Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-13 / 215. szám
Szocialista érdekvédelem A szakszervezetek MEGYEI küldöttértekezleteit' az iparági-szakmai szak- szervezetek kongresszusai követik. Én is készülök erre, mert ..hivatalból” ott kell lennem a bányászszakszervezet kongresszusán. Újra át kell gondolnom — már a Magyar Szakszervezetek decemberi országos kongresszusára is készülve — a szocialista érdekvédelem értelmét, jellegét. És újra felvetődött bennem a kérdés, van-e a_ szakszervezeteknek más feladatuk. mint az érdekképviselet. érdekvédelem és érdekérvényesítés? Akár a vállalati, üzem^ szakszervezetek tevékenységét nézem, akár az MSZMP XII. kongresszusának határozatát elemzem, úgy tűnik, számos más feladata is van a szakszervezeti mozgalomnak. A határozat szövege szerint a szakszervezet „eredménye- sen járul hozzá rendszerünk politikai és gazdasági alapjainak erősítéséhez, aktiv részese a hatalom gyakorlásának, a politika alakításának és végrehajtásának”. A közvetlen érdekvédelmi feladatokon túl a párt elvárja a szakszervezetektől, hogy „fordítsanak nagyobb figyelmet tagságuk politikai nevelésére, szakmai és általános műveltségük gyarapítására. Äz üzemi demokrácia fórumainak tartalmas működtetésével biztosítsák, hogy a dolgozók véleményükkel, javaslataikkal érdemi módón hozzájárulhassanak a munka megjavításához, fokozódjék részvételük a vezetésben. A szakszervezetek karolják fel a dolgozók kezdeményezéseit, legyenek aktívabb szervezői a szocialista munkaversenynek és brigádmozgalomnak, alakítsák továbbfejlesztésük irányait, ezzel is törekedjenek a formális vonások csökkentésére. Segítsék a munkához való szocialista viszony, a közösségi szellem, a munkafegyelem erősödését. Lépjenek fel a munka szerinti elosztás elvének következetesebb érvényesítéséért, a káros egyenlösdivel szemben”. Ez a sok feladat azonban végeredményben mind érdekvédelmi jellegű. Amikor a szakszervezeti mozgalom „eredményesen járul hozzá rendszerünk politikai és gazdasági alapjainak erősítéséhez”, voltaképpen abból indul ki, hogy a bérből és fizetésből élők közvetlen tömeges egyéni érdekei csak a közvetett érdekek érvényesülése révén kapnak szabad utat. A munkásosztály hatalma, a termelési eszközök szocialista tulajdona, a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztése, a munka szerinti elosztás, a teljes foglalkoztatás. a kizsákmányólásmen- tesség, az állampolgári egyenlőség, stb. adják a közvetett érdekeknek azt a rendszerét, amelyen belül a közvetlen érdekek tömegesen és igazságosan érvényesülhetnek. Az egyéni jólét érdeke kapcsolódik a termelékenység folyamatos növelésének érdekéhez. A biztonsági érdek feltételezi a nemzet. a politikai rendszer biztonságát. Az egyéni perspek- tívaérdek úgy nyílik meg mindenki előtt, ha van perspektívája a nemzetnek is. AZ EGYÉN, A CSALÁD csak úgy tud élni az „egyenlőséggel”, ha megvannak' ennek a tárgyi feltételei, megvannak a kapacitások ahhoz, hogy gyermekeiket színvonalasan iskoláztathassák, egyformán jó egészségügyi ellátáshoz jussanak, munkakörülményeik civilizáltak és emberhez illőek legyenek, a szükséges fogyasztási cikkeket pénzükért megkaphassák, és ha senki nem él önhibáján kívül szegénységben. A szakszervezetek számára a közéleti és a munkahelyi demokrácia fejlesztése sem öncél, hanem eszköz az érdekek % felszínre jutásához, a különböző szintű érdekek okos egyeztetéséhez, a dolgozó kollektívák mozgalmi jellegű érdekvédelméhez. A munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom fejlesztése is annyiban és úgy szak- szervezeti feladat, hogy általa bővülnek az érdekérvényesítés személyi és tárgyi feltételei. A dolgozó kollektíva alkalmasabbá válik az öntevékenységre, saját ügyeinek közvetlen rendezésére, sorsa alakítására. Ezzel egy- időben a jól szervezett munkaverseny megteremti — más tényezőkkel együtt. —- a jólét- növelésének anyagi forrásait., A SZOCIALISTA SZAK- SZERVEZETEK abból indulnak ki, hogy a társadalmi érdekek rendszere objektíve meghatározott. De vallják, hogy ez az objektivitás nem jelenti az általános érdekeknek a tömegektől való , függetlenségét, e l idegen ülését. Az „objektivitás” címén a társadalmi célok megfogalmazásakor. a társadalmi érdekek érvényesülési mechanizmusának kialakításakor, a célok rangsorolásaikor nem lehet elszakadni a tömegek szubjektív véleményétől és igényeitől. Az olyan társadalmi-politikai rendszernek, amelyik önmagát az állampolgárok jólétét megvalósító hatalomnak tekinti, kötelessége alapul venni az egyének, családok mindazon érdekeit, amelyek tömegesen, visszatérően, társadalmi méretekben jelentkeznek. A szakszervezeti mozgalom számára alapvető követelmény, hogy gazdasági döntéseink politikai feltételeit és következményeit az érdekek oldaláról gondosan mérlegelje — reálisan ítélve meg a tömegek teherbíró képességét, hangulati reagálását. Munkájában a politika elsődlegessége abban jut elsősorban kifejezésre, hogy szocialista rendszerünk alapelveinek érvényesítéséről még nehéz gazdavSági , viszonyok között .sem mond le. Harcol azért, hogy gazdasági nehézségeink terheit a lakosság elsősorban ne mint fogyasztó. hanem mint dolgozó viselje — a munkaidő jobb kihasználásával, az átlagteljesítmények növelésével, a minőség javításával, anyag- és energiatakarékossággal. Nem a nehézségek hangoztatása, a feszültségek szóbeli levezetése a dolga, hanem a tartalékok megjelölése, újabb és újabb erőforrások feltárása és a jobb munkára való mozgósítás. FONTOS FELADATA marad a szakszervezeti mozgalomnak a termelést segítő tevékenység, ezen belül a munkamozgalmak szervezése, a gazdasági tervezésben és a döntések előkészítésében való részvétel, a munka- és üzemszervezés, a fegyelemszilárdítás segítése. De számára ez is érdekvédelmi, érdekérvényesítési munka! A szakszervezetek számára a gazdasági növekedés elsősorban életszínvonal-politikai kérdés, a termelési szerkezetátalakítás ellátáspolitikai probléma, az ármechanizmus a fogyasztói árbiztonság témája. Sokoldalúan érvényesített érdekvédelmi alapállásukkal a szakszervezeti kongresszusok nagyban hozzájárulhatnak társadalmi problémáink megoldásához, gazdasági nehézségeink leiküzdéséhez. 1 a dolgozók politikai egységének megszilárdításához. Dr. Pirityi Ottó a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének tudományos osztályvezetője Tettekkel nyakkendőnk becsületéért! Szűcs Istvánné, az Üttörőszövetség főtitkára az új úttörőév feladatairól Az új tanév kezdetével az ország 3300 úttörőcsapatában hozzáláttak az új úttörőév feladatainak, közös játékainak, akcióinak tervezéséhez is. Ebből az alkalomból nyilatkozott Szűcs Istvánné, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára az MTI munkatársának. — Tettekkel nyakkendőnk becsületéért! — ez az új úttörőév jelmondata, ezt töltik meg tartalommal* a gyermekek közös elhatározásával alakuló, formálódó tervek — mondotta többek között. — Arra ösztönözzük a gyermekközösségeket, hogy építsék, bővítsék kapcsolataikat a párt- és KlSZ-s'zerveze- tekkel, támaszkodjanak jobban a szülők, a szocialista brigádok, a felnőtt és ifjúsági kollektívák, az idős emberek tanácsaira, véleményére. , A felnőttek ugyanis sokat tehetnek azért, hogy a kisdiákok megtanulják, megismerjék a közélet, a közösségi élet normáit. Úgy vélem, az új úttörőévi program á korábbinál is jobb lehetőséget ad a pajtásoknak arra, hogy valamennyien bi- aomyítsák: o kisdobosok és az úttörők egymillió-kétszázezres labora nemcsak elfogadja a társadalmi gondoskodást, hanem a közösség érdekében szívesen is végez munkát, ha erre a ..gyermek- kéznek” és „fejnek” megfelelő megbízatást kap. Ilyen testre szabott feladata lehet például minden élvonalbeli tanulónak, hogy vállalkozzék a gyengébb társak, az odahaza kedvezőtlenebb körülmények között élő tanulótársak segítésére, korrepetálására. A kisdobosok és az úttörők évről évre bizonyítják: a felnőttek oldalán, segítő útmutatásukkal, nagy-nagy lelkesedéssel kapcsolódnak be városuk, iskolájuk, környezetük szépítésébe. Amikor ismét társadalmi munka vállalására buzdítjuk őket. jól tudjuk: sok ezren mozdulnak szavunkra, s az apró kezek például palánták, csemetefák újabb tucatjaival csinosítják környezetüket. Ugyancsak az úttörőcsapatok figyelmébe ajánljuk, hogy korábbi hagyományaikra építve kezdeményezzék a városukban, környezetükben élő idősek, munkásmozgalmi veteránok segítését, életük szebbe, gazdagabbá tételét. — A gyerekek látókörét, műveltségét népszerű; koruké hoz igazított programokkal igyekszünk bővíteni. A ..Művészetek vándorútján” por- t.vázó kisdobos- és úttörőközösségek például ötven feladatból tízet választanak tetszés szerint. Felkeresnek olyan tájakat, amelyeket híres festmények, irodalmi alkotások mutatnak be, s ismeretséget kötnek neves művészekkel, népművészekkel is. A barátaink ... elnevezésű közösségi játék továbbra sem verseny, hanem a gyerekek művelődésének egyik vonzó kerete. Az őrsöknek például több barátjuk is lehet: a könyv, a múzeum, a film. a színház, a szép szó. Országos fesztiválokban. találkozókban sem lesz hiány az új tanévben sem. Vácott és Veszprémben jövőre tartjuk az úttörőzenekari fesztivált. Szemlére hívjuk az úttörő-színjátszókat Pécsre. A népi játék- és néptáncfesztiválon fellépő gyermekcsoportok Rács-Kiskun megyeben tartanak majd Lakatos Tibor miniszterhelyettes elismeréssel szólt élelmiszer-gazdaságunk idei exportja* ról A jó szervezés erőpróbája lesz Őszi munkacsúcs előtt mezőgazdaságunk Öt megye tájértekezlete Rakamazon A verőfényes őszelőn, az alma és a burgonya hazájába, a nyírségi Rakamazra hívta tájékoztatóra pénteken a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium öt kelet-magyarországi megye. Szabolcs-Szatmár, Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves, Haj- dú-Bihar és Szolnok élelmiszer-gazdasági szakemberei t. Ott voltak a megye; párt- bizottságok, a megyei tanácsok és az élelmiszeripari vállalatok vezetői. A nagyközségi művelődési házban dr. Pénzes János, Szabolcs-Szatmár megye Tanácsának elnöke, a házigaz. da nevében köszöntötte a tájértekezlet résztvevőit, közöttük Németh Ferencet, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársát és dr. Nyíri Bélát, a TOT főtitkár- helyettesét. Megyénket Jurányi János, az MSZMP Heves megyei Bizottságának munkatársa, dr. Varga József, Heves megye Tanácsának elnökhelyettese és Koós Viktor, a tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője képviselte. A megnyitó szavak után Lakatos Tibor, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott előadást. Rámutatott, hogy a mező- gazdaság és az élelmiszer- ipar eddigi eredményei a népgazdasági terv előirányzatainak megfelelően alakultak. Kalászosokból, közöttük — Koós Viktor osztályvezető Heves megye nagyüzemeinek jó őszi együttműködésére hívta fel a figyelmet (Fotó: Szántó György)' kenyérgabonából, az eddigi legjobb eredményeket érték el nagyüzemeink. A kenyér nyersanyaga mellett elég takarmánygabona is termett, ami a hústermelés növelését segíti elő. Emellett búzából jut exportra is! Köszönetét mondott a mezőgazdasági nagyüzemeknek azért a hősies helytállásért, amit a rendkívüli időjárás közepette az idei, betakarításkor tettek. Hangsúlyozta, hogy több száz kombájnt csoportosítottak át egyik megyéből a másikba és Csehszlovákiából érkezett arató-cséplő gépek is segítették a betakarítás gyorsítását. A rendkívüli időjárás ellenére a gazdaságok megbirkóztak a feladatokkal. A nyári betakarítást követően mezőgazdaságunk most újabb munkacsúcs előtt áll, hiszen közeleg az őszi betakarítás, valamint a vetés. Aláhúzta, hogy zöldségből, gyümölcsből és a szántóföldi növényekből jók a termés- kilátások. annak ellenére, hogy a vártnál később érnek be. Mindez arra figyelmeztet. hogy nagy szervezettségre lesz szükség a termék biztonságos, zavartalan betakarításáért! ígéretesek a kilátások kukoricából, cukorrépából és napraforgóból. Ha az időjárás is segít, akkor a szüret ugyancsak kedvező eredményeket hozhat borvidékeinken. Felhívta a figyelmet az ősüi vetések fontosságára, a jó talaj munkára, a megfelelő vetőágy készítésére és a minőségi magvak használatára. Mindez alapja a jövő évi termésnek: A vetés ,időbeni befejezése viszont mindenütt kettős műszakok szervezését kívánja az üzemektől! A jó termés sikere a helyes műtrágyázás. melynek ésszerű felhasználását ösztönzik. A továbbiakban szólt az állattenyésztés eredményeiről is. Rámutatott, hogy a tehénlétszám főleg a háztáji gazdaságokban csökkent, a sertés- és baromfitenyésztésben viszont kedvezőek a tapasztalatok. Az őszi hetekben nagy feladat hárul az élel- miszer-feldolgoeásra, melyhez biztosítják a nyersanyagot. Lakatos Tibor elismérés- sel beszélt élelmiszer-gazdaságunk idei exportjáról, amely ha teljesül, 35 milliárd forinttal járul hozzá a nép- gazdasági egyensúly javításához. Végezetül a jövő év megalapozott . tervezésére hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a termelési szerkezet alapvetően nem változik, ám a termelés fejlesztését a kül- és belföldi piac igényeihez igazítják. Ezt segítik elő •fi közgazdasági szabályozók is. Az üzemek növelik a cu- korrépa termőterületét, csökken viszont országosan a paradicsom és a fűszerpaprika vetésterülete. A gabona, a kukorica és a napraforgó várhatóan az idei nagyság- rendű lesz. A Minisztertanács augusztus 21-i határozata alapján 1981. január 1-től növelik a mezőgazdasági termelői árakat. A népgazdasági érdekek azonban azt követelik, hogy az üzemek a hatékonyság 'hövelésével tovább fokozzák jövedelmezőségüket a helyi adottságok teljes kihasználásával. Az előadás után a részt vevő öt megye vezetői adtak tájékoztatást az aktuális munkáról. Felszólalt Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője is. Értékelte a nyári betakarítás tapasztalatait, és rámutatott, hogy Heves megyében az eddigi legjobb eredményeket érték el kalászosokból. Az őszi munkacsúcs az üzemek közötti jó együttműködést igényli. Felhívta a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló munkaerő, valamint a gépek jó alapul szolgálnak a betakarításhoz és az őszi vetéshez. Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa felszólalásában azt méltatta, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar eddigi eredményeivel jól segítette a kiegyensúlyozott hazai ellátást és az exportot. Kiemelte, hogy a hatodik ötéves tervben mindent meg kell tenni, hogy az ágazat tovább növelje termelési színvonalát, és versenyképességét a világpiacon. A rakamazi tájértekezlet jól szolgálta az öt kelet- magyarországi megye nyári aratási eredményeinek értékelését, és hozzájárult az őszi betakarítás; munkák ésszerű megszervezéséhez. Men túsz Károly fNémísíg^i 1980. szeptember 13., szóm bal bemutatókat. Akik pedig szívesen búvárkodnak a szakkörökben, azokat a pajtásokat most is várja a tudományos-technikai úttörő- szemle több fordulós vetélkedője. A jövő évi nyári és téli úttörő-olimpia ismét százezrek részvételére számíthat. Vár a természet! — ez a kisdobosok és az úttörők új turisztikai játékának jelszava. A kék nyakkendő- sök évszakonként legalább 1—3 kilométeres túrára vállalkozhatnak. Ennél nagyobb távot tesznek meg bizonyára az úttörők: a vidám természetjárást összekapcsolhatják környezetvédelmi és túraszervezési ismereteik gyarapításával is. A játsszunk együtt! felhívást szülőknek, gyerekeknek szántuk, hogy töltsenek még több időt közös játékkal, sporttal. — Jövőre emlékezünk meg az úttörőszövetség megalakulásának 35. évfordulójáról. A jubileum, a visszapillantás tettekre sarkall. Az évforduló alkalmából 'a jövő évi gyermeknap idejére országos játékot hirdetünk meg. Addig is a felfedezés, a hasznos munka, a játék örömét élheti át minden pajtás, aki bekapcsolódik a szövetség történetének, az iskola és az úttörőcsapat múltjának felderítésébe. Az úttörőélet még sok érdekes, feltáratlan adalékot tartogat a mozgalomtörténetet kutató csapatok számára — mondotta Szűcs Istvánná. (MTI)
