Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-30 / 203. szám

I A biztosan ölő Sárkány Lady Japán film Ezt a hosszú és rassz film­címet bizonyára azért adták ■hazai filmeseink ennek a japán kalandfilmnek, mert szeretnék megállítani sikerét. Pedig nem lehet, mert a mozi hívei az egzotikumot, az újat. -az érdekeset 1 még akkor is megnézik, ha a végén azt állapítják meg. hogy a bűnözés, a kaland ott sem megy másként, mint Nyugaton. Sigehiro Ozava, a film rendezője, éxportszándékkal alkotta meg a verekedős, néhol megnevettető filmjét — itt nemcsak az apró derűs részietekre gondolunk, ha­nem a rendkívül szellemesen koreografélt karatejelenetek- re is —, hogy bemutassa: japán módra így megy az alvilág és a félvilág össze­csapása. Sót: mindenki lát­hatja, pénzért, a haszonért, a nemzetközi szövetkezés és a legravaszabb gyilkosok összefogása a legjobb üzlet. Hogy a rendező külföld­nek készítette a filmjét, nyilvánvaló abból is, hogy & filmbeli színhelyek kínál­ják a tipikusan japáni lát­nivalókat: az apró mulató néhány száma idegenforgal­mi látványosság,' a filmstú­dióban az éppen rendezendő film pedig arra alkalom. hogy bemutassák a szamu­rájkard forgatását és azt, hogy még ma is milyen ki­tűnően értenek a japán fér­fiak ehhez a nehézkes és veszélyesnek látszó szerszám­hoz. A japán társadalmi érint­kezés nem egy szabályát megmosolyogjuk, a hajlon- gás és a túlzott udvariasság el is gondolkoztat minket. Nem is egészen értjük, hogy ez a szemre mindig oly kedves és tapint.atos maga­tartás hogyan vált át náluk, bennük a legvadabb durva­ságokba. Es az egészben az a legkülönösebb, hogy a ke­gyetlen bosszú végrehajtását senki nem akarja megaka­dályozni. azazhogy azonnal egyetértenek a kegyet'enség- ben és az arcokon látható él­vezettel és vérszomjjal vár­ják a nekünk elképesztő fej­leményeket. Ez a nagy karate-csetepaté azért mégis inkább csak költészet, mindazokkal a túl­zásokkal és füllentésekkel együtt, amiket a rendező a nagyobb hatás kedvéért megenged magának. Klku ugyan ügyes lány, karate­bajnok. valóban szélvész- gyorsasággal üt-vág-rúg, perdül, lendül, ugrik, esik talpra, gyomroz, vív, támad és védekezik; azt azonban a legügyesebb operatőrnek, a még oly szellemesem rendező filmalkotóinak sem hisszük el. hogy olyan folyosókon és helyzetekben, mint ahogyan Kiku verekszik — tucatnyi japán karatezsonglőr ellen. — hogy végül is állva ma­radjon. jól vasalt ruháján még egy gyűrődés se mutat­kozzék. De. mert a japánok­hoz hasonlóan mi is hiszünk a jó ügy, a testvéri szere­tet. az. igaz barátság, va­lamint a tiszta szerelmi ér­zés igazában, ezt a győzelmet is ünnepeljük — magunkban. A két lány szerepét Ecsuko Sinmi és Micsi Love alakítja. ,íim-et a félvér- testvért. Ken Wallace, Taka- git Csunehiko Vn.fa.tze játsz­assa. Sakuji Storni operatőri fogásai a közelképekben ér­vényesülnek. A japán filmdrámák után ez a kaland film valóban üde és üdítő szórakozás — némely vonása ellenére is. (farkas) Hazánk, Kelet-Európa (6.) Független államok A világháború során a né­pék mind jobban szembefor­dultak vezetőikkel, sőt ma­gával n rendszerrel. ami annyi megpróbáltatást ho­zott rájuk. Az egymás el­len harcolókban kialakult a közös eltökéltség: csak a háború előttinél jobb és igazságosabb világ születése Indokolhatja és feledtetheti á sok áldozatot. A kormá­nyok azt igéiték. hogy a vesztes majd mindenért megfizet, és a győzelem gyümölcsei hozzák meg az erőfeszítések jutalmát. Wll- sOn amerikai elnök ezzel szemben meghirdette a „győzelem nélküli béké-”t, a méltányos és igazságos ren­dezést. azt, hogy végre megvalósul a liberális és de­mokratikus polgári elveken alapuló világrend. Mindkét programra sokan hallgattak, de a tömegek növekvő mérték­ben kezdték azt gondolni, hogy igazán jobb világot csak új elvek, a szocializ­mus és az internacionaliz­mus hozhat. A forradalmi Oroszország példája köve­tésre ösztönzött. Európa ke­leti félének 'kis népei a jobb világhoz még egy előfeltétel megvalósulását tartották szükségesnek: a nemzeti alá­vetettség megszüntetését és az önálló nemzeti államok létrejöttét. A soknemzetiségű biro­dalmak háborús vereségük pillanatában minden külső beavatkozás nélkül darabok­ra hullottak, a kötelékük­ben élt nemzetek pedig A MpníiLtan 1980; augusztus UU., szombat szinte habozás nélkül a füg­getlenség útját választották. Kisebbségben maradtak azok. akik a gazdasági és politi­kai egymásrautaltságot, a sorsközöse éget ha n gőzt a tt.á k é.s a birodalmak helyéh az egyenrangú népek - tartós szövetségét, föderációját próbálták létrehozni. Ez ügyben magyar részről han^- zottök el a legkomolyabb ajánlatok, többek között Du­nai Egyesült. Államok Jászi Oszkár-féle javaslata, majd a Tanácsköztársaság elkép­zelései. A hatalomból addig nem, vagy alig részesülő el­lenzéki erőkből, köztük a szocialistákból megalakult nemzeti tanácsok és az ál­taluk létrehozott kormányok új lapot kívántak nyitni nemzetük történetében, ter­mészetesnek vették, hogy semmi közük a megszűnt birodalmak tetteihez. Fele­lősre, bűnbakra mégis szük­ség volt, a győztesnek vala­kitől be kellett hajtani a sarcot. A cári Oroszország, majd a központi hatalmak össze­omlásakor az utódállamok polgári politikusai számára ellenállhatatlannak bizo­nyult a csábító lehetőség, hogy minél többet markol­janak. az etnik'ai érvek mel­lett történeti, gazdasági és stratégiai megfontolásokra hivatkozva minél nagyobb területen hozzák létre álla­mukat. A románok, csehek, lengyelek, szerbek, észtek, lettek és litvánok polgári- tőkés. va gy éppen királyi - földesúri vezetése jól meg­érezte. hogy a néprajzi tér­képeknél. de még a háború alatt az antanttal kötött szerződéseknél is 'öbbet ér az igényelt területek bir­tokba vétele, a fait accompli teremtése. Akik azt hitték, hogy a világtörténelem eme ősi törvénye Wilson ameri­kai elnök 14 pontjával .ér­vényét veszítette, és most az erő helyébe a jog ós az igazságosság lép. azok súlyos hibái vétettek. Károlyi Mi­hály és a magyarországi őszirózsás forradalom elkö­vette ezt a hibát, és ap. ide­gen fennhatóság alá került jó hárommillió magyart ke­véssé vigasztalhatta, hölgy morálisan a magyar forra­dalom járt el helyesen. A Párizs környéki békeszerző­dések csekély módosítások­kal mindazt jóváhagyták, amit az antant korábban ■ megígért és az Utódállamok fegyverrel elfoglaltak. A na­cionalizmus jegyében fogant rendezésből és aZ erőn ala­puló hatalmi politikából fa­kadóan az új határok' a győzteseket nemcsak a vesz­tesekkel. de egymással ia szembeállították. A területi viták, az igazságtalannak ér­zett határok tartós feszült­séget hoztak létre Lengyel- ország és Litvánia. Lengyel- ország és Csehszlovákia. Jugoszlávia és . Románia. Jugoszlávia és Olaszország között. Az érintettek véle­ményét csak néhány pon­ton (Felső-Szilézia, Klagen­furt környéke, Sopron és vidéke) tudakolták meg népszavazás formájában, eze­ken kívül nem adtaik a la­kosságnak módot a meg­hirdetett önrendelkezési jog tényleges gyakorláséra. Le­nin és a Kommunista In­ternationale joggal minősí­tett^ e szerződéseket „im­perialista rablóbéré”-nek Kétségtelen, hogy Kelet közép-Európa jó százmillió lakójának többsége a világ­háború és a béke eredmé­Már szeptember következik Eszem ágú ban sincs szep­tember ürügyén az idei fura nyár szeszélyességén sóhaj­tozni. A következő hónap neve manapság felnőttekben és fiatalokban egyaránt fo­galmat idéz fel. Ez pedig az iskola. Azt sem hinném, hogy eb­ben az időszakban csak Gyöngyösön fogalmazódna meg a kérdés a szülőkben: mi lesz a gyerekemmel, a gyerekeimmel? A város me­lyik részébe ,kell majd ..ku­tyagolniuk". hogy befogadó iskolára leljenek? Lássuk hát a tényeket. ★ Az a bizonyos demográfiai hullám, ami egyre emelke­dik és a tetőzése még odább van...! Erre utal a városi tanács művelődési osztályá­nak vezetője, Katona Ist­vánná Is. — Szerencsénkre mi erre a gyors létszámnövekedésre felkészültünk és most nem kell tanácstalanul állnunk a megoldandó feladat előtt. Pe­dig a helyzetünket nehezíti, hogy a Kálváriadombon nem nyílik meg az az általános iskola, amelyre a korábbi tervek szerint számíthattunk. Sokan tudják, hogy ez a nevelési, oktatási központ ..elcsúszott" néhány évet. — Hogyan lehet helyette­síteni, pótolni ennyi tanter­met? — Rákényszerültünk arra, hogy szükségtantermeket ala­kítsunk ki, mint ahogy tet­tük ezt már korábban, az el­múlt egy-két. évben. Ezt a megoldást most tovább foly­tattuk. Ne firtassuk, milyen lele­ményes módon sikerült tan­termeket elővarázsolniuk a majdnem „semmiből”. Állí­tólag még egy kis hatósági jóindulat is szükséges volt ehhez, bár az átmeneti jelle­gű oktatási helyek a köz­egészségügyi követelmények szempontjából nem igénylik a szembehunyást, — Ettől még azonban a Kálváriadombnak, de a fé­nyeképp a gazdasági és kul­turális fejlődés elvben leg­kedvezőbb keretéhez, önálló nemzetállamhoz jutott. Egy negyed részük viszont, mint­egy harmincmillió ember, nemzeti kisebbségként ide­gen uralom alá kelült. Szá­mukra az önrendelkezés ne­mes elve cinikus frázissá alacsonyodon. Ez sokkal In­kább a fiatal nacionalizmu­sok mohóságának volt a kö­vetkezménye, mintsem a bo­nyolult néprajzi Viszonyok­nak. Az új határok önké­nyessége, a háború kirob- bantáeóért hatalmi szóval megalapított egyoldalú fele­lősségből fakadó 'jóvátétele kötelezettség és a vesztesek giazd asá gi-politikai-katonai gúzsba kötése azt eredmé­nyezte. hogy Keletközép-Eu- rópában a nemzeti önálló­ság születésnapja egyúttal az itt. élő népek eddigi legsú­lyosabb összevetésének is a dátuma lett. A rendezés­nek ebből a tehertételéből eredt „a kelet-európai kisál­lamok nyomorúsága”, hogy a demokrácia nem tudott náluk komoly gyökeret, ereszteni a két világháború között, s hogy a térség oly könnyen vált a külső hatal­mi érdekek eszközévé, ösz- szecsa,pasuk színterévé, végül a náci Németország agresz- aztójának áldozatává. A versailles-i békerend­szert külpolitikailag is ele­ve kudarcra ítélte, hogy a közvetlen kárvallottak mel­lett a térség két szomszédos nagyhatalma, Németország és Szovjet-Oroszorszég ellen irányult, márpedig kizárá­sukkal a térségben tartós béke ás nyugalom nem volt elképzelhető. A német befo­lyás ellen elsősorban a Fran­ciaország által emelt védő­gát, csakúgy, mint a „bolse- vizmus” ellen az összes eu­rópai lökés állam által kre­ált ..egészségügyi övezet” túlságosan ingatag alapra épült. Jeszenszky Géza ros más, új lakótelepülésé­nek sem lett iskolája. — Ez igaz.,. A körzeti be­osztást újból meg kellett csi­nálnunk és a legjobb szán­dékunk ellenére -sem sike­rült mindenkinek a kedvét eltalálnunk. — Sokan kopogtatnak, so­kat cseng a telefon? — Társadalmi bizottság alakult a döntés meghozata­lára. Ennek tagjai mindent megtettek, hogy a legkülön­bözőbb érdekeket figyelembe vegyék és egyeztessék. Meg­értjük a szülőket is, akik nem örülnek annak, ha a gyereküknek ..vándorolnia” kell. Azt is elértük azonban, hogy „külső nyomás” ne késztessen bennünket elvte­len döntésekre. — Kivétel tehát nincs? — Valóban csak kivételes esetben lehetséges, de csak az érintett igazgató egyetér­tésével. Magyarán; aki „felelő®.” protekciót igyekszik szerezni ahhoz, hogy a gyermekére is érvényes körzethatárt az ő esetében kívül hagyják, ne fáradj on. ★ A szükségtantermek kiala­kítása ugyan lehetőséget nyújt a tanulók befogadására, de ennek ára is van. Az osztá­lyok létszámának alakulása, Kicsit kesernyésen emlegetik a gyöngyösiek, hogy a fő­városban milyen átlagokat sorolnak, és itt. ebben a mátraalji településben majd­nem negyven gyerek Jut egy tanulócsoportra. Hogy ez milyen gondot okoz a neve­lőnek az „egy gyerekre Jutó idő” ■ miatt, azt nem szokás észrevenni. Márpedig nagyon nem mindegy, hogy a tanító néni hány nebulóval kényte­len bíbelődni az adott negy­venöt percen belül. Jut-e egyetlen perc is egy gyerekre? Mert az oktatás-nevelés színvonala attól függ, hogy a percek hogyan forgácso­lódnak el a tanulók szá­ma szerint. Ma még tanter­meket szokás emlegetni, tan­szereket. tárgyi feltételeket, a szakosítás mértékét, miegye­bet, de legfeljebb csak úgy ,,mellékesen”. nagyon ennek a sornak a végén azt, hogy mindezek mennyire teszik le­hetővé h hatékony emberfor­málást. Országos jelenség ez. Pedig innen. a „céltól” kellene Vlsszaszámlálni min­dent. Számon kérni és meg­teremteni u szükségleteket. Az iskolareformot ugyanúgy, mint a. nyomában járó egyéb reformokat De azt is tudjuk, hogy ké­szen még soha semmit nem kaptunk a történelemtől. A mai körülményeinket is a múlt keretet közül kellett, ki­bontanunk. Ma sem lehetjük • meg, hogy csak a markunkat tart­suk. * —■ Aíerinyíre teljesek a tan­testületek a ,.becsengetésré“? — A szaktárgyi oktatás fel­tételeivel rendelkezünk. Azon már lehetne vitatkoznunk, Új tanév— A hétfőn kezdődő tanév­ben az általános iskolákban a harmadik osztályos tanu­lókat is az új pedagógiai előírások szerint oktatják, akárcsak az elsősöket és a másodikosokat. A Tankönyvkiadó Vállalat megjelentette mindazokat a tankönyveket, amelyeket a terv szerint. az 1980—81-es tanévben használnak első íz­ben. Az új tankönyvek közt van a két. évvel ezelőtt. ki­adott ABC-s könyv „társa”. A Maci ír, A Maci olvas. A Maci mesél című új tan­könyvcsalád lehetővé teszi, hogy az első osztályban glo­bális módszerrel is taníthas­sák az olvasást. Az első osz­tályok zömében a továbbiak­ban is az 1978-ban kiadott Roma nkovics-f éle ABC-s könyvből tanítanak. hogy a napközi otthonban mennyire tud a követelmé­nyeknek megfelelni, mond­juk, egy matematikus, ha a második osztályosok csoport­ját vezeti. De hát...! Kény­szerű kompromisszumok nél­kül mi sem tudunk meg lep­ni. — Néhány iskolában új Igazgató kezdi meg a tan­evet. Mi sürgette ezeket a változásokat? — Tulajdonképpen * ter­mészetes folyamat: az idő halad, elérkezik a nyugdíj­korhatár. De hadd emlékez­tessek arra is, hogy ar, isko­lákban az igazgató csak meg­határozott időtartamra kap megbízatást. Ha az lejárt, a változtatás lehetősége adott és természetes is. — Ma már nemcsak az al. sófokú tanintézetek tartoznak az osztályhoz. Mennyire ren­delkeznek az új feladatok el­látásához a megfelelő sze­mélyekkel is? — Tulajdonképpen az osz­tályunk összetétele nem vál­tozott meg. Az elképzelésűink! az. hogy összevonjuk a pénz­ügyi teendőket a középfokú iskolák esetében i®. hogy *z ésszerű ..gazdálkodást” meg­teremtsük. Ügy érezzük ar­ra is szükségünk lenne, hogy a tartalmi munkát is tudjuk: koordinálni, de ehhez ninés szakemberünk. Mielőtt bár­ki félreértené, nem középis­kolai szakfelügyelőn hálózat kiépítésére gondolunk. Ezek a kérdések még nem éldöft- töttek, ★ Ügy tetőzik, a nyugodt tan­évkezdéshez semmi sem hi­ányzik Gyöngyösön. Hanem is lesz „terülj-aazialkám” — de senkinek sem kell rohan­gálnia azért, hogy a gyere­kének helyet kerítsen. Az óvodákba minden jogos igény­lőt fogadni tudnak. A nap. kózikben az alsósok élvezik az előnyt, a felsősök külön­böző éttermekben kapnak ebédet •— nevelői felügyelet mellett. A tagozatos iskolák­ban tovább folytatják az ed­digi szakosítást, A városhoz tartozó köz­ségekben is minden szüksé­gest előteremtettek ahhoz, hogy az ünnepélyes évnyitó- ' ra minden a helyén legyen. De arról nerp a nevelők tehetnek, hogy néhány vá­rosrészben az ott lakók kény­telenek elszenvedni annak a sajátosan magyar „népbeteg­ségnek” a következményeit, amelyek miatt a nevelési in­tézmények megépítése — hogy mondjuk csak? —nem éppen sürgető feladat. Pedig de sokat beszélünk erről is. — Az osztályunk arra tö­rekszik, hogy a nevelői-okta­tói munka tartalfni kövétél- ménveii hangsúlyozzuk ée el­lenőrizzük egyre inkább. Ez a szándékunk ebben ar, isko­lai évben is tovább erősödik — mondta összegekéiül Ka­tona István né Ehhez pedig még esetlen plusz szót is — fölöslege®. G. Molnár Ferenc új tantervek Az oktatási szervek rend­szeresen tanulmányozzák az új nevelési és oktatási ter­vek megvalósítása, az új tan­könyvek használata' közben . szerzett tapasztalatokat. Az eddigi tapasztalatok alapján megállapították: a nevelők zöme egyetért az új doku­mentumok szellemével, kon­cepciójával, szükségesnek, véli, és legjobb, képessége szerint alkalmazza ezeket. Bebizonyosodott: a matema­tika korszerű oktatása révén a tanulók logikusáéban gon­dolkodnak, jobban felisme­rik az összefüggéseket. Sok helyen viszont háttérbe szo­rult — jóllehet nagyon fon­ton — a numerikus számo­lás. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom