Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1980-09-18 / 219. szám

Bűvös kocka Székesfehérvárról színházi levél Napjainkban már nemzetközi hírűvé vált bűvös kockából az idén a Székesfehérvári SZÖV- MÜ kooperációban mintegy kétszázhatvanezer darabot gyárt. Tervek szerint jövőre a nép­szerű logikai játékból már félmilliót készítenek. (MTI fotó — Szabó Imre felv. — KS) Csak egy zenekar érkezett Szemle — együttesek nélkül Az Egri Hangok című műsorfüzet megírta, annak nyomán mi is időben beharangoztuk, hogy a fúvószenekarok megyei szemléje szeptember 14-én, délután három órakor kezdődik a Dobó téren. Annak rendje és módja szerint komolyan vet­tük, hogy ha már a megyében van öt fúvószenekar, még ha azok közül kettő úttörő is, mégiscsak kapunk valamit, írunk is róla! A közönség is jól jár, mert a térzene érthetet­len módon kiveszőben lévő műfaj nálunk manapság, így és most legalább az egri idegenforgalom vendégei a látni- és innivaló mellé még egy kis zenei ráadást is élvezhetnek majd. Az a kis szemerkélés pár perccel három előtt kissé lo- hasztotta kedvünket, mert néhány összeborított széknél egyebet a téren nem láttunk. Embereket se nagyon, mert az eseménynek az újságon kívül nagyobb hírverése n^m volt az utóbbi napokban. Aggodalmaink közepette elszalad­tunk a Művelődési Központba, hátha tudnánk valami biz­tatót hallani. Ott azonnal közölték, hogy négy' zenekar — különböző okokra hivatkozva lemondta a részvételt. Egy, az egerbaktai fúvószenekar megérkezett tizennyolc taggal: ők térzenét adnak. A szorgalmas, de csak a lakodalmas kedvcsinálás szint­jén lelkes egerbaktai „rezesek” fújták is az indulókat, a ke- ringöket, megropogtatták az Egri ménest, mert ha már ki- tódult a térre az a Vár száz főnyi ember — hogy honnan került elő, amikor három előtt pár perccel alig álldogál­tunk ott páran? — halljon is valamit. Hát hallottak! Több mint egy félórán át „szólt” ez a fúvós műsor. Ebben az ál­mos, öszeleji vasárnap délutánban annyira nem történt sem­mi a város főterén, hogy még erre a fáradt, ki-kifulladó zenélésre is összeverődtek a tenyerek. Ugyan miért? Ezt így nem szabad csinálni! Eger érdekében sem! Nem az egerbaktai, egyébként jó szándékú amatőrök a hibásak, hogy mindez így történhetett. De arra ügyelnünk kell, hogy az egri idegenforgalmi vendégjárásban ilyen még egyszer ne fordulhasson elő! Ami'zene címén jó és kedvcsináló egy falusi lakodalomban, ahol mindenki az öröm ilyen vagy olyan mámorában úszik, az nem kaphat fórumot ilyen dél­utáni órában sem — az egri Dobó térép! Azt hallottuk még, hogy az elképzelés szerint az öt meg­hívott zenekar adott volna műsort és utána szakmai meg­beszélés keretében értékelték volna az egyes teljesítménye­ket. Utólag úgy tűnik, nekünk, hogy az égés• szemle elter- vezése alapvetően félreértésen alapult: a nyilvánosságot nem felajánlani, de udvariasan és határozottan meg kell tagadni, ha művészi érdekekről és Ízlésről van szó. Ez a hogyant érin­ti! Eger zenei kultúrája, zeneszerető közönsége és a város tekintélyének megóvása ezt parancsként írja elő! Egerben az Egri Szimfonikusok szoktak térzenét adni!! De hát ez a szemle az illetékeseknek is ennyire zsákbamacska volt? (farkas) Szeptember 22—24. Országos névtudományi konferencia Veszprémben Veszprém ad otthont szep­tember 22—24-én a III. or­szágos névtudományi konfe­renciának. A földrajzi, a sze­mélyi, az intézmény-, a már­kanevek és az állatok tulaj­donneveinek kutatása nem­csak a nyelvészeknek szolgál sokszor a nyelv történetét, fejlődését, kialakulását jelző adatokkal, hanem számos más társtudománynak — például a történelem-, a földrajz-, az irodalomtudo­mánynak — is hasznára vá­lik. A névkutatással kapcso­latos eredményekről immár , harmadszor adnak számot a háromnapos konferencián. ői Mrnmm 1980. szeptember 18., csütörtök Benkö Loránd akadémi­kus, a Magyar Nyelvtudomá­nyi Társaság elnöke nyitja meg a tanácskozást, majd Hajdú Mihály kandidátus tart előadást a személynév­kutatás helyzetéről és felada­tairól. A második napon a földrajzi nevekről tanács­koznak a résztvevők. Előadás hangzik el a megyében vég­zett földrajzinév-gyűjtés ta­pasztalatairól is. A harma­dik napon az egyéb tulaj­donneveknek — például az intézmény-, a márkanevek­nek és az állatok tulajdon­neveinek — kérdéskörét vizs­gálják a résztvevők. Az elő­adásokat mintegy félszáz korreferátum, majd vita kö­veti. (MTI) Nyelvművelő kézikönyv A nyelv szakadatlanul vál­tozik, s használatában — részben éppen a folytonos mozgás, fejlődés miatt — mindig is voit-ak, vannak és lesznek ingadozások, bizony­talanságok. Éppen ezért van szükség újra meg újra a nyelvhelyességi, a nyelvi normák összefoglalására, mert 200, vagy akár az 50 esztendővel ezelőtti nyelv­szokás ma már csak kevés­sé mérvadó. Ez tette szük­ségessé a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Nyelvtudo­mányi Intézete által gondo­zott kétkötetes nyelvművelő kézikönyv közreadását: az első kötet megjelenése alkal­mából szerdán sajtótájékoz­tatót tartottak a Magyar Tu­dományos Akadémián. A főszerkesztők — Grétsy László és Kovalovszky Mik­lós — egyebek között el­mondták, hogy a mű lexi­konszerűen, abc-sorrendben ad feleletet a nyelvi, a nyelv- használati kérdésekre, s elvi tájékoztatást, nyelvtani rend­szerezést is nyújt. Rendelte­tése kettős: nemcsak a kuta­tó nyelvészeknek és a hiva­tásos nyelvművelőknek kíván útmutatója lenni, hanem mindazoknak — íróknak, szerkesztőknek, tanároknak, előadóknak — akiknek a nyelv munkaeszközük. s ezért mintaszerű. hibátlan használatára törekszenek. Érdekes szokást jegyeztek fel a történészek a regi kí­nai császárokról. Eszerint, ha a császár hetenként (!) ágyasai közül valamelyiket megkívánta, érte küldte a szolgálatot tevő eunuehot. A választottat aztán bevezet­ték a császári hálószobába. Az ajtó előtt egész éjjel két eunuch őrködött, ezek hajnalban felköltötték a nőt és hazaszállították. Amikor a császár felébredt, elébe rakták az ágyasokkal töltött éjszakákról vezetett nyilván­tartási naplót. Ebbe már be volt jegyezve, hogy az ural­kodó kivel mennyi ideig volt együtt bizalmas éjszakai meg­hittségben. A császár pedig aláírásával hitelesítette az adatokat. Lám, a túlzott adminiszt­ráció nemcsak napjaink, régebbi korok betegsége is. Tíz nő whisky nélkül FŐSZEREPLŐVÉ LÉPETT ELŐ az a bizonyos whisky, amelyet az új igazgató csak esővízzel hajlandó meginni. Ez a körülmény azt is jelzi, hogy a „főnök” körül sürgö- lődők gondja ugyancsak meg­nőtt az új igazgató különös kívánsága miatt, amit nekik — természetesen — minden­képpen figyelembe kel] ven­niük és teljesíteniük te, Jreil Pontosan tíz »ő jön, megy, rohangál, jajgat, hisztérió- zik, áskálódik és védekezik, merttegetődzik és vádol, pletykál és intrikál, hogy megerősítse saját pozícióját és gyengítse a másikét, hi­szen az új főnök „lapátra teszi” a volt igazgató egész környezetét is. * Ez annak a bohózatnak a rövid váza, amelyet Szász Péter írt Whisky esővízzel címmel és amit a szolnoki Szigligeti Színház társulatá­nak előadásában néztek és szórakoztak végig a gyön­gyösiek. Az elmondottakból a-z is kitetszhetett, hogy a téma csak ürügy volt ahhoz, hogy a szerző véleményt mondjon néhány, jellemzőnek tartott emberi gyarlóságunkról. Ilye­nek vagyunk, ilyenek is va­gyunk. A főnök megenged­heti magának, hogy ő csak esővízzel igya a whiskyt. A környezete pedig kezét-lábát töri, hogy az esővizet előka­parja. Ha nem esik az az átkozott eső, akkor is. A bohózat jelképrendszerét aligha kell magyarázni. Nagyon éles társadalom- bírálat ez, amit csak „köny- nyedén”, bohózatba csoma­golva lehet „beadni”. Ami­kor mindenki jókat nevet, nem jut eszébe, hogy önma­gát neveti ki. A „whisky” körül rohan­gáló tíz nő nagyon kényes helyzetbe sodródott a szerző jóvoltából. A műfaji köve­telmény szerint ugyanis egy percre sem lanyhulhat az a vibrálás, az a magas hőfokú sistergés, ami nélkül nincs bohózat. Ha ezt csak külön­böző külső jegyekkel akar­ják kicsiholni, szintén el­nyerhetik azokkal a közön­ség egy részének a tetszését, de hányszor lehet hasra esni, pofozkodni tévedésből, ha­bostortával dobálózni úgy, hogy az végül unalmassá ne váljék? Ezt az olcsó megol­dást kerülte el a szerző és kerülte el a rendező, ugyan­akkor rárakva a nehezebb terhet a tíz nő vállára, akik végül is nem fulladtak ki, bírták tüdővel és bírták ki­váló színészi képességekkel. NYILVÁNVALÓ, hogy a „teher” nagyobbik részét a főszereplőnek, Margittay Ági­nak kellett „cipelnie”. Hogy ő ezt milyen „erőnléttel” ké­pes teljesíteni, azt a korábbi szerepeiből is tudjuk. De nagy baj lett volna, ha mel­lette a másik kilenc nő a csak „futottak még” — tehát szóra sem érdemes — cso­portba tartozott volna. Hogy mind a tízen „együtt voltak” és maradta^ is vé­gig, az nemcsak a rendező, Verebes István érdeme, ha­nem a „csapat” minden tag­jáé. Ez a tíz színésznő-ebben a bohózatban ugyan a szol­noki színház társulatának tagjaként lépett színpadra, de ‘ sokkal többet adtak j együttessé forrtak össze, ami ugyancsak dicsérendő erény és magas színvonalú szakmai tudást is követel. Mégis — ez is természetes jelenség — egy-egy jelenet­ben megvillant Falvay Ági is a kesernyéssé aszalódott magányos nő szerepében. A közönség érzékenyen reagált ezekre a kis részletekre, amelyek azonban nem ütöt­tek el az előadás egészétől. Azt pedig már szinte mon­dani sem kell, hogy valami furcsa véletlen folytán meny­nyire egymásra talált a gyöngyösi közönség és a szol­noki színház. Mindketten úgy vannak ezzel, hogy örömmel találkoznak egy­mással újra és újra, és en­nek az egymásra hangoitság- nak az előadások színvona­lára is ösztönző hatása van. WHISKY nélkül is. G. Molnár Ferenc Meleg étel, forró tea, esőkabát a diákoknak fi lUlezögaziiiisági és Élelmexésügyi minisztérium felhiifäsa A kedvezőtlen időjárás mi­att késik az őszi kézimunka­igényes növények betakarí­tása, -ezért a tanulók mező- gazdasági ' foglalkoztatására is a megszokottnál későbbi időszakban, várhatóan hűvö­sebb, csapadékosabb időjárá­si viszonyok között kerül sor. Ilyen körülmények kö­zött. különösen fontos* hogy a munkavégzés egészségügyi feltételeiről minden gazda­ságban körültekintően gon­doskodjanak. A Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium ezért felhívja a mezőgazdasági nagyüzemek figyelmét, hogy a diákok egészségének védelmé érde­kében a naponkénti munka­helyre és hazautaztatást, 11­Ráadásul az idősebb csá­szárok csalhattak is: hamis, valótlan. „kozmetikázott” adatokat diktálhattak be reg­gel a teljesítményükről! O O O Adonisz a férfiszépség megtestesítője. Azt már ke­vesebben tudják, hogy a gö­rög mitológia e jeles alak­ja kisázisiai eredetű félisten, akit egy vadkan vadászaton megölt; szeretője. Aphro­dité kérésére a főisten, Ze­usz megengedte neki. hogy az év egyik felét ne az al­világban, hanem a földön töltse. Íme. valószínűleg az első szájhagyomány útján elter­jedt — híradás a protekció­ról ! o o o Törvény készül a felesle­ges üzemek megszüntetésé­re című újsághírben az alábbiakat olvasom: „Az öncélú üzemek leépí­téséről szóló törvényjavaslat decemberben kerül a parla­ment elé. A kormány tör­vényhozási úton belenyúl az üzemek kérdésébe, hogy le­építse és leépíttesse mind­azokat az üzemeket, ame­lyek közszükségletet nem jelentenek”. A hírt 1929 őszén' közöl­te a 8 Órai Üjság. Lám. lám, már elődeink is meg­próbálták szanálni a gazda­ságtalanul termelő. ..öncé­lú” vállalatokat, de úgy lát­szik, azóta ismét elszaporod­tak. Vajon nekünk most sikerül-e? Kosztolányi Dezső írja: „Montalto bíborosnak nem volt jártányi ereje. Mindig két mankón sántikált. Mi­helyt azonban meghallotta, hogy pápának választották és' már nem Montalto bíbo­ros. hanem V. Sixtus pápa. eldobta mankóját. ábra állt, egyenesen, délcegen lépett az emelvényre, mint egyházfe­jedelem leült trónszékére és többé sohasem volt szük­sége mankóra”. Nekem is van egy „bíbo­ros” ismerősöm, Együtt gye- rekeskedtünk, de ő szép las­san elég magas „emelvény­re” küzdötte fel magát, és ma már nem ismer meg Bezzeg régen! Emlékszem, olyan szegények voltunk, hogy még mankóra sem tellett! o o o Az idei nyári balatoni hal- pusztulás okait így - indo­kolták a szakemberek a saj­tóban : „Az elpusztult halak több­sége apróhal. keszeg és gar­da volt, ezek ivása június közepén zajlik. Az ívás kö­vetkeztében leginkább le­gyengült halak az időjárás kedvezőtlen. számukra ká­ros hatásait — a hullámve­rést, hirtelen légnvomás- és v í z h őmérsék let_.vá 1 tozást nem tudták elviselni”. Nem értek a halbiológiá­hoz. de egy tanulságot le­vontam: a szerelemmel vi­gyázni kell. különben bele- dölik az ember, akarom mondani a hal! tőin Kiss György Mihály letve a tábor és a munka­hely közötti utazást zárt szállítóeszközökkel végez­zék, a táborokat rendszere­sen fűtsék. A tisztálkodás­hoz — ideértve a nem tá­borban elhelyezett tanulók kézmosási lehetőségeit is — biztosítsanak meleg vizet. A diákok kapjanak naponta egyszer meleg ételt, hideg időjárás esetén, munka köz­ben, védőitalként forró teát, csapadékos időben pedig vé­dőruhát, elsősorban gumi­csizmát és lehetőség szerint esőkabátot. A MÉM felhívja a figyel- 1 met arra is, hogy az elvég­zendő munkák várható tor­lódása miatt a szokásosnál is körültekintőbben kell alkal­mazni az adott munkaterü­letre érvényes munkavédel­mi és balesetelhárítási sza­bályokat* (MTI) . Budapesti művészeti hetek Szeptember 25-én ünnepi B&rtók-esttel kezdődik meg az Erkel Színházban a bu­dapesti művészeti hetek idei rendezvénysorozata — jelen­tették be szerdán a Fészek klubban tartott sajtótájékoz­tatón. Katona Ferenc, a mű­vészeti hetek igazgatója el­mondotta: a főváros kultu­rális seregszemléjének egy hónapon át tartó programjá­ban mintegy száz esemény — koncertek, színházi elő­adások, kiállítások egész so­ra — szerepel. A rádió és a tv művészeti műhelyeiben is számos alkotás született, me­lyeket a kulturális esemény- soa'ozat keretében sugároznak fnajd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom