Népújság, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-08 / 158. szám

A partéiét nyitottsága A XU. KONGRESSZUS ismételten nagy meggyőző erővel tanúsította, hogy a Magyal' Szocialista Mun­káspárt munkastílusának meghatározó, jellemző voná­sa a nyitottság. A kong­resszus — nyugodtan mond­hatjuk — lihiyegében az egész nép előtt zajlott le, tanácskozásai, megállapítá­sai hozzá tér hetőek voltak a széles társadalmi nyilvános­ság számára. S ez nem rit­ka, kivételes megnyilvánu­lás volt, hanem a part egesz tevékenységet athato törekvés, tendencia érvé­nyesülése. Mégis olykor azt lehet tapasztalni, hogy a párt- elet szintjein „lefelé'’ halad­va ez a nyitottság mintha nem érvényesülne minde­nütt hasonló egyértelműség­gel. ..Azt tudjuk — hallha­tó olykor pártonkívüliektól —, hogy mit tárgyalt a kongresszus vagy a megyei pártértekezlet, a megválasz­tás után azonnal értesülünk a párt országos és megyei vezető szerveinek összetéte­léről. vezetőik személyéről, de az már sokkal kevésbé ismert, miről tárgyalt az alapszervezeti taggyűlés vagy a választás során kik kerültek a helyi pártveze­tőségbe.” Elgondolkodtató észrevétel ez, s nem tanul­ság nélkül való. Valljuk meg, akad még pártszervezet, ahol él bizo­nyos hajlam a titkolózásra, a pártszervezet belső életé­nek. állásfoglalásainak vala­miféle misztikus ködbe bur­kolására. Joggal jegyezte meg valaki egy e témával foglalkozó tanács­kozáson : „Nem lehet jó az az alapszervezet, amelynek munkáját, életét nem is­meri a környezete, amely­ről úgy beszélnek a többi­ek: sose tudjuk, miről tár­gyalnak ezek a taggyűlésü­kön.” Természetesen nem arról van szó, mintha a nyilvá­nosságnak nem lennének e területen is ésszerű határai. Az előbb idézett felelős pártmunkás szavaival szól­va: „a pártnak nincsenek a nép előtt titkai, de vannak csupán a szervezet tagjaira tartozó belső ügyei". Való­ban, a párt nem titkol el semmiféle tervet, elhatáro­zást, döntést, amely a nép. a tömegek sorsát érinti. Ugyanakkor mint minden más szervezetnek, a pártnak is vannak olyan belső ügyei. amelyek általában nem tar­toznak a kívülállókra. Ilye­nek például a belső fegyel­mi ügyei, amelyek nyilvá­nosságra hozatalában maga a párt szervezeti szabály­zata jelöl ki meghatározott korlátozásokat. Ám az ilyen belső ügyek köre napjaink­ban igencsak szűk, s sem­miképpen sem szolgálhat­nak a pártélet titokba bur­kolásának indokául. HADD TEGYÜK AZON­BAN azt is hozza. hogy azért a párt belső eletének efféle misztifikálása távolról sem általános jelenség. A legtöbb helyen a pártszer­vezet a legkevésbé sem léi a nyilvánosságtól, ellenkező­leg. nagyon is benne el működési területének min­dennapos közegében. Talán éppen ebből adódik olykor a probléma: abból kiindul­va, hogy mindennapos tevé­kenysége révén a pártszer­vezet munkája jól ismeri az emberek előtt, nem tart­ják szükségesnek annak va­lamiféle külön megismerte­tését, a tájékoztatásról való gondoskodást. VALÓ IGAZ, a pártszer­vezet munkájáról semmi sem mondhat többet, mint ha javaslataival. kezdemé­nyezéseivel, ellenőrzéseivel, a kommunisták személyes fellépéseivel, folyamatos po­litikai tevékenységével ál­landó és eleven részese a munka- vagy lakóhely mindennapi életének. Törek­véseire. állásfoglalásaira, el­határozásaira mindenek­előtt ezen az ütőn derülhet fény. A cselekvésben ér­vényre jutó nyitottság a legfontosabb, ez tanúskodik a legáttűnőbben arról, hogy az illető pártszervezet nem önmagában forduló zárt kö­zösség, nem valamiféle ..tit­kos szekta", hanem a töb­bieket megnyerve és felso­rakoztatva akar munkálkod­ni a közösség egészét szol­gáló elhatározások valóra váltásán. A pártszervezet életéről szoló tájékoztatás megszervezése ennek csak kiegészítője lehet. Kiegészí­tője, de egyben szerves bel­ső része is, mivel ez a tá­jékoztatás maga is hozzá­tartozik az eleven minden­napos politikai munkához. Ezért nem elegendő csupán a spontan kisugárzó hatásra hagyatkozni, hanem indokolt célirányosan és szervezetten gondoskodni a pártszervezet életének bemutatásáról, az ilyen irányú tájékoztatásról. Számos lehetőség, módszer áll ehhez rendelkezésre, a szóbeli és írásbeli eszközök sokféle formája hasznosít­ható ebben. A párttitkár, a vezetőségi tagok a helyi közélet különböző fórumain érdemben szólhatnak a párt- szervezet állásfoglalásairól. A tömegszervezetekben, a különféle társadalmi mozgal­makban tevékenykedő párt­tagok ugyancsak nagy sze­repet tölthetnek be a tá­jékoztatásban. A legfonto­sabb mégis a pártonkívüli- ekkel folytatott mindenna­pos szóbeli eszmecsere, amely ezernyi módot kínál annak megismerteteséiiez. mivel foglalkozik az adott időszakban a pártszervezet. De élni lehet, az írásos for­mákkal is, nem utolsósor­ban a méltatlanul mostoha sorsra jutott faliújságokkal, amelyeket alkalmi ünnepi megemlékezesek helyett in­kább friss, eleven helyi tá- jákoztató anyagokkal kelle­ne megtölteni. S a vállalati, üzemi, szövetkezeti lapok, híradók is helyet adnak — adhatnak nemcsak a helyi irányító pártszerv, hanem az alapszervezetek élete, munkája bemutatásának is. AZ EMBEREK AKKOR követik a partot, ha tudják, mit akar, milyen célokat tűz ki, min dolgozik, fára­dozik. Nemcsak országos méretekben igaz ez. hanem helyileg is. A pártélet nyil­vánossága, a jó téjákozta- tas ezéri a politikai mun­kának fontos, tartalmi je­lentőségű kérdése. Gyencs I.ászló PATVARKODAS - BESENYOTELKI MÓDRA Modern fiilemileper „Zenebonái, örök patvart, Majd telfoi dilják az udvari; Rossz szomszédság: török átok, S ok nem igen jo barátok." (Arany János: A fülcniile) Őszintén be kell vallani: mi, magyarok nagyon is haj. lantosak vagyunk a patvar- kodásra, s arra, hogy apró dolgokat elefántniéretüre fel­fújjunk. „Ha per. úgymond, hadd legyen per!" A mottó szerinti versből idézett sor, s egyáltalán a két „tőszom­széd”. Péter és Pál esete te­hát. úgy tűnik, soha nem múlandó. Igazságszolgáltatási szerveinknél szinte nap mint nap találkozhatunk olyan ügyekkel — közkeletű nevü­kön: „tyűkperekkel” —, mint az alábbi. Hogy a számtalan közül miért éppen ezt tart­juk megírásra érdemesnek, az — reméljük — kiderül az eset részleteinek szakértői véleményekkel, bírósági ha­tározatokkal hitelesített fel­jegyzéséből, Ot éve kezdődött Besenyőtelken, a Hanyi ut­ca 48. szám alatt lakó Ficsor Janos születése óta él az ap­jától örökölt kertes családi házban. A mellettük levő porta tulajdonosával. Szalai Józseffel és családjával egé­szen 1973-ig hagyományos volt a szomszédi kapcsolat: ki-ki végezte békésen a ma­ga dolgát, ha támadtak is közöttük kisebb viták, nézet- eltérések, azok is hamar fe­ledésbe merültek. 1975-ben azonban egycsa- pásra megváltozott minden! Az történt ugyanis, hogy az említett esztendő nyarán Fi csőt házának homlokzati része elé — az épület csino­sításának befejezése után — kerítést készített, s annak veget a mezsgyére akarta lenni, majdnem egy méterre lakásának hátsó falától. Er­re a szomszéd azonnal a köz­ségi tanácshoz fordult: bir­tokháborítás címén vonják felelősségre Ficsort. A kérel­mét azonban elutasították. Később a 48. számú ház tu­lajdonosa a melléképületnél kerített el egy egyméteres sávot, ám amíg nem tartóz­kodott otthon. Szalai a vas­oszlopokat kiszedte, a kerí­tést tönkretette. Ettől kezd­ve nem volt nyugalom a két porta lakói között. 1977. októberében Szalaiék ismét a tanácsi szakigazga­tási szervhez címeztek ké­relmet. Ott úgy döntöttek, hogy mivel a felek nem tud­nak megegyezni, forduljanak a járási földhivatalhoz. Szak­értő vizsgálta meg a helyze­tet, s ennek alapján ezt a kérvényt is elutasították, to­vábbá bíróság elé utalták az ügyet. Egy méter miatt A Füzesabonyi Járásbíró­sághoz Ficsor János, mint felperes a következő év ele­jén nyújtotta be a kereseti kérelmet. A bíróság is szak­értőt rendelt ki. az ő megál­lapításai folytán pedig ítéle­tében eltiltotta Szalaiékat (mint alpereseket! a birtok­háborítástól és perköltség megfizetésére kötelezte őket. Idézet az indoklásból: „■■■a felek ingatlanainak határa a műszaki határvonalon húzó­dik. ettől a tényleges hasz­nálati vonal nem tér el. Így tt felperesek a kerítésüket megfelelő helyen építettél.-. .1: alperesek a kerítés eltá­rolt tárni mit birtokháborítást követtek el." Egyébként a szakértő azt is megállapította, hogy a kel család által vitatott terület pontosan egy méter széles sáv. Miként az ilyen fülerni- lepereknél lenni szokott, természetesen mindenki me­reven ragaszkodik a maga igazához. így tett Ficsorék szomszédja is. Fellebbezett, de most már arra hivatkoz­va. hogy az egyméteres sá­vot hosszabb ideje zavarta­lanul használja, tehát a sza­bályok szerint elbirtokolta azt. Am. a megyei bíróság sem neki adott igazat: az el­ső fokon hozott ítéletet tel­jes egészében helyben hagy- til. Ezsiel. úgy tűnik, jogi szem­pontból le is zárult a két szomszéd vitája. Nem így történt azonban a valóság­ban. A szomszéd hajthatatlan Szalaiék továbbra sem tá­gítottak saját véleményüktől, s a bírósági döntés ellenére nem engedték az egyméte­res sáv elkerítését. Sőt. ezen­túl rendszeressé vált a han- goskodás. veszekedés a két család között. Hétvégeken ál_ landóan visszatérő ..prog­rammá" lett Szalaiék részé­ről a szitkozódás, ordítozás. fenyegetőzés. Ha valaki meg­hallgatja a Ficsor által ké­szített magnófelvételeket egy- egy csetepatéról, megbizonyo­sodhat. róla. hogy mennyire tarthatatlan ez az állapot. Az aesarkodás — miként az Kaputelefonok Pécsről A hazai építőipari vállalatok és a magánépítkezések részére ebben az evben negyvenezer darab modul rendszerű kaputelefont készítenek a Baranya megyei Elektrotechnikai és Szerelő Vállalatnál (MTI Fotó; Cser István felvétele — KS) Kevesebb baleset, főbb közérzet Egy új jogszabály hatása a Hatvani Konzervgyárban Egy esztendő szembeötlő változása a Hatvani Kon­zervgyárban: 1979 első felé­ben a munkavédelmi iroda naplójában 10 balesetet lá­tunk bejegyezve, és 339 a ki­esett munkanapok száma. Az idén eddig 4 sérülés szere­pel a számvetésben, aminek az ..ára" 132 munkanap. Te­hát felére csökkentek a kü­lönböző balesetek, s fele az így bekövetkezett munkaki­esés. Minek, kinek a javára írható mindez? Hegedűs László, a gyár „munkavédel­mise" egyértelműen az egész népgazdaságra vonat­kozó új munkavédelmi jog­szabályt említi, amely a Mi­nisztertanács rendeletéként 1979 vegén jelent meg. s már 1980-ra, igen fontos feladato­kat Határozott meg, A gyár­ban, talán egyedülállóan a "i ilyenkor várható — egy idő után telciegességgé fajult. Többször is előfordult, hogy Szalaiék az éppen hazatérő Fiesorra támadtak, lökdösni kezdték és veréssel fenye­gették. Egy hasonló alka­lommal az előlük menekülő férfi fejéről leesett kalapot tették tönkre. Egyszer aztán az egyébként békés termé­szetű Ficsor is kijött a sod­rából. ő is ütött — termé­szetesen magánvád alapján megbírságolták érte. A do­loghoz hozzátartozik még Fi­csor János idős édesanyjá­nak folytonos molesztálása is. Mindez idő alatt az elma­rasztalt szomszédok tovább­ra sem teljesilelték a bíró­sági ítéletben foglaltakat,, így ez év elején ügyvéd szó­lította fel őket arra, hogy végezzék el a kerítés hely­reállítását. Lnnék sem volt foganatja, így mast már a végrehajtás van hátra. (Ez azonban — nem tudni mi­lyen okból — egyelőre húzó­dik.; Jelenleg ennél a pontnál tartanak az ügyben a Hanyi utca 46 és 48. számú házá­nak tulajdonosai. lakói. Olyan ügyben, amely öt esz­tendeje szül nap mint nap idegeskedést, teremt elvisel­hetetlen helyzetet mindkét családnál, s — nem utolsó­sorban — rabolja sok ember idejét. Nem is beszélve ar­ról a már-már kötetet kite­vő irathalmazról, amely az eset kapcsán keletkezett. Olyan ügyben, amelynek kö­vetkezménye lett — elsősor­ban Szalaiék magatartása révén — a két család közöt­ti addig jó légkör megrom­lása, s várhatóan most már örökké tartó haragja egy­más iránt. Olyan ügyben, amely „tartozékaival” együtt intő példa nnlameanyiünk számára. Szalay Zoltán megyeben. előre felkészültek erre a munkára. Az új jog­szabályokat. azok hivatalos megjelenése előtt, kinyom­tatták és a vezetők, közép­káderek kezebe adták, hogy minél gyorsabban érvénye­síthessék a jogszabályváltásl. Érdemes néhány alapvető változásról szót ejteni e fon­tos szociálpolitikai, ugyan­akkor termelési feladat kap­csán. Az új jogszabály pa­ragrafusai elsősorban a vál­lalat önállóságát, felelősségét növelték. Ugyanis amíg ko­rábban a szakszervezeti munkavédelmi felügyelőség engedélye kellett minden üzem. üzemrész, jelentősebb géprendszer beindításához, az új rendelet ezt a jogot a vál­lalat hatáskörébe utalja. A minőségi munka hatékonysá­ga érdekében a jogszabály úgynevezett karbantartási tanúsítvány alkalmazását is előírja, amelyen a műveze­tők, irányítók aláírásukkal igazolják egy-egy javított gép. berendezés biztonság- technikai alkalmasságát. E tanúsítványban jól kifejezés­re jut a dolgozók minőségi munkája, illetve annak elő­feltétele. l]gyancsak döntő eiterest mutat az idei esz­tendővel érvénybe lépett Mi­nisztertanácsi rendelet az ál. talános balesetelhárító, egészségvédő óvintézkedések területén, különös figyelem­mel a KGST-szabványok gyakorlati alkalmazására. Egységesítettek a biztonság- technikai előírásokat, egysé­gessé vált a követelmények megítélése, éspedig vala­mennyi tagországban. Elsőként miben 'mutatko­zott a munkavédelmi sza­bályzat módosítása a konzer- veseknél? Az új rendelet szelleméhez híven például megfelelő középszintű, illet­ve magasabb beosztású sze­mélyekhez kötötték az üzem- behelyezési eljárások, enge­délykiadások lebonyolítását. S az ehhez szükséges forma- nyomtatványok elkészít­tetésével azok fel- használásával már 19H0 első felében több üzem­átadásnál éltek az illetéke­sek. így indulhatott be az idén a zöldborsó, a zakuszka vonal, így engedtek zöld utat több egyedi gépnek. Ered­mény nem csupán a balese­tek számának csökkenésében mutatkozik! Fél esztendő alatt sokat javult a gyárban a biztonságtechnikai fegye­lem, s a tmk-tanúsítványok a 1 ka 1 mazásá va 1 mini malisra csökkentek az üzembe helye­zett gepek. berendezések hiá­nyosságai. örvendetes ezzel párhuzamosan a gazdasági, termelési vezetők szemlélet - változása is! Hatott a fele­lősségtudat, az üzemelteié«’ engedélyek kiadására jogo­sult személyek ma már maxi malis figyelmet fordítanak • biztonságos munkavégzés ki rül mén veinek megteremtés: re. Kevéssel beszélgetésünk előtt cigarettázó, szikrázó villamos targoncával közle­kedő fiatal munkással akad­tunk össze az egyik legtűz­veszélyesebb műhelyben. Az illető súlyos fegyelmi eljárás előtt áll emiatt! Hegedűs László pedig rögtön az új jogszabály idevágó textusait idézi, megállapítva, hogy a dolgozok munkavédelemmel kapcsolatos jogai, kötelessé­gei sem maradtak ki az idén érvénybe lépett rendeletből. Minden munkás jogosult megkövetelni, hogy tenniva­lóját a szabályok megtartása mellett végezhesse, s az eh­hez szükséges eszköz rendel­kezéséi-e álljon. A jogbővü­lés azonban maga után von­ja- azt a kötelezettséget, mi­szerint mindenki tevékeny résztvevője a balesetek meg­előzésének. Munkavégzésre alkalmasan kell megjelennie a gyárban, s kötelezően el­várják tőle. hogy ne csupán észlelje a veszélyt, hanem azonnal intézkedjen elhárí­tásáról. Az idézett targon­cás duplán vétett az új jog­szabály ellen. Tiltott helyen cigizett, s napok óta munká­ra alkalmatlan járművel köz­lekedett, szállított! A Hatvani Konzervgyár­ban egyébként igen sok egészséges akció kibontako.- zott az idén jogerőre emelt rendelet nyomán. Hatéko­nyan foglalkoznak többi kö­zött a munkakörök, gyártó­vonalak fizikai igénybevéte­lének. leterhelésének megál­lapításával. az energiaszük­séglet, fölmérésével. A veze­tők. a középkáderek kötelező vizsgát tesznek az átdolgo­zott biztonságtechnikai tud­nivalókból. A Konzervipari Kutató Intézettel közösen fo­lyik már a munkahelyek zajtérképének, megvilágítá­si tényezőinek összegezése, s a munkavédelem területén dolgozók részt vesznek kü­lönböző egyéni védőeszközök kidolgozásában, próbahordá­sában. Utóbbiaknak a kom­fortérzés. a munkahelyi köz­érzet szempontjából van je­lentőségük. Végezetül jegyez­zük fel Hegedűs László sza­vai alapján az újítási fel- adatterv módosítását, amely az idén már fokozattan a balesetvédelemre, a bizton­ságtechnikára épül. Mi több. elfogadott és bevezetett újí­tások vannak e téren, mint a Kiss József. Pálfi László. Sisa Árpád nevéhez fűződő gépesített papírszeletelő, Tóth László dobozbontója, vagy a babszeletelö kések biztonsá­gos köszörülését szolgáló be­rendezés. amit Koczka Sán­dor valósított meg. Moldvay Győző JIwmaQ 198(1. Julius 8., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom