Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-11 / 161. szám

VILÁG PRGLEÍARJA!, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXXI. évfolyam, Ilii. szám ARA: 1,2« FORINT 198«. július 11.. péntek Nem csak kapni! M ég gimnazista korom­ból megmaradt em­lék : volt általános iskolai ifjú tanárommal futottam össze, azzal a fiatalember­rel, akinek — gyakran be­szélt róla az órákon — nemcsak szakmájában, hi­vatásában, hanem szinte minden területén az élet­nek, érdekes, izgalmas ter­vei, vágyai, elképzelései voltaic. Találkozásunkkor azonban meglepődve ta­pasztaltam, hogy mennyire érzéketlenné vált a világ dolgai iránt, azt, hogy ma­gába zárkózott, kiábrándult ember lett belőle. Amikor hangot is adtam efeletti ag­godalmamnak, s az okok után érdeklődtem, fölénye­sen azt felelte: majd meg­látom én is, hamar alább­hagy a lelkesedésem. Még azt is hozzátette: előbb­utóbb mindenki így lesz vele, ha kikerül az életbe. Figyeljem csak meg! A találkozás óta több esz­tendő eltelt már, de — sze­rencsére — volt tanárom rendkívül pesszimista jós­lata nem vált be. Legalább­is abban a részében nem. hogy minden fiatalnak, aki megkezdi foglalkozásának gyakorlását, ez lesz a sor­sa: kiábrándulttá, unottá válik, elveszti ambícióit, feladja dédelgetett terveit, vagy pedig befelé forduló, a közösségtől elszakadó em­ber lesz belőle. Szerencsére nagy általá­nosságban nem ez a hely­zet. Hogy mégis szólni ér­demes róla, azt az indokol­ja, hogy sok, a pályáján kezdő ifjú bizony hajlamos a korai elbizonytalanodás­ra, az efféle „felnőttes fö­lénnyel” kimondott vélemé­nyek elfogadására, az an­nak megfelelő cselekvésre. Különösen akkor követke­zik be ez a személyiségvál­tozás. ha a fiatal — talán túlzott érzékenységénél fog­va is — úgy érzi, az élet­be kikerülve, nem azt kap- 1 ta, amit korábban megál- ' modott magának. Egy nagyobb társaságban, beszélgetés közben a bará­tom például azzal magya­rázta a fentebb körvonala­zott jelenséget, hogy az ed­digi » munkahelyei közül számára egyik sem felelt meg az általa megfogalma­zott elképzeléseknek. Sehol ; sem biztosítottak neki nyu­godt körülményeket a mun­kájához. Az arra a kérdés- ’ re adott válaszából azon- ; ban, hogy mik lennének ezek a biztosítékok, s mit adna értük, hamar kide- ' rült — egyszerűen csak a ’ türelmetlenség beszél belő le. ! Kétségtelen, érthető a fiatalos lendületből faka­dó türelmetlenseg, ha azt a tenni akarás vágya hajt­ja. Ahhoz azonban, hogy ez ne forduljon az ellenkező­jére, mindenekelőtt a „mindent készen kapni” szemlélet megváltoztatására van szükség! Sisala-.y Zoltán Gazdasági Bizottságot alakítottak - Határozat a Művelődési Minisztérium feladatairól - Jóvá­hagyták a fővárosi és a megyei tanácselnökök és tanácselnök-helyettesek megválasztását - Az újitómozgalomról Ülést tartott a Minisztertanács . A kormány Tájékoztatási Hivatala közfi: a Miniszter- tanács csűr tökön ülést tar­tott. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese be­számolt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­bizott XXV. ülésszakáról, A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette és meghatározta az ülésszakon született megállapodásokból adódó feladatokat. A Minisztertanács az Ál­lami Tervbizottság feladat­körét és hatáskörét érintet­lenül hagyva a népgazdasági tervek végrehajtásával ösz- szetűggő kormányzati fel­adatok koordinálása, vala­mint a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok irányítása céljából Gazdasági Bizottsá­got hozott létre, ezzel egy­idejűleg a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Bizott­ságát, valamint a Tárcaközi ’ Ár- és Termékforgalmazási Bizottságot, megszüntette. A kormány határozott a művelődési miniszter fel­adatköréről. Eszerint a mű­velődési miniszter feladata az óvodák, a közoktatás, a szakmunkásképzés, a felső- oktatás. az iskolarendszerű felnőttoktatás, a szakmai to­vábbképzés, a vezetőképzés, a közművelődés, s a mű­vészetek fejlesztésével össze­függő állami feladatok; a kulturális és az oktatási in­tézményekben folyó, illető­leg a kulturális és az okta­tási tevékenységre vonatko­zó tudományos kutatás irányítása, valamint részvé­tel a nemzetközikulturális és oktatási kapcsolatok irá­nyításában. A kormány jóváhagyta a fővárosi és a megyei tanács­elnökök és tanácselnök-he­lyettesek megválasztását. A kormány — az Orszá­gos Találmányi Hivatal el­nökének jelentése alapján — áttekintette az újítómozga­lom helyzetét. Megállapítot­ta, hogy az újítómozgalom állami irányításának fej­lesztésében az elmúlt idő­szakban számos területen történt előrelépés. Az irá­nyítás színvonalának javítá­sával egyidejűleg szükséges­nek tartja a dolgozók újító aktivitásának fokozott erköl­csi és anyagi ösztönzését. Kötelezte az illetékeseket, hogy gondoskodjanak az eredményes újítások haszno­sításának és elterjesztésének meggyorsításáról. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a saját, 1980. II. félévre szóló mun­katervét. s jóváhagyta a kormánybizottságok. vala­mint a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság munka- tervét. (Kommentár aink a 3. olda­lon). „Nehéz” téma már az első üésen Megalakult a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Alakuló ülését tartotta csütörtökön délután, a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság, amelynek tagjai a megyei tanács július 4-i ülé­sén újra bizalmat kaptak. Az ülés munkájában részt vett — többek között — Szakait József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Fekete Győr Endre, a megyei tanács el­nöke, Somodi Lajos, a me­gyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának vezető­je. Csepelyi Károly, a megyei NEB elnöke, programadó bevezetőjében elmondta, hogy a testület tagjai munkájuk­kal újra rászolgáltak a bi­zalomra. Szólt azokról a ten­nivalókról is, amelyekkel a népi ellenőrzési munka ha- tékonyságát kell javítani a jövő öt esztendőben: legyen kevesebb téma a munkater­vekben, de hatékonyabbak le­gyenek a vizsgálatok és ha­tározottabban számon ;.eü kérni a javaslatok nyomán történt intézkedéseket. Le­gyen segítő jellege a népi el­lenőri munkának és szolgálja még jobban a megelőzést. A felszólalók kpzött volt Somodi Lajos, aki a népi el­lenőrök és a pártszervezetek kapcsolatáról beszélt, s kö­szöntötte a megalakult népi ellenőrzési bizottságot Szaka­li József is. A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai a következők lettek: Csepelyi Károly, a megyei NEB elnöke, Hartman ist- ván. a megyei NEB elnök- helyettese, Varga Lajos. v a Heves megyei Tanácsi Épí­tőipari- Vállalat igazgatója, a megyei NEB társadalmi el­nökhelyettese, Fejes János, az egri Fém- és Elektrome­chanikai Szövetkezet fődisz­pécsere, Jenei Artúr né, a Heves megyei Pályaválasztá­si Tanácsadó Intézet igazga­tója. Kivés János, a nagyré- dei Szőlőskert Termelőszövet­kezet hütőházának vezetője, dr. Molnár Ferenc, a MÉSZÖV elnökhelyettese, dr. Puskás Sándor, a Magyar Nemzeti Bank megyei igaz­gatóságának. igazgatóhelyet­tese, Veréb József, a KAEV egri gyárának igazgatója, dr. Záray Gabriella, a gyöngyösi városi tanács közegészségügyi felügyelőségének igazgató fő­orvosa és dr. Zsíros István, a Heves megyei Állami Épí­tőipari Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese. A megalakulást követően, a NEB tagjai máris „nehéz” témát vitattak meg: össze­foglaló jelentést a közületi izeméig- és tehergepkocsi-át- lomá-ny alakulásáról, gazda­ságos üzemeltetéséről. f Koreai parlamenti delegáció érkezett Aa országgyűlés meghívá­sára Cse Hí Dzong munka­ügyi miniszter, képviselő vezetésével csütörtökön Budapestre érkezett a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság Legfelsőbb Népi Gyű­lésének küldöttsége. Foga­dásukra a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Péter Já­nos. az országgyűlés alelnö- ke, valamint Kim Jong Szun, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete. Fogadás Mongol nemzeti ünnep Delgerdalajn Zsambazsan- ean, a Mongol Népköztár­saság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivő­je, a mongol népi forrada­lom 59. évfordulója alkalmá­ból csütörtökön fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Je­len volt a fogadáson több miniszter és a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. külhonból Már több éves hagyomány, hogy-az egri Ho Sí Minh TaJ narképző Főiskola Pacajevről elnevezett nemzetközi építő­táborában NDK-beli, csehszlovák, csuvas és lengyel egyete­misták és főiskolások vesznek részt. A külföldi diákok a megyeszékhely több vállalatánál dolgoznak. három hétig, majd egyhetes országjáró körútra utaznak. Felvételünkön a lengyel fiatalok láthatók, akik az Eger— Mátra vidéki Bői gazdasági Kombinát üdítőpalackozójában se­rénykednek. NDK-ból érkezett főiskolás fiatalok kötözik a szőlőoltványo­kat, a szaporítóanyag-készítő telepen Andornaktályán (Fotó: Perl—Szántó) CSÖKKENTEK A FUVAROZÁSI IGÉNYEK A MÁV64 millió, a Volán 88 millió tonna árut továbbított fél év alatt Az elmúlt hónapban vala­melyest élénkült a vasúti és a közúti áruforgalom, ennek ellenére, az egesz felévet te­kintve. a korábbiakhoz ké­pest csökkent a szállítási igény. Ez állapítható meg a MÁV és a Volán hathónapi teljesítményét értekelő ada­tokból. A vasút júniusban 10,8 mil­lió tonna árut továbbított, kevesebbet a tavalyinál, s főleg jóval kevesebbet a tervezettnél. Az okok közé tartozik: a fuvaroztatók hét közben, keddtől péntekig, a lehetőségeket meghaladó igé­nyeket támasztottak a vas­úttal szemben, a hét végi forgalom viszont változatla­nul tovább csökkent. Szom­batonként például átlagosan 13 ezer tonnával, vasárna­podként 16 ezer tonnával kevesebb árut rakodtak, s a tele vagonok igen sokat áll­tak feleslegesen. Tetézték a gondokat a szomszédos vas­utak változatlanul fennálló fogadási korlátozásai is. Nem volt ritka, hogy napi 40—50 vagon várt átlépésre a ha­tárállomásokon. A júniusi kisebb teljesít­mény tovább tetézte az el­maradást, a vasúton, amely fél év alatt 64 millió tonna árut továbbított, a tavalyi­nál 1,2 millióval, a tervezett­nél 3.7 millióval kevesebbet. Januártól június végéig egyedül a tranzitforgalom növekedett, az export es az import a tavalyi alatt ma­radt. akárcsak a belföldi for­galom, amelyben a legfonto- ‘sabb tömegáruk közül — fő­leg az eiőszállítások eredmé­nyeként — csak műtrágyá­ból -vittek ■ el-1 60 ezer tonná­val, . cementből pedig 210 ezer tonnával többet a tava­lyinál.. A tapasztalatok, a jelzések alapján nem várható az áru- szállítás lényeges növekedése, mégis nehéz helyzetbe került a vasút a második félévre. Miután az őszi csúcsforga­lomra semmiféle előnyt nem sikerült szerezniük. komoly erőfeszítésekre lesz szükség a kővetkező hónapokban a torlódó mezőgazdasági és ipari igények kielégítésére. Jóllehet, a vasúti kapacitás összességében elegendő a várható nagyobb feladatok­hoz, végrehajtásukra csak akkor nyílik lehetőség, ha a vasutasok es a fuvarozta­tók fokozottabb együttmü ködésével jól kihasználják az eszközállomány!. A Volán helyzete sem sokkal kedvezőbb, a ‘ válla­latok júniusban a tavalyinál alig valamivel több. össze­sen 16,5 millió tonna árut fu­varoztak. tervüktől azonban félmillió tonnával elmarad­tak. Ez jellemezte egyébként hónapról hónapra az egész első félévet, amely idő alatt ftft.l millió tonna áru szállí­tásával alig teljesítettek töb bet, mint a múlt- ee azonos időszakában, a tervükhöz vi­szont 2,1 millió tonna áru hiányzik. iA Volánnál főleg azoknak a nagy teljesítményű, bille­nős kocsiknak a foglalkozta­tása okozott gondot, amelyek korábban • tömegesen dol­goztak, a beruházások .előké­szítésén, évekig hiány volt belőlük. Most viszo'nt egy részüket leállították. Csök­kentek a Volán útépítési feladatai is. Azt is tapasztal­ták, hogy a közületek a ko­rábbinál fokozottabban hasz­nálják fel saját fuvaresz­közeiket. Akárcsak a vas­úton, a Volánnál is. főleg hét közben van munkájuk a te­herautóknak, kétműszakos foglalkoztatásuk azonban rit­ka és kevés a vasárnapi fu­var is. A Volán'vállalatok a szál­lítási igények csökkentését • felhasználták az elavult jár­müvek selejtezésére. A meg­levő eszközöket is. az adott feladatoknak megfelelően, ésszerűen átcsoportosították, s elsősorban arra törekednél:, hogy a szállításokat minél kevesebb energiával, kisebb ráfordításokkal, az eszközök jobb kihasználásával bonyo­lítsák le. Rugalmas üzletoo- litikál alkalmazva, minden­féle fuvart elvállalnak, s elsősorban a- lakossági szol­gáltatásokat igyekeznek bő­víteni, s nagyüzemi módon megszervezni. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom