Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-28 / 253. szám

Fiesta Malagában A picador munkáját a lmnderillerók segítik. Ha a bika túl súlyos, a lovat maga mögé dob­hatja „A bikaviadal nem sport a szó angolszász értelmében, azaz nem egyenlő esélyű ve­télkedés bika és ember kö­zött. Erre még csak kísér­letet sem tesz. Inkább tra­gédia. amelyben a bika halá­lát játssza jól, vagy kevésbé jól a részt vevő bika és az ember, s ebben a tragédiá­ban az emberre veszély, a bikára biztos halál vár.” (Hemingway) Malaga Spanyolország egyik legrégibb bikaviadal- hag.vományokka! rendel­kező városa. A Plaza de To­ros, rangiának megfelelően, itt is a forgalmas központ­ban emelkedik. Már kora délután megindul az em­beráradat a nagy népünne­pélyre. Az aréna kör alakú homokos porondját barna deszkapalánk — barrera — választja el a zsúfolásig megtelt lelátótól, A fiesta fontos „kelléke-’ a napsütés, s ebben nincs hiány ezen a vidéken. A belépőjegyek árában ugyancsak közreját­szik, hogy az napos, vagy árnyékos helyre szól, A hagyományos „koreog­ráfia-’ szerint három mata­dor ,két-két bikát öl meg. amelyeket a viadal reggelén sorsolnak ki közöttük. A csillogó ruhás matadorok felvonulása után elhallgat a zene. A ring kiürül. Kivá­gódnak az ajtók és berohan az első áldozat. A gyalogos banderilleók köpenyeik lo- boatatásával futtatják a bi­kát. Az „ügyeletes" matador ■a palánk mögül figyeli az álla* mozdulatait. Ez lénye­ges, mert a későbbiekben tudnia kell, hogy mire szá­míthat.' Hamarosan lándzsával a kezében lóháton megjelenik a oikador. Feladata, hogy a bikát lelassítsa, tempóvál­tásra kényszerítse. A táma­dás most már a ló ellen iránvul. s miközben a feke­te hős a nyakizmait fóraszt­A lándzsaszúrástól és a bandcrilláktól kifárasztott, meg­gyengíteti bika a végső küzdelemre Indul a matador ellen „Az igazság pillanata”. A viadalon minden mozdulat erre az ülésre készítette fel a bikát (Fotó: Huppan Béla) ja. a picadot a bika mar­jába döfi a lándzsáját. A következő rész a gya­logharcosoké, akik három­négy pár rövid, szigonyvég, ződésü banderillát ütnék 8 bika nyaktövébe. Ekkorra már az állat céltalan dühe lassan elpárolog és csak vak magabiztossága marad meg. Az utolsó felvonás a ki, •„ végzés, A matador, mint egy primadonna lép fel a po­rondra. Most már övé a fő, szerep, Skarlátszínű kendő­jével, a muletával hajié, kony elenganciával szabja meg a minotaorusz, mozgá­sát. A lelkes nézősereg a szép fordulatokat „Olé” ki­áltásokkal jutalmazza. Minél közelebb engedi magához, annál nagyobb a siker. Végül megállítja a bikát. Az ideges csendben Álló­ra!” — (most) — kiáltások hangzanak. Az egész közön­ség feszült figyelemmel vár­ja a következő pillanatot. Egy gyors mozdulat és a nyakcsigolyák fölött hirtelen eltűnik a penge. Az imént még büszke, harciak ellen, fél lassan összeesik. A kö­zönség tombol, ünnepel, és — szendvicseket majszol, A spanyolok szerint, az álla­toknak nincs lelkűk. A ..fellépés'' legfeljebb ti­zenöt percig tart és ismét kivágódik az ajtó... Nyolc harminc. A mun­kaidő kezdete. Megérke­Lev Mctlinszkij: Heggel zik Pavel G rigor jedes, a közgazdász. ■ló kedve van. Bélyegeket gyűjt. és most rakja be az albumba. Berepül Nyinocska, a tit­kárnő. Tizennyolc éves. Egy angyal. Az angyalnak új import- szárnyacskái vannak. Jó kedve van. Megmutatja szárny ócs­káit. Megérkezik Marfa Kuz- minyicsna, a pénztárosad. Jó kedve va'n. Felhívja barátnőit. A mai napra négy randevút beszél meg. Szép teljesít­mény. Mindenkinek jó kedve van. Mindenkinek van el­foglaltsága. Csak nekem nincs. A falra tudnék mászni! Nincs mit tenni, dolgoznom kell... (Fordította: Juhász László) Különleges bélyegek —fantasztikus árak A hatalmas New York-I árverési csarnokban feszült csendben koppan a kalapács: 850 ezer dollár harmadszor — mondta a vezető, majd egy ismert bélyegkereskedő­höz fordult — még tíz szá­zalék költséget tessék lefi­zetni és átveheti a bélyeget. Amiért csaknem egymil­lió dollárt kellett fizetni, az a világ legritkább bélyege: az 1856. évi brit-guyanai, vitorláshajót ábrázoló, pi­ros színű, egycentes címle­tű kisegítő bélyeg volt, amelyből csak egyetlen pél­dány maradt meg. (1. sz. kép.) A filatélia krónikásai szerint ugyan a húszas évek­ben akkori tulajdonosánál, Hind amerikai bankárnál, aki ötvenezer dollárért vette meg, egy tengerész jelentke­zett, s eladásra kínált még egy példányt. Hind megvá­sárolta, majd gyufát gyújtott és az elképedt matróz sze­me láttára nyomban eléget­te, Csak egy legyen belőle — mondta, — mert ha kettő van, csak a felét éri. A bé­lyegkincs legújabb tulajdo­nosainak neve — mert hír szerint konzorcium vásárolta meg — titokban maradt, megbízott kereskedővel vá­sároltatták meg, nehogy ki­derüljön mekkora érték van a birtokukban. Rrit-Guyanának másik világritkasága egy 1851-böl \ Unikum — az 1856. évi brit-guyanai piros egycen­tes származó boríték, amelyet címzettjéről, Miss Rose né­ven tart számon a ftlatéliai világ. Ezen két kör alakú bélyegző Igazolja a bérmen­tesítést. Aukción hetvenezer angol fontot fizettek érte. Egy másik New York-i ár­verésen olyan boríték került dobra, amelyen a regényben, filmen is megörökített legen­dás hírű Mauritius-ok két példánya szerepelt, (2. sz. kép.) Ezek is kisegítő bélye­gek. A szigeten ugyanis 1847-ben elfogyott, a bélyeg­készlet. ezért sürgősen újat nyomattak, mert a kor­mányzó feleségének estélyi meghívóit kellett kiküldeni. A klisét készítő órásmester tévedésből nem az előírt Post Paid (portó fizetve), hanem Post Office (postahi­vatal) szavakat véste a le­mezre és a bélyegek így je­lentek meg. A levél három­száznyolcvanezer dollárért kelt el. 96 centből félmillió dollár Egyik New York-i posta- hivatalban történt, 1918- ^ ban. Egy bélyeggyűjtő kör ( titkára arra lett figyelmes, | hogy valaki méltatlankodva í utasítja vissza az akkor ki­ll bocsátott, repülőgép ábrájú, 24 centes bélyeg százas ívét, mert a repülőgép tótágast ;> áll rajta. A titkár Fortuna í istenasszony kezét érezte a vállán és „előzékenyen-- meg- ( vette az ívet. A múlt évben í egy ebből kiemelt négyes I blokkért — névértéke 96 cent volt —, félmillió dollárt fi­zettek. A világ első !';' -ege. fekete sgypennys, 1840. m • jus 6-án jelent meg Angliá­A legendás „Mauritius” Hibás lsétkrajcáros, amely elkerülte a máglyát ban. Egy ilyen bélyeggel el­látott levélnek, amelyet a bélyegző tanúsága szerint a kibocsátás napján adtak fel, egy frankfurti árverésen húszezer márkáról hatvan­egyezerre verték fel az árét. Kanada 1851-ben bocsátotta ki első sorát. Ebből két 12 pennys névértékű, haszná­latlan példányért, londoni aukción két éve 51 ezer fon­tot fizettek. Honduras 1925- ben kibocsátott légiposta- bélyegeiből csupán egy ma­radt meg. Jelenlegi tulajdo­nosa nyolcvanezer dollárt fizetett érte. Magyar egykrajcáros árverése Párizsban A magyar bélyegek között is akadnak nagy ritkaságok. Amikor 1871-ben a kezdetle­ges kőnyomatos eljárással első bélyegsorunkat kinyom­ták, mind a nyolcmillió pél­dányt meg kellett semmisí-, teni, mert az uralkodó arc­képe tele volt foltokkal. (3. sz. kép.) Néhány kétkrajcá- ros, krómsárga színű bélyeg valahogyan elkerülte a mág­lyát, sőt, bérmentesítésre is fölhasználták. Egy ilyen bé­lyeget negyedmillió forintra becsülnek. Rövidesen Párizs­ban árvereznek el egy 1868. évi egykrajcáros, kék színű magyar hírlapilleték bélye­get, amelyet az egykori ka­tonai határőrvidék osztrák— magyar postaigazgatása szá­mára nyomtak. Kikiáltási ára 160 ezer forintnak felel meg. Ezekből a bélyegekből kétkrajcáros címlet is van. Elgondolható, mit-ér a hasz­nálatlan kétkrajcáros százas ív. amelyet a budapesti Bé­lyegmúzeumban őriznek. Nyomdai rendellenesség foly­tán keletkezett az úgyneve­zett „fordított Madonna”. Az 1921 25-ben kiadott Mádon-, na-sor egyik ívén a középen lévő ábra tótágas) áll. Ezt a bélyeget százhúszezer forint­ra becsülik. Még nagyon sokáig sorol­hatnánk a külföldi és hazai bélyegsztárokat. Azoknak azonban, akik ezeket soha­sem remélhetik megszerez­ni, még sincs okuk szomor- kodni. mert a bélyeggyűjtés ö"-*mé' -'élkülük is maradék- t í 1 ?'h*tik. Hajdú Endre MAI f MŰSOROK Kossuth 8.27 Zenekari muzsika. 9i04 Örökzöld dallamok. -10.05 MR 10-14. 10.35 Mese a kópé diákról. 10.50 Kama­razene. 11.40 Jósika Miklós: Emlékirat. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvénykönyv. 12,50 Hangverseny délidő­ben. 13.50 Operettek. 14.29 „A népművészet mestere” cím idei kitünteti je: László László. 14.41 Arc­képek a német irodalom­ból. 15.10 Milhaud: Szep- tett vonósokra. 15.28 Nyit- nikék. 16.05 Népi zene. 16.35 Filmslágerek. 17,07 Mozgásterek. 17.32 A Szov­jetunió népeinek zenéjéből. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt. .. 18.30 Esti magazin. 19.15 Világhírű előadóművészek felvételeiből. 20.00 Tudo­mány és gyakorlat, 20.30 Népi zene. 21.05 Húszas stúdió. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Az új magyar zene hónapja. 23.13 Monteverdi- művek. 23.33 Chopin: &- moll szonáta. Petőfi 8.05 A szocialista építés da­lai. 8.20 Tíz perc külpoliti­ka (ism.). 8.33 Társalgó. 10.33 Zenedélelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakok­tél. 13.30 A gyermekeknek írta: Bartók Béla. 14.00 Csúcsforgalom — ezred­szer! 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Táncház. 18.50 Moszk­vából érkezett... 19.20 A Kaukázus, a népek hegye. 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 A tücsök és a han­gya. 21.00 Népszerű dalla­mok — esti hangverseny. 22.00 Népi zene. 22.30 A tegnap slágereiből. 23.15 Rip van Winkle (operettek). Szolnok 17.00-től 18.30-ig. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás, 17.05 Fiatalok zenés. találkozója. Szerkesztő: Regős Zsolt és Zakar János. 17.45 Mú­zeumi híradó. A Bükk- hegység lakóinak árucseré­je. Dr. Viga Gyula előadá­sa. 18.00 Eszak-magysror- szági krónika. 18,25 Lap- és műsorelőzetes... 9.00 Tévétorna. 9.05 Iskola­tévé. 10.55 Óvodások fim- műsora. 13.50 Iskolatévé. 16.35 A gitáros és a gár­da (francia kisfilm). 16.55 Kizárólag egy napig. ■ ■ 17.30 Mindenki iskolája. 18.30 Pénz a kosárban. 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Ártatlan kék szemek. 20.50 Szép szó. 22.00 Pásztorok, pásztorok... 22.30 Tv-hir­adó 3. 2. műsor 20.01 Parabola. 20.30 Ve­zetni tudni kell! 20.55 Tr/- hiradó 2. 21.20 önkéntesek, ismeretlen rendeltetéssel (olasz film). 1980. október 28., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom