Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-14 / 216. szám

A Varsói Szerződés tagállamainak egyesített fegyveres erői az NDK területén gyakorlatot tartottak. A képen a „Fegy­verbarátság ’80” egyik magyar résztvevőjétől autogramot kér egy úttörő. (Népújság telefotó — ADN/ZB—MTI) Ifjúsági világ’ konferencia 1. Hogyan ment végbe a madridi nyitány? A világsajtó, amely jelle­génél fogva rákényszerül a fogalmak tömörítésére, válto­zatlanul madridi Európa-ta- lálkozóról, illetve annak elő­készítő szakaszáról ír. A dip­lomaták azonban megálla­podtak a hivatalos elnevezés­ben. Ez ugyan nem éppen rövid és egyszerű, de írjuk le egy alkalommal: „az eu­rópai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett államok képviselőinek 1980. évi madridi találkozó­ja, amelyet a záróokmány­iak az értekezletet követő ntézkedésekről szóló rendel­kezéseinek megfelelően tar­tanak”. A megfogalmazás külön­böző konzultációk nyomán került elfogadásra,' s a „név­adásban” igen tevékeny részt, vállalt hazánk küldöttsége is. Az eredeti javaslat ugyanis nem tartalmazott utalást Helsinkire és a záróokmány­ra — így viszont a találkozó neve is tükrözheti. hogy a helsinki folytatásról van szó. Nem titok, hogy a nemzet­közi légkör ma lényegesen kedvezőtlenebb, mint öt esz­tendővel ezelőtt, Helsinki idején volt. Nőtt a feszült­ség a belgrádi találkozó óla eltelt időszak során is, pe-. dig már akkor történtAS kí­sérletek a záróokmány önké­nyes magyarázására, egyol­dalú „továbbirására”. a kon­ferencia megterhelésére oda nem tartozó ügyekkel. Ter­mészetesen a mostani madri­di megbeszéléssorozaton is számolni kell a nemzetközi helyzet adott állapotával, ám mindezzel együtt nem a 'zem ben állásra, hanem a le­hetséges együttműködésre kell töjekedni. A harmincöt ország kép­viselői csaknem két hónapon keresztül a november 11-re tervezett érdemi szakasz elő­készítésével foglalkoznak majd: olyan kérdésekről vi­tatkoznak, hogy milyen na­pirenddel és milyen szinten tartsák meg a találkozót. A szocialista országok, együtt­működve minden realista erővel, védelmezik az eny­hülés vívmányait, Helsinki eredményeit s maguk részé­ről mindent megtesznek a találkozó konstruktív kime­neteléért. Remélhetőleg, a választási kampányok utáni letisztultabb légkörben ehhez a vezető nyugati hatalmak­ban is partnereket találnak. A régi latin közmondás szerint a név egyúttal a jel Egyiptomi—amerikai esz­mecserék kezdődtek pénte­ken Kairóban a palesztin önkormányzattal kapcsola­tos tárgyalások felújításáról. Butrosz Ghali egyiptomi kül­ügyi államminiszter James Leonarddal, a háromoldalú autonómiatárgyalásokon részt, vevő amerikai küldött­ség helyettes vezetőjével A londoni színen mozgás­ba jöttek az események: az ellenzéki munkáspártiak és liberálisok sürgős vitát kö­reteinek az ország gazdasági állapotairól. Az ígéretek el­lenére ugyanis tovább rom­lott a helyzet: tart a vissza­esés, fokozódott az infláció, s a. munkanélküliek kétmilliós serege a legmagasabb fél év­század óta. (Pedig akkor a nagy válság esztendeit ír­űTk Mpnüimn ’980. szeptember 14„ vasárnap is. vagyis nőmén est omen. A madridi hosszú távú diplo­máciai erőfeszítések során a nyitány biztató jele lenetett a név, women, de ném kevés van még nátra azért, hogy biztató omen is legyen. 2, Miben áll a pekingi sze­mélyi változások jelentősé­ge? A lemondások és kineve­zések nem hatottak az újdon­ság vagy meglepetés erejé­vel. A kínai országos népi gyűlés, a parlament azokat a személyi változásokat hagyta jóvá, amelvek már hetek óta köztudottak voltak és a kí­nai vezetők számos nyilat­kozatában is elhangzottak. A legfontosabb mozzanat Hua Kuo-feng visszavonulása a kormányfői posztról és Csao Ce-jang miniszterelnöki ki­nevezése, illetve a veterán, hetvenöt-nyolcvan esztendős politikusoknak leköszönése tisztségeik egy részéről. Nem könnyű a szövevé­nyes kínai politika kulisszái mögé látni, de a világsajtó Ki na-szakértői mégis levontak három következtetést a pe­kingi hírekből. Az első, hogy a személyi változások ném oldották meg. inkább csak jelezték a hatalmi harcot. Úgy tűnik, hogy a három nagy érdekcsoport közül ' az egyik (Hua és követői) a pártban igyekeznek nagyobb befolyásra szert tenni, Teng az államapparátusban épít ki állásokat (Csao-t követőjének mondják), s külön vonalnak tartják a gazdaságpolitika felsőszintű művelőit. Az óva­tos fogalmazás nem véletlen, hiszen sok az ellentmon­dás, bizonytalanság — való­ban biztosnak csak a hatal­mi harc folytatódása látszik. A másik tényező, hogy to­vábbra sem bontakozott ki egységes gazdasági elképze­lés. egymást követik a ki­igazítások, felülvizsgálják a legújabb, már felülvizsgált terveket, sok a rögtönzés. Ebben a pillanatban ez a terület áll a belső összeütkö­zések gyújtópontjában. Nem így a külpolitika — s ez a harmadik mozzanat. A par­lamenti ülés nyilatkozataiból az derülhetett ki, hogy Kína folytatja eddigi politikáját, és magatartását a nemzetközi porondon: a békebontást, a szovjetellenességet. Több nyugati szakértő azon a vé­leményen van, hogy ez az „egységlepel”, amely mögött a belső torzsalkodások vég­bemennek. több órás megbeszéléseken vizsgálta meg az amerikai- egyiptomi—izraeli tanácsko­zássorozat beindításával ösz- szefüggő kérdéseket. Ghali a találkozó után közölte, hogy Kairó és Washington egyez­tető megbeszélései a jövő hét közepén New Yorkban, az ÉNSZ-közgyűlés üléssza- kával párhuzamosan folyta­tódnak. Iák!) A közvélemény-kutatá­sok a konzervatív kabinet népszerűségének és hitelének gyors visszaesését mutatják A Tory-kormány azonban elutasít minden javaslatot és egy korábbi helyzetben, más jelszavakkal kapott többség­re próbál támaszkodni az új körülmények között. Magya­rán mondva: nem törődve, a következményekkel, maradni akar. Elvégre még mindig kedvezőbb számára, ha két­millió munkanélküli van az írszágban. mintha a kabinet niniszterei vesztenék el ál­lásukat. ,. S a nyugati szakértők alig­hanem jól értesültek, hiszen gyakran adódik alkalmuk, hogy megjelenjenek Peking- ben. Ezen a héten Perry, amerikai hadügyminiszter­helyettes vezetett delegációt a kínai fővárosba. Beosztásá­nál fogva .a haditechnika fej­lesztéséért felelős a Penta­gonban, s pekingi útja a kí­nai—amerikai katonai együtt­működés továbbvitelére, irá­nyult. .. 3. Mit jelentett a chilei „népszavazás”" Pinochet, a chilei diktátor gondol a , jövőre, mindenek­előtt a saját jövőjére. Veres puccsának hetedik évfordu­lóját, szeptember ll-ét vá­lasztotta ess' olyan ..népsza­vazás” dátumául, amellyel teljhatalmat adatott masá­nak 1997-ig. A hatvanöt esz­tendős tábornok akkor tölte­né be nyolcvankettedik élet­évét. .. A diktatúra szorításában Pinochet többséget kapott, de a jó előre elkészített forga­tókönyv néhány előírása még így sem valósult meg mara­déktalanul. A népszavazás előestéjén tüntettek a chilei városokban, röpcédulák hul­lottak a santiagói magas épü­letek tetőiről, s olyanok ítél­A zsidóság érzelmi kötődé­sét Jeruzsálemhez mi se jel­zi jobban, mint a vágyako­zással és reménnyel teli ősi ú.ieví köszöntés, amellyel a világ minden táján üdvözlik egymást a hívők: „Jövőre. Jeruzsálemben!” Csakhogy ebben nincsenek egyedül: a kereszténységnek is itt rin­gott a bölcsője, s az iszlám Vallás hívei szintén szent városuknak tartják Jeruzsá­lemet. Emiatt, és a nemzet­közi jog megsértése miatt elemi erővel robbant ki a felháborodás az izraeli par- lamenrt közelmúltban hozott törvénye ellen. Ez ugyanis Jeruzsálemet Izrael „örökös és oszthatatlan” fővárosává nyilvánította, önkényesen ki­terjesztve Izrael felségjogát az 1967-es agressziója során megszállt Kelet-Jeruzsálem. re, a mohamedán és keresz­tény szent helyeknek is tett- hont adó óvárosra. Az ott élő. mintegy 110 ezer palesz­tin ezáltal 'gyakorlatilag — másodrendű — izraeli állam­polgárrá vált. Begin kormányának nem volt nehéz elfogadtatnia a parlamenttel a döntést. A józan ész és a cionista ref­lex párviadalában az Utóbbi kerekedett felül. Azon keve­sek egyike azonban, aki a törvénytelen törvény ellen merészelt szavazni. maró gúnnyal e szavakkal fordult annak előterjesztőjéhez. Geu- la Cohen képviselőnőhöz: „Gratulálok önnek ahhoz, hogy sikeresen megtorpedóz­ta a közel-keleti bekerende- aést...* ték el a komédiát, mint Frei, volt kereszténydemokrata el­nök és Leigh tábornok, a junta hajdani tagja. Mind- ezék nyomán viszonylag nagy volt a szavazástól távolma­radók aránya, s ä résztvevők 30 százaléka nem-mel vok­solt. Valójában mennyien voltak, nehéz lenne mégálla- pítani. De az előzmények nyomán úgy látszik, a Pi- nochet-csoport sem állíthat­ta, hogy senki nem szavaz elutasítóan. (Lehet, hogy a szükségből megpróbálnak majd erényt kovácsolni: lám, voltak ellenszavazatok, de a kétharmadosnál nagyobb többség mellett ez nyilvánult meg. Ez a játék Washing­tonnak is szól, ahol szívesen vesznek minden ürügyet a chilei junta elfogadlátására. Annál inkább, mert hason­lóképpen igyekeznek ’egali­zálni a bolíviai puccsistákat, valamint a salvadori véres katonai rezsimet. Igaz, ezek a szöevtségesek nem olya­nok, mint az amerikai kívá­nalmakban, dehát szövetsé­gesek.) Chile egy semrfiit meg nem változtató, de mégis sók min- •dent jelző népszavazás után van. Vajon Pinochet valóban gondol jövőjére? Valóban ilyen súlyos tett­ről lenne szó? Az bizonyos, hogy Izrael óriási akadályt gördített a békerendezés út­jába. Az Isten adta „törté­nelmi jogra” való hivatkozás a különböző prófétákban bő­velkedő térségben nem ko­moly érv,' még kevésbé tár­gyalási alap. Az ENSZ ennél ésszerűbben próbálta megol­dani Jeruzsálem kényes kér­dését. Amikor 1947-ben Pa­lesztina zsidó és arab állam­má való felosztásáról dön­tött. Jeruzsálem sorsáról így rendelkezett: „Jeruzsálem vá­rosa külön egységnek számít, különleges nemzetközi stá­tusszal, és az ENSZ közigaz­gatása alatt”. Határozata demilitarizált, semleges vá­rosról intézkedett, amely nyi­tott és szabadon hozzáférhe­tő minden vallás hívője szá­ma ra. Az 1948-as arab—izraeli háború következtében azon­ban mindez sohasem való­sult meg: Izrael megszállta a város nyugati részét, az óváros pedig Jordániához került. De csak az 1967-es háborúig, amikor Izrael rá­tette a kezét a keleti város­részre is. Már akkor meg­kezdődött. — és mindmáig tart — Jeruzsálem „izraele- sitése”. Arab ingatlanok tör­vényleien kisajátításával ..biztonsági övnek” szánt iz­raeli lakótelepek nőttek ki a földből, s vették gyűrűbe a keleti városrészt. A Bizton­sági Tanács számos határo­zatában hiába szólította fel Izraelt, hogy hagyjon fel minden olyan tevékenység­Szombaton Mexikóváros­ban ünnepélyesen megnyitot­ták az új gazdasági világ­rend kérdéseivel foglalkozó ifjúsági világkonferenciát, amelyet a Demokratikus If­júsági Világszövetség, vala­mint annak mexikói tag- szervezetei : a fiatal forradal­márok nemzeti mozgalma,, á mexikói kommunista párt ifjúsági bizottsága és a fia­tal szocialisták szövetsége rendeznek. A négynapos ese­ményre 70 órszág 120 nem­zeti és , regionális ifjúsági szervezetének több mint 200 küldötte érkezett. A magyar delegációt Deák Gábor. a KISZ KB titkára, az MSZMP KB tagja vezeti. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Jósé Lopez Por­tillo mexikói elnök. Beszé­dében utalt az ENSZ-közgyű­Nyugalomban telt el Törökország katonai kor­mányzásának első napja. A hadsereg az utcákon maradt ugyan, de kommentátorok szerint a tábornokok óvakod­nak szembeszegülni a 'közvé­leménnyel és az ország éle­tét mielőbb a normális me­derbe akarják lerelni. Az államcsínnyel szembe­ni ellenállásnak a/, ország­ban semmi jele. A katonák Az ENSZ-közgyülés szep­tember 16-án kezdődő XXXV ülésszaka alkalmából New Yorkban közzétették Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárnak a világszervezet tevékenysé­gével foglalkozó jelentését. A dokumentum egyebek között rámutat, hogy „rosz- szabbodnak az egyes államok közötti kapcsolatok, egy hely­ben topogás tapasztalható a fontosabb gazdasági kérdé­sek megoldásában, továbbra is megoldatlanok egyes helvi gél, amely Jeruzsálem státu­sának egyoldalú megváltozta­tására irányul. Tel-Aviv fittyet hányt a figyelmezte­tésekre. Az. arab országok heves reagálása érthető. Még Szá­dat egyiptomi elnök. Izrael különbéke-partnere sem merte helyeselni a Jeruzsá­lemről hozott döntést, s til­takozásul felfüggesztette az úgynevezett palesztin auto­nómiáról folyó tárgyalásokat. A tiltakozók élén Szaúd-Ará- bia. az iszlám szent helyek őrzője áll. Meghirdette a dzsihádot (szent háborút) Je­ruzsálem felszabadításéra és több arab országgal együtt a diplomáciai és gazdasági kap. csőlátók megszakítását he­lyezte kilátásba minden olyan állammal, amely Jeruzsále­met Izrael fővárosának is­meri el. A helyzet további elmérgesedése esetén egy arab olajbojkottot sem lehet kizárni a Nyugattal szemben. Izrael arroganciáját azonban mi sem szemlélteti jobban, mint. hogy kormánya nem­csak kereken elutasította a Biztonsági Tanács legutóbbi elítélő határozatát, hanem még bírálta is amerikai pat- rónusát, amiért „csupán” tartózkodott, és nem élt vé­tójogával a szavazáskor. Az amerikai elnökválasztások évében, amikor a Fehér Ház számit a zsidó szavazatokra. Tel-Avi-v a szokottnál is töb­bet megengedhet magának. Jeruzsálem esetében azonban a végsőkig feszítette a húrt... (VÉGE) Pálfi Viktor lés új gazdasági világrend­ről tartott rendkívüli ülés­szakára, amely aláhúzta a kérdés időszerűségét é6 fon­tosságát. A mexikói világkonferen­cia három fő témakört vitat meg: a fiatalok harcát a nemzeti függetlenségért, az energiatakarékosságot, vala­mint a leszerelés kérdését. Az égető problémák megol­dása különösen fontos a jö­vendő nemzedéke, a fiatal­ság számára. A Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség éppen ezért egyik leglénye­gesebb feladatának tartja, hogy a világ haladó gondol­kodású fiataljai minél előbb alakítsanak ki megközelítően egységes álláspontot az uj gazdasági világrenddel kap­csolatos alapvető kérdések­ben. vezette nemzetbiztonsági ta­nács nem vesztegette az időt és két fontos lépést is tett: órákkal a hatalomátvétel Után a junta tanácskozást tartott a „biztonsági őrizet­ben” levő Demirel mégbuk­tatott kormányfő gazdasági tanácsadójával és a Közpon­ti Bank kormányzójával, je­lezvén. hogy a gazdasági Kér­dések megoldását rendkívül fontos kérdésnek tekinti. konfliktusok, és megsértik egyes népek és a nemzetközi közvélemény éfdekeit”, — A leszerelés — hangsú­lyozza a dokumentum — tá­volabbi cél, mint bármikor volt, s nem szűnt meg a vi­lágot fenyegető termonukleá­ris pusztítás veszélye. — Az ENSZ-közayülés 1978-ban rendezett rendkívü­li leszerelési ülésszakán el­fogadott stratégia még nem valósult meg a gyakorlatban, ugyanakkor fokozódott a fegyverkezési bajsza. Folyta­tódik a fegyverzetek, rész­ben a termonukleáris fegy­verek mennyiségi és minő­ségi felhalmozása. Az utób­bi tizenhárom év alatt majd­nem a háromszorosára növe­kedett a nukleáris stratégiai robbanófejek száma. A le­szerelés területén Waldheim szerint kevesebb előrehala­dás történt, mint bármely más lényeges nemzetközi kérdés megoldásában. Ezzel kapcsolatban a főtitkár ki­emeli az ENSZ leszerelési bizottságának fontos szere­pét. A regionális konfliktusok közül a világszervezet szá­mára változatlanul alapvető kérdést jelent a közel-keleti helyzet, amelynek továbbra is az egyik legfontosabb sze­repe vön a világ politikai és gazdasági stabilitásában. Éo- pen ezért szükség van arra, hogy az ENSZ állandó és határozott erőfeszítéseket te­gyen a közel-keleti probléma tárgyalások útján, az összes érintett fél, köztük a Palesz­tinái Felszabadítás! Szerve­zet bevonásával történő átfo­gó rendezésére — hangsú­lyozza befejezésül az ENSZ- főtitkár jelentése. Tárgyalások a FIAT-tal „Alternatív megoldások”? Az olasz munkaügyi mi­niszter közvetítésével pénte­ken este megállapodás jött létre a FIAT vezetősége és a szakszervezetek között arról, hogy a megszakadt tárgya­lást hétfőn este folytatják. Franco Foschi munkaügyi miniszter közölte: a kormány szeretné, ha „alternatív meg­oldásokat” lelhetnének a munkások elbocsátásával szemben. Háromoldalú autonómia-tárgyalások TOLLHEGYEN Londoni szín Réti Ervin A palesztin probléma — közelről (3.) Jövőre, Jeruzsálemben Nyugalom Törökországban Kevés előrehaladás történt Waldheim-jelentés Heti külpolitikai összefoglalónk Á Két 3 kérdése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom