Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-31 / 256. szám

szovjet kultúra ünnepnapjai EISENSTEIN PATYOM- K1N PÁNCÉLOSA volt. az első film, amely áttörte a Horthy-korszak kultúrpoli­tikai korridorját, s hírt ho­zott egv születő, új kultúra világraszóló eredményeiről. Később még a Csendes Don magyar fordítása talált utat a korabeli könyvkiadás szűk, profltkorlátat között Is az olvasókhoz. Ez a két nagy mű, és elszórtan még né­hány híradás, jelezhette csak a magyar közvélemény szá­mára, hogy 101? októberé­ben nemcsak új, hatalom, hanem új kultúra is szüle­tett. Olyan kultúra, amely egyszerre képes a maga mű­fajaiban a legkorszerűbb, legújabb formanyelvet hasz­nálni, mégis minden ko­rábbinál nagyobb tömegek­hez szól. Harmincöt esztendeje im­már, hogy nem határokon átcsempészett gyanús áru a szovjet kultúra egy-egy mű­alkotása. hazánkban, hanem mindennapos vendég, har­costárs, amely az emberek szívéért, eszéért, szórakozá­sáért együtt küzd a magyar művekkel, s persze a világ­kultúra minden jeles alko­tásával, Ilyenkor novem­ber elején mégis ünnepi kül­sőségek között találkozha­tunk a szovjet kultúra leg­frissebb alkotásaival^ és né­hány jeles művésszel. Az in­dok eléggé kézenfekvő: a szovjet hatalom születés­napján, november ?-e kör­nyékén, alkalom nyílik a vi­lág első proletárállamának és művészetének köszöntésére. A választék idén különö­sen gazdag. S ráadásul szin­te az egészből ízelítőt ad a televíziónézők milliós tábo­rának a csütörtök esti köz­vetítés, amely élő adásban számol be a szovjet kultúra napjainak megnyitó ünnep­ségéről. Nyeszterenko, a nagyszerű énekes, Rajkin, a kiváló komikus, a Moszkvai Filharmónia Zenekara és az ukrán Virckij táncegyüttes és még jó néhány művész ad ízelítőt azokból az Ön­álló programokból. ame­lyekkel a következő napok­ban az ország közvélemé­nye megismerkedhet. A TÉVÉKÖZVETÍTÉS persze sok mindenről nem tud még ízelítőt sem nyúj­tani. A kiállításokról pél­dául, a filmekről — közöt­tük az ..első hírhozó": El- zenstein több mint negyven­éves amerikai dobozba zárt­sága után rekonstruált Viva Mexikó!*járói — drémabe- mutatókról, s még zenekar, hangszeres szólista is jóval több lép fel ezekben a na­pokban, mint ahányan az Erkel Színház Ünnepi mű­sorénak Időkorlétai között megszólalhatnak. Egyben azonban bizonyos lehet minden tévénéző, s az ünnepi műsorok minden ké­sőbbi hallgatója, nézője: a szovjet kultúra legjobb al­kotásaira ma is ugyanaz a jellemző, mint az első fél­legálisan hozzánk is elkerült hírhozóra. Ez a kultúra —, amely azóta hallatlanul so­kat gazdagodott a nemzeti­ségek' sajátos hagyományú új művészetével — változat­lanul arra törekszik, hogy egyszerre újítsa meg az egyes műfajok formanyelvét, fe­jezze ki a valóság változá­sait, s képes legyen mindig a lehető legszélesebb közön­séghez szólni. Ez a szovjet kultúra a bizonyosság, hogy a viták gyakran mesterkél­tek, amelyek élesen szembe­állítják a művészi igényes­séget és a legszélesebb tö­megek szórakoztatását. tlNNErF.UItlK HAT b szovjet kultúrát —■ jó szó­rakozással. NOVEMBER 3-TOL, HÉTFŐTŐL Politikai könyvnapok Immár IS. alkalommal rendezi meg á Kossuth Könyvkiadó — a pártszer­vezetekkel közösen — a politikai könyvnapokat. Kul­turális életünk e jelentős eseményének megnyitóját november 3-án, hétfőn tart­ják Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Megyei Művelődési Központban, ahol ez alka­lomból kiállítást- is nyitnak az elmúlt években kiadott és frissen megjelent politi­kai művekből. A könyvek idei szemléjére 21 kötetet jelentet meg a Kossuth Könyvkiadó, több mint 600 ezer példányban, de gazdag választékot biztosít a koráb­ban megjelent munkákból is. Az újdonságok között ta­lálhatjuk Kállai Gyula visz- szaemlékezését. ,.Etetem tör­vénye” címmel. Pozsgay Imre 1968 és 1980 között publikált tanulmányaiból, cikkeiből, elhangzott beszé­deiből kaphatunk válogatást „Demokrácia és kultúra” cí­mű kötetben. Külpolitikánk fő elvi és gyakorlati kérdé­seit foglalja össze Púja Fri­gyes munkája, a „Magyar külpolitika”. Faluvégi Lajos könyve — „Pénzügyeink a hetvenes években” — péhz- ügyi politikai és szabályo­zás kérdéseit, a gazdasági szerkezet jellemzőit, nemzet­közi pénzügyi kapcsolatain­kat ismerteti. Nagy érdek­lődésre tarthat számot a világhírű amerikai író, Irvtng Stone „Ellenség a házban” című műve az amerikai munkásmozgalom legmar­kánsabb, legrokonszenve­sebb egyéniségének, Eugen Debs nek életéről. A „Nép­szerű történelem” című so­rozatban ezúttal Robert Jacksontól olvashatjuk a több mint 330 ezer szövet­séges katona Dunkerque-ből való megmenekülésének hi­teles történetét, 1940. máju­sában, A politikai könyvnapok Heves megyei megnyitójára november 11-én kerül sor Hatvanban, a MÁV-csomó- pont kiállítótermében, ahol. egyúttal kiállítással egybekö­tött könyvvásárt is, rendez­nek. Heves megyében 130 helyen könyvnapokat és -vásárokat. A programot több író-olvasó találkozó is színesíti. Ancsel Éva fi­lozófust, a „Történelem és alternatívák” című, most megjelent kötet szerzőjét, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolára várják. Dr. Kar­sai Elek népszerű történeti írónkat az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárának dolgozói hívták meg Üzemi látoga­tással is kiegészített közös beszélgetésre. 119 római Liszt-dokumentum Zenei könyvújdonságok a téli könyvvásárra Számos új zenei kiadvány kerül a téli könyvvásáron a könyvüzletek polcaira. A librettósorozatban megje­lent —, illetve részben már megjelent — Verdi művei köztil a Simone Boccanegra, a Falstaff és az Otelló szö­vegkönyve, valamint az a füzet, amely az Erkel Szín­házban nemrég felújított há­rom egyfelvonásns Pucclnl- opera szövegét tartalmazza. A „119 római Liszt-doku­mentum”, című kiadványban a szerző, Bősze László —- olaszországi kutatásainak eredményeképpen — Liszt 83 kéziratát — kottát, levelet,' feljegyzést — és vele kap­csolatosan 36 fényképet, ok­iratot, nyomtatványt tesz közzé, többségüket első íz­ben. ' Egyúttal új adatokat közöl a nagy zeneművész 28 kompozíciójának keletkezé­sére vonatkozóan, Az egyre inkább tért hó­dító új zenei Irányzatról szól Pongrácz Zoltán szakkönyve: Az elektronikus zene című, tankönyvszerűen megírt kö­tetben a műfaj fejlődésének történetét, elvi-elméleti alapjait és a gyakorlati meg­valósítás lehetőségeit Ismer­teti. A Néptánc-olvasókönyv — Lányi Ágoston munkája — bemutatja a táncok alapele­meit, elsősorban a tánchá­zak fiataljainak szólva. A „könnyebb” műfajt két új­donság képviseli a könyv­vásáron. Tardos Péter rock- lexlkona áttekintést nyújt e zenei műfajról, felvonultat­va legjelentősebb képviselőit a „nagy öregektől” napjaink­ig. A mintegy négyszáz kar­rier- történetét fotók és ka­rikatúrák illusztrálják. Szö­rényi— Bródy címmel Koltay Gábor a magyar beatnemze- dék előfutáraként számon tartott szerzőpáros másfél évtizedéről ír. A dokumen­tumgyűjtemény bemutatja a műfaj Itthoni megteremtői­nek életét, munkáját, sike­reit. Buzogányok, kanócos puskák, kivégzőpallosok Fegyvertörténeti kiállítás Egerben (Tudósítónktól) A Magyar Néphadsereg egri Helyőrségi Művelődési Otthonának színháztermé­ben szép és gazdag fegyver­történeti kiállítás fogadja az érdeklődőket. A Péterváry István törzsőrmester ma­gángyűjteményéből és a Do­bó István Vármúzeum anya­gából válogatott „arzenál” nyitó darabja egy népván­dorlás kori bronz sisak, míg a kiállítást régi orosz pus­ka zárja. Láthatunk buzo­gányokat a XIII.—XIV. szá­zadból, hosszú egyenes góti­kus kardokat, harci bárdo- kat. eiefántcsont-beraká- sos kanócos puskákat a XVI—XVII. századból. Szép számban vannak jelen a ki­állításon a török korszak fegyverei, s közöttük is ritka példánynak számít a sajkás lándzsa — a bera­kással díszes janicsárpuska, a tüfencsi társaságában. A XVI. század fegyverei közül fel kell hívni a figyelmet egy érdekes formájú harc­eszközre, az ötujjnyi széles 1880. október 31., péntek és rövid pengéjű úgynevezett „ökörnyelvreJ'. Először itt kerül bemutatásra Egerben az osztrák vértesek fegy­verzete: mellvért, pallos, ko- vás pisztoly. A fegyvertörténeti kiállítás kuriózumai a kivégző pal­losok, régi vadászfegyverek, s a törököktől zsákmányolt magyar markolatú szablya. Ugyanakkor gazdag anyagot láthatunk a XIX. századból, közöttük egy pap vörös sipkája az 1848—49-es sza­badságharcot idézi. Revol­ver- és automatapisztoly- gyűjtemény képviseli a XX. századot, az I. világháború fegyvereit is bemutatva. Láthatunk a tárgyak között két fabuzogányt is, amely- iyel akkoriban a katonákat hajtották a véres rohamra. Kozák, orosz, román, oszt­rák—magyar és francia fegy­verek emlékeztetnek a for­radalom idejére, korabeli újságok társaságában. S ugyancsak múzeumi darab­ként mutatják be Buggyo- nij lovas zászlóaljának vi­seletéből a sapkát, a csil­lagos buggyonijkát. A tanulságos és érdekes fegyvertörténeti kiállítást az Egerben megtartott szocia­lista hazafiság tanácskozás kapcsán rendezték meg. SUGÁR ISTVÁN ,*?*<». fii.’ <r> •>­...............—* — Tpéti mihlBS HETE EÉI1 TFTHB —FANTASZTIKUS fíEG* XXX. — Miféle eredmények? — Átvilágíttattam Bert­ram agyát. — Ez remek! És bele­egyezett? Vagy... — Beleegyezett. — A marha... — örülsz, szerelmem? — Igen. Nagyon boldog vagyok. Nélküled nagyon ne­héz lenne. — A hírszerzés? — Nem, nemcsak a hír­szerzés. . . Az élet. 57. József és Mária feszült fi­gyelemmel hallgatja Fox- mant. — Röviden: arról van szó, hogy hosszas kísérletezés, számtalan génsebészeti be­avatkozás után sikerült elő­állítani egy olyan kromoszó­ma-szerelvényt, amely az újszülött számára azt az in­formációt hordozza, hogy el­pusztítson mindent. Ez az egyetlen lehetősége az élő anyagnak, hogy örökké éljen. — Igen, a professzor úr megcsinálta az Antikrisztust. Érted, édes Józsefem? — Értem, Mária. Mégis­csak adj egy cigarettát... — Ugyan, József, miért akarsz ebben a történelmi pillanatban rágyújtani ? — Mert ideges vagyok! Foxman föláll, József szá­mára egy szivardobozt nyújt. — No, nem bánom... de ez aztán tényleg az utolsó legyen! — Igenis, Máriám! Milyen jó, milyen türelmes vagy! József rágyújt egy szivar­ra, pöfékel néhányat, majd elnyomja a szivart. — Nem is Ízlik! Mit sze­rettem én ezen... — No, látod... — Professzor úr! Csak azt nem értem, hogy mi szükség volt erre a kísérletre, mi szükség volt a Fekete Gén­re? Foxman hátradől a székén, arcán valamiféle révület, áhitat, önhittség, hatalom­vágy látszik. — Nézze, fiatalember... Azt maga, mint fiatal tudós, már nyilván tudja, hogy a tudomány egy öngerjesztő rendszer. Ha a tudós elkezd gondolkodni valamin, kivált, ha elkezd csinálni valamit, akkor semmiféle akadályt, semmiféle külső, gátló kö­rülményt nem vesz, nem ve­het figyelembe. Ha az őrku­Giccsparádé A pöttömke kislány ékombákomokat rajzol a papírra. Ügy nekihasal, olyan buzgón rajzol színes ceruzáival, mint akinek ebben telik legfőbb gyönyörűsége. — Gyakran rajzolsz? — Igen. Ezt a sok színest apukámtól kaptam és.'. 1 A boldogságtól sugárzó gyermekarc hirtelen felém forJ dúl. — Tessék megmondani, mjt rajzoljak? Én mindent le­rajzolok. Meglep a hirtelen kérés és csak úgy, nem is tudom miért, azt mondom: — Tudod mit, Esztike? Rajzolj egy házat, A gyerek azon nyomban lázas izgalommal rajzolni kezd. A fehér papíron rövidesen megjelenik a pálcikaház és kö­rülötte nagy gonddal, aprólékosan a színes, mindenfajta szí­nű kerítés — Szép a ház is, de a kerítés még szebb. — Így is akartam. Nekünk még nincs kerítésünk, de apu­kám azt mondja, ha kívülről is befestik az új házal, utána mindjárt a kerítés következik. Mert az a legfontosabb.,. Esztike szüleivel délután a faluban sétálunk. Harsogó, csi­ricsáré színek, a legkülönbözőbb minták. Hajdani falum fő­utcája úgy ragyog a napsütésben, mint a papagáj tolla. — Nézd meg ezt a kerítést. A Balogéké. Kőlappal együtt több mint harmincezer. A „napból” szerteágazó sugarakat ábrázoló Vaspálcák a szivárvány minden színében játszanak. — Tetszik ez neked, Lajos? — Mi az, hogy tetszik-e? Ilyet akarok majd én is csinál­tatni. Tudod, nálunk falun, a ház, meg az autó után most a kerítés a divat. A színes vaskerítés. Néhány ember már megszedte magát a kerítéscsináiésból. Felvállalják a kerí­tést. A MÉH-telepekről fillérekért összeszedik a vasat és ég­bekiáltó pénzért mintába hegesztlk, festik. — Ügy néz ki a főutcátok, mint egy papagáj, Lajos felesége sértődötten néz. —- A városi skatulyaházhoz persze, nem kell kerítés, De itt! Nem látod, mennyire kiemelik ezek a kerítések a há­zakat? Szinte az egész utcát. Kár lenne a giccsparádén rokoni veszekedést csapni. — Nem a vaskerítés ellen vagyok. Ha ez a módi. meg pénz is van rá. miért ne? De ezek a csiricsárék. Nézzétek meg a lányotokat, milyen kerítést rajzol! Ezt látja, ez tet­szik neki, így alakul az ízlése ... Egyik jó ismerősöm kerítésén vasgalambnk turbékolnak. Fehér galambok, a piros, sárga, zöld, kék vaspálcákon, Lajos is engedni akar a városi rokonnak. — Azért ezek a galambok már nem kellenének. Meg a szív sem, ott a másik kerítésen ... Érzem, hogy népszerűtlen vagyok a csiricsáré kerítésel­méletemmel, Meg aztán, ami igaz, az igaz. Kinek mi köze hozzá? Ha valakinek pénze van, akár vakvarjút, Is rakhat pléhből a kerítésre. De ha a ruha-, a cipodlvatot hozzáértők tervezik, miért ne lehetne értelmesen befolyásolni a közízlést ebben a tekintetben is. Az, hogy milyen eg.v ház kerítése, az. a gazda dolga. De hogy hogyan alakul a magyar falvak képe, az már közügy. Tegyünk ez ügyben valamitI Szala,y István tatás tudósai azon törték volna a fejüket, hogy egy- egy utazásnak ml a valósá­gos, kézzelfogható haszna, akkor sose értük volna el, hogy most, a Vénusz-prog- ram közepe táján tartsunk. Egyáltalán: a tudomány olyan kockázatvállalása az emberiségnek, melyben sok­szor önmaga létét is próbá­ra teszi... — De a Fekete Gén, a pusztítás eszméje,,. és mé­giscsak sok egy kicsit.,. nem gondolja, professzor úr? Nem gondolom. Egyál­talán nem gondolom. Hiszen az ember számára örök prob­léma marad az örök élet problémája. Az én Fekete Génem nem tartalmaz sem­miféle információt arra néz­ve, hogy az újszülött tulaj­donképpen a halál felé me­netel, világra születése óta. A Fekete Génben nincs ha­lálösztön. nincs tudomása a szervezetnek arról, hogy va­laha is elpusztulhat. Arról van szó, egészen röviden, hogy az életműködés során maga a működést szabályo­zó DNS is megsérülhet, ha a sejtben szabad gyökök ke­letkeznek. Sikerült olyan in­formációt bevinnem a DNS- be. hogy pusztítsa el a sejt­be került szabad gyököket, bármi áron. Igv a DNS ma­ga nem sérülhet meg, és semmi akadálya annak, hogy az élő anyag örökké, vagy legalábbis szinte örökké él­jen, azaz: azonos maradjon önmagával. — Ez volna a halhatatlan­ság? — Ezt Mária kérdezi. — Kegyetlen halhatatlan­ság ez. kedves Mária. Hiszen a DNS-be bevitt információt — miszérint ne csak építse a sejtet, de pusztítsa is mind­azt. ami ellene törhet, már sohasem lehet , kitörölni be­lőle. Végső soron ezért ke­reszteltem el ezt a gén­konstrukciót Fekete Génnek: olyan ez, mint a pokol fe­kete ördöge; mindent képes elrontani, elpusztítani, csu­pán azért, mert ő maga örök. Sőt., Örökkévalóságának fel­tétele eme hatalom fenntar­tása és megőrzése, e hata­lom működtetése nélkül a Fekete Gén is elpusztulhat. — Értem. Értem, profegz- szor úr... — Fiatal barátom, kedves József, akkor értenie kell azt is, hogy ezt a Fekete Gént nem szabad senkinek sem odaadnom. Olyan vagyok, mint a sasmadár: erős a szárnyam, a lábam, a cső­röm. de humanitárius okok miatt mégsem repülhetek. Nem fitogtathatom az erő­met, nem győzhetek. — Ezért kell a teljes ti­toktartás. .. — Igen, Mária, ezért. Nem vállalhatom annak felelőssé­gét. hogy én pusztítom el az emberiséget. — De professzor úr... ha ezentúl csupa olyan újszü­lött születnék, mint a Fe­kete Gén, az ember akár visszatérhetne a Paradicsom­ba: mindenki örökké élne. — Egyszer, talán majd egyszer.. . De egyelőre nem tudok, és nincs is kedvem több Fekete Gént előállíta­ni. Hogy is mondjam: egé­szen egyszerűen, még* nem tart ott a tudomány. S le­het. hogy soha nem is fog. — Akkor meg mi az ér­telme ennek a kísérletnek? — kérdezi Mária. ^ — Semmi, kedves Mária. Semmi. Az égvilágon semmi. 58. Erzsébet és Dan a Kék Pisztráng tizenhetes szobájá­ban kutatnak. Mindent föl­forgatnak, kirámolnak, egy­re idegesebbek. (Folytatjuk4 i k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom