Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-31 / 204. szám

Hamburgban mintegy 15 ezer fiatal tüntetett Franz,-Josef Strauss, az ellenzéki uniópártok kancellár jelöltje, bajor mi. niszterelnök ellen. A képen: a rendőrök rátámadnak a tün­tetőkre. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Magyar íe!ái,wiuiás a* reiicIkivüJi ülésszakán Elfogadhatatlan . az „egyetemes felelősség Hogyan fogadták Nyugaton a Szovjetunió tárgyalási javaslatait az eurorakéták- ról? Amikor Schmidt nyugat­német kancellár Moszkvában járt, Leonyid Brezsnyev Bonnból jött vendége elé tárta a szovjet javaslatot a fegyverkorlátozásról. min­denekelőtt a középhatótá­volságú rakétákat érintő szovjet elképzelésekről. Bár várható volt. hogy ez a kez­deményezés el fogja mozdí­tani a holtpontról a kelet— nyugati leszerelési tárgyalá­sok ügyét, mindmáig nem történt konkrét előrelépés ezen a területen. Sőt, Wa­shingtonban ' Carter elnök kiadta az immár hírhedtté lett 59. számú elnöki utasí­tást, amely még fokozottabb stratégiai szerepet szán a Szovjetunió közelében tele­pítendő rakétáknak. Leonyid Brezsnyev azóta külön-külön levelet intézett valamennyi NATO-ország vezetőjéhez, hogy megismé­telje a szovjet javaslatot, rá­mutasson jelentőségére, ugyanakkor pedig kifejezést adjon a nyugatiak halogató magatartása miatti szovjet rosszallásnak. Ha visszalapozunk az új­ságban. világos a kép: akko­riban mind a nyugat-euró­pai kormányférfiak, szakér­tők, mind pedig a közvéle­mény soraiban kedvező vissz­hangra talált a szovjet ja­vaslat. Később viszont Wa­shington nyomására vagy el­hallgattak, vágy visszakoz­tak, vagy — elenyésző szám­ban. a Franz-Josef Strauss- októl a Thatcher, asszony típusú politikusokig — a szovjet javaslat teljes vissza­utasítására vállalkoztak. A moszkvai Pravda a minap olyan értesülést közölt, hogy Washington a szovjet kezde- ményézés „elfogadhatatlan­nak” nyilvánítására készül, legfeljebb a szárazföldi in­dítású középhatótávolságú ra­kétákról lenne hajlandó tár­gyalni. azzal a szándékkal, hogy előretolt állomásoztatá- sű nukleáris fegyverei fölött megőrizze szabad kezét, ez­zel pedig egyoldalú előnyre tehessen szert. A szovjet vezetők hivata­los megnyilatkozásaiban és a szovjet sajtóban egyaránt visszatér a figyelmeztetés: csakis az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján lehetséges az érdemi tárgya­lás és a tárgyalás során -a megegyezés. Miért keres az FSA új tá­maszpontokat a Közel-Ke­let szomszédságában? Mintha néhai John Foster Dulles* feltámadt volna: az Egyesült Államok legújabban egymás után szerez támasz­pontokat: Kenya és Omán után Szomáliában, ezt köve­tően pedig a vörös-tengeri egyiptomi kikötővárosban, Ras Banas-ban. Láthatóan fokozni kívánják az amerikai katonai jelenlétet a Közel- Kelet szomszédságában. Az , ürügy: az USA biztosítani kívánja „az olaj útjának szabadságát”. A tényleges ok az. hogy az amerikai impe­rializmus egyáltalán rá akar­ja tenni a kezét az arab vi­lág és Irán olajára, ugyan­akkor pedig fel akar sora­kozni Izrael védelmében. Mert Izrael jelenlegi kemény és kérlelhetetlen jeruzsálemi magatartása fokozza a tér­ségben a háborús veszélyt Dél-Libanonban szinte állan­dóan dörögnek a fegyverek, az izraeli hadsereg egységei mind többször jelennek meg ott. a hét elején már izraeli —szíriai légi összecsapásra is sor került. A Jeruzsálem, sorsa körüli diplomáciai csatározás to­vább tart. Egyre több or­szág Ítéli el a Begin-kor- mányt makacskodásáért. Szá­mos állam, amely diplomá­ciai képviseletét korábban már Jeruzsálemben állítot­ta fel, most Tel Avivba köl­tözteti át, a tiltakozás jeléül. Az amerikai külügyminiszté­rium szintén közölte, hogy nem szándékozik, áthelyezni nagykövetségét Tel Avivból, az izraeli kormány által örö­kös fővárosnak nyilvánított Jeruzsálembe. A látszólagos amerikai—izraeli ellentét mögött azonban csupán tak­tikai megfontolás húzódik meg. Az USA nyújtotta mindennemű támogatás, be­leértve a katonai segítség- nyújtást. olyan tényező Izra­el életében, amelyre minden­kor számíthat. A Közel-Kelet, válságához kapcsolódik a Közel-Keleten tapasztalható nyugtalanság. A belső hatalmi harc által és a gazdasági nehézségek mi­att meggyöngült Irén a ma­ga nyugati határán Irakkal keveredik katonai konfliktus­ba, ugyanakkor Szíria és Irak között szintén feszült a vi­szony. Ezért aztán a teherá- ni kormány mind több segít­séget helyez kilátásba egy­részt Szíriának, másrészt a Palesztin Felszabadítási Moz­galomnak. Az iszlám alapon szervezett külpolitikai hangu­latkeltés Iránban arra is jó, hogy elterelje a figyelmet a belső bajokról. Viszont két­ségtelen, hogy' ha vészjós­lónak minősíthető a közel­és a közép-keleti helyzet, akkor .Beginnek és a mögöt­te állóknak el kell gondol­kodtok a bibliai mondáson; „aki szelet vet, vihart arat”. Milyen intézkedések tör­téntek Lengyelországban a sztrájkok befejezése érde­kében? Az égész héten folyt a tár­gyalás a lengyel kormány és a sztrájkolok képviselői kö­zött. A kormánybizottság, amely átvette a dolgozók kí­vánságlistáját, megállapítot­ta. hogy több kívánság indo­kolt; olyan javaslatok is vannak, amelyek azonnal megvalósíthatók, egyéb igé­nyek viszont csak idővel elé­gíthetők ki. ha majd az or­szág gazdasági helyzete le­hetővé teszi. Mindemellett a sztrájkolok oly’an követelé­sekkel is előhozakodtak, amelyek vagy azért teljesít­hetetlenek. mert irreálisak, vagy azért, mert nincsenek összhangban a szocialista rendszer szabályaival. Var­sóban rámutatnak: a fenn­maradó problémákat a — vezetésében megújuló — szakszervezetek keretében kell és lehet megoldani. A lengyel Minisztertanács úgy döntött, hogy javítja az élelmiszer-ellátást; például pótlólagos húsimporttal biz­tosítják, hogy a hús ne le­gyen kevesebb a boltokban, mint a múlt esztendő hason­1939, szeptember elsején Európában a lengyel partok­nál, a Westerplatten dördül­tek el az első puskalövések: megkezdődött a második vi­lágháború. 1945. szeptember másodikén Ázsiában, a ja­pán partoknál a Missouri nevű amerikai cirkáló fedél­zetén a japánok aláírták a feltétel nélküli megadás ok­mányát. E két szeptemberi nap között hat esztendő telt el: 1939-től 4945-ig tartott az emberiség eddigi legpusztí­tóbb háborúja, E két szep­temberi »nap között 50 mil­lió ember pusztult el, s tengernyi szenvedés zúdult a világra. Holnap lesz 41 esztendeje, hogy kezdődött és holnap­után 35 éve, hogy befejező­dött. Azóta béke van — leg­alábbis Európában, s ez a béke kontinensünk népeinek drágább, mint bárki más­nak. Hiszen itt kezdődött és itt szedte legtöbb áldozatát a fasizmus, a háború. S ta­lán éppen ezért sikerült ép­pen itt, Európában — né­peink kitartó és következe­tes harcával — eljutni a helsinki záróokmány aláírá­sáig. Ám tudjuk, s az elmúlt hónapok tapasztalatai csak megerősítik a felismerést, hogy azok az erők, amelyek ló időszakában. Nem nyúlnak a hús- és a húskészítmények árához a jövő év őszéig. Ki- lencszázezer tonna szénnel növelik az üzemek és a lakos­ság tüzelőelőállítását. A munka főleg az úgyne­vezett tengermelléken, mind­ezek ellenére áll. Most már két hete szünetel a munka Gdansk és Gdynia kikötői­ben, továbbá a hajógyárak­ban és az ipari üzemekben. A sztrájk súlyos kárt okoz, mindenekelőtt azért, mert nem rakják ki a kikötőkben veszteglő hajók rakományát. A városi közlekedés megbé­nult. A lakosság élelmiszer- ellátását csak úggyel-bajjal tudják fenntartani. Az elekt­romos müvek, a víz- és a gázművek dolgozói . ellátják árammal, vízzel, gázzal a la­kosságot a sztrájk által érin­tett városokban is. Wyszynski bíboros Czes- tochowában. a Fekete Ma­donna ünnepén elmondott szentbeszédében nyugalomra és mérsékletre intette a len­gyeleket. Csak a munka te­remthet jólétet — mondotta és felhívta a figyelmet a sztrájk által az egész ország­nak okozott kár méretére. négy évtizede lángba borí­tották a világot, ma is lé­teznek és ha le nem fogjak a kezüket, habozás nélkül hajlandók lennének ismét vérbe és gyászba borítani a világot. A két világháború tengernyi szenvedése azon­ban örök tanulsággal szol­gál. A költői intelmet: „Em­berek. legyetek éberek” — megfogadta az emberiség. A világ megváltozott. Az újabb háborúra spekuláló sö. tét erők ma szembetalálják magukat a békét akaró száz­milliók elszánt akaratával, s mindenekelőtt a szocialista világrendszer erejével. E két erő — a szocializmusé és a békéé — az a szilárd bástya, amelyen megtörik a gyújto­gatok minden kísérlete. Hi­ába próbálkoznak a tenge­ren túl a fegyverkezési haj­sza fokozásával, hiába pró- .bálják az atomháború fe­nyeget ésével meghátrálásra késztetni a békére és biz­tonságra törekvő emberisé­get. tervük kudarcra van kárhoztatva. A békés egy­más mellett élés gondolata utat tört és egyre erőtelje­sebben követeli az értelmet­len és céltalan fqftj^’erkezé- si verseny megfékezését. A mai békeküzdelem alap­gondolata: el kell hárítani azokat az Akadályokat, ame­Az ENSZ-közgyúlés világ- gazdasági kérdésekkel foglal­kozó rendkívüli ülésszaká­nak pénteki ülésén felszó­lalt Hollai Imre külügymi­niszter-helyettes, a magyar küldöttség vezetője. Beszédé­nek elején emlékeztetett ar­ra, hogy a magyar kormány támogatta az új nemzetközi gazdasági rend felállításá­ról szóló rjyilatkozat, vala­mint az áii&nok gazdasági jogait és kötelezettségeit tar­talmazó charta elfogadását, amelyek a nemzetközi eny­hülés időszakában jöttek lét­re a 70-es évek első felében. Sajnálatos — folytatta —, hogy a jelen körülmények között a fegyverkezési haj­sza hatalmas anyagi és em­beri forrásokat von el a bé­kés építőmunkótól és hátrál­tatja a meglevő gazdasági és szociális egyenlőtlenségek ki­küszöbölését, a fejlesztési programok megvalósítását. Ezért is a nemzetközi bé­ke és biztonság megőrzésé minden ország és nép leg­főbb feladata. A fejlődő or­szágok sokasodó gondjai mi­előbbi megoldásában is fon­tos a nemzetközi kereskede­lem további normalizálása, a diszkrimináció, a* protek­cionizmus kiküszöbölése a kelet—nyugati kereskedelmi kapcsolatokból. Az új nemzetközi gazdasá­gi rénd nem kielégítő mér­Salvador fővárosában a népi felszabadító erők több sikeres akciót hajtottak vég­re a junta hadseregének tá­maszpontja ellen. Különösen heves harcok­ról érkezett hír Soyapangóból, San Salvador egyik, mun­káslakta elővárosából. A salvadori hazafiaknak ott si­került több mint 40 katonát harcképtelenné tenni és szá­mos katonai járművet meg­semmisíteni. A népi tömegek növekvő ellenállásának láttán a junta San Salvadorban pán­célosokkal erősítette -meg a katonai járőröket. A város fölött szünet nélkül katonai helikopterek köröznek Rafael Menjivar, a legna­gyobb salvadori ellenzéki szervezet, a Forradalmi De­lyeket a szélsőségesen reak­ciós imperialista körök állí­tottak és állítanak az eny­hülés útjába. Ezt tekinti fő feladatának a szocialista kö­zösség országainak diplomá­ciája, s korunk nagyszerű békemozgalmában is milliók dolgoznak ezért. Az elmúlt évtizedekben jelentős ered­mények születtek a leszere­lés területén: az 1963-as moszkvai részleges atom- csendegyezménvtöl az atom­sorompón, a világűr és a tengerek atommentesítésén keresztül a SALT—1-ig és a SALT—2 aláírásáig. A Szov­jetunió újabb javaslata az európai nukleáris fegyverze­tek korlátozásáról szóló egyezmény megkötésére újabb lehetőség a további célok, a tömegpusztító fegy­verek teljes betiltása és az általános leszerelés megva­lósítása útján. Tudjuk, e célok elérése érdekében még hosszú harc vár a bé­kére. biztonságra áhítozó emberiségre. 1939. szeptember elseje örök mementó marad szá­munkra. Az ötvenmillió ha­lott emléke kötelez. Fárad­hatatlanul kell harcolnunk azért, hogy a világháborús szörnyűségek soha ne ismét­lődhessenek meg. Gáti István tékú megvalósításának oka­it elemezve többek között megállapította, hogy a fej­lett tőkés országok és a nemzetközi monopóliumok nagyösszegű, gyakran a tő­kéjüket messze meghaladó profilokat szivattyúznak ki a fejlődő országokból. Éppen ezért az általuk hangoztatott „egyetemes felelősség” az el­maradottság okairól valót­lan, igazságtalan és szá­munkra elfogadhatatlan. A magyar delegáció veze­tője a továbbiakban ismer­tette a KGST keretében megvalósuló új típusú gazda­sági együttműködést. majd beszámolt Magyarország és a fejlődő országok gazdasá­gi kapcsolatainak figyelem­re méltó fejlődéséről. Az el­múlt két. évtizedben expor­tunk több, mint háromszoro­sára, importunk tízszeresé­re növekedett az államok ezen csoportjával, és ennek következtében a fejlődő or­szágok részesedése a magyar külkereskedelemben meg­kétszereződött. Sokoldalú gazdasági kapcsolatainkban a kölcsönös előnyök elve az uralkodó. Együttműködésünk eddig is számos gazdasági­szociális probléma megoldá­sában segítője a fejlődő or­szágokat és készek vagyunk az együttműködés lehetősé­geink szerinti bővítésére. mokratikus Front (FDF) ve­zetőségének tagja pénteken azzal vádolta az Egyesült Ál­lamokat, hogy közvetlen ka­tonai intervenciót készít elő El Salvador ellen. A Penta­gon e célból kilenc hadiha­jót vont össze El Salvador csendes-óceáni partjai köze­lében, köztük egy repülőgép- anyahajót. fedélzetén 60 va­dászbombázóval. Menjivar — aki a San Sal­vadort egyetem rektora volt, s jelenleg az FDF külföldi kapcsolatokért felelős titká­ra — Mexikóvárosban be­szélt. a ..Közép.Amerika és Panama: harc a demokráciá­ért” témáról rendezett kol­lokviumon. Beszédében hangot adott meggyőződésének, hogy a salvadori forradalmi erők néhány hónap múlva átve­szik a hatalmat. A katonai kormány kül­ügyminiszter-helyettese. A!c. jandro Goinez megerősítette: a közeljövőben Washingtonba látogat, hogy William Bowd- lerrel, az amerikaközi ügyek külföldi államtitkárával „új ■segélynyújtási programok­ról” tárgyaljon. L’Unitá­fesztivál Bolognában szombaton megnyílt a L’Unitá fesztivál­ja. az olasz kommunista sajtó hagyományos üryiepe. A rendezvényen az idén is képviselteti magát a Nép- szabadság, az MSZMP lapja. Delegációnkat Szamosi Ká­roly főszerkesztő-helyettes vezeti. A szeptember 14-ig tartó ünnepség központi témájául az idén a tudományt és a fekete kontinens népeinek életét, harcát választották. Külön szolidaritási tüntetést szerveznek a bolognai főpá­lyaudvar elleni merénylet ál­dozatainak emlékére, és a terrorizmusról szóló vitával is igyekeznek mozgósítani az ellene folytatandó harcra. Ügy tudják, hogy Enrico Berlinguer főtitkár fesztivált záró beszédének középpont­jában is a terrorizmus poli­tikai veszélye, a jobboldali veszély kérdése áll majd. Fegyverbarálság 00 A lengyel katonák is megérkeztek az NDK-ha, a Varsói Szer­ződés hadseregeinek „Fegyverbarátság ’80” fedőnevű, közös hadgyakorlatára. Képünkön: a német lakosság köszönti a vendég lengyel katonákat. . (Népújság telefotó — KS) Pálfy József 1 1 Örök mementó Intervenció Salvador ellen? Heti külpolitikai összefoglalónk Á hét 3 kérdése

Next

/
Oldalképek
Tartalom