Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-03 / 181. szám

I VENDÉGKÖNYV Hárman a törzshallgatók közül „összeköt bennünket a hivatás szeretete” A műemjék védelmi témájú egri nyári egyetem az elmúlt tíz év során nemcsak azzal igazolta életképességét, hogy vonzotta az új érdeklődőket, hanem azzal is. hogy „diák­jainak" egv része újra meg újra visszatért. Kialakult a türzshallgafók tábora, ennek tágjai közül szólaltattuk meg ■azokat, akik a leginkább kö­tődnek ehhez, a rangos ren­dezvénysorozathoz. Egy tanár Debrecenből Tóth Zoltán a Hajdúság központjából érkezett, az ottani Ybl Miklós Műszaki Főiskola tanszékvezető peda­gógusa. Ö' joggal büszke ar­ra, hogy hetedszer van itt. — A legnagyobb erény a magas szakmai színvonal, éppen ezért ebben a körben •*enki sem csalódott, hiszen '..Vtöbbet kapott annál, amit ..tvárt. Rendkívül helyesnek óiktertbm azjt, hogy külföldi előadókat hívnak meg., akik nemcsak szőkébb hazájuk ered mén veiről számolnak be, hanem értékelik a mi törek- éseinket is*, -ló . a kontroll. .nert józan, önkritikus sz.em- ' életet, sugall mindannyiunk izámára. Ezzel kapcsolatban érde­mi: mozzanatra hívia fel a jgyeimet. — Magánbeszélgetésekkor öbbször elhangzott az. hogy i kivitelezők közt kevesen ■rtenek a múlt. hagyatéká­nak megőrzéséhez. Egyre i n- vább megerősödött bennünk ■íz az óhaj. hogy a felsőok­tatási intézményekben taní­tani kellene a műemlékvéde­lem és n népi építészet for­télyait Ha másutt sikeresen birkóznak meg ezzel a fel­adattal, akkor miért ne ha­ladnánk mi is a korral. Nem­hiába ütöttük a vasat, nem fotóst égésén hangsúlyoz! uk az ügv fontosságát. Végül is megszületett az annyira várt döntés, s diákjaink már har­madik éve ismerkednek ez­zel a tárggyal. Egyelőre csak ■ eav szemesztert áldozhatnak rá, de ez Is sokat, jelent, hi­szen most már .becsülik az elődök kincses hagyatékát. Aki bírál is. . . lévai) Endre, a iugoszláviai 'Szabadka képviselője. Az tpít ész-ipar mű vész. a tágabb horizontot, a- tapasztalatgyűj­tés lehetőségét méltatja. — A személyes találkozás -nindennél többet ér. Nekem például rendkívül tetszik az, amit Tóth kollégám említett, nálunk ugyanis egyáltalán nincs ilyen képzés. Érezzük is hiányát eleget. Rendkívül úlMmisu 1980. augusztus J., vasárnap hm« kíváncsi vagyok arra, hogy Debrecenben mire mentek. Hátha egyszer én is kiruk­kolhatok javaslataimmal, s akkor lesz mit az asztalra lennem. Ezek a másfél hetes összejövetelek arra is jók, hogy feljegyezzük azokat az ötleteket, amelyeket idővel otthon is kamatoztathatunk. A barokk városban mindig nyitott szemmel járt. s job­bító tippjei vei sem fukarko­dott. — A tömbrekonstrukció ritka szép siker, ám az is tény, hogy ebből- a remek­mívű együttesből a kisebb hibák is kitűnnek. Én pél­dául helytelenítettem a hi­valkodó reklámtáblákat, fel­iratokat. Örömmel látom: ezek fokozatosan eltűnnek, s felváltják őket a környezet­tel sokkal inkább harmoni­záló cégérek. Nem tetszik vi­szont a Centrum Áruház épü­lete, mert jelenlétével bán­tóan megtöri ■ az egységes hangulatot. A megjegyzés — s ezt vall­juk meg nyíltan — indokolt, egy kérdés azonban önkén­telenül is felvetődik: — Helyreállították önök­nél Kosztolányi Dezső szü­lőházát? A válasz kifejező: — Lebontották, pedig jobb jövőt érdemelt volna, de hát tévedésekben mi sem szű­kölködünk. .. Hasznos együttműködés Butiés Vlado újvidéki fő­restaurátor emlékek regi­mentjéből válogathat, ugyan­is hetedszer hallgató. — Túlzás nélkül állítha­tom. hogy az Országos Mű­emléki Felügyelőség munka­társai és vezetői barátainkká váltak, s előttük kendőzet­lenül szóltunk nemcsak ered­ményeinkről, hanem gond­jainkról is. Mindig készsége­sen segitettok, ennek az alap­állásnak köszönhető, hogy (Fotó: Perl Márton), tartalmas kapcsolatok formá­lódtak közöttünk. Megszív­leltük javaslataikat, s több­ször jártunk Magyarorszá­gon azért, hogy elsajátítsuk azokat az eljárásokat, ame­lyek nálunk is alkalmazha­tók. A merev, a rideg hiva­talos'úton ez- .sokkál lassab­ban ment volna. A megértés légköre azonban félresöpri nemcsak a mondvacsinált, hanem a valódi akadályokat is. Ebből a szemszögből néz­ve is fogalommá lett Eger, ahová tőlünk mindig népes gárda jön, hogy kikapcsolód, va okuljon. Az sem mellé­kes, hogy távoli országok fiaival válthatunk szót. Csak kuriózumként említem, hogy idén Brazíliából is jöttek vendégek. Azt hiszem, ez az adalék önmagáért beszél. Nem mindennap adódik le­hetőség arra, hogy ilyen messzire elutazhassunk. így viszont „házhoz” érkezik az információ. Egy sajátos kifejezést használ, szerinte a visszaté­rő felnőtt diákok egylelkűek- ké ötvöződtek. Természete­sen a magyarázattal sem marad adó«. — Összeköt bennünket a hivatás szeretete. Ez a ké­sőbb mind tökéletesebbé for­málódó összhang forrása. Tá­jékozódunk, vitázunk, beszé­lünk munkamódszereinkről, s közben arra döbbenünk rá, hogy milyen közel állunk egymáshoz, mennyire együ­vé tartozunk. Én tíz eszten­dővel ezelőtt egy szót sem tudtam magyarul, ma vi­szont — s ezt önök mondják —, egészen jól elboldogulok ezzel a nyelvvel is. Mi ez, ha nem érzelmi és értelmi gazdagodás? Olyan kötődés, amely nem ismer merev kor. Iátokat, távolságokat. Büsz­kék vagyunk erre, s csak így búcsúzhatunk: találkozunk jövőre, s az elkövetkező években egyaránt... , Pécsi István Különélőm a jugoszláv irodalomról A jugoszláv ii-odalomtörté- netről és Iroda lomról ad körképet a megjelenése ne­gyedszázados évfordulóját ünneplő Helikon világirodal­mi figyelőnek, a Magyar Tu­dományos Akadémia iroda­lomtudományi intézete fo­lyóiratának most megjelent száma. A különszám déli szom­szédaink, a szerbek, horvá- tok, a szlovének és a mace­dónok irodalmának, különö­sen a felszabadulást kövét ő alakulását és kibontakozását, mai tendenciáit mutatja be. figyelmet szentelve a sok év­százados délszláv—magyar irodalmi kapcsolatok számos fontos mozzanatának és a jugoszláviai magyar iroda­lomnak is. A hazai iroda­lomtudósok mellett belgrá­di, zágrábi, ljubljanai. Skop­jéi és újvidéki irodalomtör­ténészek és kritikusok írásait közli a folyóirat. (MTI) Nemzetiségi folklór Nógrádban Egész napos programot ígér az érdeklődőknek a ma, augusztus 3-án, a szomszédos Nógrád megyei Bánkon sorra kerülő nemzetiségi találkozó. Az immár tizennegyedik al­kalommal megrendezésre kerülő színpompás esemény népművészeti vásárral' kez­dődik, reggel, a Bánki-tó partján, majd a részt ve­vő csoportok népviseletes fel­vonulása jelent újabb látni­valót. A vízi színpadon 12, hagyományőrző népi együt­tes tarka műsora teszi vál­tozatosabbá az eseményeket, majd népdal- és nótadélutá­non élvezheti a közönség több népszerű énekes — kö­zöttük. Bodza 'Klári- -Béres Ferenc — valamint ifjú Oláh Kálmán és népi zenekará­nak fellépését. Egri gxén egyetem Előadások, tanulmányi kirándulás A műemlékvédelmi tagoza­tú egri nyári egyetem hall­gatói a mai napot pihenés­sel, városnézéssel, strando­lással töltik. Hétfőn folyta­tódik az érdemi munka, dr. Rakonczay Zoltán, az Orszá­gos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal általános elnökhelyettese tart számuk­ra előadást. Dr. Zádor Mi­hály egyetemi tanár, a mű­emléki szakemberképzés helyzetéről tájékoztatja a felnőttdiákokat. Eger és te­lepüléscsoportjának kőkultú­rájáról dr. Kieb Béla egye­temi tanár beszél majd. Ked­den tanulmányi kiránduláson vesznek részt, megismerked­nek Noszvaj. Mikófalva. Bél­apátfalva és Szilvásvárad nevezetességeivel. Htjukon Kernét Gábor, az Országos Műemléki Felügyelőség mun­katársa kíséri őket. A záróünnepséget szerdán délelőtt tartják, dr. Tilinger István, az OMF nyugalma­zott igazgatója értékeli az esti nyári egyetem műem­lékvédelmi lagozatának tíz esztendejét, s ezután kioszt­ják a diplomákat. SEB A CÉDRUSON Tisztelgés Kondor elölt- utólag Az egri Megyei Művelődé­si Központban augusztus 1- én. pénteken, stílusos kör­nyezetben. Kondor Béla gra­fikusművész alkotásai között került sor Mohai Gábor és Dévai Nagy Kamilla előadó­estjére. Persze, inkább csak a teremben kiállított képek voltak az alkalomhoz illőek: a szűk helyiség, hosszú fo­lyosó kevésbé. A műsorban a képzőmű­vész egy másik arcával is­ménk ed hetett meg a közön­ség. versei Nagy László és Szécsi Margit költeményei kö­zött kaptak helyet. Az ösz- szeál Utast éi-dekessé tette egyrészt a közös világképé« hit, amely átviláglik a há­rom alkotó munkásságán, másrészt barátságuk és em­beri egymáshoz tartozásuk, amely újra és újra felbuk­kant a művekben. Ezek mel­lett az’ élőádóművész felsora­koztatta a Nagy Lá.szló-i vi­Ötkötetes magyar zenetörténet készül Kéziratban már kész, sőt a lektoráláson is túljutott a magyar zenetörténet első kö­tete. Az öt kötetre terve­zett tudományos szintézis a magyar zenekutatás első olyan vállalkozása, amely mind adatanyagában, mind módszerében tudományos igénnyel, de közérthető mó­don tárja fel a magyar ze­netörténet korszakait. A nagyszabású munkában a Magyar Tudományos Akadé­mia Zenetudományi Intéze­te munkatársainak irányítá­sával. a társtudományok sok szakembere is részt vesz. Az első kötet 1528-ig dol­gozza fel s magyar zene tör­ténetét. kilenc fejezetben, számos jegyzettel, bibliográ­fiával, forrásanyaggal követi nyomon a hazai zenekultúra kialakulását, fejlődését, a történeti anyagokat nem lexi­konszerűen : címszavakban, hanem elemző tanulmányok­kal mutatják be. Először fog­lalják össze középkori hang­jegyes forrásainkat, a hang­jegyírás magyar dokumentu­mait. Nehezíti a tudósok mun­káját, hogy más. hasonló jel­legű sorozatokkal szemben, a zenetörténeti kutatásokban csaknem egyszerre keR elvé­gezni a forráskutatást és az összegzömunka megírását. Évente mintegy hatezer kar­tonnal gyarapodnak a ma­gyar zene történetére vo­natkozó adatok. A legtöbb adatot a XIX. és a XX. szá­zadi kötetekhez kell össze­gyűjteni. Az elképzelések szerint a második és a har­madik kötet foglalkozik majd a XVI— XVIII. századi, zenekultúrával, a negyedik kötet a XIX. századi, az ötö­dik pedig a XX. századi ze­netörténeti adatokat, értéke­léseket foglalja össze. A so­rozat utolsó könyve a nyom­dát előreláthatólag a 80-as évek második felében hagy­ja el. A szöveges tanulmányok megértését számos hangje­gye« példával, szemelvények­kel könnyítik meg. (gábor lágban felidézett elődöket és példaképeket.: Petőfit, Adyt, Bartókot, Tárnáéi AMnt. Dé­vai Nagy Kamilla megzené­sített versekkel és népdalok­kal tette hangulatosabbá ezt a produkciót. ’ Mohai Gábor személyében a közönség egy nagyon saép hangú és érzékletes előadót ismerhetett meg. Nem ke­mény alkat: szelíd és pontos tolmácsolásában tablóvá állt össze a bemutatott müvek sora. Egyedül Szécsi Margit Szellemtestvéreink című köl­teménye emelkedett ki drá­mai fűtöttségével. Ha a vers­mondó következetesebben ha­ladt volna végig a maga ál­tal választott úton — a há­rom szerző által megfogal­mazott igazságokat. sorsuk közösségét hangsúlyozva — egységesebb, feszültebb lett volna ez a mostani bemu­tatkozás. Dévai Nagy Ka­milla erényeit , .,.jfölpsleges hangsúlyozni: magával raga­dó hangja, bámulatos mes­terségbeli tudása nagy , él­ményt jelentett. Jól ellen­pontozta Mohai csendességét dinamizmusával. Közösen vitték el hallgatóikat a Kon­dor Béla által megfogalma­zott alapgondolatig: „Tisz­tának a tisztát őrizzük meg és oltalmazzuk az időben A műsor után dr. Sza- badfalvy József, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Mú­zeumok igazgatója fűzött néhány gondolatot a kiállí­táshoz, fölvázolva a művész életpályáját. Egyben bezár­ta a tárlatot. Ezért együtt­véve nem volt a legszeren­csésebb a mintegy egy hó­napig nyitva tartó Kondor­bemutató végére tenni ezt az estet, mert így elveszett a legfontosabb feladata: a fi­gyelemfelkeltés. Az ilyen jel­legű formabontásnak nem sok értelme van, ha nem hordoz funkciót, ezért In­kább csak a szervezést le­het elmarasztalni. B múmia titka I. Tutenkámen Nem tudjuk, hogyan halt meg Tutenkámen, vagy más ortográfia szerint: Tut-Anch- Amon fáraó. Az élete rövid volt. Udvari orvosa nem ad­ta meg halálának .okát, nem jegyezték fel sem arany-, sem ezüst-, sem fatáblára. Horward Carter, angol ré­gész, aki 3000 évvel később megtalálta Tutenkáment, megpróbálta felfedni halálá­nak titkát. Két orvos segí­tett neki ebben. 1923. november 11-én, dr. Douglas Derry és dr. Salah Bey Hamdi, megkezdték a múmia boncolását. A mun­ka nem volt egyszerű. A szikével először rétegről ré­tegre át kellett hatolni az el gyantásodon és elkérgese- dett kötésen, hogy' a halott testét kiszabadítsák. Csak ez­után tudták a szokásos vizs­gálatokat elvégezni. Egy sor érdekes részletet állapítottak meg: — A kéz- és lábujjakra aranykupakokat tettek, — A bal térdkalácsa laza volt. Alatta az ízületi csomó még nem volt szilárdan ösz- szenőve a csonttal, ezért a király nem sokkal lehetett idősebb 18 évesnél. — Testi felépítése finoman tagolt Volt. Ez is a korára utalt. —- Az orrába merevítőket dugtak, hogy megakadályoz­zák azt, hogy az arany maszk súlya összenyomja az orr- esontot. — A fülei kiesik voltak, centi méter szélesen át volt szúrva a fülcimpája, — Tutenkámen haját le­borotválták. A fején, melynek kerülete 34.7 centiméter, gyöngyökkel hímzett'sapkát viselt. ' — A múmia, a fejétől a talpáig, 1,84 méter hosszú volt. Ez 1,67 méter életnagy­ságra utal. — A lábai közepes nagy­ságúak voltak. Az aranyszan. dál. melybe bújtatták, 41-es nagyságú. A király halálának okára nem találtak bizonyítékot az orvosok. 43 évvel később, 1968-ban. más orvosok újból megpró­bálkoztak megfejteni a fia­tal fáraó halálának titkát. Az angol liverpooli egyetem cso­portja volt. dr. George Har­rison professzor Vezetése alatt. A kutatók a legmodernebb technológiát vetették be: az infravörös sugarakat, amely­nek segítségével már néhány megoldatlannak tűnő- bűn­cselekményt felderítettek. Harrison professzor kiemel­tette a múmiát a szarkofág­ból. A test minden oldaláról több infravörös felvételt ké­szítettek. „Azt várom, hogy több, na­gyon érdekes tény, kerüljön napvilágra” — mondta egy riporternek Harrison., öntu­datosan. Nem tévedett, A háromnapos kutatás eredmé­nye szenzációs volt: .Tuten­kámen fejében lyuk van! A bal arccsont magasságában. Harrison professzor: „A lyukat nyíl vagy lándzsa­hegy okozhatta”. Eszerint te­hát. a király erőszakos halál­lal veszítette életét. Talán harcban. de valószínűbb, hogy gyilkosság által. Halá­lának idején ugyanis Egyip­tomban nem volt csata, melyben eleshetett volna. Az angol orvosok vélemé­nye szerint, a fején levő lyuknak kevésbé drama ti kim oka Is lehet: baleset. Gyil­kosság vagy baleset — mind­kettő lehetséges, A történészek a halálos ba 1 esetet va lősz I n ti bbn ek tartják, ugyanis miért akar­ták volna a fiatal királyt megölni? , Következik: II., Visszaadta Amunt, •

Next

/
Oldalképek
Tartalom