Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-13 / 163. szám

MEGTALÁLTAK AZ ELSŐ JÁSZ SÍROKAT • Választ kapunk Izgalmas történelmi kérdésekre Or. Selmeczi László az első feltárt sírt vizsgálja CZIMERNE CÍMLISTÁJA Egy szélhámosait kalandozásai í Addig járt a borosgazdákhoz, amíg le nem bukott Kik is tulajdonképpen a jászok? Honnét jöttek? Ne­vük már a legrégibb írásos emlékben a hindu Rigteád­ban is sze epei Yadunak írva. Strabon görög föld­rajzíró időszámításunk előtti évtizedekben tesz említést róluk ősz néven. A magyar történetírásban csaknem mindig a kunokkal emlege­tik együtt őket. Gyárfás István a jász-kunok történe­téről ír. Kelemen Kálmán a jász—kun birtokviszonyokat vizsgálta. Dokumentumok őrzik, nögy első Ferdinand aiatt a jász—kunok az egri. majd a szolnoki várnak adóztak. Oklevelesen Károly Róbert királyunk nevezi né­ven először jassó szóval a jász törzseket. Azokat a já­szokat, akiket valószínű László király — miutá,n az 1091-es temesi csatában le­győzte a kunokat és bese­nyőket, — telepített a Zagy­va déli szakaszának két' partjára. Mindezekre a feltételezé­sekre. és még megannyi tör­ténelmi kérdésre adhat majd választ az a páratlan érté­kű lelet, ^melyre dr. Sel­meczi László régész a szol­noki múzeum igazgatója bukkant rá. A Szolnok megyei Jász- dózsa határában a Holt-Tar- na és a Csákó-ér szögleté­ben egy hatalmas lucerna- tábla közepén akadtak a jász temetkezési helyre. Selmeczi László — aki tiz évig a kunok után ..nyo­mozott" — nem véletlenül választotta ezt a határrészt. A különböző forrásrpunkák ezen a mai lucernatáblán jelölik azt a helyet, ahol egy- hajdani jász község Negyszállás állt. A faluról az utolsó írásos emlékek az 1500-as évekből szólnak. A község tehát a török dúlá- sok alatt elpusztult. lakat­lanná vált. Ez a tragédia je­lentette a ma régészének azt a lehetőséget, hogy a hajda­ni Négyszállás helvén tiszta jász temetkezési helyet lel­jen. Olyat, amelyre későbbi falvak lakói nem temetkez­tek rá. A pontos helymeghatáro­záshoz nagv segítséget nyúj­tott egy idő« jászdózsai la­kos, aki még emlékezett ar­ra. hogy a Holt-Tarna és a Csákó-ér között álló tanya — egyébként ma már a ta­nyából sincs meg semmi — falaiba beépítették egy ré­gi-régi templommaradvány köveit. Selmeczi László és munka­társai július elsején láttak munkához. A terület bemé­rése oly pontosan sikerült, hogy már az első szelvény feltárásakor rábukkantak a sírokra, majd megtalálták a volt négy szállási ' templom alapjainak jól kivehető kör­vonalait. — Azt rögtön láttuk — mondja Selmeczi Lászlóné. aki férjének segédkezik a kutatásban —, hogy a temp­lom a sírokra épült. Tehát a temetkezési hely még előb­bi történelmi korból szár­mazik. Selmeczi László végigve­zet a feltárt sírok mellett. A jászok ősi csontjai azt már most elárulják, hogy a családok egy helyre temet­keztek. Az eddig felszínre került csaknem hatvan sír azt Is elárulja, hogy feltű­nően sok a gyermekesontváz. A Nemzeti Múzeum antro­pológusaira vár. hogy majd meghatározzák a pontos ko­rukat, s azt is kiderítsék, hogy milyen esetleges jár­vány pusztított a hajdani Négyszálláson. A sok fiatal korra utaló csont legalábbis ezt engedi sejtetni. A kiásott szelvénygödör­ben — melynek szélére csa­patostul zarándokolnak a jászdóz — a régész ifeltakar egy fóliát, s alatta meamu'atia a mai nap szenzációját, egy ezüstvere­tes övét. ÍSiMmitM jy/ffe/wN tuti 1980. július 13., vasárnap — Ez az öv, több pénzér­me, nyaklánc és korabeli ék­szer is az ékes bizonyítéka, hogy jász sírok fölött állunk — magyarázza a régész. A középkori magyar temetke­zési szokások teljesen mások. A magyar sírokban sem­miféle ékszert, díszt soha nem helyeztek el. Szeren­csére a jászoknál igen. Űjatjb történelmi sír fölé hajolunk. — Itt van például ez a füldísznek használt kauri kagyló, ami kétséget kizáróan csak déltengeri eredetű le­het. A Fekete-tenger északi vidékéről esetleg a Kauká­zus környékéről való. — Milyen árulkodó tárgyi leletek kerültek még elő? — A feltárás még folyik. Előreláthatóan egy, másfél hét múlva fejezzük be ezt a munkát. Azt nem tudjuk, hogy a további sírok mit rejtenek. A megtalált pénz­érmék szerencsére nagyon jó állapotban vannak. Ez perdöntő tehet a kormegha­tározást illetően. Találtunk bronzból és csontból készült tűtartókat, ruhadíszeket, csatokat, fülbevalókat. dí­szített apró korongokat, nyakékeket. A leletek feldol­gozása még jó hosszú időt vesz igénybe. — És mit vár a feldolgo­zástól a kutató7 — Választ a jászok erede­tére, a' jászok és kunok kö­zötti kapocs tisztázására. Valószínű, választ kapunk arra is. hogy a kunokkal közös „őstől” származnak-e, közös kulturális köldökzsi­nóron éltek-e, vagy sem. Mint tájkép csata után: kőhalmazok, törmelék, sze­mét szanaszét, egy-egy ku­pacot már a gaz is magasan körülnőtt. Évek óta ez a látvány fogadja a járókelő­ket, a turistákat Egerben, a Széchenyi utca 5. szám alat­ti udvarban. Ez a hajdani érseki istál­ló külső tere természetesen csupán egy — mondhatni apróbb — réssé a történelmi belváros nagyszabású re­konstrukciójának. Ám igen­csak fontos részé, hiszen a központban van, számos ide­gen is kénytelen itt átbotor­kálni. s a csatatérhez hason­lítható látvány bizonyára nem hagy szép emlekeket a barokk városról. Esztendőkkel ezelőtt hozzá­láttak az udvart körülölélő házak tatarozásához. Erre mintegy 6 millió forintot — egyáltalán nem keveset — költött a város. Ez a felújí­tás már a befejezéséhez kö­zeledik. csak a volt Pettyes eszpresszó hátsó részénél dolgoznak még az építők. Eddig még nem találtunk jász sírokat. Az első lelet minden bizonnyal elindítója lesz egy olyan történelmi vizsgálódásnak, amely ti.sz­A régi Pettyesnél, amit be­zártak, s lett helyette Drink­bár. Kisebb is. drágább is. Egy hangulatos, kerthelyisé- ges, olcsóbb, az ifjúság által olyannyira igénj'elt presszó­ban szűkölködik a város. Kerthelyiségre azonban nem is gondoltak. Legfeljebb kertre, parkra. Igaz: dísz- kúttal. Ennek azonban mind­máig nyoma sincs. Sőt: re­mény sem, hogy belátható időn belül lesz. Az érseki istálló udvara így hosszú esztendők óta nemcsak hogy kihasználatlan, hanem riasztó is. Egy ekkora terület a belvárosban! Ha mást nem, legalább parkolót le­hetett volna létesíteni sze­mélygépkocsiknak. Ideigle­nesen, persze. Vagy valóban itt kaphattak volna helyet — szintén csak átmenetileg! — azok az üzletek, melyek­nek költözésével a város­rekonstrukció gyorsítható. Most azonban a háztartási boltot kivéve nincs. A megyeszékhely figveleni- reméltóan támogatja a mű­fázhatja nemzeti múltunk egyik igen érdekes, s mind­eddig kevésbé feltárt szel- 'ényét. / Szigethy András emlékek helyreállítását, ám akadnak gondok is. A vá­rosi tanács műszaki osztá­lyán elmondták, hogy - az udvar felújítása alatt nem lehetett folyamatosan kiadni az üzlethelyiségeket, mert akkor leállt volna a munka. Az állítást nem nehéz cáfol­ni, elég csak az ésszerű szer­vezésre utalni. Az udvar közepére nagy halom kockakövet hordtak. A városi tanács mélyépítő és városgondozási üzemének vezetői leleményességgel, megvásárolták a most fel­újítás alatt lévő budapesti Szabadság-híd . kockaburko­latát. Darabját 20 fillérért. Ezzel borítják majd a belső udvart. Ez jobban illik a műemlék épületekhez, a^pati- nás belvároshoz. Talány vi­szont. hogy: akkor a minap miért vitték el máshová pá­nikszerű gyorsasággal a fel­halmozott köveket? Nem említenénk meg, de az udvar kapcsán föl kell fi­gyelnünk arra is, hogy a megyeszékhely központjának A boltból hazafelé tartó idős nénit egy fiatal nő szó­lította meg: — Lakodalomba szeretnék egy kis jó bort és pálinkát venni, de nem vagyok isme­rős Abasáron. Nem tetszik tudni, melyik háznál mérnek a közelben., .? — Már hogyne tudnám, lelkem — válaszolta a hely­beliek magabiztosságával a nénike. s máris sorolta a bo­rosgazdák címeit. Abasáron tulajdonképpen ezzel az ár­tatlannak tűnő beszélgetéssel kezdődött az a bűncselek­ménysorozat. amelyet a gyön­gyösi Czimer Lászlóné köve­tett el a közelmúltban. Mire jó a mosoda bélyegző? A „lakodalomra” készülő­dő Czimer Lászlóné előéleté­vel érdemes egy kicsit köze­lebbről megismerkedni, mert ennek sok köze van a ké­sőbbi szélhámoskodásaihoz. A büntetett előé'etű fiatalasz- szony módfelett szerette a könnyű életet, a szórakozást: a legkedvesebb időtöltése a presszózás volt. Ehhez az életmódhoz viszont sohasem volt elegendő pénze, dolgoz­ni ugyanis csak hébe-hóba járt. Amikor a léha életvi­teléért, illetve munkakerülé- sért a tanács szabálysértési eljárást indított ellene és megbüntette, gyorsan állás után nézett. így került a vá­rosban működő honvédségi mosodába, ahol pecsétes be­lépőcédulát kapott, amelyet — amikor már itt is kitelt az ideje — elfélejtett vissza­szolgáltatni. Amikor ismét tanácsi bün­tetést kapott, azon törte a fejét, hogy miként tudná előkeríteni a szükséges 5 ezer forintot. A kedvenc presszó­jában üldögélve pattant ki a fejéből az isteni szikra: a pecsétes irat ragyogóan hasz­nosítható, csak meg kell ke­resnie a megfelelő embere­ket. akik bedőlnek a trükk­nek! Az elhatározást még az­nap tett követte: Czimerné Gyöngyös külvárosában fel­kereste az egvik ismerőse ál­tal emlegetett borosgazdát... „Mindent el lehet intézni, csak ..." Amikor belépett az udvar­ra, egy. idős asszonyt talált a portán. Ijedten hallgatta a sziaorú hangú „pénzügyőr­nőt’ín — Maguk nem fizették be rendesen a boradót! a felújításával valami nincs rendben. Csak néhány példa: hosszú esztendők óta vajúdik a szintén főutcai ifjúsági ház átalakítása, az Alkotmány utca, Dobó tér, a Marx Ká­roly utca és a Széchenyi ut­ca által határolt belső ud­varon esztendők óta rom­halmaz, töremelék. Igaz, itt építkezés is „folydogál". A Jókai utca sarkán is elkezdték annak a kis te- recskének az átépítését, ahol ivókút' lesz kis parkkal: tie az idegenforgalmi szezon kellős közepén! Ősszel, ta­vasszal más dolguk akadt az építőknek ? A műemlékek helyreállítá­sánál valóban sol< problémá­val kell megküzdeni. Nem is a legolcsóbb mulatság, ép­pen ezért egy kicsit jobb szervezéssel. határozol fabb es színesebb elképzelésekkel kellene pótolni a hiányzó anyagiakat. Mert ha kévés a pénzünk, becsüljük meg azt a keveset úgy, hogy véletle­nül sem herdáljuk el. Józsa I'cler — Befizettük mi, kerern, mind egy szálig — sápítozott az öregasszony. — Csak tud­nám. hová tették a fiamék a » papírokat, mert eltették mm- * det... — Mégis valami baj van* mama! Itt a papír a tanács­tól, hogy a büntetés 5 ez r forint — erősködött Czimer-* né azzal az irattal, amellyel^, őt büntették meg néhány* nappal korábban. — Jaj, istenkém, mit fe-* gyek, nincs is itthon ennyit pénz — sóhajtozott a néni. — Látom, maguk valóban becsületes emberek — eny-J hült meg hirtelen a „pénz-« ügyőrnő”. — Ezért megprn-M bálom elintézni, hogy csők-« kentsék a büntetés összegét Jj de kétezer forintot minden-* képpen ki kell fizetniük... A néni fizetett, a távozói ál-pénzügyőr pedig kért egy* aláírást a szabálysértési ha-* tarozat hátoldalára. A trükk tehát bevált, sj ' Gyöngyösön még hat helyen* > hittek a tanácsi adóellenőr- • ként, illetve pénzügyőrként! bemutatkozó, s a mosodán belépőt, valamint az ötezred büntetést mutogató szélhá-á mosnak. Ahol az első szóraá, nem fizettek, ott azzal fe- \ nyegetőzött, hogy „sokba fog ez kerülni maguknak", vagy: ’ „megbánjak meg ezt. meg­álljának”. Volt olyan hely is, ahol házkutatással és rend­őrkutyával fenyegetőzött, ha nem fizetnek. És az esetek többségében fizettek. Csak ketten fogtak ^ gyanút | Czimerné a siker láttán mind vérmesebb, szemtele­nebb lett. Egy-egv helyre már úgy kopogott be. hogy tízezreket kért és kapott — három-, ötezreket! Az egvik abasári borosgazda házához háromszor látogatott el, utol­jára azt mondta: — Rájöttek a ,,bulira", bajban vagyunk, s ezt már nem tudom elsimítani, ha nem adnak még pénzt... S az iiedt háziak még tíz tojással is megtoldottak az összeget. Másutt — miután elszedte az idős háziasszony összes pénzét — még öt liter bort is kért. Ezt „természe­tesen” kifizette az előbb zsa­rolt forintokból...! A környéket járó szélhá­mosnő „szövege” csupán két helven keltett gyanút a há­ziakban. Igaz, mindkét he­lyen otthon volt a férj, aki alaposabban rákérdezett arra a bizonyos büntetésre. Czi-. .merné ezekről a portákról azzal távozott, hogy holnap visszajön és pontos kimuta­tást is hoz magával. Aztán, másnap hiába várták, soha többé nem merészkedett vissza. Az egyik borosgazda azonban Gyöngyösön felis­merte a szigorú „tanácsi el­lenőrt” és a feleségével együtt követte egészen a Turmix-bárig. Innen értesí­tették a rendőrséget, amely­nek a járőrkocsijában veget ért Czimerné szélhámoskodá­sa. kalandozása. A vádirat, szerint üzletszerűen, folyta­tólagosan elkövetett csalás miatt került börtönbe. A történethez azonban még hozzátartozik valami: a rend­őrök Czimerné címlistája alánján felkeresték a kárval­lott boros gazdákat. Minden­kinek feltették a kérdést, hogy nem volt-e gyanús ez az. adóügy, meg a mosodai i•••o!vány, zömük így vála­szolt: — I<i gondo’ta volna elő­ször. hogy szélhámos? Ami­kor meg rájöttünk, hogy be- esanotl bennünket, naoti nt restelltük a dolgot, s inkább nem jelentettük... ‘ Pedig már az első alka­lommal ezzel kellett volna kifizetniük • ..büntetés­pénzt. ..” . Szilvás István A mai jászok őseik helyén kutatják a megmaradt emlékeket (Fotó: T. Katona László.) ÉPÍTKEZÉSEK, FELÚJÍTÁSOK - FŐSZEZONBAN Ez is ca belváros 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom