Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-07 / 210. szám

Ingrid Bergman 65 éves

Sohasem riadt vissza attól, hogy fejjel rohanjon a fainak. Ingrid Bergman, az ünnepelt ,,hűvös szőke” aki augusztus 29-én lesz 65 éves, harcolt, a karrierjéért, a szerelméért. a gyermekeiért, most pedig harcol az alattomos betegség, a rák ellen.

Első filmjét egeszen fiatalon forgatta Svédországban, majd Németországban „A négy agglegény’’ és a „Félelem” következett. Végül Amerikába szerződött es sokan azt hitték, hogy személyében sikerült megtalálni honfitársa, Greta Garbo utódát.

Amilyen viharosan ünnepelte öt Hollywood, olyan

heves felháborodással reagált arra, hogy Bergman megcáfolta „good bad girl”' (a jó rosszlány) és az ártatlanul gyanúsított makulátlan lány hírnevét. Bergman felrúgta Peter Lindström svéd sebésszel kötött mintaházasságát, és a „Stromboli'' című filmben Végzett közös munkájuk után Roberto Rossellini olasz rendezővel kötötte össze sorsát. Ingrid Bergman hosszú évekig hátat fordított az Egyesült Államoknak és. egyik filmjét a másik után forgatta Rossellini vei. Amikor ez a házasság is felbomlott, hosszú évekig tartó, elkeseredett küzdelem kezdődött azért a három

gyermekért, akik ebből a kapcsolatból származtak.

Az utóbbi években, különösen pedig azóta, hogy elvált harmadik férjétől, Lars Schmidt rendezőtől, Ingrid Bergmanról kevesebb szó esik. Súlyos rákműtéteken esett keresztül. Azokat a legutóbbi híreket, miszerint egészségi állapota aggodalomra ad okot, Bergman unokaöccse, Franco Rossellini révén cáfolta. Állítólag hamarosan beutazza Európát és az Egyesült Államokat, s bemutatja a nyilvánosságnak emlékirata- ft.

Ingrid Bergmrrm szótárából hiányzik a belenyugvás szó.

Űj könyvek

Régi adósságot törleszt a Gondolat Könyvkiadó Gordon W. Allport neves amerikai pszichológus „A személyiség alakulása” c. művének megjelentetésével. Allport az ún. eklektikus személyiséglélektan híve. s ez nem annyira az egyes elméletek összevegyítésében, hanem szemléletében mutatkozik meg leginkább. Kétségtelen, hogy nem olyan eredeti, új elméleteket alkotó egyéniség mint pl. Freud, Jung vagy netán Szondy Lipót, de mentes azok óhatatlanul is egysíkú szemléletével. Az emberi pszichikum vizsgálata évszázadok óta témája filozófusoknak, antropológusoknak, sőt nem kevés sarlatánnak, nem is beszélve a tudománytalan, ugyanakkor a társasági életben gyors sikereket elérő tenyérjósoknak, grafológusoknak, hogy csak a legismertebbekről történjen említés. Allport könyve a személyiséglélektani elméletek és tudományos kutatások legszélesebb skáláját bemutató gyűjtemény, már nem, ami a könyv műfaját, hanem tartalmát, s tudománya tárgyának megközelítését illeti. Allport összegzésre törekszik, egybefoglalni mindazt a tudományos eredményt, saját elméletének vázára vonva, melyet röviden a személyiség egységének gondolata fejez ki a legfontosabbá«, A személyiség alapjait hármas egység állandó kölcsönhatásában, egymást kiegészítő, erősítő es gyengítő hatásában látja: fizikum — vérmérséklet, intelligencia, öröklődés. All- port a személyiséget fejlódeseben mutatja be, mely alatt természetesen nemcsak életkori, hanem szellemi fejlődési is ért: tanulást, alakuló en-tudatot, a freudi tudattalan réleg szerepet a kultúra, szituáció' és a szerep alakító hatasat. a motívumok fejlődését és átalakulását, Közben alkalmunk van megismerni a görög filozófia típustanait éppúgy, mint a sokat emlegetett Kretschmer-féle típustant, a behaviorizmust és a deviáns viselkedéssel foglalkozó elméleteket is. Allport vitába száll a személyiségvonások skálákkal és tesztekkel történő mérésének abszolút érvényességével. A másokkal vagy az elvont, valóságban sohasem létező „átlagolt személyiséggel” való összehasonlítás helyett hangsúlyozza, hogy a személyiség értékelése önmagunk egységén belül igazan eredményes. AU port olvasmányos, könnyen érthető stílusban fejti ki koncepcióját, így nemcsak a szakemberek számára elérhető, mert előadásmódja mentes minden felvett tudományoskodó póztól és bonyolult, szakkiíejezesekkel terhelt megfogalmazásoktól.

„A személyiség irányultságát, jellegét alapvetően a bensővé vált erkölcsi, politikai, ideológiai világnézeti értékek határozzák meg. Amíg a tanulók nem ismerik ezeket az értékeket, nem várhatjuk tőlük, hogy magatartásuk és tevékenységük folyamatában érvényesítsék azokat” — írja a könyve elé írt ajánló soraiban Szefcíenyi Pétemé. „Társadalmunk normái középiskolások tudatában” c, könyvében teszi közzé hat évig tartó vizsgálatsorozatának eredményeit, megállapításait a szerző. Első részében az elvi kérdéseket tisztázza, melyekkel ez idáig elsősorban a jogalkotás szempontjából csupán Pesehka Vilmos és Szabó Imre foglalkozott nálunk. Szebenyi- né a normatív, tehát jogi; valláserkölcsi stb. szabályozás társadalmi-pedagógiai problémáiról ad átfogó képet újszerű megvilágításban. Több mint 100 ezer középiskolás diák adott feleletet ideáltípusokról, életfelfogáaijpl, a társadalmi normákról, erkölcsről, etikáról, munkáról alkotott vagy kialakulóban levő felfogásról. A vizsgálatot nyílt és zárt jellegű vizsgálatokban folytatta a szerző, kiterve minden iskolatípusra, életkorra, figyelemmel az iskolák jellegére és földrajzi elhelyezkedésére is. A vizsgálatok alapján, kialakult kép korántsem olyan rossz, mint gondolhatnánk. Az értéknormák élén pl. a következő megfogalmazások állnak: 1. Dolgozz szívesei* és legjobb tudásod szerint! 2. Szeresd és tiszteld szüléidét! 3. Egyeztesd össze egyéni érdekeidet a kisebb és nagyobb közösség érdekeivel! Rendkívül érdekes adattál’, s elgondolkodtató táblasor az, amit Szebenyiné konklúzióival az olvasó elé tár. Noha a vizsgálatot középiskolások körében folytatta, a felmérések tanulságul szolgálhatnak nemcsak minden iskolatípus vonatkozásában, nevelési rendszerünk egésze számára, hanem társadalmunk egésze számára is.

A Gondolat Kiadó népszerű Magyar História c. olcsó könyvsorozata új kötettel jelentkezett. Az előző 14 kötet jó néhány darabja mar több kiadást is megért, s a kezdeti 15 ezres példányszám e kötetnél már több mint a duplájára emelkedett. , Granasz- tói György „A középkori magyar város” c. kötete minden valószínűséggel egyike lesz a- legérdekesebbeknek ebben a sorozatban. Gra-' riasztói 'sokrétűén és sokoldalú megközelítésben mutatja be a középkori magyar várost, kereskedését, közösségeit, iparát, népességét, nemzetiségi viszonyait, pénzügyeit, települési szokásait, építkezéseit, sőt Buda vonzáskörzetét is. Az ízléses kis kötetet számos korabeli térkép, metszet rajza, fotója díszíti. ______________________________________________/

A

z osztályfőnök nem tudta mire vélni, hogy tanítványéról, Harmathegyi Zoltán nevezetű 5/a osztályos tanulóról miért érdeklődik egy idegen férfi, aki előrebocsátja, hogy a fiú sem közeli, sem távoli rokona; csak ismerősök, de lehet hogy barátok. A jövevény majdnem alázatos kérő- kerdező hanghordozása, furcsa, za vart őszintesége gyanút ébresztett. Évtizedes pályafutása alatt még hasonló eset nem fordult elő soha, Eddig csak rendőrséggel, gyámhatósággal és felháborodottan panaszkodó szomszédokkal találkozhatott. Ezért is pattoghattak szá- monkérő éllel a kérdései, Pillanatok alatt tisztázódott, hogy az illető semmilyen hivatalt sem képvisel, csak önmagát.

— A gyermek személyiségére és magatartására vonatkozó adatok,

I sajnos, szigorúan bizalmas jellegűek — zárta le a kíno^ párbeszédet a helyzet furcsaságára j való tekintettel pedig felírta az

j érdeklődő, nevét, foglalkozását, laki helyét és személyi igazolványénak

\ számát, „Soha nem lehet tudni —

| gondolta — Harmathegyi Zoltán

jellembeli kisiklásának feltárásá- i ban mikor lehet szükség a szakállas bárzenész adataira.”

Z

oltán és szülei annyi fejfe- rést okoztak mór az iskola \ vezetésének, hogy jobbnak látták,

' ha a lehető leghivatalosabban jár1 nak el; minden előírást pontosan

betartva. Erre nagy szükség volt az apa, dr. Harmathegyi Arisztid \ jogi fenyegetőzései, és az anya,

1 dr. Harmathegymé Palánkhy I-Iét di burkolt zsarolásai miatt, ame

j Ivek bizonyos tiltott penzgyűjté} sekre és nem tisztázható célú

Csotő KäroFy^

A lázadó

ajándékokra, pedagógusok megvendégel esere vonatkoztak. Ilyesmi még alaptalanul is felboríthatta volna a testület nyugalmát, megzavarhatta volna a kártársak közötti kölcsönös hallgatáson alapuló, kizárólagos egyetértés kellemes állapotát. „Akkor majd - én beszélek, de , a megfelelő helyen” — sziszegte nem is egyszer az asszony.

A nagyváros hatalmas lakótelepének legjobban felszerelt iskolájában Harmathegyi Zoltán akkor még negyedik osztályos tanuló „visszamaradt a társaitól": magatartása miatt nem -kívánatos személy lett. Padtársával, Zalay nevezetű főorvos András nevű fiával egyszer abban fogadott, hogy másnapra csak lejben csinálja meg a házi feladatát. Zoltán nyert, András pedig száz forintért — szüleitől minden héten ennyit kapott takarékbélyegre — jégkrémet kellett hogy vásároljon. Sorra kínálták egy nylon reklámszatyorból a járókelőket, de két részeg férfin kívül más nem fogadta el az ajándékukat. Többen tolvajlásra gyanakodtak, és rendőrrel fenyegetőzlek. A G 4. jelű háztömb elolt. — itt parkolt a legtöbb márkás autó —■ majdnem elkapták őket, Lelek- szakadva futottak a lakótelep legszélső. J 16-os tömbje elé. ahol még járda sem épült, a gyerekek hatalmas törmelékhalmok közölt játszhattak. Itt folytatták a ,,kiosztást”, és mindenki boldogan habzsolta az időközben megolvadt édességet, mígnem a maradékot két idősebb fiú elvette tőlük. Zsákmányukkal szempillantás alatt eltűntek az egyik lépcsőházban.

A bárzenész ez idő tájt figyelt fel először a két fiúra, a G 4. jelű ház előtti szépen gondozott parkban sütkérezve. Azt hitte, cigarettát dugdosnak a hátuk mögött, de amikor elszaladtak, a helyükön két üveg ital maradt.

Ö nemrég ébredt csak fel, hisz a bár hajnali négykor zár, és öt óra is elmúlik,, amire ágyba kerül. Mindig a délutáni napsütésben próbált újra és újra meggyőződni arról, hogy a lakótelep valóban él, és ő vissza tudja adni a hangulatát, lefojtott, bánatosan szaggatott improvizációban. Ujjai alatt érezte a zongora billentyűit, legbelül pedig hallotta az ellenpontozásban. feszülő és csak a zene nyelvén kimondható panaszt, könyörgést, örömet, amit csajt kevesen hallanak ki az ő zongora- játékából.

Gyakorlott szeme azonnal felismerte a márkás italok üvegeit, Az egyik majdnem tele, a másik csak félig. Arra határozottan emlékezett. hogy nem látta inni a gyerekekéi, Fogta hát az üvegeket, és elindult a parkon át A járókelők gyanakvóan néztek az üvegeket lóbáló .robosztus, különc alakot, akinek szakálla alól nyakláncod csillantak elő, és valószínűtlenül vizenyős, kiélten rezzenéstelen tekintetével mintha átlátna mindannyi uk#» .KJ ér ve a parkból, a G, 3-ös háztömb előtt a »zökőicútnál látta meg őket. Megállt előttük, feléjük mutatta az üvegeket, ás elkezdtek. beszélgetni, mintha nagyon régen ismernék egymást. Egy idő után megfordult, és a szeméttartóba dobta az italokat. Vastag aranylánc csillant csuklóján, amikor búcsút intett a fiúknak. Ügy ahogy jött, ugyanolyan lassú, medvés járással tűnt el a park fái között, kanyargó sétányon.

H armathegyi Zoltán édesanyja, a városban közismert Palánkhy lány, a húszezres lélekszámú lakótelep fodrász- és kozmetikai szalonjának volt, a vezetője. Néhány hete már nem dicsekedett fia iskolai sikereivel, még a családi életébe beavatott barátnőinek sem. akik a változást azonnal észrevették. Egyszer csak megkülönböztetett figyelemmel fordult azokhoz az asszonyokhoz, akiknek a férjük valahol magas pozíciókat töltöttek be. Előjegyzési naptára tele volt a nevükkel. Beosztottai munkáját a bejelentkezésükhöz igazította, néhányükat pedig maga látta el. Nemsokára a különösen drága pakolások és más költséges szépítkezés! szertartások elvégzését saját kizárólagos jogává tette. Végül már ő határozta meg azoknak a személyeknek a körét, akik ilyesmiben egyáltalán részesülhettek. Hamarosan elterjedt a szalonban, hogy mindez azért van, mert Zoltán ’gyógyítása rengetegbe kerül, s duplán kell a pénz. hogy a megszokott élétnívót is megtarthassák.

Három hétig nyaraltak az Istri- ai-félsziget egyik gyönyörű fekvésű tengerparti kempingjében,, ahol Zoltán különös dolgokat művelt. A környéken csatangoló helybeli gyerekeknek odaadta a békafelszerelését a különösen drága szigonypuskával együtt. Ha valamire pénzt kapott, azonnal elosztogatta, s utána étlen-szomjan ücsörgött a tengerparton. A szülők egyre erőteljesebb számonkérésére a vállát vonogatta, s ha elcsördült a nyakleves, csak nevetett. Elajándékozta a farmernadrágját, trikóit, gumimatracát is. Két napra a faházba zárták, s egyedül már nem tehetett egy lépést sem. Erre a kiszáradt tengeri sünök tüskéjével vérezte fel tenyerét. A seb elmér- gedt, hatszáz dinárt emésztett fel a tetanuszinjekció.

Hogy felügyelet nélkül ne maradjon, szülei az iskolaév kezdetén beíratták a napközibe, ugyanis a nyáron még kivitt a padokra négy üveg drága viszkit, egy doboz ori- ginált Habana szivart, két kristály- . vázát és négy hamutartót. A napköziben is váratlan események történtek. Elajándékozta drága festékkészletét, Parker-tollát. A szülők követelésére persze minden visszakerült, de másnap a,kukában találták meg. A vécében ráhúzta a vizet tornafelszerelésére, kempingkerékpárját a cigánytelepen hagyta. A számonkérések elől a vécébe és a fürdőszobába zárkózott. Mind a kettőt úgy kellett kifeszíteni, hogy másnap 'reggel előcsalják. A felvilágosult szülők persze tudták a dolgukat, egy percre sem estek pánikba. Neves szakemberek szakszerű tanácsainak megfelelően jártak el. Esténként ők is , lélekelemzésről beszélgettek, s meg voltak győződve, hogy gondjuk átmeneti.

R bárzongoristát lábujjhegyen

** vezette a nővér a gyermekek kórtermébe. A szakállas, robosztus alak megállt az ágy előtt, s kezét tehetetlenül összekulcsolva nézte az álomtalan álomba taszított gyermek kifejezéstelen arcát. Arra riadt fel, hogy a nővér belekarolt és gyengéden kivezette a félhomályba tompult fehércsempés folyosóra.

Kiss Attila rajzai