Népújság, 1980. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1980-09-17 / 218. szám
A SOK VÉGÉN A FOGYASZTÓ ALL, ... Készletek itt AZ EMBER NEM feltétlen azért vásárol valamiből sokat, mert a vételt követő időszakban rögvest elfogyasztja, elhasználja a megvett holmit^ Lehet, hogy a kereskedelem kínálatának ingadozásait próbálja kiigazítani: lehet, hogy tartalékol egy keveset, tudva, hogy a kedvelt cikk az üzletekben hol kapható, hol nem. Néhány hónapja a csavaros műanyagkupak hiánya miatt eltűnt az üzletekből — viszonylag rövid időre — a Nescafé. Ez mindenesetre elegendő volt ahhoz, hogy a vásárló bizalma megrendüljön: amikor végre Nes- eafé érkezett az üzletekbe, ötösével-hatosával rakták kosaraikba az emberek. Sokkai többet vásároltak, mint amennyire józan — és kereskedelmi — megítélés szerint szükségük lehetett, következésképpen újratermelték az eredetileg a kupak szűke miatt előállított hiányt. Hasonló helyzetek — sajnos nem ritkán — előfordulnak a termelésben is. Az alkatrészek és anyagok hiánya a megfigyelések szerint — a kedvelt kozmetikumokéhoz, a népszerű fogyasztási cikkekéhez, a dömpingszerűen importált portékákéhoz hasonlóan — ciklikus. Ami 'ma hiányzik, abból mindenki igyekszik bebiztosítani magát. így aztán előfordulhat, hogy a mai hiánycikkből holnapra a vállalatok nyakán maradó elfekvő készlet — fölösleg lesz, miközben megint más termékek hiánycikké válnak. A vállalati túlkészletezés oka a hiánygazdálkodás, , a túlbiztosítás viszont óhatatlanul hiánygazdálkodáshoz vezet. A kör ördögi, de a magyar vállalatokra nézve — igaz. Igaz még most is, legalábbis a nemzetközi készletgazdálkodási konferencia megállapításai — szeptember 1—5 között rendezték meg Budapesten — ezt látszanak igazolni. Az energiahordozók es a nyersanyagok, a befejezetlen és félkésztermékek világszerte óriási értékeket kötnek le, következésképpen mindenütt behatóan vizsgáljak. miként alakítható ki optimális, a termelés biztonságához szükséges nagyságú és összetételű anyag és alkatrész. A 24 ország mintegy száz külföldi közgazdásznak budapesti eszmecseréjéből remélhetőleg hamarosan kézzel fogható hasznot húznak a honi készletgazdálkodási szakemberek. Igaz. az utóbbi időszakban kedveró jelenségek is mutatkoznak nálunk, hatásuk azonban kisebb annál, mintsem, hogy a készlethelyzetet lényegesen javítsák. MIRŐL IS VAN SZŐ? Mint azt a tanácskozás megnyitó beszédében Csikós- Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke elmondta, a változás annyi, hogy korábban a termelés növekedésével azonos ütemben bővültek a készletek, az. utóbbi időszakban viszont minden egyszázalékos termelésnövekedéshez „csak” 0.6 százalék készletbővülés jár. A készletállomány így is rendkívül — és a hozzáértők szerint indokolatlanul — nagy: értéke eléri a 650 milliárd forintot. Amíg nálunk minden forint nemzeti termékre 80 fillér készletérték jut, addig a fejlett ipari államokban ennek csupán fele. A túlságosan magas készletállomány egyik oka, hogy a vevők nem bíznak a szállítókban, ha ütemtelen, pontatlan szállítást, vagy más fennakadást tapasztalnak. Miként mi. fogyasztók sem bízunk a kereskedelemben. és ott ha ingadozik az ellátás. Ezért van aztán, hogy amíg a fejlett tőkés országokban 6—8 napi készlet elegendő a termelés biztonságához, addig nálunk bizony nem egy helyen 80—90 napi termelési tartalékokat is rejtenek a vállalati raktárak. Pedig', ha mindenütt csak annyit vásárolnának, amennyi a termelés, szolgáltatás folyamatosságához feltétlenül szükséges. jutna az anyagból, alkatrészből másoknak is, nem kellene tartalékolni, „bespájzolni”, — kevesebb lenne a hiánycikk. A megrendelések hosszú átfutási ideje miatt azonban elkerülhetetlenül szükség van biztonsági tartalékra. Ha a vevők igényeit a szállítók. hetek-hónapok múltán igazolják vissza, s a megrendelések teljesítéséig negyedévek telnek el. a termelők kénytelenek készletezni. S a lassúság végig- hömpölyög az egész gazdaságon : ha x Vállalat megrendelésének y csak három hónap elteltével tesz eleget, x se tud az igényekre en-' nél gyorsabban reagálni. A sor végén a fogyasztó áll. .. A KÉSZLETFORGALOM gyorsítására, az állomány mérséklésére több intézkedés és elképzelés született. Az elfekvő készleten például börzéken próbálnak túladni. s a vezetők prémium- feltételei közé bekerült a készletgazdálkodás is. A vállalatok azonban igazan csak akkor vásárolnak ■majd kevesebbet — ha a vevő és a szállító közti alkudozás a vevő javára dől el. (Imitt-amott már tapasztalni, hogy a szállító keresi a vevő kegyeit.) Ha a vátla- i lat, mint vevő felülkereke- ' dik. kevésbé lesz kiszolgáltatva szállítóinak, kevesebbet kell tartalékolnia. (M. P.) Sarzsi nélkül (Fotó: Perl Márton) M eglepődött, amikor elmondtuk szándékunkat. — Miért éppen engem kerestek föl? Nem teszek én semmi különöset, csak i gyek" szem munkámat tisztességgel elvégezni. Szerintem ezt csinálja minden olyan ember, aki valamire tartja magát.' Ilyenek pedig' sokan vannak. Jóval magasabb beosztásban is— Azzal nem értek egyet, hogy a funkció elsődleges értékmérő. Azt is kétlem, hogy a kétkezi és a szellemi munkások lenagyobb része folyvást képességei, szorgalma legjavát nyújtja. Ha így, lenne, akkor nagyon kényelmes, irigylendőén felhőtlen jövőnek néznénk elébe. Az ifjúkor határán már túllépett boldogj Pet- rovics János szerénysége azonban meglepő, s csorbítatlan optimizmusa arra utal, hogy a szülői háztól mindmáig kamatoztatható útra- valót kapott. Egyébként ezt bizonyítja rendkívüli fordulatokat nélkülöző sorsának formálódása is. — A. munka szeretetét szüleim plántálták belém, és folyvást arra törekedtem, hogy megmutassam mit bírok. Orvosi táska, íróasztal, katedra nem vonzott, hittem viszont, hogy mindenki érthet egy-egy területhez úgy, amint senki más. Engem a föld világa, a határ vonzott a maga viszonylagqs kötetlenségével. És itt. az is egykettőre kiderül, hogy ki a legény a gáton... Az általános iskola után így nem tanultam tovább, hanem már 1961-ben az gkkori Béke termelőszövetkezetnél próbáltam szerencsét. Megértették szándékomat. szívesen fogadtak. Előbb fogatot; lettem. Igen tetszett ez a poszt! És igyekeztem úgy dolgozni, hogy ne találjanak benne kivetnivalót. Rendkívül jól esett, hogy hamarosan észrevették a bennem munkáló szándékot, s mél tá n yol ták te 1 j esi t mén y e- met. Kitüntetésre, ilyesmire én nem vágytam. Nekem az bőven elegendő volt. hogy a főnökeim mindig tudták, számíthatnak rám, megbízhatnak bennem... 2 Petrovies János látta azonban később, hogy a vele egv- korúak nem elégszenek meg azzal, amit elértek. — Nem akartam, hogy lekörözzenek. ezért én is elmentem a háromhónapos traktorista iskolára, ami akkoriban Hoi'ton volt. És a látszólagos kiesést nem bántam meg, hiszen szélesedett a Mtóköcöm, a sikeres vizsga nyomán pedig szakképzettséghez jutottam. Munkahelyem azonban változatlanul az állattenyésztés maradt, itt vertem gyökeret. Sztori? Az nálunk, kérem, nem terem. A napok egyforma szürkeségben telnek fölöttünk. Hordom a takarmányt, hordom a trágyát az állatok alól. És semmin sem düemimázom, mert olyanokkal vagyok együtt, akik egyformán serények. Mehettem volna jobb helyre. Minek, amikor ennek a hasznosságáról, tartalmasságáról is meg vagyok győződve! 3 Fölvetettük az anyagi megbecsülés kérdését. — Átlagban megvan a havi négyezer forint, ami nem sok,, de nem is túl kevés. Meg az igazsághoz tartozik, hogy ezzel nem zárult le a kereseti lehetőségek, a jövedelemforrások köre. Feleségem szintén tagja az immár átkeresztelt, Hatvannal, Heteddel. Kökényessel ősz" szefeapcsolt Lenin Termelő- szövetkezetnek. Aztán/ ott van a háztáji! Jobbadán reá bízva. Ilyenformán egyrészt paradicsománál, másfelől káposztával foglalkozik. A termés negyven-öt- ven százalékának az ára üti rendszerint a markát. .Nem kis summa ez, kár lenne tagadni. de az is tény, hogy hajtani kell érte. Persze szabad időmben besegíték neki, mert egyebekben sok a dolga a'ház körül. meg azután várnak a gyermekeink. Vagyak? Elképzelések? E tekintetben sem számíthat szenzációra az újságíró. ELZETT Müvek Sátoraljaújhelyen Az ELZETT Művek sátoraljaújhelyi gyárában a Lada gépkocsik ajtózárainak sorozat, gyártása 1970-ben kezdődött. Jelenleg évente háromszázezer garnitúrát küldenek Togliattiba, cserébe gépkocsit kapunk. (MTI fotó: Kerényi László íelv.) Hová tűnt több tízezer ember? Csökkenő létszám — hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás A munkaerőhelyzet első félévi adatai arra utalnak, hogy a vállalatoknál megszűnőben van a munkaerőpazarlás és a létszám bővítése helyett most már egyre inkább a meglévő munkaerő' jobb felhasználására — Ügy vélem, hogy révbe jutottam, s nincs okom semmi újfajta útkeresésre, kísérletezgetésre. Aggodalomra azért sincs okom a jövőt illetően, mert ha a szorgalmam, a munkámhoz való ragaszkodásom eddig nem tört meg. akkor holnapután sem fog ilyesmi bekövetkezni. Életemben meghatározó a család, az otthoni harmónia is! Figyelünk, vigyázunk egymásra. Örülünk a kisebb-nagyobb sikereknek. Már amit elkönyvelhet az ember olyan aprócska csemetéknél, mint'' a mieink. Pályaválasztás? Nincs szándékomban gimnáziumba, szakközépiskolába kényszeríteni bármelyiket is. Ám ha óhajt menni, semmi akadálya. Általános iskolás fiam pillanatnyilag arról álmodozik. hogy rádió- és tévészerelő lesz. Ha az apja igyekezetét, örökölte, nem féltem. A leányka felől még ráérünk gondolkodni. Ötesztendős csupán. 5 A jószágnevelés nehéz mesterség. Megfogja, leköti az embert. Mind eköz-' ben Petrovies Jánosnak mi nyújt pihenést, kikapcsolódást? A munkához kanyarodik vissza. — Tudják. akinek úgy a zsigereibe ivódott a kétkezi munka, annak még a pihenést. ^ kikapcsolódást is ez jelenti, azzal a pénzzel együtt, amit a házhoz hoz. A kerti működésre, a fóliázásra gondolok, am; Boldogon általános életforma. Gépkocsim ennek ellenére nincs, nem is vágyom rá, még ha ez mifelénk a : viszonylagos jómód egyik jele. Mert vallom, hiúság kifelé. látszatra élni. Fontosabb ennél a harmónia, a belső nyugalom. Szép hitvallás. Sarzsi nélkül is! Ahogyan ez a jószággondozó annyi ideje szolgálja a közöst.- (m. gy.) törekednek. Az év első felében 75 ezerrel kisebb volt a létszám az anyagi ágazatokban, mint tavaly ilyenkor, ennek ellenére csak elvétve volt termelést, forgalmat akadályozó munkaerő- hiány. A feladatokat mindenütt e] tudták látni, sőt az ágazati minisztériumok véleménye szerint még mindig vannak a termelékenység növelésének további lehetőségei. A korábbinál valamivel kisbb létszámmal dolgoznak az iparban, építőiparban és a mezőgazdaságban. Kedvezőtlen tény azonban, hogy a belkereskedelemben is csökkent a foglalkoztatottak száma, ahol pedig mind több emberre lenne szükség. Felmerül a kérdés, hová (Tudósítónktól) Az ÉDOSZ Heves megyei Bizottsága mellett működő munkavédelmi bizottság a választások óta első alkalommal ülésezett Hatvanban. A testület jelentést hallgatott és vitatott meg a megye 16 élei miszerüzemébén kialakult munkavédelmi helyzetről. Az első félév baleseti statisztikája nem nyújt kedvező képet. Hálom halálos üzemi baleset történt. Némiképp enyhít ezen csupán, hogy a tavalyi első félévhez képest 16-tal csökkent az üzemi balesetek és 419-cel a kiesett munkanapok száma. Az élelmiszeripari üzemek legtöbbjében kisebb-nagyobb rekonstrukciókat hajtottak végre, s ezzel tovább javultak a dolgozók munkakörülményei. lényegesen csökkent a nehéz fizikai inunka. A bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyobb figyelemmel kell lenni. az üzemi balesetek kivizsgálására, az üzemi balesetet szenvedett dolgozók kártérítésére, a havi szemléken észlelt hiányosságok gyors megszüntetésére. A szak„tűnt” ez a több tízezer ember. Elsősorban az oktatási és egészségügyi intézményekben és a szolgáltató hálózatban helyezkedett el az „elvándorolt” munkaerő. Emellett egyre többen vállalnak munkát a magánkisiparban. Mindezeken túl demográfiai okok miatt, az elmúlt félévben mintegy tízezerrel kevesebb fiatal állt munkába és ugyanakkor 11 ezerrel többen mentek nyugdíjba. A felvázolt jelenség a Munkaügyi Minisztérium véleménye szerint összhangban van a munkaügyi irányelvekkel, a népgazdaság jelenlegi helyzetével, s azzal a követelménnyel; hogy a munkaerőt a különböző gazdasági területeken a lehető ■ leghatékonyabban foglalkoztassák. (MTI) szervezeti mozgalomnak mind nagyobb szerepet kell vállalnia az új munkavédelmi rendelkezések, előírások megismertetésében, a munkavédelmi őrmozgalom to- vábbszélesítésében, az agi- tációban és a propagandában. A munkavédelemmel foglalkozó szakszervezeti aktíváknak jobban részt kell venniük a hatodik ötéves terv szociálpolitikai terveinek előkészítésében. A munkavédelmi bizottság elfogadta a második félév munkatervét, Október 1-én Selypen rendezik meg a munkavédelmi őrök legjobb. javnak tanácskozását. A kő-’ vetkezőkben azt is megvizsgálják, hogy a megye élei-' miszeripari vállalatainál milyen gyakoriak az üzemi balesetek a fiatalok körében, s a. vállalatok a balesetek után milyen intézkedéseket tettek. Ködmön Ferenc 1980. szeptember 17,, szerda ) Munkavédelem az élelmiszeriparban \
