Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-21 / 247. szám

Á repülés hőskorának emléke Századfordulónk idején a brazíliai Santos-Dumont-t (1873—1932) a repülés úttö­rői között találjuk. Eleinte kormányozható léghajókkal kísérletezett, majd figyelme a géprepülésre irányult. Igen fiatalon került Francia- országba. 1901-ben léghajó­jával körülrepülte az Eiffel- tornyot, s ezzel elnyerte a 10 0()0 frankos Henri Deutsch-díjat. 1900 októberé­ben 00 méter távolságot re­pült egy monoplánon, majd a következő év novemberé­ben a távolsági rekordját 220 méterre növelte. Felvételünk a francia Cha- lais—Meudon-i múzeumban készült és a Santos-Dumont tervezte „Démoiselle” gép­típust ábrázolja. Eredeti tí­pus. amely ki volt állítva az 1908- as párizsi autó. és re­pülőszalonban. A Démoi- selle-t egy 30 LE-s Darracq- motor hajtotta. A futóművet tengelyre szerelt kerékpár­kerekek képezték, de a ten­gelyt a pilóta lábával meg­nyomhatta és dönthette a levegőben, tehát a tengely hozta mozgásba a kormány­felületeket. A gép súlya mindössze 118 kg volt, ‘se­bessége maximálisan 90 km óra, Első ízben Garros es Audemars francia pilóták emelkedtek ezzel a géppel a levegőbe. Santos-Dumont 1909- ben repült vele, a fran­cia tisztképzés fellegvárában, St-Cyrban. Santos-Dumont-t az aviatikában elért eredmé­nyeiért a francia kormány 1909-ben becsületrenddel tüntette ki. (KS). A Révai-Franklin per A kapitalizmusban a kö­zönség meghódításáért ví­vott konkurrenciaharc sok­szor csúnya mellékhaj fáso­kat eredményez. . Az egyes vállalatok érdekeik helytele­nül felfogott Védelmében még kulturális téren is tisz­tességtelen eszközöket vettek igénybe. Példa erre két fő­városi kiadói társaságnak, a Révainak és a Franklinnak 1911-ben egymás ellen foly­tatott pere. A Franklin és a Révai Társaság hosszú ideig jó vi­szonyban volt egymással, több megállapodást is kötöt­tek annak megakadályozásá­ra, hogy egyidőben hasonló profilú kiadványokat dobja­nak piacra s így csökkentsék értékesítési lehetőségeiket. A szerződéseket azonban több­ször megszegték, s eseten­ként egymással élesen szem- befordultak. Ez történt isii­ben is. Révaiék előfizetést hirdet­tek arra a 18 kötetes nagy lexikonra, amely sok család könyvespolcán ma is helyet foglal. A Franklin Társaság, viszont 3 kötetes kézilexi­kont szándékozott megjelen­tetni. Ennek kelendőségét akarta növelni, amikor elő­fizetési felhívásában a nagy lexikonok felesleges voltát hirdette. Túl terjedelmesek s ezért használatukat • „sok olyan tudnivaló nehezíti meg. amelyek felvételét csakis a teljességre való törekvés in­dokolja, holott szükség rá­juk a lexikonban tulajdon­képp nincs, mei't vagy tudja őket úgyis mindenki, még a csekélvebb műveltségű em­ber is vagy csak a szak­embernek lehet rájuk szük­sége. aki pedig szakismere­tét úgysem a lexikonból fog­ja meríteni”. A válasszal a másik vál­lalat sem maradt adós. A Franklin-féle kézilexikont Révaiék .minden . komoly te-v és etikai törekvés nél­kül meginoított és kizárólag tisztességtelen üzleti versen­gést célzó” próbálkozásnak minősítették. A Révai-eégnek a reklám­hadjárat során sikerült meg­szereznie az államvasutak vezetőségének támogatását. Az igazgatóság a MÁV hi­vatalos lapjának 1911. évi 2. számában a vasutas tisztvi­selői karnak melegen aján­lotta Révai Nagy Lexikonét, „amelynek megszerzése kí­vánatos minden oly vasutas­ra nézve, aki az általános művelődés szempontjain kí­vül a maga szakmájában is tájékozást keres”. Ez az ajánlás megjelent, és uHána a Fraklin lexikon ügynökei kezükben a MÁV hivatalos lapjával állítottak be a Vasutas családokhoz és a Révai lexikon helyett az 94 koronába kerülő Kézi Lexikonra szóló előfiz.etést írattak aló. Csalásukat az­zal is tetézték, hogy a kö­vetkezőt állították: a lexikon bolti ára 116 korona lesz és csak a vasutasok kaphatják meg ilyen olcsón, mert a kereskedelmi minisztérium tetemes szubvencióval tá­mogatja kiadósát csakis azért, hogy a MÁV-alkal- mazottak könnyebben ve­hessék meg. A két cég közt más ellen­tétek is felmerültek, egymást nem egészen ok nélkül tisz­tességtelen versennyel, szer­ződésszegéssel vádolták. A Révai Társaság az ügyet a budapesti áru és értéktőzs­de választott bírósága elé vitte. Az ügy elintézése so­káig elhúzódott 1911. októ­ber 28-ától 1912. június 12-ig P tárgyalást tartottak. A bíróság végül megálla­pította. hogy Franklinék kö­vettek el ugyan különféle .mulasztásokat, de a másik fél sem hibátlan. Az ítélet egyik vállalat javára sem állapított meg kártérítést, ellenben kötelezte mindket­tőt. hogy 4000—4000 korona tőzsdei , illetéket fizessen ki és egyenlítse ki saját ügy­védjének tiszteletdíját. Vértesy Miklós Kérdések - válasz nélkül Fel nyit! síik-© Osvur a Id sírjál? Furcsa szenzációt keltett a hír: Lee Harvey Oswald özvegye kérte férje sírja fel­nyitását. „Erős a gyanú — mondja Marina Oswald Porter —, hogy Harvey holt­teste nincs a Rose Hill-i te­metőben". A Kennedy-rej- tély, más szóval az Egyesült Államok egyik legmisztlku- sabb bűnügye újra a lapok hasábjaira . került. Ha va­lóban felnyitják a sírt. el­képzelhető. hogy fény de­rül néhánv titokra. Mi is történt tulajdonkép­pen tizenhét esztendővel ez­előtt? Két nappal a dallasi Kennedy-gyilkosság után, 1963, november 24-én. JHck Ruby lokáltulajdonos lelőtte Lee Harvey Oswaldot. még­hozzá éppen akkor, amikor az amerikai elnök elleni merénylettel vádolt személyt a városi feg.yházból az álla­mi börtönbe akarták átszál­lítani. Ruby hetven egyen­ruhás és civil rendőr sorfa­la mellett, könnyen, hábo- ríthatatlanul, közvetlen kö­zelről adta le a halálos lö­vést. Még érdekesebb, hogy a lokáltulajdonos nem sok­kal később — gyanús kö­rülmények között — elhunyt. Állítólag a rák végzett vele, még mielőtt a bíróság előtt válaszolhatott volna a kér­désre: miért ölte meg Oswaldot? A Kenned.v-gyil- kosságról kiadott Warren- jelentés nem tisztázta ezt az ügyet sem, de meghagyta a korábbi kérdőjeleket is. Me­lyek ezek? 1963. november 22. Dallas, 12 óm 30 p^rc: a lövések időpontja. 13 óra: John Kennedy elnök meghalt. 13 óra 15 perc: lelőttek egy Tippit nevű rendőrt. 13 óra 45 perc: a Texas moziban le­tartóztattak egy 24 éves fia­talembert. akit Kennedy el­nök és Tippit rendőr meg­gyilkolásával gyanúsítottak: Lee Harvey Oswaldot. A 15 órás kihallgatás során Oswald tagadta a vádakat. Két nap múlva Oswald már halott. A Warren-bizottság megállapítása szűkszavú: Kennedy elnököt Oswald. Oswaldot Ruby lőtte le — és kész. Mindkét gyilkos gyengeidegzetű. úgymond közönséges őrült, s tettüket egyedül, magányosan hajtot­ták végre. Indíték? Nincs. Jack Ruby (háttal jobbra) Viszont, vannak további kér­dőjelek. Oswald kihallgatá­sáról — állítólag nem készült jegyzőkönyv. Rubyéről sem, de az biztos, hogy ő igen jó kapcsolatban állt a dallasi rendőrséggel. Sok tekintélyes jogtudós, ügyvéd foglalkozott már a Kennedy-rejtéllyel. Egy an­gol ügyvéd, Michael Eddowes tizenhat esztendeje kjJtat bi­zonyítékok után. Tíz évvel ezelőtt már kérte a bírósá­got, hogy vizsgálják meg a holttestet. Az a gyanúja ugyanis, hogy a sírban nem Oswald fekszik. Szerinte a Kennedy-gyilkosság időpont­jában nem Oswald volt Dallasban, hanem egy ha­sonmása. A kérést többször elutasították, de a közel­múltban a sír felnyitásához sikerült megnyernie az öz­vegy hozzájárulását, vala­mint egy amerikai képviselő, Jerry Pittman támogatását. Mit vár a brit ügyvéd az exhumálástól? Eddowes teóriáját három bizonyítékra építi .fel: 1. a tetem szerinte öt centiméterrel rövidebb. mint amennyi az amerikai haditengerészet nyilvántar­tása szerint Oswald volt; 2. Oswald állkapcsának egy ré­szét eltávolították, de a le­tartóztatás után készült több tucat fényképen e műtét­nek nyoma sem látszik, s a boncolási jegyzőkönyv sem tesz róla említést. 3. Edgar Hoover. az FBI egykori nagyhatalmú főnöke 1960­gyomron lövi Oswaldot Magányos gyilkos? ("Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) ban, vagyis még a gyilkos­ság előtt, éppen Oswaldról, — saját ügynökéről — olyan bejelentést kapott, misze­rint nincs kizárva annak le­hetősége, hogy egyszer föl­bukkanhat a hasonmása. Szeptember végén egy texasi bíróság döntése egy­előre megakadályozta a sír felnyitását, így Eddowes és segítőtársai most a fellebe- zést fontolgatják. Bármiképp is fordul az ügy, egy dolog bizonyos: még mindig sok kérdőjel marad a tragikus 1963. november 22-i napról és az azt követő események­ről. S. F. . songéit ek. — A szolgáltatótól jöttem... — szólalt meg az ajtó előtt, álló férfi. — Ön hívott. .. ? — Végre! +- fakadt ki be­lőlem a sóhaj. — Hatszor te. leíonáltam már ónokhoz! Hol az üveg? — Várjunk csak. várjunk csak.. . ne olyan gyorsan — csitított a vendégem. — Mi a problémája? — Az erkélyablak üvegét berúgták a labdával a gye­rekek... Tessék befáradni! — Számíthat ránk — mondta, miközben besétált a lakásba. — Milyen értelemben? — • Azonnal intézkedünk Az ablak szabványos mére­tű. égvböl lehet üvegezni. — Akkor üvegezze be. ké­rem! — Bocsásson meg. . . .én' nem vagyok üveges — húzta ki magát sértődötten. — Én szakértő vagyok! — Szakértő? Milyen szak­értő? — Hogyhogy milyen? Te­vékenységünket új alapokra helyeztük. Es a szolgáltaié szerv információs központjá­nak szakértője vagyok. Kom­puterrel dolgozunk. .. — húzta ki ismét magát. — Komputerrel üvegez­nek ? — Ugyan, kérem, hová gondol! Természetesen, nem — oktatott ki. — klanem, jjcgdan TVotnovöikij: hogy a kedves ügyfelünk ne szaladgáljon keresztül-kasul az országban . ablaküvegért, én mint szakértő, feljegyzem a szükséges paramétereket, §s programozó lyukkártyára visszük, majd átengedjük a gépen, és kétmilliomod má­sodpere alatt a komputer megmondja, hogy az üveget melyik utcában, melyik áru­házban kaphatja meg. — És. . . ? — Hogvhogy és? Aztán ör fogad egy tehertaxit, elmeg> a megadott címre, és meg­veszi az üveget. — Es ha még sincs üveg? — Ó, a komputer mindig talál valami megoldást. Ha Varsóban nincs, akkor meg­adja valamelyik más város­nak a nevét. — És akkor oda kell utaz­nám taxival? — Nem feltétlenül taxi­val. .. Mehet vonattal is, de ne csúcsidőben, mert az üveg összetörhet... Ebben a pillanatban a fa­lióra ötöt ütött, a szakértő felugrott, az órájára pillan­tott : — Nagyon sajnálom. .. az én munkaidőm letelt. És mert taxival jöttem. .. ez nyolcvan zloty, a felmérés és a nyomtatványok húsz; az összesen száz, zloty. .. szí­veskedjék itt aláírni. Gyorsan összecsomagolt és indult. Én az első pillanat­ban dermedten álltam, majd, amikor elindult, utána ug­rottam. — Szakértő úr! És ha ka­pok üveget, akkor azt ki fogja berakni az erkélyab­lakba? Egy pillanatra zavarba jött. — Erre még nem dolgoz­tunk ki megfelelő szisztémát. Aridig is talán ajánlanám a maszek üvegest az utca vé­géről. . . Fordította: Antalfy István BÍDI0 Kossuth 8.27 Tűnődés a ..Gyorsuló idő”-ben. 8.57 Népdalok, néptáncok. 9.44 Zenés ké­peskönyv. 10.05 MR 10—14. 10.35 Kertész István ve­zényli a Bécsi Fii harmo­nikus és a Londoni Szim­fonikus Zenekart. 11.38 A fakó lány s a pej legény. 12.30 Ki nyer ma? 12.35 A Rádió Dalszínháza. Az elvált asszony. 14.10 Nóták. 14.43 Arcképek a német irodalomból. 15.10 Andor Ilona énekkara énekel. 15.28 Nyitnikék. 16.05 Kegyetlenül... 16.35 Régi híres énekesek műsorából. 17.07 Fiatalok stúdiója. 17.32 Locke: Zene őfelsé­gének sackbutokra és kor­nettekre. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti ma­gazin. 19.15 Chopin; b-moll szonáta. 19.40 Egy Nobel - díjas agykutató életútja. 20.10 Leonard Bernstein zenés játékaiból. 21.21 Leg­szebb stúdiófelvételeinkből. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Az új magyar zene hónapja. 23.10 A kegyencnő (ope­rarészletek). Petőfi 8.33 Társalgó. 10.33 Zene- délelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.30 A gyermekeknek írta: Bartók Béla. 14.00 Kettőtől hatig ... 18.00 Tip-top pa­rádé. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Népi zene. 19.20 Mik­robiológia a gyakorlatban. 19.30. Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára. 21.03 Nótacsokor. 22.00 Zé- neközelben a hallgató. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Zenedoboz. Zenés kíván­ságműsor. Szerkesztő: Za- kar János és Regős Zsolt. 17.45 Egészségünk védel­mében. A fogak betegségei és a helyes fogápolás. Dr. Pénzes Géza előadása. — Sport. 18.00 Észak-magyar­országi krónika. 18.25 Lap- és műsorelőzetes ... S.00 Tévétorna. 8.05 Iskola­tévé. 10.50 Óvodások film­műsora. 14.20 Iskolatévé. 16.20 Nyilvántartó hivatal (jugoszláv filmsorozat). 17.30 Mindenki iskolája. 18.30 Estélyi ruha (rajz­film.). 18.40 Ütőn a halász- flottillával. 19.10. Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Ártatlan kék szemek (svéd filmsorozat). 20.50 Biztonság hét márká­ért. 21.40 Slágerről slágerre. 22.20 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Kertünk — udva­runk. 20.25 Legszemélye­sebb közügyeim. 21.15 Tv- híradó 2. 21.35 Az emlék­mű (tévéjáték). m 1980. október 21., kedd i í i J

Next

/
Oldalképek
Tartalom