Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-18 / 219. szám
ßppen ma 150 esztendeje, hogy útjára indult az első, gőzerővel meghajtott mozdony, megkezdődött a vasútoknak a technikát forradalmasító fejlődése. Mai összeállításún, kát ennek az évfordulónak szenteljük. A VASUTAK TÖRTÉNETÉBŐL 1830. szeptember 18 án nyílt meg Angliában az első menetrendszerű vasútvonal Európa első fogaskerekű mozdonyát 1873.ban a svájci Vitzau és Uigi között áilíjt k üzembe. Képünk a luzerni Verkehrshaus der Schweiz múzeumban elhelyezett mozdony. Az első oroszországi vasútvonal megnyitása. A vasúton angol gyártmányú mozdonyokat állitottak be. bár C'serepanov. orosz mechanikus már 4 évvel- korábban, 1834-ben kiválóan alkalmas mozdonyokat készített. Róbert fia vezetésével világhírre tett szert. A rainhilli mozdonyverseny Ez idő tájt a feltalálók többfa.! ta mozdonyszerkezeti megoldást használtak. Annak eldöntésére, hogy az első angliai menetrendszerű vasúti pályán majd milyen mozdonyt alkalmazzanak, a tervezett man ehester—liverpooli vasútvonal öt kilométeres szakaszán ! 829. október 6-án Rainhlllnél versenyt rendeztek, amelyre öt mozdony nevezett be. Egyiküket a Cyclo- ped nevűt, indulás előtt diszkvalifikálni kellett, mert kazánja belsejében egy ló volt elrejtve . .. Ezt a versenyt George Stephenson „Rockét’’ nevű mozdonya nyerte meg, amely a versenykiírás szerinti pályát 20- szor futotta be, átlagosan 16 km óra sebességgel, de sikerült 45 km óra csúcssebességet is elérnie. A mozdony fekvő kazánjában tűzeső vek voltak elhelyezve, a kipufogó gőzt a kéménybe vezették. amitől a lokomotív jellegzetesen pöfögő hangot adott. A két, ferdén elhelyezett tangói v egy meghajtó kerékpárra dolgozott rá. A verseny azt eredményezte, hogy a lóvontatással szemben a gőzvontatás minden kétséget kizáró győzelmet aratott. A vasúti vállalkozók n. ban nyolc darab mozdonyt rendeltek Stephensonnál. Gyapot és a vasút A vasút további fejlődéstörténete érdekes módon függ össze a gyapotfeldolgo- zó iparéval, amelynek központja a fonógép feltalálása ■óta Manchester környéke volt. Ide kellett tehát szállítani ,a tengerentúlról -Liverpool kikötőjébe érkezett nyersanyagot, amelynek (engen útja Észak-Ameri kából az Atlanti-óceánon át 21 napig tartott. Ugyanennyi időt vett azonban igénybe az áru útja Liverpool kikötőjétől. az átrakási időt is beleszámítva Manchesterig, akár belvízi, akár a szárazföldi utat számítva. Ez a tény pedig a gyapotipar mágnásai legérzékenyebb pontját, a pénztárcájukat érintette: nagy érdekük fűződött tehát ahhoz, hogy a szárazföldi szállítási időt megrövidítsék, s ennek megoldásában Stephenson volt az embeéük. Kora legjelentő sebb feltalálója nemcsak ki vételes műszaki, hanem szer vetési adottságaival is ki tűnt. Nemcsak mozdonyoka1 tervezett, hanem vállalta a Liverpool és Manchester közti vasútvonal megépítését is Itt 65 hidat kellett építenie töltéssel át kellett vágni a Chat—Moor mocsárvidék hat- kilométeres távolságát, szükség volt a két alagútxa 800 méter hosszban, a pálya megépítése mellett váltókat, kitérőket, vasúti jelzéseket, síneket, személy- és teherkocsikat kellett készíteni és mindezeket Stephenson végezte el. Ilyen előzmények után nyílt meg 150 évvel ezelőtt 1830. szeptember 18-án ünnepélyes keretek között a manchester—liverpooli vasútvonal, amelyen még ugyanezen a napon 8, Stephenson által gyártott mozdony és vasúti kocsi 600 személyt szállított. A sínek Sok baj volt a sínekkel is: az öntöttvasból készítettek eltörtek, ezért acélsíneket kellett gyártani, ezekért a vasművek rendkívül drága árat kértek. Nem tisztázták a nyomtávolságot sem: az angol hatóságok 4 láb és fél hüvelyknyit, azaz 1435 mm-t ajánlottak. Ehhez úgy jutottak, hogy Benjamin Carr, a sheffieldi szénbányák lóvasúti kocsijaira nézve 1776-ban ilyen nyomtávot állapított meg, ez pedig — meglepő módon — megegyezett a Britanniát meghódító Julius Ceasar katonai járműveinek kerék távolságával! Ez vált álta’ánossá, de Oroszországban 1524 mm-es. Spanyolországban és Portugáliában 1676 mm-es, úgynevezett ..széles nyomtávot” használják. A gazdasági, ipari, erdei és bányavasutaknál az 500, 600, 750 és 1000 mm- es „keskeny nyomtáv” ismeretes. Elterjed az egész világon A vasútépítés eszméje nem maradt elszigetelten a brit szigeten. A kontinens első vasútvonalát 1835. május 5-én Brüsszel és Mecheln között nyitották meg. Ezt követte még ugyanebben az évben Németország első vasútja december 7-én, Nürnberg és Fürth között, 1837. augusztus 26-án az első francia vonal Párizs és St. Germain között, november 23-án az első osztrák vonal Bécs— Florisdorf és Wagran között. Oroszország első vasútvonala Petersburg és Carsz- koje Szelő között 1838. április 4-én, az első holland vonal 1830. szeptemberében Amszterdam és Haarlem, az első olasz vonal Nápoly és Portiéi között ugyanez év októberében nyílt meg, Mo- gyarországon pedig 1846. június 15-én tette meg az utat az első vasúti szerelvény Pest és Vác között. Ezt a 33 km-es távolságot a „Derű” mozdony — nem számítva be a várakozási időt — 49 perc alatt futotta be, a régebbi 5—6 órai postakocsizás helyett. A fejlődés irányai George Mortimer Pullman 1869-ben szerkesztette meg a róla elnevezett vasúti kocsit. Cugnot gőzkocsija, amely 4 személlyel, óránként 3 és fél kilométeres sebességgel ludott haladni. Eredetije a párizsi Conservatorie National des Arts et Méücis múzeumban van elhelyezve. / Mint sok egyéb találmány, a gőzmozdony a maga vaspályájával együtt, akkor keletkezett, amikor kialakult a kellő társadalmi igény. A mozgó gőzgép kezdetben még független volt a mai értelemben vett síntől, mert Nicolas Josephe Cugnot francia tüzértiszt az 1765—1770 között megszerkesztett gőz- kocsijával még csupán a közúti forgalomra gondolt. Gyakorlatilag Cugnot találmánya nemcsak azért nem vált be, mert kazánjának egyszerű töltésével csak 4 kilométert tehetett meg, hanem azért is, mert kormányzása rendkívül nehézkes volt. A philadelphiai Evans, vagy az angol Read és Symington hasonló kísérletei sem vezettek eredményre. A blrgmingharrii múzeumban látható William Murdock 1784-ből származó, 60 cm hosszú és 30 cm magas göz- kocsi-modellje, amely a vizet spiritusszal melegítette fel. Richard Trevithick ugyancsak ebben az évben szabadalmaztatta gőzgépét „személyek, áruk és más tárgyak egyik helyről a másikra történő szállítására”. Az ő gőz- és szivattyúgépe az addigiaknál jóval nagyobb teljesítménnyel dolgozott: 10 személyt 16 km óra sebességgel tudott szállítani. További kísérletei azonban nem jártak sikerrel, s csak a XX. század első felében jelentkezett az az ember, aki a „mozdony” létrehozásában olyan szerepet vitt. mint Watt az álló gőzgépek fejlesztésében és ez George Stephenson volt. A morgó gőzgép A helyzet megérett arra, hogy gyakorlati aspektusból szemlélve szintézist lehetett vonni: mi az az ismeret- .pyae, ami a „mozgó gőz- gép”-et illetően már rendelkezésre áll és mi az, amit gyakorlati felhasználhatósága érdekében újítani kell rajta. Csakhogy az újítások megtalálásához kísérletezés és ehhez tőke kellett, topábbá vállalni kellett a veszteség rizikóját is. Végül Stephenson 1814. júliusában a „Mylord” nevű lokomotivjá- vaj az angliai Ktllingworth szénbányájában a 2,2 százalékos emelkedőn 30 tonna szenet el tudott szállítani 6 km óra sebességgel. Szerkesztője gépkezelőből bányafelügyelővé lépett elő, s további kísérletezéssel 1825-ig 15 mozdonyt szerkesztett. E/.ek közül három a stock- ton—darlingtoni vonalon közlekedett. melynek 1825. szeptember 27-én megnyílt pályáját, is ő építette; Stephenson a híressé vált „Locomotion” mozdonyán alkalmazta először a meghajtó kerekeken levő, ma is jellemző kapcso’órudat és alapította meg 1823-ban^ New- castle-ban a világ első mozdonygyárát, amely később A vasút technikai fejlődés- története napjainkban sem zárult le. A gőamozdonyok hatásfokának és vonóerejének növelésére vonatkozó fáradozások a XX. század elején a túlhevített gőzeiéi működő, majd a villanymotorok konstrukciójára és a különféle célokra specializált mozdonyok készítésére vették az irányt. Visszatekintve azonban a vasút gyermekkorára, meg kell állapítanunk, hogy ez a sok feltaláló gondolatainak összefogásával létrejött találmány a leg roh amos abb fejlődését éppen a kezdeteikben érte el. Kováts Andor M AI műsorok: Ml 110 Kossuth 8.27 Notacsokor. 9 30 Szovjet dalok. 9.44 Muzsika Zsuzsika meséi. 10.05 Barangoló-dominó. 10.35 Sup- pé: Banditák — nyitány. 10.42 Grétry: Panurge a Lámpák szigetén. 11.25 Tudomány és bűnüldözés. 11.40 Utazás a Balaton körül. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Csurka István: Ház- mestersirátó. 12.45 Zenemúzeum. 14.33 Verbunkosok, katonadalok. 15.28 Csiribiri. 16.05 Kóruspódium. 16.19 Rádíószínház. 17.07 Körmikrofon. 17.32 Szimfonikus zene. 18.16 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Madárgyűrűzök (rádiójáték). 20.06 Népdalok. 20.33 Világhírű zeneművészek. 21.40 Adottságok — lehetőségek. 22.15 Sporhírek. 22.20 Tíz perc- külpolitika. 22.30 Madrigálok. 22.50 Elmélet és gazdaság. 23.10 Zenekari muzsika. Petőfi 8.05 Haj (részletek MaCer- mot zenés játékából). 8.20 Tíz perc külpolitika (ism,). 8.33 Napközben. 10.33 Ze- nedélelőtt. 11.30 Csak fiataloknak! 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Kapcsolás a nyíregyházi stúdióba 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 Bartók-kórusok. 14.00 Válogatott perceink. 16.33 Útközben. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Segíthetünk? 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04, 05, 07 jelenti. 21.05 A nagy képmás. 22.05 Operettrészletek. 23.15 Dzsesszfelvételek. Szolnok 17.00-től 18.30-ig Miskolc 17.00 Hírek, időjárás. 17.05 Női dolgok, női gondok. Nők a közművelődésért. Szerkesztő: Jakab Mária — Kistétényi Melinda orgonái a miskolci Collegium Musi cum hangversenyén. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25 Lap- és műsor- előzetes .,, TE1 8.00 Tévétorna. 8.05 Iskolatévé. 14.40 Iskolatévé (ism.). 16.20 Zeman őrnagy (csehszlovák filmsorozat). 17.20 Tankönyvcsata. 17.40 Perpetuum mobile. 18.33 „A mi házunk toronyház". 19.10 Tévétorna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból. 21.35 Telesport. Kb. 23.00 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.45 Ékes, érdes anyanyelvűnk. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Zenés nyári esték. Lili bárónő (operett). 21.40 Tv-hiradó 2. 22.00 Költő a Tagankáról. 1980. szeptember 18., csütörtök
