Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-17 / 193. szám
— Es most: hová, merre, mi a kívánság. . . ? — A paradicsomba — adjuk elő röviden a kérésünket Beli Józsefnek, a tarnaörsi termelőszövetkezet elnökének. — Na, oda magam is szívesen elmennék — mondja mosolyogva —, rám férne egy-két kellemes órácska, de annyi a dolgunk, hogy még meghalni sincs ideje az embernek ebben a pokoli hőségben. Derülünk egy jót a találó válaszon, majd búcsúzunk a nagyon elfoglalt elnöktől, s Nagy Sándor párttitkár és Kiss Imre kertészeti főága- zatvezető társaságában indulunk el. és érkezünk meg az úgynevezett régi barackosba. Itt található kb. hét hektár abból az összesen 63 hektárnyi területből, amelyen idén paradicsomot termeszt az örsi téész. A meleg valósággal ful- lasztó, így aztán örömmel tartanak egy kis pihenőt a paradicsomot szedő asszonycsapat tagjai. — Mikor kezdték a munkát? — kérdezzük Csömör Mihályné munkacsoportvezetőtől. — Mikor is álltunk be, gyerekek? —1 fordul társaihoz az asszony. — Jókor. — Idejében. — Nem hagyjuk magunkat kifaggatni.. .! A válaszokból először tehát az derül ki. hogy jókedvért. egy kis tréfálkozásért ezeknek az asszonyoknak sem kell a szomszédba menniük, nevetik, hogy módjuk nyílik egy kis nyelvköszörülésre, de azután csak elárulják, hogy jókor reggel már itt voltak. Azt pedig kérdezni sem kell, hogy milyen a paradicsom, magunk is meggyőződhetünk róla. hogy a még éretlenek között sok szép is akad, feszesek kemények, a zöld levelek közt pirosán mosolyognak. A ..gyerekek” viszont már kinőttek a kislánvkorból. legtöbbjüknek már felnőtt fiai, lányai vannak. Az 54 éves Túró Mihályné pedig két szép kislánynak a nagymamája. Saigó derekát tapogatja. s nagy szeretettel beszél a csöppségekről, hogy azokat bizony látni kellene, együk szebb, aranyosabb mint a másik, nincs is nagyobb öröm, mint nekik örömet szerezni. __ Ezért dolgozunk szívesen a férjemmel, így. öreg fejjel is... Mert nekünk már nem kell. de nyugodtak csak úev vagyunk, ha néha-néha a gyerekeknek 1« tudunk ezt- • azt adni. Legyen i?ekík könv. nvebh min' minekünk volt.. — Nehéz lehet itt egész nap hajladozni. —- Bizony, nehéz, de azért 980. augusztus 11; vasárna látszik, hogy életkor tekintetében egeszeti más a helyzet, Ezek alig hagyták még el a húsz esztendőt, és ki teljes bikiniben, ki farmerban és bikinifelsőben dolgozik. s nyújtanak a férfiszem Számára kellemetlennek éppenséggel aligha nevezhető látványt. — Hej, ez a pár fiú, őket azután lehet irigyelni! De persze mi nem ezért jöttünk. hanem riportra. Mindjárt meg is állapodunk az egyik tízóraizó csoportnál. — Hogy megy a munka? Néznek ránk. összenevetnek. nem értenek bennünket. Mi viszont azt nem értjük —, hogy ők mit nem értenek. Aztán ezt is megtudjuk: külföldiek ezek a csinosak zs szépek. Ez a csoport itt a csehországi Brno-ból jött. az ottani mezőgazdasági egyetem harmad, és negyedéves hallgatói, a másik csoport pedig — kissé távolabb — az NDK-sok csapata, ők tizennyolcán. a weimari főiskoláról jöttek. Valamennyiüknek augusztus 16-án telik ki a két hét tábor. Mindezt Bitter Olga. a gyöngyösi főiskola hallgatója mondja el róluk, majd alkalmi tolmácsnak hozzánk szegődik. A csehszlovákiai egyetemisták vezetője dr. Milan Navratil docens, tőle kérdezzük: (Fotó: Perl Móii Kigyúltak a búcsútábor- tüzek, véget ért a táborozás, szombaton hazautaztak az utolsó turnusok is. A Siófoki Állami Gazdaság központi és alsótekeresi kerületében, valamint a Balaton- boglári Állami Gazdaság bogiári és lengyeltóti kerületében levő KlSZ-építótá. borból. A Siófoki Állami Gazdaságban a cseresznye, a meggy, az őszi- és kajszibarack szedésében, válogatásában, csomagolásában szorgoskodtak. s több mint húszmillió forint termelési értéket értek el. A Balatonbog- lári Állami Gazdaságban 158 tonna cseresznyét és meggyet, több mint 260 tonna őszi- és kajszibarackot „szüreteltek’' le, 453 hektáron szőlőkötözést végeztek. A Siófoki Állami Gazdaságban az utótáborozáson vasárnap a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola hallgatói kezdik meg termelési gyakorlatukat és segítenek majd a budapesti ELTE elsőévesei is. A Balatonboglári Állami Gazdaságba 150 nógrádi bányász érkezik a kajszi- és őszibarack szedéséhez, később pedig a csemegeszőlő-szüretbe is bekapcsolódnak. Kiss Imre kertészeti főágazatvezető, Nagy Sándor párttitkár és a brigádvezeto társaságában ellenőrzi a paradicsom minőségét. — Általános gyakorlat a brnoi egyetemistáknál a külföldi nyári tábor? — Igen. Három-négy év óta hallgatóink ehhez hasonló nvári munkákban vesznek részt külföldön. Voltak már csoportjaink Lengyelországban, a Szovjetunióban Jugoszláviában és Franciaországban is. — És itt: jól érzik magukat? A kérdésen nevetnek, ka- carásznak a lányok, s mondják, ki mint tudja: — Dá. — Jól. nagyon. . . — Ja, ja. — És a munka nem nehéz? — Nye trudna. — Tehát: nem. És jó itt? A „paradicsomban” Ládákba kerül a piros paradicsom — Interesztnij. .. Vagyis: nagyon érdekes. Ez utóbbit el is hisszük Ivan Pospisilnek, most is a lányok mellett sütkérezik, es mi csak irigykedni tudunk, láttán, hogy Jana Prudkova. Dana Ticha. meg a többiek mint pajtáskodnak a fiúval. Az NDK-beliek tábora nagyobb. ők Frau Schulze, a fiatal üzem- és munkaszervezés-tanár vezetésével 18- an vannak, és abban megegyeznek a másik külföldi csoporttal, hogy fiú közöttük is csak mutatóban akad. A velük való beszélgetésben egy miskolci kislány. Szép Erzsébet segít leküzdeni a nyelvi, korlátokat. Néhányan nagy ■ jókedvűen diktálják a nevüket: — Romy Rindfleisch. — Gundula Przybilla — Andreas Dalibor.. . Végre, egy fiú! Itt azt kérdezzük a lányoktól. könnyén elengedték-e őket otthon a külföldi táborba. A válasz itt is csak nevetés, majd, Romy, őszintén : — Hajaj... Még örültek is. hogy így legalább lesz egy kis nyugtuk. — Ha a munkával itt végeztek. mi lesz a további program? — Egy hét Balaton. Búcsúzóul a szőke fiút kérdezzük: — És mondd, Andreas, hogy érzed magad ennyi lány közt? — Mint a Paradicsomban. ..! B. Kun Tibor A Tisza vizéért... Az augusztusi áradást követően a Tiszán és mellékfolyóin romlott a víz minősége, az alacsony oldott oxigén és a magas szerves- anyag-tartalom veszélybe sodorta a halállományt. A Zagyva Üjszász alatti szakaszán a héten kisebb hal- pusztulást is észlelték. A Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság mesterséges be’- avatkozással igyekszik javítani a helyzeten, elsősorban a halállomány védelme érdekében. A leginkább szeny- nyezett Hortobágy-Berety- tyóba másodpercenként öt köbméter hígítóvizet vezetnek. ugyanakkor levegőztető berendezéssel juttatnak több oxigént a főcsatorna élővilágának. Az intézkedések hatására a Tisza vízminősége a hét végére javult, a középső szakaszon az oldott oxigéntartalma szombatra megközelítette az átlagos értéket. A vízminőségi osztály szakemberei úgy vélik, hogy az élő Tisza vízszintjének normalizálódása után a mellékfolyókon is gyors javulás várható. A kiskörei víztározó hatalmas vízkészletében az áradás csak kisebb mértékű elváltozást okozott. Csömör Mihályné, a munkacsoport vezetője csak megszokja az ember, aztán meg bele is törődik, bár már reggel amikor kijövünk, azt várja az ember, hogy mikor jön az este. '— De azért megéri? — Ami a pénzt illeti, nem panaszkodhatunk. Ha egy mázsát leszedünk, megvan a 250 forint. Míg az asszonyok és mi szóval tartjuk egymást. ad_ dig Nagy Sándor és Kiss lm- rt a Daradicsomot szemléli. — Elégedettek? — kérdezzük búcsúzóul. — Igen, bár kicsit leésőn érik, de es nagyon szép, és jó fajta. Ahogy elnézzük, nem lesz baj a termésátlaggal. o o o A megye legnagyobb zöldségtermesztő szövetkezetében. a hevesi Rákócziban szintén nagyban megy a paradicsom- szedés. A Guba-tagi 250 hektáron hasonló kép fogadja a látogatót, mint Tarnaörsön — de mégis: micsoda különbség. Igaz. nagy többségben itt is a szebbik nem képviselői szedik a paradicsomot, az azonban már messziről Búcsúznak az építőtáborok 1 Szorgos diákkezek szedik az étkezési paradicsomot a hevesi -mokháton A PARADICSOMBAN
