Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-13 / 163. szám
Országos siker a tejtftfmeiesben Füzesabonyiak az élmezőnyben Nem kis erőt es ültessek arán, de felzárkóztak a legjobbak közé. A Füzesabonyi Állami Gazdasag 900 fos' tehénállománya,, átlagosan 4300 literes tejtermeléssel jelentős sikert ért el az országos versenyben. A szakmai tudás, az akarat meghozta a gyümölcsét, és a füzesabonyiak az élmezőnybe kerültek. ooooooooetec Biró Endre igazgató dosz- szict vosz elő, és szamokkal bizonyít: — Nálunk a gazdaságban fő tevékenység az állattenyésztés — magyarázza. — A szarvasmarha-tenyésztés jelentős múltra tekint visz- sza. Még a 70-es évek első felében Horn Artúr akadémikus, a neves genetikus irányításával a magyar barna és a Holstein Friz keresztezésével új fajtát, a Hungarofrizt alakítottuk ki. Ez jól tejelő és jó takar- mányhasznositő fajta. Korábban gondot jelentett, hogy a szarvas marha-állományunk brucellafertőzött volt. Arra törekedtünk, hogy . a korszerű állategészségügyi követelményeknek mihamarabb megfeleljünk, ezért . 1978-ra felszámoltuk a fertőzést. A Minisztertanács által meghirdetett szarvasmarha-tenyésztési program eredményes megvalósítására ösztönzött bennünket a tej- prémium. Ezért a tehénállomány fokozatos növelése mellett a minőségi termelést helyeztük előtérbe. Tavaly a Hevesi Állami Gazdaságtól vásároltunk száz üszőt és miután tejtermelésünk növekedett, igy 9 millió forintot Itaptunk az államtól prémiumként, ezzel a beruházás gyorsan megtérült. 1978-ban az egy tehénre jutó tejtermelés 3tí00 liter volt gazdaságunkban, tavaly pedig mái’ 700 literrel növekedett es igy elerle a 4300 lilerí. Ezzel a tejtermelés növelésében országosan a harmadik helyre kerültünk. A növénytermelés szerkezetét úgy alakítottuk ki, hogy az teljes egészében az állattenyésztést szolgálja. Tavaly annyi takarmányt termeltünk, hogy nem volt gondunk az ellátással, sőt még 50 tonnáit el is adtunk a termel őszó vetkezetek ne k. Lucernából hektárunkén! 8,2 Ionnál takarítottunk be. Van hideg levegős szárítónk, így lucernalisztet készítünk. Az dijatokat a takarmányok beltartalmi értéi-:enek ismeretében etetjük. Az ehhez szükséges vizsgálatokat szerződés alapján a Miskolci Állategészségügyi *Intézet végzi folyamatosan. oo o-ooooo ooc A füzesabonyiak az észszerű legelőgazdálkodásra is gondot fordítanak. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen dr. Vinczeffy Imre professzor irányításával kidolgozták gyepgazdálkodásuk fejlesztési tervét. A több mint nyolcszáz hektár legelőnek csaknem a felét az elmúlt két évben felújították a tepélyi kerületben. Az idén és jövőre Hanyiban folytatják ezt a munkát, a terület másik felén. — Jó tapasztalatokat szereztünk a legeltetésben — idézi az igazgató. — Állami támogatással az idén tavasztól szakaszos villany- pásztorral legeltetjük az állatokat. A felújított gyepek fühozama hektáranként eléri a száz mázsát, ami igen jó eredmenv! Gazdaságunk tej lermelesae szakosodott, melyhez jelentős tartalék a gyepgazdálkodas, a nagy hozamú legelőkkel, valamint a mellék termékek hasznosítása is. Mi a cukorrépaíejet, valamint a száraz és a nedves répaszeletet is felhasználjuk. Emellett a tejelő abrakhoz az Agárdi Me.ogazdasagi Kombinat receptjei alapján íeherjepotló anyagiként kar- bamidot is etetüna az állatokkal. Egy iiter tejhez 39 deka abrakot használunk fel, ami takarékos! A takarmány többi részét silókukoricával, lucernával és luvel egészítjük ki. .00000-000005 A verseny az idén tovább folytatódott. A siker arra ösztönzi a füzesabonyiakat, hogy lehetőségeikét kihasználva tovább növeljék a tejtermelést. — Helyes takarmányozással. a férőhelyek kihasználásával, a tenyésztés és az állategészségügyi feltételek további javításával ebben az évben szeretnénk elérni tehenenként a 4800-as literes átlagtermelést — mondja Bü'ó Endre. — A kilencszázas állományai, Heves megye legnagyob szarvasmarha-tenyésztés gazdasága lettünk és országosan is a nagyobbak közé tartozunk. 1979-ben 3 millió 200 ezer liter tejet értékesítettünk, amit ebben az évben 4 millió literre kívánunk növelni. Ez jövedelmezővé teszi a termelést, az állam által biztosított tejprémium révén. Ehhez meg is vannak a reményeink, hiszen az esztendő első hónapjában, a jó indítás eredményeként csaknem 2000 liter volt az egy tehénre jutó átlagos tejmennyiség. Gazdaságunk idei termelési terve 250 millió forint, melyből 127 milliót biztosít az állattenyésztés. A szarvasmarhaállomány abból 41 millióval részesedik. Érdemes tehát kihasználni az ebben a fontos ágazatban rejlő lehetősegeket. Erre törekszünk, teljesítve az V. ötéves tervidőszakra előirányzott tejtermelésünket. Mcntusz Károly /pari vásár Szegeden Idén július 18—27. között rendezik meg a szegedi ipari vásárt. A hazai kiállítók közül iparvállalatok, szövetkezetek, mezögazdasagi szervezetek és niagánkisiperosok mutatják be termékeiket. Jelentkeztek külföldi kiállítok is: hagyományosan részt vesz Jugoszlávia és a testvérvárosok, Odessza, Lodz és Turku jellegzetes áruit is bemutatják Szegeden. A déli szomszéd. Jugoszlávia közel 100 kiállítóval lesz jelen A vasár jó alkalom, hogy a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan, to-vabb bővítsék a kishatármenti kapcsolatokat,. a szépén fejlődő gazdasági. kereskedelmi ái-ucserét. örvendetes hír a közönség számára, hogy öt- ven kiállító, termékéi a helyszínen meg v asaroi hat ok lesznek. Nehéz aratás A nyári esők szélviharok nyomán sok helyen megdőlt a vetés. Gépnek, embernek ezeken a helyeken sokkal nehezebb Nem annyira fizikailag, mint inkább súlyában, jelentőségében, az időjárás okozta, fokozott bizonytalanságában. Abban, hogy az évek óta annyira várt jó termést végre sikerül-e betakarítani. És most elérkezett az idő, ha visszafogott erővel is. de legtöbb helyen már kombájnok aratják az őszi árpát — bár még nehéz aratás ez. Komlón, a feladat jelentőségét megértve, Villangó Ferenc miihclyfönök ebben az évben is szívesen vállalta, hogy maga is felül a gépre. Így akarja segíteni, hogy mielőbb magtárba kerüljön a gabona Áz üzem és orvosa — Segíts«« mar, doktor úr!” A kérést nem igy fogalmazza meg az. aki valóban beteg. Akkor ki az, aki ilyen szavakkal fordul az orvoshoz? — Megtölteni velem is, hogy segítettem. De csak annak, aki őszintén így kezdte: Szükségem lenne egy napra, mert a lányom esküvőjére készülünk. Ha, tudna segíteni, doktor úr ... — És, aki nem így kezdte? — Az hiába kért. Volt olyan személy, aki minden fizetéskor leitta magát. Jött hozzám, mert nem ment másnap dolgozni. Egyszer még pénzt is elővett. Hajthatatlan maradtam. Dr. Krizsó László, az üzemi egészségügyet irányító igazgatóhelyettes, üzemi főorvos szavai ezek. ★ Lehet viszolyognf, bárki elhúzhatja a száját, hüm- möghet, különböző megjegyzéseket tehet, de egy dolgot el keli ismernie: a valóság kepeit villantottuk fel. Tehettük volna másként is. Szépíthettünk volna, kozmetikázhattunk volna, langyos semmitmondást fögzit- hetlüpk volna, de hát... Önmagunk érdekeit szolgáljuk azzal, ha „tükörbe” nézünk; Csak ez ai szándékunk, sarun« más. — Mondják, manapság agg magára valamit is adó igazgató «zzíW /láncol, hogy iáját „receptirót” tart * ralidat pénzén. — Ha van ilyen „státusszimbólum”, az már nem az ipari üzemeknél létezik. Talán a tsz-ekben még fellelhető a tudat mélyén valami ilyesfajta meggondolás is. — De hát az üzemorvos mást is tud, mint a szakrendelésre elküldeni a beteget, vagy a kért orvosságot a receptre felírni ennek, vagy annak? — Tud, sőt... T A vállalatok szívesen áldoznak a betegellátás érdekében. Olyan eszközöket és berendezéseket is megvásárolnak, amilyenek talán -a központi intézetben sem állnak az orvosok rendelkezésére. — És az asszisztencia? —■ Középkádereink is vannak. Vagyis: az üzemorvos alaposan megvizsgálhatja a beteget, ezzel tehermentesíti a központi szakrendelőket, — Nincs meg a veszelye a párhuzamos kezelésnek? — Ha valaki járóképes, ak-kor az üzemi orvosnál kell .jelentkeznie. De az is előnye az üzemorvosi hálózatnak, hogy a szűrővizsgálatok „kitelepítését” is elősegíti. tehát * dolgozóknak nem kelt muiasKftamiik a munkában, mert a seúrés ere. üzemben folyik. — Mitől „üzemi” az üzemorvos ? — Attól, hogy nemcsak a betegekkel törődik, hanem az üzemmel is. A munkahelyi t ártalmakat igyekszik megelőzni. Tudja, hogy hol, milyen károsodás érheti a dolgozót, tehat milyen időszakonként kell megvizsgálnia. De azt is tudja, milyen eszközökkel lehet és kell a károsodást kivédeni vagy legalábbis csökkenteni. Mindenképpen a megelőzésre tenném a hangsúlyt, amire jó lehetőségei vannak az üzemorvosnak. — Mérik forinttal is az üzemorvos hasznát a vállalat vezetői'.* — De mennyre. Nem azt számítják ki. hogy a beteg állományban töltött, napok mennyi táppénzt visznek el. mert ©z a vállalatnak nem gond ja. Sőt... ! Azt mutatják ki. hogy a termelésből, végső fokon az árbevételből mennyi „esik ki” a táppénzén lévök miatt. így már sok. mindeti á*{>~ betéve vahk *z üzemorvosi álláshely szór ga I mazásába n. Sokfajta érdeket szolgái a „saját” orvos, — G yakorta lehetett hallani: elment üzemorvosnak, mert pihenni akar, mert nem érti a szakmáját. Igaz ez ‘ffy? — Néhány évvel ezelőtt még volt ilyen vélemény. De azóta sok minden történt. Például az, hogy ma mér szakorvosi képesítés az üzemorvosi tevékenység, ugyanúgy, mint a nőgyógyász, a sebész vagy sorolhatnám még. Ennek anyagi vonzata is van. De az üzemorvos évente hűségjutalmat is kap. több ezer forintot. A vállalat ezenkívül még havonta honoráriumot ad, bizonyos pluszfeladatok elvégzéséért. Ezek szintén szakmai munkák. Azlán a lakás. És ha mindezt összevetjük . . . ! — .4 közhit szerint a körzeti orvos meg mindig a duplaiat megkeresheti mindennek. — Nem hiszem. Ma már nagyon kevés az olyan körzeti orvos, aki jóval többet keres, mint egy üzemi orvos. — Hálapénz? — Náiunk borravaló nincs. Ez így alakult ki. — Akkor sem. ha a ..beteg” segítséget ker? — Mi tagadás, könnyebb a beteget táppénzbe venni, mint munkára kiírni. A kiírást rendelje el a felülvizsgáló főorvos. A beteg pedig vélekedjék úgy a kezelő orvosáról, hogy ő milyen „jó ember”, bezzeg a felülvizsgáló . .. ! De borravaló... ! — Miért megy akkor valaki üzemorvosnak? — Mert ennek a munkának is megvan a szépsége. Az anyagi vonatkozásokról már szóltam. Ha úgy vesz- szük, az üzemorvos nemcsak azt a tevékenységet végzi, amit egy körzeti, hanem azon felüli feladatokat is ellát, Egyszóval: rangja lett ennek a szakágazatnak. ★ — Áz üzemorvos megállapítja, erre és erre lenne még szükség a munkahelyen. Mire az igazgató: ugyan már, nincs rá pénzünk. Hagyja magát lebeszélni? — Nem. A/, esetleges tévedések eloszlatása ra közlöm. hogy az üzemorvost nem a vállalat fizeti. A kór ha/, igazgatója a főnöke. A tanács alkalmasa. Tehát „nem függ” a vállalat vezetőjétől. Az pedig köztudott, hogy munkavédelmi kérdésekben a szakszervezetek mennyire határozottak. A régebbi műhelyekben, munkahelyeken elég sok a gondunk. de hat mi sem járhatunk a felietekben ilven esetben. Csak annyit követelhetünk meg, arni reális.' De azt csakugyan. — Milyen lehetőségeik vannak a szakmai eszmecserékre? — Évente tartupk országos kongresszust. Ott nemcsak 3 központi téma adja a lehetőséget a tapasztalatok kifejtésére, hanem bárki szóvá tehet mindent. Ügy tudom, az idén ősszel ül ösz- sze ez a kongresszus. ★ Hadd beszéljenek a számok is. Gyöngyösön és a környékén összesen nyolc főfoglalkozású üzemorvosi munkahely van. Ebből egy pillanatnyilag betöltetlen.' Kilenc orvos , mellékfoglalkozásként végez üzemi munkát. Így tizennégy vállalat tudhat magáénak „saját” orvost. A nagyobb gyárak két üzemorvost is foglalkoztatnak. Mintegy huszonkétezer személy kartonja található meg az üzemi rendelőkben. Dr. Krizso Lászlóval a Matraalji Szénbányák gyöngyösi központjában levő orvosi rendelőben beszélgettünk. Tettük ezt Sbban a reményben, hogy sikerül néhány kérdést tisztáznunk a közvélemény számára. G. Molnár Ferenc Mwmöafo 1980. július 13., vásárnál’ Térdig bőségben::: . (Perl Márton képriportja.)
