Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-31 / 204. szám

vi Mérlegelve és IcriSfeason Lehetőséget adni a bizonyításra Egernek is segítenek Megújul a dohánygyári óvoda és bölcsőde Egy új óvodát nyer a város Hogy volt mit és miről beszélni az egri járási párt­végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén, azt bizonyítja az írá­sos anyaghoz feltett tizen- , négy kérdés, valamint az, hogy a bizottság tagjai szin­te kivétel nélkül elmondták észrevételeiket a napirendre tűzött témával kapcsolatban. Ez pedig nem volt más, mint az andorrmktályai Egervölgye Termelőszövetkezet gazdasági és politikai tevékenysége. És nem is csupán egy év, hanem több esztendő vonatkozásá­ban. Maga az írásos anyag is igyekezett hű képet adni ar­ról, hogy 1974 óta, amióta egyesült az andornaktályai, a makiári és a nagytályai szö­vetkezet, az egyesült, csak­nem ötezer hektáron gazdál­kodó közös gazdaság milyen fejlődésen ment keresztül. Beszámolt arról, hogy kor­szerűsödött és egyben egy­szerűsödött a növénytermesz­tés szerkezete, a korábbi ti­zenöt növényfajta helyett ma már csak 4—5 növényféle­ség termelésével foglalkoz­nak. Ezer hektáron búzát, ötszáz hektáron napraforgót, 1200—1400 hektáron kukori­cát, míg háromszáz hektár­nyi területen borsót termel­nek. Az elmúlt évet kivéve a terméshozamok kedvezően alakultak, s az idén is biz­tatónak mutatkoznak. Illetve a, búzát már be is takarítot­ta a közös gazdaság, kedvező ’ eredménnyel. A kertészeti ágazatban továbbra is ki­emelt helyet foglal el a sző­lőtermesztés, az idén — a becslések szerint i— a hozam a vártnak megfelelően alakul.. A beszámoló önkritikusan elismeri, hogy az állatte­nyésztés mennyiségi és mi­nőségi fejlesztése viszont a hozott határozatok ellenére sem valósult meg. Igaz, hogy a tehénállomány selejtezése folytán az idén valamelyest növekszik a tejhozam, de ez még mindig nem kielégítő. , Haliéból Gyöngyösre S bár a hízóbikák értékesíté­séből keletkező bevétel el­lensúlyozza a gyenge tejhoza­mot — mégsem elégedettek a helyzettel. Az írásos anyag természe­tesen helyet adott a gondok­nak is. Az eredmények elle­nére például megemlíti, hogy a szövetkezeti demokrácia nem mindig érvényesült kel­lően a közös gazdaságban, az egyes döntések meghoza­tala előtt nem minden eset­ben volt kielégítő a döntést hozó testületek informálása. 1 A gazdaságban a szakmai ve­zetés sem felelt meg mindig a követelményeknek, s ez a/ gazdasági eredményekben is megmutatkozott. Gond to­vábbá, hogy a helyi szak- szervezet, valamint K1SZ- szervezet munkája sem felel meg mindig az egyre növek­vő tartalmi követelmények­nek, vagy egy más példát említve — a közös gazda­ságban nem megfelelő a gé­pek kapacitásának kihasz­náltsága. Az-írásos anyaghoz feltett kérdések, valamint a hozzá­szólások igen tárgyilagosan és kritikusan kapcsolódtak a témakörökhöz. A végrehajtó bizottság tagjai megállapí­tották, hogy az egyesülést követően a gazdaság ered­ményei továbbra is stabilak maradtak. A növénytermesz­tés eredményei a tervezett­nek megfelelően alakultak — leszámítva a múlt évet — ugyanakkor — fejtették ki. a hozzászólók — az állatállo­mány a szövetkezet adottsá­gaihoz mérten szerény, és a minőségi mutatókkal is prob­lémák voltak. A következő tervidőszakban tehát lénye­ges feladat egy minőségi ál­lomány kialakítása, majd annak növelése. 1A legtöbb hozzászólás a szövetkezet ‘szakembergárdá­jával kapcsolatosan hangzott el. Az utóbbi időben ugyanis a közös gazdaságban megle- ----------------------------------------------­A z áru helybe jön Már évek óta gyakorlat, hogy a nyár végén, az ősz eleién NDK-hetet rendeznek a Gyöngyszöv Áruházban. Az ideit holnap, szeptember 1- én nyitják meg a szokásos külsőségek között. — Mi a célja az NDK-beli árukat kínáló kereskedelmi hétnek? — kérdeztük Ro. hánszky Ferencet az áfész elnökét. — Mindenekelőtt a vevő­inknek szeretnénk jó vásár­lási lehetőséget- teremteni — hallottuk a választ. — Olyan cikkeket kínálunk, amelyek, várhatóan, nagy érdeklődést váltanák ki, és most itthon, forintért megvásárolhatóak. Ezzel a választékunkat is bővítjük. Azt is feltételezzük, hogy a kereskedelmi hét olyanokat is „becsalogat” az áruházunkba., akik korábban nem tartóztak a vevőink kö­zé. — Áruk baráti országból, ez az elnevezése ennek a rendezvénynek. A kifejezés tartalma mit hordoz maga. ban? — A baráti ország kifeje­zést nem kell elemezni. Köz­érthető az a tendencia is, ami meghúzódik mögötte. De ez üzlet is. természetesen, aminek hasznot is kell haj­tania. — A megnyitás napján korábban amiatt panaszkod. tak az érdeklődök, hogy az áruház szűknek bizonyult. — "miatt is igyekeztünk az eladóteret bővíteni. Más megoldást npm találtunk, mint azt, hogy a bejárat melletti árkádokat is ki tölt­sük. Azokat a cikkeket kí­náljuk ott, amelyek iránt az érdeklődés nagyobb és a ki­szolgálás is könnyebben megy szabadtéren. — Milyen érték vár a Ve­vőkre most? — Az NDK-beli Halle vá­rosából, az ottani Konsument Áruházból hétmillió forint­nak megfelelő árut kaptunk. Ennek a jelentős mennyiség­nek az összeállítása alapos előkészítő tárgyalásokat is igényelt. Az árutömegnek a szállítása sem könnyű fel­adat, hiszen nem arról van szó, hogy valamennyi cikk ott várt csomagolásra a hab­iéi áruházban. — Milyen áruk iránt vár­nak nagyobb érdeklődést itt. hon? — A kempingcikkek min­dig keresettek. Miután a nyári szezon végén járunk, ebből most kisebb mennyi­séget. hoztunk. Érdekes mó­don. nem lehet előre biztos­ra venni, mi lesz a „sláger”. Szándékunk szerint a ná­lunk ke\’ésbé kapható cik­keket igyekeztük beszerezni, lehetőleg olyan mennyiség­ben, hogy az itthoni igé­nyeket ki tudjuk elégíteni. — Tisztára „soprik” a pultokat a vásárlók az egy hét alatt? — Az áru nagy része rö­vid idő alatt vevőre talál. Ami megmarad, azt a keres­kedelmi hét befejezése után a kockázati alapunk terhére kedvezményes áron hozzuk forgalomba. • (gmf) hetösen sok volt a szakem­bercsere és a végrehajtó bi­zottság tagjai azon a véle­ményen voltak, hogy az in­dokolt cseréken kívül most már a stabilizálásra kell a fő hangsúlyt helyezni. Véle­ményük szerint a szakembe­rek körében bizalmasabb, nyugodtabb, őszintébb lég­kört szükséges kialakítani, valamint lehetőséget kell ad­ni a szakembereknek a bi­zonyításra. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a hi­bát elkövetőknek ne hívják fel a figyelmét a szakmai munka esetleges hiányossá­gaira, de biztosítani 'kell a nagyobb önállóságot és azt, hogy a vezetők magabiztos san tévékenykedhes.senek. A hozzászólók felhívták a figyelmet arra is, hogy mind a. gazdasági vezetőknek, de a pártszervezet vezetőinek is segítséget kell adniuk a KlSZ-alap&zervezetnek, a szakszervezetnek és biztosí­tani kell, hogy az üzemi de­mokrácia fórumrendszere megfelelően működjön, fő­ként tartalmi vonatkozásban. Kifogásolták, hogy az írá­sos előterjesztés, amellett, hogy hű képet adott a ször vetkezet gazdálkodásáról, nem eléggé fogalmazta meg a politikai munka tendenciáit és a gazdaság politikai hely­zetét. Továbbá azt, hogy a beszámoló okfeltáró és elem­ző jellege nem volt eléggé erőteljes. A végrehajtó bizottság tag­jai összességében elismerték a szövetkezet eredményes gazdálkodását, nyereséges te­vékenységét, s megállapítot­ták, hogy a közös gazdaság megfelelő alapokkal bír a to­vábbi ütemes fejlődéshez. Külön elismerésüket fejezték ki azért, hogy a szövetkezet vezetősége igen sokat tett a tagság szociális, kulturális ellátásáért, annak állandó javításáért-. Megállapították, hogy az állattenyésztés mi­nőségi fejlesztésével, a még színvonalasabb kádermunká­val, a hatáskörök tisztázásá­val, a nagyobb önállóság biztosításával, a tömegszer­vezetek munkájának javítá­sával — és általában a mun­ka minden területén a haté­konyságra törekvéssel — az eddigieknél is jobb eredmé­nyeket könyvelhet el magá­nak a közös gazdaság. Kaposi Levente Korántsem csak a termé­keiről és a magasan szerve­zett munkájáról híres és ne­vezetes — immár évtizedek óta — az Egri Dohánygyár, hanem arról is. ahogyan a dolgozók élet- és munkakö­rülményeivel törődnek a pa­tinás üzemben. Az ország­ban is kevés olyan gyár van, — az egri közöttük is az elsők közé tartozik —, ahol például a dolgozók gyerme­keinek bölcsődei, óvodai el­helyezése évek óta nem je­lent gondot, van gyermek­üdülőjük, sportkombinátjuk, szociális, egészségügyi léte­sítményeiket követendő pél­daként emlegetik 'a megyé­ben és az országban egy­aránt. Nem véletlen tehát, hogy a gyárnak tulajdonkép­pen sohasem volt munkaerő­gondja, s méltán büszkélked­hetnek azzal is. hogy a munkáját értő és szerető kollektíva nagyobbik része a gyár bölcsődéjében és óvodá­jában .kezdte el dohánygyá­ri pályafutását. Kényszerbő! és jó szándékkal Közismert, hogy napjaink­ban nem éppen a legfonto­sabb feladatok között kérik számon az üzemi bölcsődék és óvodák fejlesztését, bőví­tését. Ügy tűnik, hogy a do­hánygyáriak ez alól is ki­vételt jelentenek, mert a jó­val nehezebb gazdálkodási feltételek és lehetőségek el­lenére is úgy döntöttek, hogy a közeljövőben felújít­ják, egyben jelentősen bőví­tik is a gyár pénzén üzemel­tetett gyermekintézményei, két. Honnan a pénz, és milyen szándékok állnak a 29 mil­lió forintos fejlesztés és be­ruházás mögött? A kérdésre dr. Domán Lászlótól, a gyár igazgatójától kértünk vá­laszt. — A szóban forgó létesít­ményeink kialakítását, fejlesz­tését 1— kezdte válaszát az igazgató — egyrészt a kény­szer, másrészt pedig az idő­közben megnövekedett igé­nyék tettek indokolttá, illet­ve szükségessé. — Mit értsünk a kényszer alatt? — Azt, hogy az épület, amelyben a bölcsődén és óvodán kívül a kultúr- és oktatótermünk is benne van, 1896-ban épült és bizony azóta az idő alaposan kifo­gott rajta. Már tavalyelőtt is gyanús volt a födémeken ke­letkezett sok-sok repedés és a vakolat is mozgásba jött. A múlt év novemberében statikai vizsgálatot kértünk, és a munkát elvégző szak­emberek egyértelműen azt állapították meg, hogy az épület életveszélyessé vált. Ezt követően aládúcoltattuk a födémeket és keresni kezd­tük annak a lehetőségét, hogy miként tudnánk elke­rülni a bölcsőde és az óvo­da, valamint a felettük levő kultúr- és oktatóterem vég­leges. vagy ideiglenes meg­szüntetését. — Nem lehetett könnyű feladatuk. — Nem, de végül is sike­rült. Irodákat, üzemrészeket csoportosítottunk át, és en­nek eredményeként a gyá­ron belül sikerült megolda­ni az eredeti helyéről kiköl­töztetett bölcsőde _ és óvoda további működtetését. Köz­ben az épület felújításának és a szóban forgó létesítmé­nyek bővítésének terveit is megrendeltük a múlt év ele­jén a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál. A gyár a városért, a város a gyárért — Tulajdonképpen mióta van gyermekintézménye az Egri Dohánygyárnak? — Az 1910-es esztendők­től. Igazából azonban _ csak az utóbbi tíz-tizenöt évben tudtuk dolgozóink igényeit maradéktalanul kielégíteni. Vagyis valamennyi dohány­gyári dolgozó gyermekének jutott hely a bölcsődénkben és az óvodánkban is. Remé­lem, nem hat ünmeprentó- nak, ha hozzáteszem, hogy ezeknek az intézményeknek az üzemeltetése évről évre többe kerül gyárunknak. En­nek ellenére is szívesen ál­dozunk rá. mert egyrészt kötelességünknek érezzük, másrészt dolgozóink is jog­gal elvárják, hogy könnyebb és kényelmesebb körülmé­nyek között dolgozhassanak. De visszatérve a már emlí­tett kényszerhez: a hetven­öt helyes óvodánkba ma már százharminc gyermek van beíratva, és ugyancsak túlterhelt a bölcsődénk is. —■ Bizonyára nem árulunk el vele titkot és reklámot sem csinálunk azzal a gyár­nak, ha ..közhírré tesszük”, hogy a .gyári bölcsődében és óvodában sem csak dohány­Széndioxid-lézer Az Egyesült Izzó Kutató Intézetének munkatársai ebben az évben fejezik be a nagy tel­jesítményű, az ipari célokat szolgáló, infravörös széndioxid-lézer kutatási-fejlesztési mun­káit. A lézerberendezés építésével párhuzamosan alkalmazó'okát is végeznek. Ezeket első­sorban az Egyesült Izzó által készített fényforrástermékeinek gyártási technológiájában lehet hasznosítani. A kialakított lézercsalád ötven és ötszáz wattos fényteljesítmény tar­tományban készíthető. A széndioxid-lézer számos ipari téri Lten, a „mini” változata pedig az orvostudományban használható fel. (MTI fotó — Hadas János felv. — KS) gyári dolgozók gyermekei vannak. — Őrülök a hír, illetve a valós tény „hivatalos kiszi­várogtatásának”, mert való­ban áz a helyzet, hogy évről évre szaporodik óvodánkban, bölcsődénkben azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek a szülei nem ná­lunk dolgoznak. Mi ezt egy­részt termeszt .esnek tartjuk, elvégre a gyár Egerben van, és mindig is szívesen segí­tettünk és a jövőben is se­gítünk Egerrifek, Elvégre ez a gyár a városé is, és mi sem csak adunk, hanem kapunk is a megyeszékhelytől. — Mennyibe kerülnek a fejlesztési és a beruházási­munkálatok? — Huszonkilencmillió fo­rintba. Ebből hét és fél mil­lió forint a beruházási, a többi pedig a felújítási for­rásainkat terheli. — Igaz, hogy ha az épít­kezés befejeződik, nem keve­sebb,' mint ötven nem do­hánygyári család gyermeké­nek is jut majd hely a gyá­ri óvodában? — Igaz. Arrój nem is szól­va, hogy a jelenleginél ösz- szehasonlíthatatianul jobb körülmények között nevelik, tanítják majd a gyermeke­ket. Csakhogy mással ne bizonyítsam: a mostani óvo­dánk alapterülete 230, az újé 820 négyzetméter lesz. És természetesen a szüksér ges személyi, tárgyi és tech­nikai feltételeket is biztosít­juk a megújuló létesítmé­nyek színvonalas, tartalmas munkájához. — Ez •lényegében azt je­lenti, hogy a dohánygyári óvodán kívül egy új ötven- férőhelyes gyermekintéz­ménnyel gazdagodik majd a város. , — Tulajdonképpen igen; Az igazsághoz tartozik és egyben a már említett jó kapcsolatot is bizonyítja, hogy Eger Város Tanácsa három és fél millió forinttal járul hozzá a tervezett fej­lesztéseinkhez. — Es ki vállalja majd a megújuló, a korábbinál jó­val nagyobb óvoda és bölcső­de fenntartási, valamint üze­meltetési költségeit? — Gyárunk kollektívája. Ez a mai gazdasági körül­mények között nem kis fe­lelősséggel és nem kevés anyagi áldozatokkal jár, de mi vállaljuk és lehetősége­inkhez mérten mindent elkö­vetünk annak érdekében, hogy az ide járó gyerekek és szüleik minél jobban érezzék magukat. a# Sok múlik az építőkön — Melyek, vállalat lesz m fejlesztés kivitelezője? A tanácsi építőkkel kötöt­tünk szerződést. Nagyon sze­retnénk és bízunk is benne, hogy legkésőbb 1981. novem­ber 30-án — ahogyan a szer­ződésben is rögzítettük — átadhatjuk majd a gyerme­keknek az új óvodát és böl­csődét. Rajtunk nem múlik az építők munkája1, sőt ami­ben tudunk és igénylik, se­gítünk is nekik. Majdnemhogy fehér holló­nak számít napjainkban, hogy egy üzem. egy válla­lat ilyen vállalkozásba fog. Tisztelet, elismerés érte a dohánygyáriaknak. Szándé­kuk. lelkesedésük erőt és lendületet adhat az építők­nek is, mert most már el­sősorban rajtuk múlik, hogy mikor lesz valóság a szép tervekből. A , tetemes áldozatokat gyermekeinkért, a jövőért vállalja a. dohánygyári kol­lektíva. Jó lenne, ha szándé­kuk az építők között is meg­értésre találna. Ismerve őket: ha akarják, biztosan így is lesz. Mert képesek rá, Koós József * 1980. augusztus 31., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom