Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-30 / 203. szám
Á magyar közgazdasági gondolkodás sikere Beszélgetés Káldor Miklóssal Permetezik a szőlőt 4 Az ország nagyobb szőlőtermelő gazdaságaiban — így például az Eger—Mátra vidéki Bor. gazdasági Kombinátnál, az Egri Csillagok Termelőszövetkezetnél és a Mátraalja közös gazdaságaiban — folyamatosan permetezik a szőlőtáblákat megelőző védekezésként a pe- ronoszpóra és a lisztharmat ellen. Ebben a munkában a helikopterek vállalják a döntő részt. (MTI fotó — KS) „Kapcsolás” Bélapátfalván Ez már egy igazi gyár... A Hitel megjelenésének 150. évfordulója alkalmából augusztus 26—30. között Széchényi - em léfcna pót szervezett a Magyar Közgazda- sági Társaság. A rendezvénysorozat fő eseménye az a tudományos ülésszak volt, amely három napon át folyt a Magyar Tudományos Akadémián, s amelyen Széchenyi István életművén túl a világgazdaság napi gondjairól és a 80-as évek magyar gazdaságáról cseréltek véleményt a közgazdászok — köztük legalább 30 külföldi szaktekintély, valamennyien magyar származásúak. Káldor Miklós kétségkívül a tanácskozás egyik legnépszerűbb külföldi résztvevője volt. Angliából érkezett, ahol mór 50 esztendeje él, s ahol általános gazdasági és pénzügypolitikai kérdésekkel foglalkozik. — Számomra hallatlanul izgalmas volt ez az ülésszak. . Nemcsak azért, mert Széchenyi Hiteljenek alapgondolatait ütköztettük a XX. század utolsó két. évtizedének küszöbén érvényes gazdasági tényekkel és elgondolásokkal. Legalább ilyen érdeme a tanácskozásnak. hogy a jelenlegi bonyolult világpolitikai és -gazdasági helyzetben kiváló fórumot teremtett a különböző országokból érkezett szakemberek véleménycseréjének. Széchenyi Istvánnal kapcsolatban újból rádöbbenhettünk arra, hogy a modern magyar közgazdasági gondolkodás alapjait megteremtő Hitel milyen zseniális munka volt, és hogy alkotója már 1830-ban meny- nyivel előbbre tartott kortársainál a gazdasági kérdések megítélésében. Engem külön is örömmel töltött el. hogy a Magyar Közgazda- sági Társaság, a Magyarok Világszövetségének közre- mű ködösével megrendezte ezeket az emléknapokat, én ugyanis nagy tisztelője vagyok Széchenyi Istvánnak és úgy vélem, hogy kijárt neki ez a tisztség. Arról A Duna .Cipőgyár hatvani üzemében az első fél esztendőt a várakozásnak megfelelő eredménnyel, tervük teljesítésevei zárták. Hat hónap alatt összesen 477 ezer női é.> gyér mek cipőt k észí t ettek, amiből 174/ezer pár1 szovjet exportra került. A munka hatékonyságát segítette, hogy időközben 23 dolgozó elvégezte az egyesztendös intenzív szakmunkásképző tanfolyamat, s nagyobb tudással. több energiával kapcsolódott a termelésbe. A második fél esztendő sajnos, kevesebb jóval ke- . csegtet. Kozák Géza igazgató? arról informált bennünket. > hogy az egész magyar cipő- ipart, azon belül a hatvani < üzemegységet erősen vissza- ? veti munkájában a megrom- í lőtt. -anyagellátás. Sem ele-? gendő, sem elég jó minőségű > bőrt nem tud biztosítani az' előkészítő iparág. Már most ? látszik tehát, hogy éves tér- i vét nem tudja hozni Hatvan. > Hangsúlyozta azonban az i igazgató, hogy az anyaghiány < nem befolyásolja sem a ha- | zai, sem a külföldi szerződéses kötelezettségek teljesi- í tését. Ez a eipőpárszám meg- < lesz, csupán a fennmaradó ? szabad kapacitást nem tud-? jak kitölteni áruval, terme-? lomunkéval. Pénteken egyébként jól sí- i kerül kismama-találkozót | rendeztek az üzemben, ahol í a gyes-en lévő, a kisgyenne- i kés anyákat nemcsak vendé- \ gül látták tízesztendős ha-J gyomány szerint, hanem a í sr^-ki-ezetés tájékoztatta is ? őket a gyár munkájáról, < gondjairól. nem is szólva, hogy az ő gondolatainak megvitatása 1980 derekán, azok egybevetése a ■ mával milyen érdekes és tanulságos dolog, micsoda szakmai kuriózum! — Lord Káldor. ön gyakran megfordul hazánkban, hogyan vélekedik a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről, kilátásairól, a hazai gazdasági szakemberek munkájáról? — 1979 januárjában jártam utoljára Magyarországon, s meg kell hogy mondjam, a gazdasági hangulat azóta sokat javult. Megfigyelésem szerint az emberek elégedettek, tisztában vannak a gondokkal és az eredményekkel. magabiztosabban ‘néznek a jövőbe. Ezt én óriási dolognak tartom a jelenlegi bizonytalan világ- gazdasági helyzetben! Ahogy a közgazdászok elmondták, a nyersanyag- és energiahordozó-árrobbanás, valamint a gazdasági struktúra .gyengeségei következtében keletkezett problémák feszítőereje gyengült. A kereskedelmi mérleg az idén majdnem egyensúlyban lesz, a Nyugatra irányuló export mennyisége ígéretesen nő — dacára annak, hogy a tőkés országok most. gazdasági recesszióban vannak és emiatt részükről csökkent a külföl- ri áimk kereslete. Én azt tapasztaltam, hogy a gazdasági reform, amit 1968-ban vezettek be. nagyon jól bevált. Nekem különösen tetszenek a magyar mezőgazdaság eredményei. A búza hozama ma háromszor nagyobb, mint 1945 előtt volt. Nagyszerű eredménv! De mondhatnék más példát is. Na- gvon imponáló a mezőgazdaság egész rendszere, az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és a háztáji gazdaságok között kialakult egészséges együttműködés. Nem véletlen, hogy ezt Nyugaton a magvar gazdaság ,.sucess-story”-jaként. nagv sikereként emlegetik. Végül pedig, ami a magyar ga/.daMi.nt a’vról már lapunk hasábjain egy rövid hírben beszámoltunk. a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat beruházásában új gabonatároló épült Gyöngyösön. A szovjet technológia szerint üzemelő és a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat építette,siló húszezer tonna kenyérgabona tárolására alkalmas. A napokban megindult a munka a gabonatárolóban és az első ütemben a tervezett hatezer tonna gabona helyett már 12 ezer tonnát tárolnak sági szakemberek munkáját illeti, azt a világon mindenütt elismerik, és hogy jól dolgoznak, ez tény. Ennek ellenére e tekintetben tapasztalom mindig a legnagyobb szemérmességet Magyarországon. — A világgazdaság ma súlyos válságjelenségekkel küszködik. ■ Egyes közgazdászok szerint komolyabb ez a krízis. mint amilyen t 1929—33-ban volt. Professzor úr, ön hogyan ítéli meg a helyzetet. van-e egyáltalán kiút ebből a válságból? — Szerintem a fejlett országok kötelessége, hogy olyan gazdaságpolitikát folytassanak, ami a termelésüket és a fogyasztásukat ösztönzi. Ezzel az úgynevezett expanziós gazdaságpolitikával a többi államnak is lehetővé tennék, hogy előrelépjenek. Az Egyesült Államoknak, Angliának. az , NSZK-na k. Franciaországnak és .Japánnak kellene húzni a többieket. De mi történik valójában? Ezeket a fejlett államokat éppen ellenkező. a rossz irányba tereli az infláció. Annyira idegesíti őket, hogy visszafogásáért szállnak harcba elsősorban és úgy vélik, hogy ennek az a legjobb módja, ha egész gazdasági fejlődésüket visszafogják. Pedig az ellenkezője is lehet igaz: az tudniillik, hogy az infláció rosszabb, ha recesszióban pusztít, mintha fellendülés idején tenné ugyanezt. Mindezzel azt akarom mondani, hogy a fejlett államokon múlik, milyen lesz a világ- gazdaság holnap. Ha segítenék a rászoruló országokat, azzal a gazdásági bővítés új lehetőségét biztosítanák mindenki számára. Tény azonban. hogy jelenleg ebből a segítő-készségből mutatkozik a legnagyobb hiány. Szerintem. hogy a világgazdaság jelenlegi nehézségeit lék Űzőjük. ahhoz első lépésben a gazdasági gondolkodást kellene átalakítani az, egész világon. Kocsi Margit itt. A Gyöngyös környéki mezőgazdasági üzemekből eddig ideérkezett gabonát a nagy nedvességtartalma miatt szárítani kellett. A most még csak próbaüzemben dolgozo ú.j gabona- tároló műszaki átadására jóval a tervezett december elseje előtt, már szeptember 15-én sor kerül, így az ősz. első hónapjának végére a Heves megyei Gabonaforgalmi Vállalat dolgozói a további 18 ezer tonna gabonával feltölthetik az uj silót. A központi vezérlő irányítópultján villognak a színes lámpák. Az üvegfalú teremben három fiatalember. Egyikőjük csendesen végigsétál a hosszú szerelvényfal előtt — ellenőrzi a műszereket —. a másik kettő egy mérőóra mutatott értékeit elemzi. Az üvegfal • mögött pedig oitt dohog, lüktet a gyár. — Ha nem lennék a szak- szervezeti bizottság titkára, akkor most itt dolgoznék — tessékel be a terembe Kormos Károly, a Bélapátfalvi Cementgyár szervezett dolgozóinak vezetője. — A katonaidő letelte után. 62-től elektroműszerész voltam az öreg gyárban — folytatja — egészen 75-ig; akkor függetlenítettek. — És melyik lenne a köny- nyebb? — Ez nem lenire nehezebb — válaszol nevetve. Idejében hozzákezdtek — Milyen feladatokat kellett megoldaniuk az új gyár indításakor? ■—. Az bizony volt elég. Szerencsére jó előre felmértük a tennivalókat és még idejében hozzákezdtünk a munkához. Két, egyaránt kiemelt feladatunk volt a többi apró között. Az öreg gyárban vizes eljárással dolgoztunk, itt pedig már száraz technológiával gyártjuk a cementet. Az új eljárás új szakmunkásokat is követelt. Röntgenkezelő, vízlágyító, analitikus és sorolhatnám . . . Még a gyár indítása előtt kétszáznegyven dolgozó új képesítést szerzett, százhar- mincheten szakmájukon belül szakosodtak és százharmincán pedig szakmai ismereteiket újították fel az elindított tanfolyamokon. — Hogyan győzték meg áz embereket ezek fontosságágáról? — A többség megértette, de bizony eleinte gyakran elhangzott, hogy „én már öreg vagyok”, vagy „nincs nekem erre időm”. De ahogy a földből kinőtt a gyár és egyre hatalmasabb lett, úgy nőtt az emberekben is a szándék, hogy megfeleljenek az igényeknek. Talán féltek ettől a monstrumtól, vagy tisztelni kezdték? Nem tudom. de egyre könnyebben ment a szervezés. Tősgyökeres apátfalvi — Melyik volt a másik fontos feladat? — Az új szemlélet kialakítása. Ez ma már nem-egy kis bélapátfalvi üzem, hanem egy igazi gyár, ezer- egvszá emberrel és 1982-re megkétszereződött termeléssel. Itt nagyobb a felelősség, nemcsak a vezetőké, de a dolgozóké is. Itt egy kicsiny gondatlanság is százezres, vagy milliós kárt okozhat. A felkészültség mellett nagyobb pontosságot, fokozottabb fegyelmet követel tőlünk- a munka. A szemlélet megváltoztatása nem megy egyik napból a másikra. Eltelik még eav kis idő, míg az üzemi dolgozókból gyári munkások lesznek. A gyár' területe nagy. Akiknek a munkája megkívánja. hogy1, sűrűn változtassák helyüket az udvaron, azok szolgálati kerékpárt kapnak. Mi gyalog megyünk, ismerkedünk a gyárral. Beszélgetésünk sűrűn megszakad, mert itt is, ott is oda- köszöwnek: Szervusz, Karcsi! — Tősgyökeres apátfalvi vagyok, apám 47 évig dolgozott a régi gyárban, most pedig itt, az újban az öltözőkre felügyel. A feleségem is itt dolgozik. Mindenki ismer. Nemcsak a gyárban keresnek fel gondjaikkal az emberek, hanem a faluban is megállítanak. Örülök is neki, de annak még jobban, hogy most már nemcsak a rég i ak szól í tan ak K ormos Karcsinak, de az újak is. A környező falvakból, Szilvásváradról, Mikófalváról, Mó- nosbélből jönnek az újak. Minden tekintetben A szakszervezeti irodában az asztalon paksaméta pák* saméta hátán. De akármilyen adatra van szükség, csak egy mozdulatába kerül, hogy megtalálja. — Nekünk a kollektív szerződés tavalyi módosításakor a sok újdonság miatt majdnem egy egészen újat kellett készítenünk — húz el" egy kövér dossziét. — A beremendiekét és a heiőcsa- baiakét vettük alapul Átdolgoztuk, kiadtuk az üzemek-' nek és javaslatokat kértünk tőlük. Igv született meg az új gyár új Kollektív Szerződése. Sok mindent figyelembe kellett vennünk: 360 nő dolgozik itt: rengeteg a fiatal. A dolgozók fele csak a harmincadik életévét tapossa. Már én is öregnek számítok — nevet fel —• a 42 évemmel, meg az ősz fejemmel. Lassan már a fiam is itt dogozik. :— A cementgyár lesz a munkahelye neki is? — Nem egy, két fiam van! — mondja leplezetlen büszkeséggel. — , A nagyobbik tizenöt éves, most kezdi a szakmát tanulni. Elektroműszerész lesz ő is, mint én, a kisebbik még csak tízéves. Szeretném, jia itt kezdenének. Itt ugyanis már lehet mit tanulni. Ez egy korszerű gyár. Minden tekintetben . Szilágyi Andor 1980- augusztus 30., tiouibéi M&kisak í se Ismerős a szöveg? Zoran énekli: Meleg a sör, de nekünk így is jó. Mifelénk azonban nem ez a fajta Izözö- nyösség, beletörődés a jellemző az emberekre. Sőt! Vannak, akik ' úgy fogalmaznak, hogy néhányon mindenbe beleütik az orrukat. Illetve: ha az ember kitenné a lelkét, ikkor sem volna jo semmi. Mindez a gyöngyösi Kossuth Lajos utcában levő TÜZÉP-iroda ügyében jutott az ’szembe. Mert tegnap még azt kifogásolták ió néhányon, hogy miről jó az a ,,cirkusz", imi ott szerveződik a kedvezményes tiizelö- ikció idején? Nemcsak hogy órákon át állnak sorba az emberek tucatjai a járda tekintélyes hányadán, hanem a: ..élelmesei)-' bek” ott is ülnek — egész éjszakán át. Amikor kiderült, hogy a szemfülesek az aljasra szánt órakat sem sajnálják a. szén •niatt, a még élelmesebbje már új módii igyalt ki. A szürkület__ percei már ott faládák a kis sámliján a megrendelőiroda bejártának szomszédságában. Az éjfél körül irkezők elkeseredve állapíthatták meg, hogy ik, bizony, lusta lajhárok az festésekhez’' iépest. Megszületett tehát a döntés: a tüzelőakció dejére a. belvárosban levő irodát be kell ■sukni. Aki szehet akar. menjen ki a kité- •őgyártó tizem, mellett található TÜZÉP-re. Mondjam, hányán nehezményezték ezt az újabb változatot? Hányán kérdezték meg: az illetékeseknek nem jutott eszükbe, hogy talán még ők is lesznek nyugdíjasok, kösz- vényesek, fáradt izmúak, akiknek nehéz kilométereket kutyagolni a város ,.isten háta mögötti” részebe. . . ! ? Persze, van autóbusz is, de az mikor megy és mikor jön vissza? ,Hm? ... A sorbaállás és a sorbaülés megszűnt tehát a Kossuth utcában, a városi tanács díszes épületének tőszomszédságában. Ezt senki sem hiányolja. De a tüzelőakció után az iroda nem nyitott ajtót ismét. Ezt pedig sokan nem értik és nem is akarják megérteni. Van. aki még új ötletet is ad: ha a megrendelöiroda valamilyen furcsa „elv” alapján rossz helyen van ott. a Kossuth utcában, cseréljek el a Volán irodájával, ami viszont szintén rossz helyen van a Török Ignác utcában. A két utca párhuzamos egymással, de ez a második >,nincs agy szem előtt”. Miután a TÜZÉP irodája nem valami zajos üzem, a gyöngyösiek „szerzett jogát”, ami a kényelmüket is szolgálta — tiszteletben illene tartani. Nem érdemes egy ilyen dolgot ..üggyé” nőni hagyni. A közhangulat miatt sem. (—ár) Anyaghiány gátolja a terv- teljesítést December helyett mór szeptemberben Új gabonatároló Gyöngyösön
