Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-11 / 161. szám

Csütörtök esti külpolitikci kommentárunk; ft megbontott háromszög Nyolcvan percig, az előirányzottnál jóval tovább tar­tott Tokióban az első csúcstalálkozó Carter amerikai el­nök és Hua Kuo-feng, kínai miniszterelnök között. A szűkszavú kommünikéből is kitűnik, hogy a két ország belső viszonyain kívül jóformán mindenről — Kambod­zsáról, Afganisztánról, az ázsiai és távol-keleti helyzet­ről stb. — szó esett, mégpedig mindenről szovjetellenes szándékoktól indíttatva. Ha Carter tokiói látogatását az előzményektől függet­lenül és a nemzetközi összefüggésekből kiragadva vizs­gáljuk — részvétele az elhunyt japán kormányfő, Ohira Maszajosi gyászszertartásán, önmagában érthető. Hiszen az 1945 óta konzervatív kormányok által irányított Ja­pán az Egyesült Államok legfontosabb ázsiai szövetsége­se. (Es mellékesen: egyik legnagyobb gazdasági partnere és versenytársa.) Csakhogy nem ez volt a látogatás első számú indítéka. Az amerikai elnök tokiói utazásának van néhány olyan összetevője, amely ártalmas szándékokra utal és negatí­van befolyásolhatja az egész nemzetközi helyzetet. A jó­val Carter előtt Tokióba érkezett Hua Kuo-feng kínai párt- és miniszterelnök már behatp tárgyalásokat foly­tatott Japán vezetőivel, köztük Ohira várható utódjával, továbbá az ausztrál miniszterelnökkel. Japán—Kína— Ausztrália kibontakozó együttműködése (például a kam­bodzsai válság ügyében) veszélyes tényező. Ez a három ország a szélesebb értelemben vett csendes-óceáni kör­zet sorsát erőteljesen befolyásolhatja. A Carter—Hua találkozó azonban túlmutat a még oly hatalmas csendes-óceáni térség keretein. Mindenekelőtt ar­ra kell emlékeztetni, hogy a szovjetellenes kurzus erősí­tésével párhuzamosan Carter és csapata gyors ütemben fűzte egyre szorosabbra az Egyesült Államok kapcsolatait a Mao utáni Kínával. Alapvető stratégiai döntésről volt szó, amelyet nem is lehet egyedül Carter számlájára ír­ni. A Moszkva által teljes joggal „kínai kártyának” ne­vezett taktika kibontakoztatását már két republikánus el­nök; Nixon, majd annak bukása után Ford is, lényeges­nek tartotta. Nagyjából 1979 tavaszáig mindamellett az amerikai dip lomácia óvakodott a kínai kapcsolat olyan mértékű hang- súlyozásától és szorosra fűzésétől, hogy az a szó straté­giai értelmében is befolyásolja az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyát. A fordulat lényegét úgy lehet megfogalmazni, hogy a Carter—Brzezinski páros íelszá molta a szovjet—amerikai—kínai kapcsolatok háromszö­gének korábban figyelembe vett egyensúlyi tényezőit. Közvetlenül a Carter—Hua találkozó előtt Pekingben járt Byrd szenátor, az amerikai szenátus demokrata pár­ti többségének vezetője, valamint Holbrooke államtitkár, aki a washingtoni külügyminisztériumban a kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyek felelőse. (Szimbolikusnak is te­kinthető, hogy mindketten meglátogattak egy kínai raké- .taküövő támaszpontot a mongol határ közelében.) A két politikus látogatását kísérő nyilatkozatok mar megadták a Hua—Carter-találkozó alaphangját. Byrd például azt hangsúlyozta, hogy „egyetlen amerikai elnök sem vizs­gálhatná felül a Kínához fűződő kapcsolatok kérdését”. Ezzel jelezte, hogy olyan mélyebb stratégiai átértékelés zajlott le az amerikai politikában, amely független a vá­lasztási. vagy más. rövid lejáratú tényezőktől. Ez a nyilat­kozat mintegy visszatükröződése Holbrooke korábbi er tékelésenek. Eszerint „a kínai—amerikai kapcsolatokat mai- nem lehet kielégítően beilleszteni a 70-es evek elején lét­rehozott háromszög-diplomácia kereteibe”. Megfigyelők a japán fővárosban mégis jogos aggoda­lommal állapították meg, hogy az amerikai—kínai kap­csolatok további erősítése a feszültség fokozásához vezet­het, a csúcstalálkozó a Vietnamra és a Szovjetunióra va­ló nyomás eszközeként fogható fel. A japán Aszahi Sim- bun című lap szerkesztőségi cikkben figyelmeztette az Egyesült Államokat es Kínát, hogy Thaifölddel együtt, hagyjanak fel az indokínai beavatkozással, s főképpen Kína ne próbálkozzék újabb Vietnam-ellenes „büntető- hadjárattal”. Az ugyanis aligha kétséges, hogy Carter és Hua az indokínai helyzetről is tárgyalt, s amit elhatároz­tak, az aligha lesz üdvös a térség békéje szempontjából. A Carter—Hua-megbeszélés nyolcvan perce megerősí­tette az amerikai politika szovjetellenes jellegét és tovább csorbítja a szovjet—kínai—amerikai kapcsolatokban ki­alakított egyensúlyt. Nem csoda hát, hogy még a News­week című amerikai hírmagazin kommentáló cikke is ezt a címfeliratot viselte: „Nem billentünk-e át túlságosan?” —i —e Lord Kiiianin Moszkvában Hord Kiiianin. a nemzetközi olimpiai bizottság elnöke moszk­vai megérkezésekor Ignatyij Novikovval, az olimpia szerve­zőbizottságának elnökével találkozott (Népújság telefotó—AP—MTI—KS) A Központi Bizottság titkárát fogadta Gustáv Husák Havasi Ferenc hazaérkezett Prágából Csütörtökön hazaérkezett Prágából Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára, aki Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására július 8—10. között látoga­tást tett a csehszlovák fő­városban. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának fő­titkára fogadta Havasi Fe­rencet. Havasi Ferenc nvagbeszelé­seket folytatott Josef Kempny-ve1 a CSKP KB el­nökségének tagjával, a KB titkárával. A látogatás során véle­mény- es tapasztalatcsereket, folytattak a népgazdasági tervezés és irányítás idő­szerű kérdéseiről, a szocia­lista építőmunka feladatairól, különös tekintettel az. MSZMP XII. kongresszusa és a CSKP XV. kongresz- szusa határozatainak végre­hajtására. Áttekintették a két testvérpárt és ország kapcsolatait, s kifejezték készségüket a barátság és a sokoldalú együttműködés to­vábbfejlesztésére. Havasi Ferenc megtekin­tette a Tos Hóstivar szer- számgepipari üzemet, ahol a helyi párt- és gazdasági ve­zetőkkel találkozott. A megbeszéléseken részt vett Kovács Béla. hazánk prá­gai nagykövete. (MTI) Dusán Dragoszavac fogadta V. Kuznyecovot > Dusán Dragoszavac, . a JKSZ KB elnökségének tit­kára szerdán fogadta Vaszj­; lij Kuznyecovot. az SZKP > KB PB potagját. a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének első elnökhelyet­tesét. aki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldött­ségének élén tartózkodik Jugoszláviában. A felek szí­vélyes és baráti . légkörű, eszmecseréjükön kifejelték készségüket arra. hogy .fej­lesszék és elmélyítsék a két párt és a két állam együtt­működését és kapcsolatait. Dragoszavac és Kuznyecov megbeszélésén szól volt a nemzetközi helyzetről és - a nemzetközi kommunista ■ és munkásmozgalom egyes kér­déseiről is. Magyar párt- és állami vezetők távirata a Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából JUMZSAGI.IN CEDENBAL elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Mongol Népköztársaság Nagy Ncpi Huralja Elnökség elnökének, ZSAMBIN BATMÖNH elvtarsnak. a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökeitek, ULÁNBÁTOR Kedves Elvtársak! A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén, a népi forra­dalom győzelmének 59. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és szívé­lyes jókívánságainkat küldjük önöknek és a testvéri - Mon­gólia népének. A magyar nép nagy figyeleménél kíséri a mongol dolgozó nép országépítő munkáját és őszinte örömmel tekint nagy­szerű eredményeire, amelyeket marxista—Jeninista élcsapata, u Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével elért a szocializ­mus építésében. A Mongol Népköztársaság békepolitikája ak­tív részét képezi annak a harcnak, amelyet a szocialista kö­zösség országai és a világ haladó erői folytatnak a nemzet­közi béke és biztonság megteremtéséért, az enyhülési folya­mat elmélyítéséért és az egyetemes emberi haladásért. , A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság dip­lomáciai kapcsolatai felvételének 30. évfordulójáról történt megemlékezés évében örömmel állapíthatjuk meg, hogy azok az eredmények, amelyeket kétoldalú -kapcsolatainkban e'ér- lünk, nagyszerűen példázzák szocializmust építő országaink testvéri barátságát a szüntetlenül fejlődő és egyre tartalma­sabb együttműködésünket. Ez egyaránt szolgálja népeink es közös ügyünk, a szocializmus javát. Nemzeti ünnepükön kívánjuk önöknek és a testvéri mon­gol népnek, hogv újabb kimagasló eredményeket érjenek el a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa határo­zatainak valóra v áltásában, a VI. ötéves, terv teljesítésében, hazájuk felvirágoztatásában, a szocialista közösség egységé­nek erősítésében, a népek békéje és biztonsága nemes ügyé­nek szolgálatában. Budapest 1980. július 10. KADAR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ★ Apró Antal az országgyűlés elnöke az évforduló alkalmá­ból táviratban köszöntötte Nyamin Luvszancsültemet. Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának elnökét. , Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ. az Or­szágos Béketanács és a Magyar •; Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban üdvözölte a mongol partnerszerveze­teket. Hírügynökségek jg|g|]tj|{ TEHERAN­A teheráni rádió csütörtö­ki jelentése szerint Iránban összeesküvést lepleztek le. A meghiúsult tervek szerint a merénylők .a laktanyák elfog­lalását, Khomeini ajatollah teheráni lakhelyének bombá­zását, és a'qumi vallási fő­iskola lerombolását tűzték ki célul, A rádió szerint a me- f renyletet maga Baniszadr •elnök leplezte le. Az elnök a rádió szerint kijelentette. Négyszemközt Francia—NSZK konzultációk Bonnban csütörtökön dél­után megkezdődtek a hiva­talos francia—nyugatnémet kormán,ykonzultációk. A megbeszélések Giscard d’Es- taing, francia köztársasági elnök és Helmut Schmidt, nyugatnémet kancellár négy- szemközti találkozójával kez­dődtek. A megbeszélés napi­rendjét illetően Bonnban annyit közöltek, hogy Giscard d'Estaing és Helmut Schmidt mindenekelőtt tájékoztatta egymást azokról a tárgyalá­sokról, amelyeket Varsóban, illétve Moszkvában Leonyid Brezsnyevvel folytatott. Ezen kívül Afganisztán, Irán va­lamint a Közel-Kelet került szóba. Egyidejűleg tárgyalóasz­talhoz ült a két külügymi­niszter. Hans Dietrich Gens- her és Jean Francois.Poncet is. 1980. július 11-, péntek MONGÓLIA ÜNNEPE Jurták - eltűnőben „Jurtaváros” — így nevez­ték századunk első évtize­deiben Mongólia fővárosát. S joggal: a középkori, szin­te prefeudális viszonyok kö­zött. vallási béklyók szorí­tásában élő mongol nép leg­nagyobb településére is az ország általános elmaradott­sága volt jellemző. Ide. a később Ulánbátorra átke­resztelt Ugrába vonultak be 1921 július 11-én az anti- feudális. népi forradalmat vezető Szuhe Bator csapa­tai. E nap azóta is Mongó­lia nemzeti ünnepe, hiszen ez a győzelem vezetett há­rom évvel később a köz­társaság kikiáltásához, s a föld második szocialista or­szágának létrejöttéhez. 1921 óta 59 év telt el: történelmileg viszonylag rö­vid idő. a hazánknál mint­egy tizenhatszor nagyobb, de mindössze 1,5 milliós népes­ségű ország élete mégis gyö­keresen megváltozott. Meg­szűnt a lámák uralma, véget vetettek a jobbágyrendszer­nek, felszámolták az írástu­datlanságot. Az egykoii „jurtaváros” ma mar 400' ezer lakost számlál. A Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével végbement fejlődés bebizonyította, hogy a kapitalista szakasz kiha­gyásával. egy alacsonyabb társadalmi fokról is lehetsé­ges közvetlenül átlépni a szocializmus korszakába. Mongóliában ugyanis a 60-as évek eleje óta már a szo­cializmus műszaki-gazdasági alapjainak megteremtésén dolgoznak. E feladat megvalósításában jelentős szerepet játszik a szocialista országok gazdasá­gi közössége is. Hazánk pél­dául geológusokat, hidroló- gusokat küld segítségül; részt vettünk többek között a szonginói biokombinát és áz ulánbátori ruhagyár felépítésében. Mongólia 1962- ben lépett, a KGST tagjai sorába, s a szervezet számos olyan intézkedést hozott már, amelynek célja a mon­gol gazdaság fejlesztésének meggyorsítása — végső so­ron pedig a fejlettségi szín­vonalkülönbségek leküzdése. Természetesen az ország földrajzi adottságai, hagyo­Ma már Ulánbátorra sem csak a jurták jellemzők... (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat KS.) mányai alapvetően befolyá­solják ezt a folyamatot. Vál­tozatlanul döntő fontosságú például az állattenyésztés. (Mongólia első helyen áll a világon az egy főre jutó állatállomány terén) igaz. a mostani. VI. ötéves tervben annak belter.jesebbé tételét tűzték ki célul. A megmű­velt területek növekedése és a gépesítés révén egyre na­gyobb jelentőségre tesz szert a sokáig elhanyagolt földmű­velés is — Mongólia nap­jainkban maga fedezi gabo- naszükségletét. Ami pedig a mongol népgazdaság jelenét illeti, a távoli baráti ország idei terveiben ismerős fel­adatok találhatók; a haté­konyabb gazdálkodás. az anyag- és energiatakarékos­ság, s az ésszerűbb munka- szervezés előtérbe árít'-a. !' célkitűzések megva- ír hoz kívánunk sok sikert a mongol népnek mai nemző ti ünnepén. (siegő) hogy az összeesküvés szer­zői „külföldi zsoldosok” aki­ket — tette hozzá — a légi­erő tisztjei és az iszlám gárdisták segítségével sike­rült ártalmatlanná tenni”. A Forradalmi Tanács rendkívüli közleménye — amelyet a rádióadást meg­szakítva tettek közé — tu­datta. hogy a merénylők közül néhányat megöltek, másokat letartóztattak, is­mét mások után még folyik a kutatás. A rádió azt is kö­zölte. hogy Baniszadr elnök­nek már egy hónapja tu­domása volt a készülő ösz- szeesküvésről. A meghiúsult merénylet egyik célpontja, a qumi teológiai főiskola egyben Montazéri ajatollahnak, Khomeini feltételezett utód­jának lakhelye is. A belügyminisztériumi ren­delkezése szerint Iránban betiltottak minden, politikai csoportosulást, a gyűléseket es tüntetéseket. A belügy­miniszter-helyettes a rende­let közzé tételét az ország­ban kialakult helyzettel in­dokolta. WIESBADEN A nyugatnémet rendőrség dől!ál-hamisítókon ülött raj­ta szerdán Münchenben és őrizetbe vett öt olasz ál­lampolgárt. Mintegy kétmil­lió névértékű hamis papír- dollárt találtak a helyszínen. A rajtaütéskor kirobbant tűzharcban egy olasz meg­sebesült, esy társuknak pe­dig sikerült elmenekülnie. BILBAO A baszkföld! baloldali partok és szakszervezetek felhívására több oviit 15 ezer ember tüntetett szer­dán Bilbr-^an az ETA baszk ■ 'eparatista szervezet terrqr- -'•lekményei ellen. Az ETA néhány híve benzinespalac­kokat dobott a békés tün­tetőkre, de a merénylet nem okozott kárt sem emberélet­ben, sem anyagiakban. > X

Next

/
Oldalképek
Tartalom