Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-21 / 247. szám

Á Danton ügy Jelenet a Danton ügyből TÖREDELMESEN be kell vallanom, hogy Stanislawa Przybyszewska nevét akkor hallottam először — sajnos nem jegyeztem meg, ment­ségül: nem is könnyen meg­jegyezhető név —, amikor Andrzej Wajda rendezésé­ben a miskolci színház szín­padán mutatták be Danton ügy című színmüvét. Azon­mód el is felejtettem, mű­vét és a bemutatót ugyanis nem tartottam többnek — kevesebbnek sem persze —, mint egy izgalmas színházi csemegét egyrész, másrészt tiszteletteljes főhajtást a len­gyel színházi hagyományok előtt. Albert Mathisz neve — akinek állítólag történet- felfogását köszönhette az írónő — sem csengett sokkal ismerősebben, annyit tud­tam. hogy a harmincas évek elején elhunyt francia tör-, ténész két jelentősebb mű­vet hátrahagyva, ma is el­ismerten a legjelesebb ku­tatója volt a francia forra­dalomnak. Mindezek után, legfeljebb csak az előzetesektől feltü- zelten — lám: milyen okos, hogy a televízió is bevezet­te a mozi után „szabadon” a jelesebbnek szánt műveinek előzetesét! —, vagy hogy in­kább csak kíváncsiságom keltetten ültem a képernyő elé: mit mondhat ma ne­kem, nekünk egy fél évszá­zados dráma egy hét évszá­zados ,.ügy”-ről? Nem len­nék őszinte, ha azt írnám, hogy nem készleteit feszes figyelemre ez a szikár, -lé- nyegretörő dráma, amely voltaképpen dialóg-dráma a javából, mégha több szerep­lős is. Vagy hogy ne váltott volna ki belőlem elismerést Horvát. Z. Gergely rendkí­vül invenciózus, a darab jel­legéhez, mondandójához mél­tóan nem kevésbé szikár, még a díszleteket is szinte száműző, csakis a gondola­tokra, a két főszereplő kép­viselte „igazságra” koncent­ráló rendezése. És ngm lennék őszinte, ha azt írnám: tetszett, magával ragadott — legfeljebb inge­De hát mit „üzenhet” ne­kem író, rendező, színész a Danton üggyel? A forrada­lom megeszi saját fiait, a forradalmárok egymást? Ami persze kedvelt, polgári, sőt nyerspolgári riogatás volt és maradt, s ami alapjaiban so­ha nem volt és nem is le­hetett igaz. Talán azt, hogy valaki — vagy Danton, az életet habzsoló, az elveket eláruló ember, vagy Robes­pierre, akinek nincs módja életét élni, mert elveit, a forradalom elveit kell még a saját érzelmei ellenére is könyörtelen as/.kézissel meg. valósítania? A forradalom színész-szónoka és haszon- élvezője, vagy a forradalom­ért önmagát is feláldozni kész „megszállott” az ideál? Az írónő és a rendezés ka­rakterisztikusan elítéli Dan­tont, meg is hamisítja saját „szájíze" szerint, önnön dra­maturgiája miatt Danton történelmi alakját és puri­tán egyszerűséggel — egyéb­ként kitűnő rendezői lele­ményei — fejét véteti — itt! — a történelmi hűség ked­véért Robespierre-nek is. ügy-ón és rendezésén, csak egy kevéske, megérthető ki­látást, biztatást a holnapot illetően. Ha már a „má”- ban játszották el ezt a — mának! Á tanítónő Oj sorozat,. Keleti Márton rendezői pályafutásának leg­jelesebb filmjeiből készült sorozat kezdődött ismét a te­levízióban. Az „ismét” a so­rozatnak szólt és nem szem­rehányás akar lenni, hanem éppen ellenkezőleg: ismét a magyar filmtörténetet törté­nelemmé formáié egyik nagy művészegyéniség alkotásaival szembesítheti véleményét, emlékeit a néző. A tanítónő, Bródy Sándor színműve el­sők kijzött került a felsza­badult magyar filmgyártás műtermeiben felvételre, s olyan színészeknek is emlé­ket állít, mint Szörényi Éva, Jávor Pál, Várkonyi Zoltán, Rózsahegyi Kálmán vagy ép­pen Berky Lili, És mégsem múzeum ez. képernyőre vetített archí­vum, mégsem egyszerűen csak t.iszteletao V a most lett volna hetvenöt éves Ke­leti Márton emlékének és művészetének. Az is, és más is: mert visszatekintve előre is nézhetünk. Honnan indult és merre tart. hogyan tart lépést a fejlődéssel a ma­gyar filmművészet? A Keleti Márton életművét bemutató sorozat nemcsak a rendezőt állítja elénk, de az eltelt harmincöt esztendő magyar filmszínészeinek, vagy pon­tosabban filmes színészeinek nagyjait is. Gyurkó Géza A kuftűra jegyében.;; Sikeres falunap Boldogon Vasárnap délután zsűfo-* lásig megtelt a boldog! mű­velődési ház.-nagyterme, hogy a hallgatóság, az egybese- reglett közönség tanúja le­gyen az első alkalommal szervezett falunap kulturá­lis eseményeinek. Az álta­lános iskola úttörő dalosai­nak nyitó száma után Cser- kuti István, tanácselnök ki is fejtette az újszerű vállal­kozás célját, jelentőségét, szólva arról, hogy a község­ben e gazdag műsorral kí­vánják indítani az őszi, téli művelődési programot, vál­lalva elsősorban a népj ha­gyományok ápolását, ezzel együtt pedig a különböző művészetek népszerűsítését. Az ünnepi köszöntő után a helyiek citerazenekara lé­pett a színpadra, hogy a népi muzsika legszebb da­rabjaival, közöttük többbol- dogi eredetű dallammal nyújtson ízelítőt, felkészjült- ségéből. Ezután a nagy múl­tú, s kisebb kihagyás után ismét életre kelt táncegyüt­tes ragadtatta tapsra az egy­begyűlt közönséget. A dél­utáni műsorban nagy siker­rel szerepelt a vendégként fellépő Ecsédi Néptánc­együttes is, majd, a színes programot követően, film- bemutatóra került sor. A nemrég elhunyt, boldogi származású író, Püspöki Mi­hály „Fagyosszentek” című írásából készült alkotást ve- ! títették le nagy érdeklődés­től kísérve. A boldogi első falunap, amelyet a kultúra jegyében szervezlek, este fél 8 óra­kor folytatódott, amikor a budapesti Bartók együttes zenekara és tánccsoportja adott kétórás műsort, mél­tán aratva a jól szerkesztett, kellően előkészíiett program legnagyobb sikerét. Mint az események után azt Cser- kuti István tanácselnök el­mondotta, a siker nyomán a művészeti eseményt hagyo­mánnyá kívánják fejleszteni, az ideihez hasonló gazdag és színvonalas műsorral ad­va lendületet a közművelő­dési munkának. (m. gy.) A tanítónő korabeli filnifotó-plakátja relt, bár ez sem lebecsülen­dő hatás — a Danton ügy. A két kitűnő színész, a két pólus, a rohadásig opportu­nista Danton és a kétségbe­esésig aszkéta, puritán for­radalmár Robespierre, Hau- man Péter és Jordán Tamás alakításában a gátlástalan érzelmek és a célratörő in­tellektus küzdelme is. lehe­tett volna. Meggyőződésem, hogy sem a rendező, és el­képzelései nyomán a színé­szek sem óhajtottak bele- magyarézni, belejátszani, holmi „mához szóló” intel­meket. Ám az a tény, hogy a Danton ügyet m a vitték képernyőre, a ma közönsé­gének szánva, mindenféle aktualizálás nélkül is, a be­mutatás fényéből kiindulva is mának, sőt a holnapnak szóló üzenet. Megváltozott az egri Gár­donyi Géza Színház októbe­ri játékrendje. A 24-re, pén­tekre tervezett előadást, az e napon kezdődő országos OdÜmim 飣G. október 21., kedd Nem sok, sőt semmi opti­mizmus a jövőt illetően. Nem sok, sőt semmi bizalom a forradalmak sikerét ille­tően? Értelmét még kevés­bé? A JÓZAN ÉSZ persze szembesít és szembeszegül: sem ez, sem az nem járható út. Az értelmetlen és már kegyetlen aszkézis éppen olyan távol áll a forradalom emberétől, mint az árulás, a haszonlesés, a hányaveti nemtörődömség, a köpeny- forgatás. És a józan ész kezd önmagának formát és fogal­mat alkotni, s miközben ezt teszi, óhatatlanul ráérez a ma és körülöttünk, a világ- politika színpadán élő. moz­gó alakokra. És osztályozni is kezdi őket?! Nem harsonás happy en­det kérek számon a Danton hazafiság'tanácskozás miatt, korábban tartják meg. Szép Ernő népszerű szín­darabját, a Lila akácot. He­gyi Árpád Jutocsa rendezé­sében, Igó Éva és Szirtes Gábor főszereplésével — péntek helyett szerdán este 7 órától tekintheti meg a közönség. Ekkorra érvénye­sek az előre megváltott je­gyek is. XXI. — Egy közös, kollektív- épületben sohasem vagyunk egyedül. Nem vagyunk egye­dül egy hangversenyterem­ben, egy színházban, egy stadionban, egy szállodá­ban ... — Nem pontosan így ér­tem. — Hát? — Ügy érzem, hogy kö­vetnek. — Kicsoda? — Egy kolléganőm és egy férfi. — De miért? — Sejtem. Foxman miatt. A Génbank miatt. — Ki ez a kolléganőd? — Erzsébet. — Erzsébet? Ettől még nem leszek okosabb. — Én sem tudok sokat róla. Valaha Foxman egyik ha éppen nem az egyet­len — kedvence volt.. Aztán valahogy minden félbema­radt. Erzsébet már nem ta­nult olyan sokat. Foxman se akarta annyira tanítani... Szóval, elromlott az egész. Mintha gyűlölnék is egy­mást. talán éppen a kudarc miatt.. . hogy kettőjüknek nem sikerült valami. — És ezért követ Erzsé­bet téged? Ezt nem hi­szem . .. — Biztosat én sem tudok. Megyek, felhívom Foxmant. Mária telefonál, József tétlenül várakozik. Az ab­lakmélyedésből ő is láthat­ja a közelgő alakokat. — Professzor úr, itt va­gyok egyedül . . . Erzsébet egy férfival mindjárt meg­érkezik. Ügy érzem, követ­nek. .. Igen? És mii tegyek? Értem, professzor úr. Azon­nal megyek. Hamarabb tartják az előadást As egri vár baráti kéréndE fcM&a Múzeumi ismeret;erjesztés a Szilágyi Gimnáziumban Hétfőn délután megnyílt az egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban az egri vár baráti körének klubja. Régi óhaja ennek a patrióta tár­sulatnak, hogy állandó he­lyen találko7.hassanak tag­jai, kicseréljék tapasztalata­ikat, s különböző előadásokat hallgassanak meg a barokk város és a vár történetéről. Ezzel a megállapodással lehetőség nyílt arra, hogy rendszeresen, havonta Össze­jöjjenek az érdeklődők, a szakemberek és a laikusok, akik ..eljegyezték" magukat a megyeszékhely történelmé­vel. A tegnapi első összejö­vetelen Sándor András ve­zetőségi tag, a dohánygyár dolgozója tartott beszámolót a legutóbbi, Vas megyei kö­zös kirándulásról, melynek során a csoport megismer­kedett a Dunántúl neveze­tességeivel. a többi között Szombathellyel és Sárvárral, A diaképes élménybeszámo­lót követően megállapodtak a résztvevők a működési rendről: ezentúl — különö­sen a téli hónapokban — időközönként fórumot terem­tenek a múzeum munkatár­sai és a szervezet tagjai szá­mára, hogy a helytörténeti kutatások eredményeiről be­számoljanak, illetve azokat megismerhessék. A sorozat keretében szó esik a len­gyel—magyar kapcsolatok alakulásáról, a Heves me­gyei népszokásokról és Vi- seletekröl, az egri városfa­lakról és Dobó István éle­téről, Az egyezség kiterjed az iskolával való kapcsolat­ra is: a tanárok és a diá­kok részt vehetnek .ezeken a foglalkozásokon. A rendez­vények célja a történelmi ismeretterjesztés. Remélhe­tően sikeresen teljesíti kül­detését a klub mind a ba­ráti társaság, mind pedig az iskola szempontjából. Új kezdeményezés Utazó publikum E lap hasábjain csak a minap írtunk arról, milyen örvendetes, hogy a színház- barátok újabban nem csak lakóhelyükön, hanem a me­gyehatárokon is túllépve keresik az ország más ré­szein a látvány kínálta él­ményeket. Nos, e vándor- mozgalmat elősegítendő az egri Műsorrendező Iroda új szolgáltatással lepi meg a fáradni nem rest közönséget. Utazó publikum elnevezés­sel időről időre külön bu­szos színházi látogatásokat szervez az ország legsike­resebb előadásaihoz. A leg­közelebbi tervek között egy­előre a két legrövidebb idő alatt megjárható város: Szolnok és Budapest műsorai szerepelnek. Ha azonban, é szolgáltatás tetszést arat a megyeszékhelyen, az igé­nyek szerint szóba kerülhet Kaposvár, avagy Veszprém is. Az. Utazó publikum első programja november 23-án Osztrovszkij Jövedelmező ál­lás című darabja lesz, me­lyet. Ascher Tamás rende­zett, a budapesti Nemzeti Színházban. A kritikusok díját elnyert előadás fősze­replői többek között: öze Lajos, Moór Mariann, Agár- dy Gábor. Sinkó László, He­lyei László. A jelentkezőket, az ér­deklődőkéi a M űsorrendező Irodában várják. Kiskőrösi centenárium Kiskőrösön vasárnap meg­emlékeztek a Petőfi szülő­ház múzeummá nyilvánítá­sának 100, évfordulójáról. A centenárium alkalmából ko­szorút. helyeztek el a múze­um falán, és felidézlék a nagy magyar poéta életút­ját. A nádfedele,s kisházon már lBOl-ben tábla hirdetle, hogy „Itt született Petőfi 1822. Mária odamegy Józsefhez, kicsit szomorúan mondja: — Józsefem, édes Józse­fem. ne haragudj. Azonnal el kell mennem. Foxman vár, mindjárt megjön egy gyorskocsi értem. — És velem mi lesz? —1 Próbáld megtudni, hogy Erzsébet és az a férfi miről beszélnek. Figyelj meg minden apróságot. De ha nem tudsz meg semmit, az sem baj. Én akkor is sze­retlek. Es hajnalra, legké­sőbb reggelre visszajövök. Melyik szobában lakunk? — A ti zen hetesben. ' — Akkor viszlát, a tizen- hetesben. Megvársz? — Igen. 49. Mária és Foxman fölsé­tálnak a teraszra, közel a delfinekhez. — Azért hívattam ide. ked­ves Mária, mert... Nagyon veszélyes hely magának most a Kék Pisztráng. — Köszönöm, professzol úr. Bocsásson meg, de ha így áll a helyzet, akkor .. . tudja, a vőlegényem... — Hogy is hívják? — József. Szeretném, ha József is idejöhetne. Külö­nösen. ha veszélyben -van. — Egy férfi sohasem le hét akkora veszélyben, mini egy nő. De ha ragaszkodik hozzá ... — Szeretném . i — Arról nem is beszélve/ december 31-én.” A szülő­ház azonban csak 1680-ban lett múzenm a Magyar írók és Művészek Társasága jó­voltából. Az emlékezetes napon Jókai Mór mondott ünnepi beszédet a kegyeletes haj­lék köszöntésére, amely az­óta is vonzza a hazai és a külföldi látogatókat. (MTI) hogy amennyiben a Fekete Gén titkára kíváncsiak, azt csak magától tudhatják meg, tőle nem. Így van? — Igen. — Örülök, hogy megőriz­te a titkunkat. — Egyelőre nem volt ne­héz. — Nézze. Mária! Nézze a delfineket! Hát nem gyö­nyörűek ? — De. igen. — Hallotta, hogy a Venus- program keretében egy víz­zel telt űrhajót küldenek fel, az utas pedig egy del­fin lesz? Ugyanúgy kikép­zik, mint egy űrhajóst, ve­szély esetén ugyanúgy ké­pes navigálni az űrhajót, mint egy , igazi pilóta. — Hallottam, de nem hi­szem el. Egyáltalán nem hi­szem. — Én nem értek az űr­hajózáshoz. nekem nem szakmám a repülés De az ötlet nem látszik rossznak. Gondolja csak meg: a gyor­sulás legegyszerűbben úgy győzhető le, ha az embert vízzel télt palackba dugják. Képletesen szólva. így nem üti meg magát az ember. És ha már úgyis víz van körös-körül, miért ne lehet­ne a vízben egy értelmes do’fin ? Miért ne 'hetne az egész műszerfa; vízben? Miért ne lehetne egy delfint megtanítani arra, hogy fény­képezzen? Ehhez igazán nem kell nagy tudományi (Folytatjuk* i a t i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom