríték­re. Az ellenzék „a jövő nem­zedék nevében” vonta fele­lősségre a kormánypártokat, az állami hitelfelvételek erős ütemű növekedéséért, a szo- ciálliberálisok viszont pánik­keltéssel és hozzá, nem ér­téssel vádolták meg ellenfe­leiket. kormányfője, július 19-én lőtték agyon testőrével együtt Isztambulban. Erim az utób­bi évek török terrorizmusá­nak- legismertebb áldozata volt — mondotta a rendőr­ség szóvivője. A letartóztatottakat még 14 ember meggyilkolásával vádolják. Terroristák lakat aflatt PÁRIZS: Yvon Bourses távozó had­ügyminiszter még előterjesz­tette Franciaország jö­vő évi katonai költségveté­sét. Az előirányzott összeg rekordnagyságú. Negyed­részét atomíegyyerkezésre (közöttük a neutronfegyver előállítására) fordítják, A nukleáris ütőerő továbbra is elsőbbséget élvez a francia katonai fejlesztési tervekben. KAIRO: Tel Avivv pénteken inge­rülten hárította el azt a nem­zetközi sajtóban széles kör­ben elterjedt feltételezést, hogy a bagdadi nukleáris kutatóközpont ellen kedden végrehajtott bombatámadás az izraeli légierő müve volt Mint a Le Monde című te­kintélyes párizsi napilap meg­állapította, az izraeli sajtó „kissé tűi jól tájékozottnak” mutatkozott a támadás is­mertetésében. OTTAWA: Román részről elhalasztot­ták Nicolae Ceausescu elnök október 6. és 10, közt esedé­kes hivatalos kanadai látoga­tását — jelentette be pénte­ken Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök sajtóirodája. A közlemény szerint ro­mán részről tájékoztatták a kanada, hatóságokat, hogy Ceausescu a jelzett időpont­ban „az iráni—iraki konflik­tus miatt nem hagyhatja el a román fővárost”. MADRID: Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát Helsinkiben aláírt 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kana­da képviselői a spanyol fő­városban folytatják tanács­kozásaikat a november 11-re tervezett találkozó napirend­jének kidolgozására. Az utób­bi napokban arról folyt a vita, hogy a. találkozó ügy­rendje mehnyi időt irányoz­zon elő á helsinki ajánlások Valóra váltásának-1^ áttekinté­sére. illetve az enyhülési fo­lyamat elmélyítését szolgáló új javaslatok megvizsgálá­sára. Tények, számok, adatok Irán olajat vásárol , 1500 emberéletet követelt Az NSZK-ban október 5-én tartják a 9. szövetségi par­lamenti választásokat. 42.8 millió választásra jogosult (hétszázezerrel több mint leg­utóbb, 1976-ban) — köztük 3,6 millió először választó — reggel 8 és délután 18 óra között, 248 választási körzet­ben adhatja le szavazatát a Bundestag 496 képviselői he­lyére. 1980-ban 15 párt, 9 válasz­tási csoport, összesen 2961 jelöltet állított, és 93 tarto­mányi listán versenyez a voksokért. A Bundestagba azonban csak azok a pártok juthatnak be, amelyek orszá­gosan a szavazatok 5 száza­lékánál többet vagy legalább három választási körzetben a győzelmet megszerzik. (Az 1976-os választásokon a szavazók 99,1 százaléka a Bundestagban jelenleg kép­viselt négy párt — az SPD, CDU, CSU és FDP — egyi­kére szavazott.) Minden választópolgár két szavazattal rendelkezik. Az elsővel a körzetben induló je­lölt személyéről dönt. A sza­vazatok viszonylagos többsé­gét megszerző győztes lesz a választási körzet képviselője Bonnban. A 496 képviselői helyből ilyen módon 248 sor­sa dől el. A választó máso­dik szavazatát valamelyik párt tartományi listájára ad­ja. A fennmaradó 248 man­dátumot a második szava­zatok arányában osztják szét a pártok között (az ötszáza­lékos határ figyelembevételé­vel). 1980. október 4., szombat Sajátos módon, a bonni parlament végső összetételét a második szavazatok hatá­rozzák meg. Az első szavaza­tokkal szerzett képviselői mandátumokat ugyanis le­vonják a párt második sza­vazattal szerzett részesedé­si arányából. Ha például az SPD országosan a második szavazatok 50 százalékát sze­rezné meg, 248 képviselőt küldhetné a parlamentbe, függetlenül attól, hány kör­zetben szerezte meg az első szavazatokkal a győzelmet. A direkt mandátumokat ugyan­is ebben az esetben levon­ják, hogy a végső parlamen­ti erőviszonyok a pártokra és nem a személyekre adott szavazatok országos arányát tükrözzék. A választó tehát első szavazatával nem tudja befolyásolni az országos erő­viszonyokat, csupán azt, hogy a neki tetsző politikus kerül­jön be a parlamentbe. A választási törvény lehe­tővé teszi, hogy a szavazó megossza első és második szavazatát a pártok között. Az SPD az idei választási kampányban például arra szólította fel a CDU szava­zóit. hogy első szavazatukat adják körzetük keresztény- demokrata képviselőjére, a másodikat azonban — ha nem értenek egyet Strauss kancellárjelöltségével — ad­ják az SPD-re, mert ezzel Schmidtet támogatják. Az 1980-as választásokon a következő pártok indulnak tartományi listával: Kereszténydemokrata Unió (CDU) — Bajorország kivé­telével. valamennyi tarto­mányban; Keresztényszociális Unió (CSU) — csak Bajorország­ban ; Szociáldemokrata Párt (SPD): Szabaddemokrata Párt (FDP); Nemzetidemokrata Párt (NPD); Német Kommunista Párt (DKP); Nyugatnémet Kommunista Szövetség (KBW); Népfront (VFR) — balol­dali. Strauss-ellenes párt; Zöldek — környezetvédő párt; Európai Munkáspárt (EAP) — szélsőjobboldali; Polgárpárt (BÜP) — polgá­ri konzervatív; Keresztény Bajor Néppárt (CBV). Ezenkívül egyes választá­si körzetekben állít csupán jelöltet: Német Szabadságpárt (DFP); Német Unió (DU);. Független Munkáspárt (UAP); Választói csoportok (WGR). A legutóbb 1976-ban, a következő választási végered­mény született: PARTOK SZAVAZATARÁNY"',,-BAN PARL. MAND. (A második szavazatok alapján) CDU—CSU 48,6 243 Ebből: i CDU 38.0 190 CSU 10,6 53 SPD 42,6 214 FDP TA 39 Sándor István, Bonn az iraki agyuttiz BAGDAD, TEHERÁN BEJRÜT Az iraki—iráni hadszín­térről érkező, nemegyszer egymásnak ellentmondó hí­rekből kitűnik: pénteken, a támadó hadműveletek be­szüntetéséről szóló iraki je­lentés ellenére tovább foly­tatódtak a harcok. Az Al-Dzsumhurija című iraki kormánylap jelentése szerint az iraki erők elfog­lalták az iráni Khorram- shahr kikötővárost. A jelen­tés szerint elmenekült a vá­rosból az utolsó iszlám gár­dista is. A Pans iráni hírügynök­ség ezzel szemben pénteken azt jelentette, hogy az iraki csapatok péntekre virradó éjjel, hosszas harcok után visszavonultak Khorram- shahr alól és „menekülés közben” hátrahagytak 16 harckocsit, több szállrtójár- művet és nagy, mennyiségű lőszert. Az iráni hadsereg vezérkari főnöksége arról adott hírt, hogy a front déli részén csütörtökön megsem­misítették ,az iraki hadsereg 170 harckocsiját. Ahwazból és Abadanból érkező hely­színi jelentések szerint az iraki tüzérség pénteken is lőtte a két várost: Abadan­ból Teheránba érkezett or­vosok szerint a múlt szom­bat óta, tartó szüntelen ira­(Fotó: AP—MTI—KS) ki ágyútűz eddig • 1500 em­beréletet követelt. Az iráni rádió jelentése szerint a péntekre virradó éjszaka az iráni csapatok visszafoglalták ’ az iraki— iráni határtól 50 kilométer­re északnyugatra fekvő Susanguerp várost. Az iráni légierő pénteken reggel Irak déli részén, Fao körzetében olajbányászat! berendezéseket bombázott. Bejrúti, források szerint Irán. — olajtermelésének teljes kiesése miatt — kény­telen a környező arab or­szágokból olajat importálni: 600 millió dollár értékben vásárol nyersolajat Kuvait­iéi és az Egyesült Arab Emírségektől. Füstfelhő emelkedik az iráni Ahadan olajlétesítményci fölé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom